Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-23 / 223. szám
W53 szeptember 23., szerda 3 \SiUai.&<iiaU Héfii Kovád a gyapot, felkészültek a szedésre a hídasháti állami gazdaságban A hidasháti állami gazdaság az ország egyik legnagyobb gya- pot termő gazdasága. Több mint 600 holdon öt növénytermesztő brigád gondos munkáját, a négyszeri kézikapálást, hatszoros gépi sorművelést bő terméssel hálálja móri meg a «fehér arany». Nehéz megállapítani, ki dolgozott legjobban, úgy látszik, a Váribrigád munkája a legeredményesebb, 135 hold gy apó Kerületükön már kovád a gyapot, néhány nap múlva meg lehet kezdeni az általános szedését. Nem kis munkát kíván a jó termést ígérő gyapot betakarír tása. A hidasháti állami gazdaság erre a fontos munkára igen körültekintően készült fej. A kőműves-brigád a napokban készítette el a gazdaság hetedik gyapotszárítóját s ezzel 1600 négyzetméternyire növekedett a tárolóhelyiség. Ha a szükség úgy kívánja, két vagon gyapotot is elhelyezhetnek ezekben a szárítókban. A szállítás megkönnyítésére a gyapolzsák-készletet kétezer darabra egészítették ki. Nem lesz hiánya a gazdaság 450 dolgozójának — akik majd a gyapotszedést végzik, szedőkötényben sem, abból is 1400 darabot szerzett be a gazdaság. Szükséges is ez, hiszep a nö;- vénytermesztő brigádok tagjai közül, Czirok Andráshoz hasonp lóan — már előre többen bejelentették, hogy feleségeik, családtagjaik is segítenek gyapotszedésben. A Vári-brigád tagjai is kihozzák családtagjaikat a gyapotszedéshez, hogy a termés minél hamarabb zsákokba kerüljön. A gabonafélék betakarításánál is megérte a brigád tagjainak, hogy igyekeztek, hiszen a terv túlteljesítése után több mint 14.000 forint prémiumot kaptak. Kiszámították, hogy a gyapotnál ennek háromszorosát kaphatják prémiumban. Minden terven felüli mázsáért 120 forint jár, ehhez jön még a minőségi prémium, aminek összege függ a gyapot gyors betakarításától is. A gazdaság vezetősége, a szak- szervezet foglalkozzon még lob- bet a növény termesz lő-brigád tagjaival, hogy azok a Vári-brigád tagjaihoz hasonlóan, értsék Mikor lesz a zsadáoyi földmüvesszúvctkezetnek már igazi „gazdája“? A zsadányi földművesszövetkezetnek január 1-től már öt ügyvezetője volt, de együk sem volt megfelelő, pedig ezeket a megyei és a járási szövetség helyezte a szövetkezet élére. Ezek után nem lehet csodálkozni azon sem, hogy nem megy rendjén a szövetkezet élete — bár a járási szövetség egyik vezetője, Barátit elv társ arra hivatkozik, hogy mi, a helyi szervek beleszólunk a szövetkezet életébe és azért nem tudják megoldani a feladatukat. Szerintünk csak olyan esetekben szólunk bele, aoiiköí1 óh’át akarnak tenni, ami már egyáltalán nem helyén való. Me; t Baráth elvtárs, a szövetkezet járási személyzeti előadója fgy volt csendőrt akart vezető boltosnak beállítani Zsa- dányban. Egy olyan embert, aki a községben nem egy dolgozót összevert Horthy idejében. Tehát joggal tesszük fel a kérdést: miért ne szólnának bele a helyi szervek éppen ekkor a szövetkezet munkájába. Szerintünk nem mindegy az, ki szolgálja lri a lakosságot a szövetkezet boltjában. A járási szövetség és a szövetkezet főkönyvelője a szövetkezeli igazgatóságot meg sem hallgatva, intézkednek a személyzet beállításánál, de ami még a legtöbb, sokszor a vezető boltosnak meg az időbeni betakarítás fontosságát. A DlSZ-szervezet is törődjön többet a fiatalokkal, hogy Kovács Erzsébet, aki elsők között kapta meg a «gyapotszedés mestere» címet, minél több dolgozónak adja át a szovjet kétkezes szedési módszert. Többen lesznek a 10 mázsán felüli szedők, időben betakarítják így a «fehér aranyat» a hídasháti állami gazdaságban. t JUv,íl S'ztálLixvÁto-sbát ■ Sztálinváros dolgozói lelkes nagygyűlésen tettek hitet a párt és kormány progiämmja mellett. Az elmúlt hót hétfőjén, délután 4 órákor leállt a munka a sztábnvárosi építkezésen, az üzemekben és hivatalokban egyaránt, hogy nagygyűlésen tárgyaljuk meg a I or- mányprogramm végrehajtása során elért eredményeket és meghatározzuk a további tennivalókat. Már jóval 5 óra előtt hatalmas tömegek jelentek meg zászlókkal, feliratokkal a nagygyűlés szinhelv.én. A városépítők, gyárépitők, a kokszolómű építői, a nagyolvasztó szerelői, a gépgyár, a tűzálló téglagyár és a. többi sztálin- varosi vállalat dolgozói kezében itt is, ott is jelszavak villantak meg a transzparenseken a párt és a kormány programmjának teljesítését, tervünk teljesítését ígérve. Sütő Gyula elvtárs beszéde után Makránszki László főmérnök1 szólalt fel a város építői nevében. Igéietet téve arra, hogy a kormányprogra,mrn megvalósításában * minden erőnkké! résztve6zünk, hogy még több lakást, bö'csődét, iskolát, óvo- dát,'kulíurházat építsünk. Üzért határozták el a Városépítő Vól'alat dolgozói, hogy a tervbevett 1302 lakás helyett még ebben a« évben 1500 lakást fejeznek be és a tervbevett 500 lakás helyett 1000 lakás építését kezdik meg. GERICS ISTVÁN Sztáhnváros, Kossutli-u. 33. is azt mondják: neki nincs beleszólása semmibe, — neki csak az a dolga, hogy hajtsa végre az utasításokat. A szövetkezetnek jelenleg nincs vezetője, aki úgy politikailag, mint gazdaságilag irányítaná a munkát. A megyei szövetség, a járási szövetség és Rácz Ernő, a szövetkezet főkönyvelője arra hivatkoznak, hogy Zsadányban nincs olyan ember, aki megfelelne ügyvezetőnek, vagy a bobban kisegítőnek. Ez nem felel meg a valóságnak, mert van, de mivel a csendőrt nem engedtük beállítani, ezek után kiskirály módjára nem hallgatva meg a helyi szervek: t és a szövetkezet igazgatóságát, húzzák-halasztják az ügyvezető és a személyzet beállítását. Jó lenne, ha a megyei és a járási szövetség vezetői elgondolkoznának ezen a hiányosságon és nem az utasítások alapján, hanem a helyi vezetőséggel karöltve megoldanák ezt az égető problémát. Lilái Sándor községi párttitkár, Zsadány. Jó talajmunka bő termést eredményez A Martonvásári Növénynemesítő és Kutató Intézet igazgatója, Udvaros Károly négyéves parcellás kísérletben magas terméseredményt elérő búzát nemesített. A búza a szovjet agrobiology a ap- elvei szerint kapásművelésre előállított búzafajta. Gazdasagunk oU kát holdon termel kísérleti búzát. A talajelőkészítést gondosan végezzük. Tarlóhántással, fogasolással, hengerezéssel. Szántás előtt 150 kilogramm szuperfoszfáttal és 50 kiló pétisóval műtragyaz- jtuk a földet. A vetést szeptember végén és október első napjaiban végezzük. Lehetőség szerint eső után. A vetést ikersorosan veszzük! kát. holdanként 60 kilót vetünk. A búza melk osszeha- ionlítás céljából sűrövetésű bánkúti búzát is vetünk. A négyévi ki- térlet során 1953-ban is bebizonyosodott, hogy a bankuti búzával szemben kát. holdanként 7 mázsával több termett. A kísérleti búza agrotechnikája növeli a téhállósagot, fokozza az állóképességet, biztosabbá teszi a kombájnaratást és több termest ad. Emellett alkalmas a rávetéses másodtermesztésre is. Ezzel a munkával harcolunk a magasabb termésért. Gajdács András igazgató, Felsőnyomás, állami gazdaság. A trágyahordás új módszere A sarkadi «Dózsa» termelőszövetkezet szarvasmarhaistállója igen távol van átlót a földtől, ahová a trágyát hordják. Ennek ármunkának az elvégzéséhez a vezetőség egy munkacsapatot állított be és saját traktorukat hat kocsival. Yidó István és Debreceni Lajos a rakodásnál szorgoskodnak. Amikor megraknak bárom kocsit, egymásután akasztják és valamennyit egyszerre húzza a traktor. A másik három kocsit az alatt az idő alatt rakják meg, mijg a traktor úton van. így a gépnek nem kell várni. Egy fuvarba 50—60 mázsát szállít ki a traktor. Ezzel a módszerrel hat lófogatot más munkák elvégzésénél tud hasznosítani a szövetkezet. Széplaki Mihály harmadmagával kinn a táblán végzi a lerakást. Először csomókba rakják a trágyát, hogy a gép mielőbb visszafordulhasson. Amíg a gép úton van, addig ők a szántást végző traktor előtt teregetik a csomókat. Eddig 3600 mázsa trágyát szállítottak ki, szeptember 25-ig be akarják fejezni ezt a munkát. Szekeres Sándor Sarkad, járási tanács agró-propagandistája Bürokratikus huza-vona helyett tettek kellenek Minden pártmunkás, gazdasági vezető munkájának célja kell, hogy legyen: a dolgozók szolgálata. Egyes állami szervek vezetői megfeledkeznek erről. Nem kezelik kellő gonddal a dolgozók panaszait, ahelyett, hogy lelkiismeretesen elintéznék, azzal húzzák az időt, hogy egymáshoz küldözgetik, «labdáznak» a dolgozók leveleivel. m Ez történt a mezőhegyesi 52-es major dolgozóinak panaszos levelével is. A majorban 120 család lakik. Februárban elromlott az udvarban lévő ártézikút és a dolgozók azóta, ha ivóvízre van szükségük, kénytelenek a napi munka elvégzése után 3 km-re elgyalogolni. A dolgozók mintegy 40 aláírással írták meg mindezt szerkesztőségünknek. Panaszukat továbbítottuk a mezőhegyesi községi tanácshoz elintézés végett. Pár napon belül megérkezett a válasz. Közölték: • Április hónapban az 52-es majori kút használhatatlanná vált, jelentettük a járási tanács tervosztályának. A Szentesi Vízmuépitő és Kútkarbantartó Vállalattól költségvetést kértünk, hogy megtudjuk, mennyi pénzösszegre van szükségünk a kút megjavításához. Mikor megtudtuk, hogy 17.000 forintra lesz szükségünk, a köttségvelést — hitel biztosítása végett — elküldtük a Megyei Tanács Mezőgazdasági tervcsoportjához. Később a Megyei Tanács arról tájékoztatott bennünket, hogy ezt nem a járási tanácson keresztül, hanem közvetlenül hozzájuk kell, megküldeni. . • T Szerkesztőségünk arra gondolt, most már majd csak jóra fordul minden. De ez korainak bizonyult. A Megyei Tanácsnál közben valami módon megtudták: az 52-es major kútjának kijavítását egyrészt azért nem tudják elvégezni, mert erre nincs hitelfedezet, másrészt, mert az á lami gazdaság beruházásairól, iá- adásairól a földművelésügyi minisztérium közvetlen gondoskodik. Ezért a mezőhegyesi állami gazdaság onnan kérje — hangzott a válasz. Szerkesztőségünk, mikor az állami gazdaságtól kérte a kút megjavítását, feltette a kérdést: «Kire tartozik a kút megjavítása?» Az állami gazdaság röviden válaszod: «Semmiesetre sem a gazdaságra, mert az 52-es major területe a «József Attila» tszcs, hez tartozik, ezért a javítás a községi tanács feladatai» IjJ így vándorolt a levél egyik szervtől a másikhoz, eredr ménytelenül, mert mindenhol igyekeztek az ügyet «lerázni a nyakukról». Telik, múlik az idő és a dolgozók továbbra is kénytelenek 3 km-ről hordani a vizet, a szervek jóvoltából, mert semmi hajlandóságot*nein'mutatnak arra, hogy segítséget nyújtsanak a dolgozkónak. Ezt bizonyítják azok a levelek is, melyeket szerkesztőségünk a szervektől kapott, de «zoknak a leveleknek a száma is, amelyeket a mezőhegyesi tanácselnök, Káplár elvtárs küldött ebben az ügyben a szervekhez. Három levelet a Megyei Tanácsnak, nyolcat a járási tanácshoz, 11-et a Szentesi Kútkarbantartó Vállalathoz. Ezenkívül még telefonon és személyesen is folytattak megbeszéléseket. A sok levélváltásnak, beszélgetésnek az lett az eredménye: a járási tanács a községi tanáccsal diadalmasan közölte: megvan a pénz, megbízást lehet adni a kivitelező vállalatnak és hozr záfoghatnak a kút megjavításához. m Az olvasó azt gondolná, hogy most már minden rendben, a pénz megvan, minden akadály elhárult, a kutat már javítják is. De nem így van, mert a Kútkarbantartó Vállalat közölte: megrendelés nélkül nem fognak hozzá a javítási munkálatokhoz. A községi tanács megrendelést addig nem adhat, míg nincs nála a pénz. A pénzt viszont a járási tanács valami oknál fogva nem adja ki. Ezért a községi tanácselnök véleménye az: ott vagyunk, ahonnan elindultunk. Szerinte azt kellene lenni, hogy a megbízást a Kútkarbantartó Vállalatnak adja ki a járási tanács. Ezzel megoldódna a probléma. Ideje volna, ha a megyei és a járási tanács komoly intézr kedést tenne ebben az ügyben. A bürokratikus huza-vona, sok levélváltás helyett kijavítanák a kutat, hogy mielőbb elintézést nyerjen 120 család jogos panasza. Bánfalvi A tótkomlósi »Viharsarok termelőszövetkezetben 50 hold repcét elvetettek. A tagság megkezdte a cukorrépa szedését. (Paksi Pál.) ♦ A sarkadi »Kossuth« tsz-ben a növénytermesztési brigádvezető, Kapros Bálint- irányításéval készítették elő gondosan a vetőmagot. Idejekorán csávázták, hogy n© kelljen a vetéskor kapkodni. Szeptember 17-én kezdték meg a .vetést a gépállomás 32 soros yetőgépével. Mielőtt a gépbe vetőmagot öntöttek volna, Kapros elvtárs gondosan átnézte, hogy véletlen nem niozogiiak-e a esoioezlyák, nehogy egyik sor szélesebb legyen, mint a másik. Szeptember 19-ig húsz holdat vetettek el keresztsorosan. Nemcsak az ősziárpát vetik így, hanem az őszibúzát is. (Szekeres Sándor.) ■ A kevermesi »Petőfi« tsz-ben és a leformátuskováesházi »Dózsa« tsz-ben kovád a gyapot. Midkét termelőszövetkezet megkezdte a gyapot levéltetenitését, amivel meggyorsítják a gyapot beérését és könnyebbé teszik a szedési munkát. (Bánszki Páiné.)
