Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-25 / 225. szám
i#5J «»pirmlier 25., péntek---------------------------------------------- ViUaisaiok hcpe . A ielekgerendási „Vörös Hajnal" tsz-ben nagy örömet okozott a tagok anyagi jólétének érdekében hozott minisztertanácsi határozat 3 A Békéscsabától nem messzire fekvő Telekgerendás szövetkezeti község határában terül el a «Vörös Hajnal» termelőszövetkezet gazdasága. Közel 2000 holdat művelnek a tsz tagjai. A brigádoknál az utóbbi időben kilépő hangulat uralkodott. Az egyéni dolgozó parasztokra vonatkozó kormánykedvezmények hallatára többen a magán- gazdálkodáshoz való visszatérésre .gondoltak. «A Vörös Hajnal» tsz irodá- dájában gyakran szól a rádió. A tagok egy része a közelben napraforgót csépel, őszibúzát szelek- toroz. Kintebb a földeken szorgalmasan végzik a betakarítást. Időközönként befutnak a megrakott szekerek, a tsz központjának udvarára. Ilyenkor gyorsan lerakják a terményt s utána rövid szünetet tartva, feszült figyelemmel hallgatják a rádió híreit. A párt és a minisztertanács határozatai, a termelőszövetkezetekre vonatkozó kedvezmények biztató meglepetésként érték a tagságot. Kedvezőbb színű lett előttük a jövő és a kilépés gondolatával foglalkozóknak is megváltozott a véleményük. Szombaton délelőtt, amikor a postás elhozta az újságot, a tagok azonnal elolvasták a minisztertanács legújabb határozatát. Mindenki helyesléssel fogadta a rendeletet. Különösen az a rész töltötte el őket megelégedéssel, hogy a háztáji gazdaság ezentúl mentesül a tej-, baromfi- és tojásbeadás alól is. Ez 180 tagol érint a «Vörös IIajnal»-ban. Minden háztáj után 2.5 kg baromfit, 45 tojást és 63 liter tejet szolgáltatlak be eddig. Többeknek — akik szerették volna háztáji gazdaságuk állatállományát kiegészíteni, — lehetővé tette az állam, hogy üszőt vehessenek. — Érdeities erre felfigyelni — mondták a tagok egymásközt. A szövetkezetnek ezer hold tarla- lékföldje is van. Most már ez is mentesítve lesz a búzaföldadó fizetése alól. Amint így beszélgettek egymásközt a «Vörös Hajnal» tsz tagjai, a párt és a kormány támogató ha'ározatairól, egyre jobban meggyőződtek arról, hogy érdemesebb a közös gazdálkodás útján járni. A tavasz folyamán is az állam segítségével vásárollak ötven darab szarvasmarhát, s már az idén 2.5 vagonnal kevesebb búzát, árpát négy vagonnal, tengerit másfél vagonnal kevesebbet kellett beadniok. A tavalyi húszezer forintos gépállomási tartozásukat is elengedték s a jövő évben csak a gépálloiuási díjazás leszá lítása több mint ötvenezer forintot és egyszáz mázsa gabonát jelent a tagok javára Most a csorvási gépállomás hét traktora éjjel-nappal szánt a Vörös Hajnal» földjén. Egy gép egy műszakban hét -nyolc holdat felszánt, így a 800 hold fel- szántásával határidőre készen lesznek. Idejében elvethetik az ősziárpát és búzát. Minden lehe«- tőséget és támogatást megkap,- nak államunktól, hogy jövőre még több termésük legyen. Ezévi jövedelméből lakóházat vásárolt Erdei János tsz-tag Szénteloniyán is az. ellenség* x | forintokat a termés befuviarozfaelemek azt akarják elhitetni, tásáért. Eh hoz hozzájönne az 4 körös tárcsái állami gazdaságban felkészüllek az attclcltctésrc Az elmúlt esztendőben r.em egy állami gazdaságunkban, lermelő- csoportunkban okozott komoly nehézségeket az állatok áltelelte- tése. így volt ez a köröstarcsai állami gazdaságban is. A hiba már ott kezdődött, hogy a szül« takarnianytermés ellenére már a nyár folyamán sem úgy gazdálkodtak a szénával, hogy biztosítsák azt a téli időkre. Később ugyan igyekeztek a mutatkozó takarmányliiányt silózással pótolni, azonban nem fordítottak kellő gondot a siló minőségére. így azután nehéz volt az átteleltetés, romlott az állatok kondíciója, esőkként a tejhozam is. Istállóátlaguk alig haladta meg a 3 litert. Ebben az évben már körültekintőbben készülnek fel a gazdaság dolgozói a télre. A téli ta karmány biztosítását tulajdon képpen már az első kaszáláskor megkezdték. Az első kaszálásból nyert szénát sem etették fel az állatokkal, hanem eltették s a jószágokkal zöld takarmányt etettek. A szénakészítésnél részben alkalmazták a Kund-féle szárítást a jó minőség érdekében. Szeptember végére a gazdaság jószágallománya részére 4 ezer mázsa szénát biztosítottak. Nem elégednek meg azonban csak a széna biztosításával. Felismerték, hogy a silótakarmány készítése nemcsak szükségmegoldás takarmányhiány esetén, hnh/epe Megyénk dolgozói számos levelet írnak a sajtóhoz közügyeket érintő panaszaikról. Néhány példa arról, hogy egyik, vagy másik panasz', hogyan vizsgálta ki szerkesztőségünk: Hunya község dolgozó parasztjai közösen írták a következő levelet: «A köcsegi postás a múltban korcs maros volt, a dolgozók kizsákmányolásából élt és kupeckodással is foglalkozott. Az illetékes szervek mégis megtűrik, nogy ebben a munkakörben dolgozzon.» A dolgozók panasza jogos volt, ele a községi pártbizottság egyedül nem tudott intézkedni, ezért szerkesztőségünk segítségét kérték, hogy minél hamarabb váltsák le a volt kocsmárost munkahelyéről. A járási pártbizottság intézte el Ilunya község dolgozó parasztjainak bejelentését. Közölték: •Klszely András postást rövid időn bellii eltávolítják munkahelyéről.» ■ Ifj. Boros Gáborné elvtársnő békéscsabai levelező egyik levelében megírta tapasztalatait a megyei építkezési vállalat pártszervezetének hibás munkájáról. Az ügyet a városi pártbizottság vizsgálta ki. Később levelezőnk így írt: «A levelemben említett hiányosságra felfigyeli a városi pártbizottság. Azóta n vállalatnál pontosan megtartják a taggyűléseket- Az üzemi pártszervezet titkárát megbírálták, amiért hiányosan készült fel a taggyűlésekre. Ez is azt bizony ttja, hogy az üzemi pártszervezet életében változás történt.* ♦ «Nádat vettünk a községi tanácstól — írja Püski Gábor békési dolgozó paraszt — ki Űzettük 48 forintos árban s közben a Cirokláda Eiemgyár levágatta a nádat- A tanács nem volt hajlandó visszafizetni a pénzünket.» Szerkesztőségünk kivizsgálta a panaszt, az eredményt levélben közölte Püski Gábor dolgozó paraszttal. Későbbi levelében már arról adott hírt: «Meg vagyok elégedve a kivizsgálással. A tanácselnök elismerte, hogy nem foglalkoztak megtelelöen ezzel az üggyel- Köszönöm, liogy elintézték a nád- ügyet.» ♦ «Nem tudjuk, jár-e a segédmunkásoknak éjjelipótlék és védőruha?» Erről érdeklődtek egyik levelükben az endrődi Föld- művesszövetkezet péküzemének segédmunkásai. Ebben az ügyben a MEDOSZ-tól kért segítséget szerkesztőségünk. A panaszt rövid időn belül orvosolták. «Kérésünk a szerkesztőség segítségévet elintéződött — írjak az endrődi segédmunkások. Mindezt köszönjük a i y yvetkezet dolgozóinak nevében » Ebből a néhány levélből minden vezető levonhatja a tanulságot. Érdemes a dolgozók hangjára figyelni, mindennapi építo- tnunkánk ezer hiányosságát, nehézségét segítenek megoldani. nem fontos része a zöld futószalagnak. Kellő mennyiségű nedves takarmány biztosítása siló nélkül elképzelhetetlen. Már eddig közel 50 százalékra teljesítette a gazdaság silózási tervét. Több mint 900 köbméter silót készítették. Úgy tervezik, hogy nemcsak teljesítik, hanem túl is teljesítik a silózási tervet. Mármost gondot fordítanak a silótakarmányok minőségére. Elsősorban silókukoricából, silónapraforgóból, kukoricaszárból készítenek silót. A téli takarmányszükséglet biztosítása magával hozza a terméshozamok növelését is. Úgy mondják a gazdaság dolgozói, a téli takarmány biztosíiásával nemcsak megtartják a 8.5 literes fejési átlagot, de tovább is fokozzák. hogy nem érdemes a tsz-hen dolgozni. Hazugságuk megtörik Er d-ei János példáján is, aki ezévi jövedelméből házat vásárolt Hány, meg hány dolgozó paraszt kuporgalott, spórolhatott évtizedekig, a garast fogához verve, hogy egy kis házikót vegyen, vagy építsen a feje fölé. Erdei János nem szakadt meg a munkában, csak szorgalmasan dolgozott egész éven át feleségével együtt. Kelten 23 ló ápolását vállalták el az «Október 6» tsz- ben. Ennyi ló körül el lehetett volna tölteni az időt. De az Erdei házaspár úgy ápolta a lovakat, hogy amellett még jusson idejük mást is végezni. Erdei János gyakran kapáit, kaszált, aratott, fogattal járt. így egész éven át szeptember 1-ig 807-re szaporodott kettőjük munkaegysége és zárszámadásig elérik a 900 munkaegységet. A szeptember 1-ig teljesített munkaegységre előlegként 2600 forintot, 30 mázsa búzái és 5 mázsa árpát kapott És még valamit. 1800 négyszögöl hereföldet kaszálásra és letakarí- tásra. A here terméséből 25 mázsa jutott Erdőieknek. Ezeket kapta hál a tsz-ből — előlegként. A tsz-ben végzett szorgalmas munka mellett állandóan gyarapították háztáji gazdaságukat is. Négy süldőt, 11 libát és sok baromfit nevellek. Ennek ellenére az előlegosztás előtt Erdei azon gondolkozott, hogy kilép és egyénileg gazdálkodik majd 3 hold földön. A felesége azonban azt mondotta: soha sem lesz nekik ilyen jövedelmük sehol, mint a tsz-ben. Vagyis nem egyezett bele, hogy kilépjenek. Erre Erdei János számolni kezdett. Ha kilépne, 3 hold földje bemunkál ásáéi't legalább 900 forintot kellene fizetni. Aztán 100 adó, beszolgáltatás és még sokféle kiadás. Számolgatni kezdte, fiogy milyen jövedelmet kapnak a tsz- ből, aminek a vége az lett, hogy Erdei János így határozott: «nem lépek ki, a közösben már most is több a jövedelem, mintha egyénileg gazdálkodnék. Jövőre meg még több lesz». Közben meg- hallották, hogy eladó Ilován Pál háza ot , Szentetornyán, a határút mentén. Elmentek megnézni. A ház szoba-konyhás kamrával. Az udvaron négy lábas jószágnak istálló, disznóól, tyúkól, 21 darab tetőgerenda és kert. — Megvesz- szük — határozták el. S eladott a kapott 30 mázsa búzából 20 mázsát az Orosházi Malomnak 5100 forintért, 3 mázsa árpát 810 forintért, 70 kiló borsót 210 forintéit. Összesen 6420 forint gyűlt össze csupán ezekből. Három süldőt is elad, amiért 3600 forintot kap s máris ki van fizetve a ház ára Miből fog élni? — kérdezték tőle sokan. Miből? Hát még nem volt meg a zárszámadás. Zárszámadáskor legkevesebb 5000 forintot, 70 liter napraforgóolajat, mintegy 3 és fél mázsa cukrot, nagy mennyiség ű kukorica és napraforgószárat, szalmát kap. Ezekből lehet pénzelni, ruház- kodni. Egy süldőt meghizlal, az elegendő lesz hármójuknak. Mi tagadás, mikor Erdei János mindent összeszámolt, szégyenérzet fogta el, hogy ki akart lépni. Ráadásul eszébe jutott az is, hogy államunk milyen sok segítségben részesítette a termelőszövetkezeteket. A következő évben a még szorgalmasabb munka, az állam által biztosított sok kedvezmény nyomán még nagyobb jövedelmet ér el, még szebb és boldogabb lesz az ő s a többi termelőszövetkezeti tagok élete. Elbizakodottság gátolja a Békéscsabai Ruhagyár dolgozóit tervük teljesítésében Alig múlt el két hónapja, hogy a Békéscsabai Ruhagyár dolgozói boldog érzéssel vették át a kitüntetést jelentő élüzemjelvényt. A jogos büszkeség hangzatos ígéreteket váltott ka a dolgozókból. »Megmutatjuk, hogy továbbra as .megtartjuk az él üzem szintet. Nem úgy, mmt három évvel ezelőtt« —, mondogatták. Mindezek azonban a későbbiek során puszta ígéretek maradtak. Igaz, egy darabig, mig a lelkesedés tartott, ment is a munka. Míg a dolgozók tudatában ólt az adott szó emléke, eredmények születtek. Az üzem homlokzatán elhelyezett jelvény csillogása nap nap után felajánlásaik teljesítéseiéi ösztönözte a ruhagyáriakat. Ekkor még majd miiikenki azzal a gon-j kelésén keresztül buzditotta-e a dolfittal ült a gépéhez, hogy az ő! dolgozókat a lemaradások meg- munkáján is múlik az elsőség meg- szüntetésére?.. .Hogy ezen a téren tartása. Ennek köszönhető, hogy július havi tervüket 100.9 száza lókra teljesítették. A minőségi termelés is viszonylagosan legjobb volt a hasonló üzemek között. A negyedév első hónapjának eredménye azonban elbizakodottá tette az üzem vezetőit. »Megy minden magától« — vé'ekedtek. Természetesnek vették azt, hogy a haimadik negyedévben ismét csak ők és senki más nem lehet az élüzem első helyezettje a ruhaiparban. Mind kisebb jelentőséget tulajdonították annak, hogy gondosan felügyeljenek a gyártás menetére. A gépeknél egyre gyakrabban fordultak elő műszaki hibák, amik a minőség rovására mentek. »Ilyen gépekkel nem tudunk tökéletes munkát végezni« — vetet-- tök fel a dolgozók. A műszeiészek nemi végezték kielégítően a munkájukat. Egyes szalagfce'i dolgozók is több alkalommal nem fogadtak szót szalagvezetőjüknek. Csak úgy voltak hajlandók dolgozni, ha előbb »rábeszélték« őket. Az ilyen hangulat-munkaerők kirívó példaképe Priskin Anna, aki sorozatos kimaradása miatt gyakran álmosan je'ent meg munkahelyén és nagyban visszatartotta a IV-es varroda 11-es szalagjának termelését. Do'gozótórsoi, miután megs ok állották fegye lmszet- lenség’ét, kitettük a szalagból. Kétségtelen, voltak a szalagban, akik becsülettel teljesítettek feladatukat, piint például Kiss Margit ifjú« munkás, szakszervezeti bizalmi. 140 százalékos no mi atelje ítmény éve I, százszázalékos minőségi temieteíé- vel a legjobb eredményt én el. Mint bizalmi, ezzel példát mutat. Azonban gondolt-e arra, ő és a többi élenjáró dolgozótársa, hogy feladata ezontútmenően meggyőzni fi többieket is a jó munkáról. Megmagyarázni nekik, mit je'ent kereset szempontjából is a többtenme- 1 és ? A felajánlások egyéni értélűányosságok voltak, az nagyiészt a szakszervezeti bizottságnak tulajdonítható. Nem beszélgettek el a bizalmiakkal, nem számoltatták be őket végzett munkájukról és nem szabták meg részükre a feladatokat. Felelősség terhelt ezért a Texti lipari Szakszervezet Területi Bizottságát is, mely be'enyugodott abba , hogy hónapokig elnök nélkül maradjon az üzemi bizottság. Az üzem páitszervezete sem biztosította kielégítő módon azt, hogy a dolgozók e'eget tegyenek a velük szemben támasztott fokozot abb követelményeknek. A népnevelőket nem mozgósították kellőm annak megértetésére, hogy a lényegesen mognövekedett általános anyaga jólét mind több és több ruha készítését teszi szükségessé. Jól'ehet, az üzem vezetői augusztus hónapban »szemmel tartották« a törvtetjositést, mégis csak a hónap utolsó napján jöttök rá arra, hogy havi tervüket nem tudják teljesíteni. A hibákból azonban keveset okultak. Ebben a hónapban is igen lemaradtak a tervteljeei- téssel. Most nagy »hóvógi hajrába« kezdtek, hogy megszüntessék a te-« maradást. így jár az, aki nem teljesíti becsülettel minden óra, minden perc megszabott feladatát.
