Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-23 / 223. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! AZ MDP BÉKÉSMEGYEI PÁ RT BIZ OTTSÁGÁNA K LA P JA r Kovád a gyapot, felkészültek a szedésre a hidasbáti állami gazdaságban Bürokratikus hiiza-vona helvett tettek kellenek 1953 SZEPTEMBER 23., SZERDA Ára 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 223 SZÁM A lőkösházi „Május 1“ tsz tagjai nem hallgatnak a száj jártatokra, hanem küzdenek a betakarítás, vetés befejezéséért A 'lőkösházi «Május 1» terme­lőszövetkezet központjában nap­közben alig lehet találni vala­kit. A volt kastély környékén gyerekek játszanak felügyelet mellett. Itt van a szövetkezet napközije. A kovács, a bognár műhelyekben még csak vannak, meg a darálónál is két ember, de jövő-menő, tétlenkedő embe­reket nem lehet látni. Bizony vannak olyan termelőszövetkeze­tek is, ahol az iroda, meg az ud­var tele van beszélgető embe­rekkel ilyen nagy dologidőben is. A répa, kender arra vár, hogy betakarítsák, a magtárban lévő mag pedig arra, hpgy elvessék. A «Május l»-nél is volt így. Nem is olyan régen, alig pár hete. Egy néhány dologkerülő a kulá- kok szekértolójának állott be és ők lettek a szövetkezetben a hangadók. Még a munkában is megálltak, vagy ki se mentek, csak a központ udvarán beszél­tek, vitatkoztak. A vetés persze maradt. Többen érezték, hogy ez így nem lesz jó. Mondták is: ha ezekre hallgatunk, elkésünk a vetéssel, pedig a jövőévi kenyerünk függ tőle. A' földön meg még ott volt a kender, a cukorrépa, ahová a gabonát akarták vetni. Tehát egy-egy darab föld betakarításá­val kellett végezni először, hogy vessenek. De kevés volt az em­ber, a munkaerő, ezzel sem ha­ladtak. — Ha ezévben is úgy lesz, mint az eimult évben volt, hogy a já­rás nem veszi figyelembe a tag­ság akaratát és sok kapást üte­mez be szövetkezetünknek, nem bírunk megbirkózni a sok föld­del — mondta az elnök is. Ezt a hangot vették át aztán a lógó- sok is: «Hagyjuk a munkát» — mondogatták — «majd október 1. után vessen az, aki bentmaradt a szövetkezetben.» S a betakarí­tás vontatottan haladt továbbra is. A szövetkezet kommunistái, ré­gi tagjai azonban megtalálták a helyes utat. — Akik keveset dolgoztak, a kevés munkaegységre kevés ga­bonát is vittek haza. Most sem a munkával törődnek, hanem má­sokat is a kilépésre biztatnak. Hát csak lépjenek ki, nem saj­náljuk őket, de csak akkor, ha elvégeztünk minden őszi munkát — mondta Magyar Béla. — Ezek­nek csak a szájuk jár, ha rájuk hallgatunk, kenyér nélkül mara­dunk. M»st a legfontosabb, hogy szántsunk-vessünk. Vetni és vetni kell. Magyar Béla véleményét töb­ben támogatták, hiszen a törvény is előírja: idejében felszántani a földet, el­vetni a gabonát, letakarítani a (kapásokat, erről beszélt Révész Pál is. ö is már több éve, hogy a szövetkezetben dolgozik, nem hagyja, hogy valaki akadályozza munkájukat. — Nem lehet — mondja —, hogy egy néhány kilépni szándé­kozó bomlassza a munkafegyel­met, akadályozza a vetést. Az ilyen embereket a törvény is szi­gorúan bünteti. A tsz tagjai közösen beszélték meg ezévi ve éstervüket, figye­lembe vették, mennyi a tagjuk, mit vessenek, hogy minden mun­kát idejében pontosan, jól tudja­nak elvégezni. Elhatározták: a kukoricát háromszor, a cukorré­pát négyszer-ötször megkapálják. A szántóterület 38 százalékát bú­zával vetik be, ezenkívül 40 hold ősziárpát vetnek. Kijelölték már a tavasziak alá is a területet. Azt is szántják, mélyített szán­tással, hiszen fontos, hogy a cu­korrépa, kukorica alá jó mély en, idejében felszántsanak ezév őszén. Szeptember 21-ig 108 holdat szántottak fel, az ősziárpát az elmúlt hét elején elvetették. E héten a búzát vetik Október első heteiben az ösz- szcs őszi kalászos vetését be akar­ják fejezni. Negyvennyolc holdon már mélyszántást is végeztek. Jó melyen, 30 centire. A vetőszán­tást is 22—24 cm mélyen végzik. Igyekeznek a t raktorosok jó mun­kát végezni, hiszen érdekük, ők is a szövetkezet tagjai. A «Május 1» tsz tagjai ma már nem hallgatnak az egynéhány szájjártatóra, hanem igyekeznek a betakarítással, a szántással, ve­téssel. Ott vannak lant az asszo­nyok, a fiatalok is — közösen harcolnak a betakarítás, vetés be­fejezéséért, a jövőévi kenyérért. 57.000 forint jövedelem méhészetből Örvendetes. fejlődés mutatkozik a t .űszövetkezetekben a mé­hészet terén. Számos termelőszö­vetkezetnél találunk jót fejlődő nagyüzemi méhészetet. Nagy a fej­lődés az orosházi »Béke« tsz-nél, ahol fölismerték, milyen nagy je­lentősége van ennek. Már 9.z első évben is komoly eredményeket ér­ték el. 1953 tavaszán a meglévő 20 méhcsalád jné’lé 40 ezer form-i tos költséggel 60-új méhcsaládot állí­tottak be. A jó ílőjá. ás után a? akác. biztosította a jó hordást s így augusztus 1-ig 38 mázsa .mézet ter­meltek. Ez pénzre átszámítva 57 ezer 600 forint jövedelmet jelent. A víaszfcermolésből 1860 forintot nyertek. Tehát már az első évben vnsszafiaetődött a beruházás és ha­szon is van bő én. Méhái om anyunk azóta 38 családdal növekedett. A csoport a jövő gazdasági évben tovább növeli méhállo,Hiányát, el akarják érni, hogy legalább 500 család legyen. Az idei vetésterv készítésénél pedig már tekintetbe vették a méhészetet is. Darabos János körzeti» méhészfelügyelő, Békéscsaba. Dobszóval nem lehet vetőmagot cserélni A jól és gondosan tisztított vetőmag elen­gedhetetlen feltétel a jövőévi bő termés el­éréséhez. A Megyei Ter- ményforgaimi Vállalat több mint 2400 vagon búza, közel 4000 mazsa ősziárpa minőségi vető­magot szállított már a megve községeibe. A szarvasi1 járás ter­melőszövetkezetei, köz­ségei is többezer mázsa vetőmaggabonát kaptak. Ahol a tanács felvilágo­sítja a dolgozó parasz­tokat a velőmagcsere je­lentőségéről, naponta többszázan cserélik ki szokvány minőségű ga­bonájukat minőségi ve­tőmagra. Kondoroson pl. az elmúlt héten több mint 12 vagon gabonát cseréltek ki a község termelőszövetkezetei. A járás többi községéről kevésbbé lehet azonban ezt elmondani. Békés- szentandráson a községi tanács nem tudatosítja kellően, hogy 36 vagon minőségi vetőmagot kaptató s ennek az ered­ménye, hogy abból ed­dig csupán három má­zsát cseréltek ki. Az ősziárpa vetőmag­csere lebonyolításának üteme sem kielégítő. A rendelkezésre álló kész­letnek eddig csak húsz százalékát vettek igény ­be. Gyulán pl. az 500 mázsa ősziárpa vetőmag­ból 170 mázsát cserél­tek ki. Helytelen, hogy a megye egyes községei­ben, mint pl. Csorváson, ahely ett, hogy a dolgozó parasztok szükségleteit a tanács figyelembe venné, minden alapot nélkülöző mennyiségre kéri a ki­utalást. Amit ha leszál­lítunk is, sok esetben nem vesznek igénybe s a vetőmagot egyik köz­ségből a másikba kell szállítani, ami elkerül­hető idő- és pénzveszte­séget jelent. Súlyosabb ez annál is inkább, hi­szen pár nap mulVa le­jár az ősziárpa és itt van a búza vetési határideje. Tanácsainknak többet kell törődniök, jobban kell .harcolniok azért, hogy időben kicseréljék községeinkben a vető­magokat. Az újkígyósi és a kétegyhazi tanács a félvilágosító szó helyett kidoboltatja a község­ben, hogy «mindenkinek kötelező a vetőmagcse­re». Ennek az eredmé­nye aztán, hogy ezekben a községekben igen ke­vés velőmagot cserélnek. A járási tanácsok is el­lenőrizzék, segítsék job­ban a vetőmagcsere le­bonyolítást. nem úgy, mint a szarvasi járás­ban, ahol a mezőgazda- srgí osztályvezető, Vida János és a főagronómus, Hajós Lajos azt sí m tud­ják, hogy mennyi vető­magot kapott a járás és egyáltalán nem ismerik, hogy halad annak a ki­cserélése. Ankéton beszélték meg feladataikat az orosházi állami és szövetkezeti kereskedelem dolgozéi Kereskedőim ankét volt vasárnap Orosházán, a KEDSZ já­rási bizottságának rendezésében. Az állami és szövetkezeti ke­reskedjem dolgozói ez alkalommal értékelték és megvitatták az utóbbi időben végzett munkát, majd megbeszélték azokat a fel­adatokat. melyek a kormányprogramul megvalósítása érdekében a kereskedelem előtt állanak. Végi elvtárs, a VB titkára ismertette azokat az eredmé­nyeket. melyeket Orosháza a kereskedjem fejlesztésében elért. Létrejött a gyönyörű Állami Aruház, kiépült a kiskereskedelmi hálózat, mely számos elúrusitóhellyel és szaküztettel rendelke­zik. Komoly fejlődést mutat a szövetkezeti kereskedelem is. Ma már 17 boltegysége, 5 italboltja és egy jót kifejlesztett áru­háza van a földművesszövetkezetuek. Mndeziek bő választékaik­kal fokozottabb mértékben elégítik ki a dolgozók igényiéit. A kereskedelem dolgozóinak többsége mindenkor becsület­tel teljesítette a reá,háruló feladatot. Jó munkát végeztek az áru- elosztás és az ellenség elleni harr: terén. Helytállásukért a vá­rosi pártbizottság és a városi tanács elismerését fejezte ki Vági elvtárs. Az eredmények nagyban tulajdoníthatók a munkaversery- nek, mely a kereskedelemben is nagyban vált a munka landi- tőjévé. E tekintetben elsőként az Állami Áruház említhető meg, ahol helyes módszerrel szervezték meg a munka versenyt és annak nyilvánosságát. A legjobban dolgozók közül Németh Istvánná, Kristóf István és Szűos Árpád említhető meg. A Kis­kereskedelmi Vállalatnál Vecseri Józsaef és Éliás János végzi leg­jobban feladatát. A földmű vessző vetkezet dolgozóinak jó munká­jút bizonyítja az, hogy a békéscsabai Vidám Vásáron a bellce- reskelemi minisztériumtól dicséretet kaptak a bőséges áruválasz­tékért. Alapvető változás történt a dolgozókról való gondoskodás terén, amely igazolja, hogy a kereskedelem dolgozói is megbe­csült tagjai népi demokráciánknak. Megnyilvánul ez a munka­ruha, az egészségügyi berendezések biztosításánál, valamint abbán, hogy mufti fokozottabb mértékben valósul meg a kereskedőkan­ban is a szocialista bérezés. Komoly eredmények vannak a kereskedelmi dolgozók és a vásárlóközönség kapcsolatának kiépítésénél. Ezt nagyban elősegí­tette a több alkalommal, nagy 'sikerrel megrendezett vevő- ankét, valamint az áru- és divatbemutató. Vági elvtárs mindezek meilett a hiányosságokkal is foglal­kozott. Megemlítette, hogy még nem .minden vezetőt és elárusí­tót hat út a szocialista kereskedelem célkitűzése: a dolgozók igényeinek minél jobb kielégítése. Vonatkozik ez főként a földművesszövetkezetre, de a Kiskereskedelmi Vállalatra is. An­nak ellenére, hogy a földművesszövetkezet korlátlan mennyiségű textiláruval rendelkezik, a saentetornyai dolgozók mégsem tud­ják azt helyben megvásárolni. A Kiskereskedelmi Vállalat nem foglalkozik kielégítő módon a zöldség és gyümölcs árusításával. Hiányosságok vannak a kenyér árusításánál. Hosszú időn ke­resztül vitát eredményezett a földművesszövetkezetnél az, hogy kifizető-e, vagy nem a cserokenyér. A súlyosabb hibák közül említhető, hogy a város külső területein — jóllehet a dolgo­zók azt már többeseiben kérték — sem a Kiskereskedelmi Vállalat, sem a földművesszövetkezet nem nyit boltokat, azzal az egyszerű indokolással, hogy nincs rá keret. Sok javítanivaló van még az áru minőségének megjavításánál. A földművesszövetkezet például még egy esetben sem emelt kifogást az áru minősége el­len, nem követte az Atlanti Áruház példáját, mely többeseiben élt kifogással az ipari vállalatok felé. Vági elv társ beszámolóját követően élénk vita alakult ki. Elsőként Vaál elvtárs, a Kiskereskedelmi Vállalat háztartási boltjának alkalmazottja Szólott hozzá. Rámutatott arra, hogy az áruválaszték ■ területén mutatkozó hiányosságok a nagykereske­delmi vállalatok hibájából adódnak. Sokszor olyan cikkekből van hiány, amely országosan nean is hiányzik, csak a nagykereske­delmi vállalat későn szállítja- t© a megrendelést. Nagy Sándor elvtárs, az Állami Áruház vezetője megemlítette, hogy az árute- rités hiányosságainak felszámolására országosan azt a módszert követik, hogy felkutatják azokat a helyeket, ahol egyes cikkek el fekszenek, más területen viszont, mint hiánycikkek jelentkez­nek. Dér elvtárs, a Kiskereskedelmi Vállalat dolgozója az élol- miszerel'átás területén mutatkozó hiányosságokat vetette fel. El­mondotta,'hogy a gyulái Húsipari Vállal t nem egyszer rend- szertelenül szállít, és a .szállított áru minősége js többeseiben esett kifogás alá. A továbbiakban elmondotta, hogy az orosházi kenyérgyár munkája minőségileg nem kielégítő. Szakszervezeti bizottságaink ezzel az ankéttal egyben felada­tot adtak minden dolgozónak a szakszervezetek előtt álló alap- szervi választások munkájához, melynek célja nem más, mint olyan szakszervezeti káderek csatasorba állítása, akik tisztában vannak a szocialista kereskedelem feladatával, a dolgozó nép szolgálatával és rátermettségükkel, harca készségükkel készek a szervezett dolgozókat ennek érdekében novai u és a fe'adatok meg­valósítására mozgósítani. DÉVÉNYI LAJOS, KPDSZ Tér, Biz. szerv, tót

Next

/
Thumbnails
Contents