Viharsarok népe, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-03 / 232. szám
október 3., szombat 3 ViUaisawk képi SZÖVETKEZETI ÉLET I füzesgyarmati „Vörös Csillag“ tsz közgyűlése Alkonyodik. A füzesgyarmati utcák benépesednek, itt is, ott is vidám asszonyok, lányok, férfiak sietnek a «Vörös Csillag» tsz székhaza felé. Közgyűlés lesz ma, este, mondogatják, már néhány napja tudnak róla és készültek is rá a tagok. A székház udvara fél órán belül megtelik, sőt kicsinek bizonyul, hiszen hat- hétszázan vannak, ezért a község kultúrtermében tartják meg a közgyűlést. A beszámolót, melyet Barkóezki elvtárs, a tsz elnöke tartott, csendben hallgatták a tagok. Bar- kóczki elvtárs ismertette Nagy Imre és Rákosi elvtársak beszédéből a termelőszövetkezetekkel foglalkozó részt. Majd beszélt a jól dolgozó tagokról és azok jövedelméről Például Kocsis József 450 munkaegységet teljesített, melyre 22 mázsa búzát, 6 mázsa 75 kiló árpát kapott idáig. De még 60 kiló rizst, 30 kiló cukrot, 6 mázsa 75 kiló tengerit és egyéb terményt is fognak kapni. Ehhez még hozzájön a pénzosztás,melylyel kb. Í4—16.000 forint lesz az évi jövedelem. A Novák-csa- lád 50 mázsa búzát, Győrfi János 32 mázsa búzát vitt haza. De említhetnénk nagyon sokat, akik meg vannak elégedve azzal, amit már idáig gabonából kaptak. A sorozatos kedvezményiek, az ! új begyűjtési rendelet hatalmas jövedelem-többletet jelentenek a termelőszövetkezetnek, a tagoknak. Például a begyűjtési rendelet szerint 25 százalékkal kevesebb a gabonabeadása a tsz-nek. Az idén 30 vagon búzát kellett beadni, jövőre 25 százalékkal, 7 i és fél vagonnal kevesebbet kell beadni. így' fél kilóval több búza jut egy munkaegységre. A ser- i tésbeadásnál 30 százalékos kedvezményt kaptak, így 225 mázsa hízósertés helyett csak 157 mázsát kell beadni, 68 mázsával több jut szabadpiacra, amiért jelentős összegű pénzt kapnak. A háztáji tehén után nincs beadás október 1 óta. A szabadon eladott tejből egész éven ái pénzelhetnek a tagok A rizstelep építéséhez — ha a tsz tagjai kubikolják a földet — 3.40 forintot ad az állam visz- szatérítés nélkül. A termelőszövetkezet tagjai között jó néhány kubikos van, rövid téli napokon is megkereshetnek naponta 20— 22 forintot. Megbeszélték a betakarítási munkákat is. Határozati javaslatot hoztak, hogy a területet felosztják egyénekre, így mindenki egyénileg felelős az őszi kapások betakarításáért. A beszámoló után több hozzászóló volt. Többek között felvetették, hogy Kovács Gyula, a tsz egyik sertésgondozója hat malacot tulajdonított el a közösből. I Ennek a tagnak megbüntetését kérték a közgyűlésen. A tagok között néhányau, akik ki akarnak lépni a tsz-ből, azt mondották, jól tette. Azonban a tsz becsületes tagjai követelték méltó megbüntetését, mert senkinek sincs joga a közösen szerzett vagyont eltulajdonítani. A füzesgyarmati «Vörös Csillag» tsz erős és szilárd marad. Megalakulása óta sok nehézségen ment keresztül, törték a nehéz, rögös utat, fejlesztették a termelőszövetkezetüket. Szép eredményt értek el idáig is, most következik a boldogabb élet, a jobb jövő. Kormányunk biztosítja ezt minden termelőszövetkezeti tagnak. A «Vörös Csillag» tsz-ben megvan minden lehetőség arra, hogy megelégedett tagok dolgozzanak benne, hiszen több száz olyan tagja van, mint Csáki János, aki felszólalásában kijelentette, hogy semmiképpen sem hagyná ott a ■ termelőszövetkeze let. Tizenkét erőgép szánt a tsz földjén, a traktorosok jól teljesítenek, közöttük van a népszerű Bökfi Károly is, akinek 962 munkaegysége van már. Eddig 600 holdon felül végezték cl a mélyszántást, határidő előtt elvetették a 330 hold ősziárpát, őszi takarmánykeveréket is, 50 hold rozsot. A búzavetésük is megközelíti már a 300 holdat. Ennek vetését is határidő előtt akarják elvégezni, így alapozzák jövőjüket a füzesgyarmati «Vörös Csillag» tsz tagjai. Medve Mária. Államunktól kapott kedvezmények növelik jövedelmünket Mi, a sarkadi «Alkotmány» termelőcsoport tagsága igyekezünk, hogy az őszi betakarítást minél hamarabb elvégezzük. Az őszi vetések nagyrészét elvetettük. Hiányos a Termény forgalmi Vállalat részéről az, hogy még eddig nem küldte el nekünk a minőségi búzavetőmagot. Ez hátráltatja nagyon a munkákat. A betakarításból már csak kétheti munkánk van. A cukorrépát már el is szállítottuk, a cukrot is megkapták érte. Csoportunk tagjai is nagy kedvezményeket kaptak államunktól. Csak búzából a 10 százalék és a hátralék elengedésével 4 kiló 20 deka jutott egy munkaegységre. Pénzből 14 forint. De sorolhatnánk még tovább is, hogy milyen nagy kedvezményekben részesültünk. Egy pár dolgozó kivételével, akik kilépnek a csoportból, de mi, a többiek továbbra is közösen gazdálkodunk, mert látjuk, hogy a termelőcsoport az egyedüli út, amely minket a boldogulás útjára vezet. Szamos Zsuzsa, Sarkad, «Alkotmány» tsz. Megyénk kereskedelmi dolgozói a minőség megjavításáért harcolnak •'" PÁRTUNK ÉS KORMÁNYUNK új gazdasági politikájának megvalósítása a kereskedelem dolgozóira is fokozott feladatot hái— rit. A lakosság szükségletének kielégítése föftétfötóii ■ megköveteli, hogy a mennyiségi áruellátás mellett biztosítsák az igényeknek megfelelő választékos árut, olyan minőségben, hogy azt megelégedéssel fogadja a fogy asztó. Az elmúlt időkben több olyan panasz merült fel a fogyasztók részéről, mely jogos volt és megtörténte a kereskedelem hiányosságaira mutat. Megyéink állami ée szövetkezeti kereskedelmi do,— gőzéi közös értekezleten tárgyalták meg azokat a feladatokat, melyek a minőségi áruátvétel megjavítását célozzák. EZEKEN AZ ÉRTEKEZLETEKEN elmondották a bolti dolgozók azokat a hiányosságokat, melyeket gyorsan ki lehet küszöbölni, csak nem szabad saemethunyni felettük. Úgyszólván minden élelmiszeripari dolgozó felvetette a kenyérgyár hiányosságait. Még mindig nagyon sok az égett, keletien, savanyú, formátlan kenyér. De felvetették a kenyérgyár szállitási’késedelmeit is. A Fűszer- és Édest* ség Nagykereskedelmi \ allalot lejárt arukat szállított ki a boltokba. A Vas és Műszaki Nagykereskedelmi ’Vállalat rozsdás vasalókat, tűzhelyeket adott ki a kiskereskedelemnek. A Ttextdlnagykereekedel- jni Vállalat egyméretű bakancsokkal szolgálta ki a boltokat. Ezen hiányosságok mellett lehet látni, hogy sokkal többet kell tenni » nagykereskedelemnek és az iparnak is azért, hogy a fogyasztók jóminőségű, szebb árut kaphassanak. EDDIG A BOLTI DOLGOZOK közel sem tettek meg mindent az áru minőségi ellenőrzése terén. Többletmunkának tekintettek ezt a fontos feladatot. Nem vetették fel a nagykereskedelem, illetve az ipar feló élesen a hiányosságokat, nem éltek minőségi kötbérrel. Az értekezleten az állami- és szövetkezeti kiskereskedelem dolgozói elhatározták, az eddigi hiányosságaikat felszámolják ée sokkal jobban foglalkoznak a minőség kérdésével. Azon lesznek, hogy a fogyasztóknak jóminőségű árut adjanak. Fokozottabban fogják tanulmányozni a keresletet és törekednek, hogy minél több, szebb, jó- minőséerű áru áLlion a dolgozók rendelkezésére. Kísssay Béla, Békésmegyei Kereskedelmi Iroda áruforgalmi osztályvezető. Kereszisorosan vetik a búzát a sarkadi „Dózsa“ termelőszövetkezetben Vetnek a sarkadi «Dózsa» termelőszövetkezetben. Két gép külön-kü- lön táblán veti a búzát, előbb hosszában, majd keresztben szelik át a nagy ki terjedésű táblákat. A traktorok kora reggel éta csaknem megállás nélkül üzemben vannak, hogy a ^ vetés ilyen módszerével is határidő előtt készen legyenek a nagy munkával. — Több és figyelmesebb munkát igényel a keresztsoros vetés, de megéri — mondja Kovács Lajos elvtárs, a csoport agronómusa. — Tőlünk függ az eredmény, hát igyekszünk, hogy minél több jövedelme legyen a csoportnak. Bz a gondolat sugárzik majd minden tag arcáról: Szabó Sándor traktoristáéról is, amint figyelmesen irányítja a gépet, hogy az összekötősorok megfelelő tá- volságúak legyenek; Debreczeni Lajos vető- gépkezelőjéről is, meg a többiekéről, akik naponta 3—4 munkaegységet teljesítenek, hogy jövőre még több osztalékot vihessenek haza. A szovjet módszerrel alkalmazott búzavetés — melyet már az elmúlt gazdasági évben is megpróbáltak — 2—3 mázsával nagyobb termést biztosít. A közel 460 kát. holdon ez mintegy 10—12 vagon termés- többletet jelent. Csupán ez a mennyiség bőven fedezi a csoport jövőévi búzabeadását, szabadpiaci áron számítva pedig közel 300.000 forint többletjövedelmet eredményez. Használjunk ki minden fogaterőt- Sürget az idő. A gyors betakart- | lyek rakott kocsival igyekeznek hatáson kívül is nagy munka vár | zafelé. Némelyek még szántanak egy-egy lófogatra. Erre . gondolt; is napfeljött© előtt. Ezt tapasz- a gyomai tanács is, amikor a pon- I táljuk késő este is. Szorgalmas tos fogatnyilvántaitási könyvet el-; emberek a mi parasztjaink. Min- lonőrizte. A szántás-vetés jórészét, j dón fogatos igyekszik saját föld- főteg az egyénileg dolgozó pa-1 jón elvégezni a munkát, aztán rasztok földjein, fogatokkal kell ; mennek má nuk szántani-vetni. Pél- elvégezni. A fogatlapokat még ta- j dóul Molnár János igencsak meg- vasszal kiadták a fogattal iendet- teld minden napot néhány órával, kező parasztoknak, erre jegyzik, a tavasszal is 30 hold földet szán- | mikor milyen munkát végeztek. . t0t.t fel. Paróczai Boldizsár öt hold 133 fogat van a községben. Egy-! földön dolgozik. Már a búzáját is egy fogatnak például szántásból • CI.-etette, hogy a szomszédjainkxni- 15 holdat kei elvégezni. Jó erő-| llél hamarabb szánthassanak. A pa- bon vannak most a lovak, naponta! rasztok. éjt nappallá tesznek, hogy könnyén felszántanak egy holdat minél hamarább letörjék a tenge- is. Az egyénileg dolgozó pirasz- j rit, mert hiszen legtöbben azután toknak a gépállomás traktorai se- vetik a búzát gitenek szántani, de emellett a) munka nagyobb részét a fogatok- ^<-> az a fogatokat jól ki nalt kell elvégezni. I használni. Szántani-votni kell, A tanács hangoshiradón közölt©, r0l3r*’ ha elkésünk a vetéssel, ke- kog-y azok a dolgozó parasztok, j vesébb remény van a jó termésre, akiknek nincs fogatuk, jolentkez- A fogatok Gyom a községben eddig zenek a tanácsházán, részükre a ta- i hold vetőszántást, 1404 hold nács biztosit fogatot. A fogatok j mélyszántást, 83 hold ősziárpa ve- munkáját a mezőőrök, mezőgazda- íért, 18 hold búzavetést végeztek [ sági előadók ellenőrzik. j el az egyénileg dolgozó parasztok —Reggeltől-astig járjuk a. ha-| földjén. Még többszáz holdat kell tárt — mondja Szabó Lajósné me- j szántani, vetni, ehhez ad segitsé- zőgazdasági előadó. — Ketten va- J get a tanács, a mezőgazdasági ál- gyunk Szatmári Lászlóval. Ila haj- ; landó bizottság aktíváin keresztül nalban megyünk ki a területünkre, ! és fokozza az ellenőrzést a foga- számos fogattal találkozunk, me-, tok kihasználása terén is. Gazdag gyümölcstermésünkből egy szem se vesszen el Nagy kedvezmények a gyümölcstermelők pálinkafőzésénél A pénzügyminisztérium által kiadott utasítás kedvező lehetőséget nyújt a termelők részére ahhoz, hogy máskép nem értékesített gyümölcsüket azáltal hasznosítsák, hogy pálinkát főznek belőle. A gyünrölcstepüelő ál tel saját nyersanyagából főzött pálinka Edámcntis. - A termelőnek csupán á cefre felfőzéséhez szükséges tüzelőt kell adnia ©s meigfiaetni© a nyert pálinka fele mennyisége (után a főzési dijat. Ezt a fetemeninyiségat a termelő a főzés befejezése után azonnal megkapja. Ez a kedvezmény lehetővé teszi, hogy a termelő hulló gyümölcsét is pálinkafőzés útján hasznosítsa és ezzel komoly jövedelemre tegyen szert. A gyümölcsternie’őknek sohasem volt ilyen kedvező lehetőségük a másutt nem értékesíthető gyümölcseik hasznosítására. A gyümölcs- termelők nagy- része meg is értette az líj intézkedések jelentőségét és szorgalmasan gyűjtik cefrézésre a gyümölcsöt. Arra kell azonban törekedni, hogy egyetlen szem gyümölcs se vesszen el, hanem mindenki készítsen cefrét abból a gyü- inölciböl, amelyet máskép nem értékesített. Hz áz új intézkedés nagy" segítség a gyümölcstermelők számára a bőséges termés idején, mert biztosítja azt, hogy egész évi munkája erelményekép szép jövedelemhez jusson még a minőségileg nem kifogástalan gyümölcse után is. Ez az utasítás újabb tanú jele annak, hogy kormányunk új pro- grammjának megvalósítása során parasztságunk jövedelme, jóléte szüntelenül emelkedik. Kövessük a szovjet példát Emeljük a helyi ipart és a kisipari termelőszövetkezeteket az új feladatok színvonalára A SZOVJETUNIÓBAN szakadatlanul növekszik a szocialista termelés és évről-évre emelkedik a szovjet nép anyagi és kulturális jóléte. A lakosság szükségleteinek a kielégítésében fontos szerep jut a helyi iparnak és a kisipari termelőszövetkezeteknek. A helyi iparban és a kisipari termelőszövetkezeteknél a háborúutáni években jelentős mértékben bővült a vállalata hálózat, megszilárdult a vállalatok gyártástechnikai alapja és javult az anyagellátás is. Az össz- ezövetségi, valamint a szövetségi köztársasági ipar ©«időszerűit nagy segítségben részesíti a helyi ipart és a kisipari termelőszövetkezeteket, mert nemcsak gyártási hulladékot bocsát rendelkezésükre, hanem ellátja őket a szükséges felszereléssel, értékes nyersanyaggal. MOSZKVÁBAN a többi között jó hírnévnek örvendenek a Mo- ezvorocki-kierületi kisipari tröszt köt-szövöttára gyárának termékei, a »Methimpronu-szövetkezet üzemeiben készülő aluminiumiedények, . a »Progrossz« trösztben készülő női kalapok és a Bauman-kerületi ipari trösztben készülő gyermekjátékszerek. Laningrádban. a helyi és i a kisipari termelőszövetkezeti ipar megszervezte a többlámpás rádiókészülékek, a porszivógépek, a f én yképnagyi tókészülékek, valamint az asztali lámpák gyártását. Számos élenjáró helyi ipari és kisipari termelőszövetkezeti vállalat működik Kievben, Minszkben, Ragéban és másutt. A pártszervezetek állandóan gondoskodnak a helyi és a szövetkezeti dolgozók politikai neveléséről, anyagi és kulturális szükségleteik kielégítéséről. Különös figyelmet szentelnek a szocialista mu ike- vereeny további fellendítésére; egyre jobban kiterjesztik a vállalatok munkájában mutatkozó hiányosságok bírálatát- és biztosítják e hiányosságok gyökeres kiküszöbölését. A HELYI és a szövetkezeti vállalatok munkájának minden vonatkozású megjavítása az egész állam szempontjából fontos kérdés. E feladat megoldása az ötödik ötéves terv sikeres teljesítését. a szovjet dolgozók jólétének és kultúrájának további emelkedését sz'Tgá’j i.
