Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-22 / 222. szám

2 1953 szepfamber 22 , IuüM Befejeződött a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak harmadik országos tanácskozása----------—----------------------------------------------------------- l/iUai&auUc VUyit _ A termelőszövetkezetek és gép­állomások élenjáró dolgozói va­sárnap reggel folytatták tanács­kozásukat. A tanácskozáson meg­jelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Veze­tőségének titkára, az MDP Poli­tikai Bizottságának tagja és Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Jelen voltak: Gero Ernő belügyminiszter és Hegedűs András földművelésügyi miniszter, a minisztertanács első elnökhelyettesei, Farkas Mihály és Ács Lajos, az MDP Központi Vezetőségének titkárai, az MDP Politikai Bizottságának tagjai és Vég Béla, az MDP Központi Ve­zetőségének titkára. Ott volt Ró­nai Sándor, az országgyűlés el­nöke. Megjelent a tanácskozáson a minisztertanácsnak és az MDP Központi Vezetőségének több más tagja is. A tanácskozást Tóth László sztahanovista traktoros nyitotta meg. A vitában elhangzott hozzászó­lásokra Hegedűs András földmű­velésügyi miniszter, a miniszter- tanács első elnökhelyettese a kö­vetkező beszédben válaszolt: Hegedűs András válasza értekezletünkön a felszólalók nyíltan és világosan tárták fel a termelőszövetkezeti mozgalom szinte minden fontos kérdését; bátran felvetették a hibákat, a nehézségeket is, amelyekkel meg kell küzdeniük, de a hibák, a nehézségek felvetéséből kicsen­dült minden hozzászólónak, a ta­nácskozás minden részvevőjének az a határozott meggyőződése, hogy a szövetkezeti mozgalom a dolgozó parasztság számára a fel- emelkedés egyetlen útja. (Nagy taps.) A tanácskozáson felszólaltak olyan küldöttek — a termelőszö­vetkezetek olyan tagjai is —, akik nemrég még maguk is erősen in­gadoztak a szövetkezeti kérdés­ben és most itt, a tanácskozás színe előtt nyiltan hitet tettek a szövetkezeti mozgalom mellett. Vida György, a szabolcsmegyei kemecsei «Dózsa» tsz elnöke még másfél, vagy két hónappal ez­előtt maga is azok között volt, r.’.ik aláírták a felosztási, kérést és most, a mai napon, a tanács­kozáson elmondotta,. hogy a szövetkezet híve és azon van, hogy ne csak a saját szö­vetkezete virágozzék fel, ha­nem minél gyorsabban tudjanak segíteni a szomszédos termelő- szövetkezeteknek is. Feltétlenül hel ycs volt és csak nagy örömmel lehet fogadni azt, hogy a ta­nácskozás ilyen egységesen tett hitet a szövetkezeti mozgalom mellett, mert ez a szövetkezeti mozgalom nagv erejéről tanúsko­dik. Több hozzászóló beszélt azok­ról. akik ki akarnak lépni a ter­melőszövetkezetből, nunt érték­telen elemekről, mint olyanokról, »kikre a szövetkezetekben nincs nagy szükség. Ez a vélemény helytelen. Nekünk a szövetkeze­tek minden egyes becsületes dol­gozó tagjáért harcolnunk kell es meg kell győznünk őket arról, hogy sajátmaguk és családjuk ér­dekében akkor választanak he- ha a szövetkezeti moz­galmat választják. Természetesen nem kell meggyőznünk, hanem ki kell tennünk a termelőszövet­kezetből — még akkor is, ha benn akarnak maradni — a ku- lák és spekuláns elemeket. Ezek a szövetkezetekben meghúzódva — éppen az elmúlt hónapok ta­pasztalatai szerint is — sok kárt tudnak okozni a termelőszövet­kezetek becsületes dolgozó tag­jainak. Ezeket — ismétlem — ak­kor is ki kell rakni a szövetke­zetből, ha benn akarnának ma­radni, viszont minden egyes be­csületes tagért harcolni, küzdeni kell. A hozzászólásokból sokszor nem derült ki elég világosan, hogy mi is a hibák oka. A bajok oka abban van, hogy sok hibát követtünk el szövetkezeti mozgalmunkban, nem tartottuk be mindenütt a szövetkezeti de­mokráciát, nem úgy vezettük a szövetkezeteket, hogy a termelő­szövetkezeti tagság életszínvonala minden termelőszövetkezetben megfelelően emelkedett volna. Ezért vannak hibák egyes terme­lőszövetkezetekben és ebből vilá­gosan következik, hogy az orvos­ság: mennél gyorsabban kijaví­tani ezeket a hibákat és a hibák kijavításával — nem a hibák el- tussolásával — oldani meg a szö­vetkezetek megszilárdítását. Tanácskozásunkon több felszó­laló elmondotta, hogy az ellen­séges elemek hogyan dolgoznak. Beszéltek olyan kulákokról, volt csendőrökről, akik nemcsak saját, falujukban, hanem 4—5 faluban is aláírásokat gyűjtöttek a termelő­szövetkezet felosztása mellett. Vi­szont meg kell állapítanom, jó­formán egyetlen felszólaló sem tudott azzal dicsekedni, hogy ő is járta volna a falvakat és szer­vezte volna a szövetkezetek hí­veit ezek ellen a kulák, csendőr és egyéb ellenséges elemei; ellen. Arról többen is beszéltek, hogy saját erős szövetkezetükbe meghívták a gyengébben működő termelőszö­vetkezetek küldöttségeit és ez fel­tétlenül, helyes is, de meg kell mondanom elvtársak, hogy nem elég. Oda kell 'mennünk, ahol a bajok vannak. A szövetkezeti mozgalom minden hívének meg kell értenie, hogy a szövetkezeti mozgalom egységet alkot s mind­egyikünknek felelősséget kell éreznünk azért, hogy ez a moz­galom — az ország minden ter­melőszövetkezetét beleszámítva — erősödjék és virágozzék. Tanácskozásunkon sok szó hang­zott el arról, hogy a termelőszö­vetkezetekben bizonyos ellenté­tek vannak a volt középparasztok lés a volt szegényparasztok között és sok felszólaló úgy tüntette fel a dolgot, hogy ingadozás elsősor­ban azoknál a termelőszövetke­zeti tagoknál van, akik középpa­rasztok voltak, mielőtt beléptek volna a termelőszövetkezetbe. Mire keli ebből következtetni? Arra, hogy a termelőszövet­kezetekben az eddiginél sok­kal jobb munkát kell foly­tatnunk a termelőszövetkezeti tagság egységének — beleértve középparasztokat egyaránt — megerősödéséért. A termelőszö­vetkezetekben igazság szerint már nem szabad különbséget tenni kö­zépparaszt és szegényparaszt kö­zött. Egyaránt termelőszövetke­zeti tag mindegyik. A középparasztoknál az olyan szövetkezetekben, mint mondjuk az atkári Micsurin, nincs semmi baj, mert oft a középparasztok is összehasonlíthatatlanul jobban élnek, mint éltek egyéni gazdál­kodó korukban, de a gyenge ter­melőszövetkezetekben bizony baj van. Az ilyen gyengébb termelő- szövetkezetekben a volt közép- parasztokkal közösen kell kidol­gozni azt, hogyan lehet a terme­lőszövetkezeteket megerősíteni. Tanácskozásunkon a felszólalók­nak szánt© mindegyike nagy he­lyesléssel fogadta azokat a hatal­mas kedvezményeket, amelyeket termelőszövetkezetesiiik megszilár­dításukhoz, termelésük növelésé­hez kapnak. Sokan azon­ban azt hiszik, hogy azok a kedvezmények, amelyeket a ter­melőszövetkezetek kaptak, egyma­gáikban elégségesek ahhoz, hogy a szövetkezetek: megszilárduljanak, hogy megszűnjék az ingadozás, a termelőszövetkezetekben. Egyik- máiik felszólaló világosan ki is fejezte ezt a nézetét. Meg kell mondanom elvtársak, hogy ez így persze nem igaz. Az ellenség már most erősen dolgozik. Egyik-másik felszólaló el is mond­ta, hogy az ellenség már most ar­ról bőszé1, hogy igen, most jól van minden, de mi lesz majd jövőre és ezzel igyekszik hitetlenséget kel­teni a szövetkezeti tagságban. Ezért a kormány rendeletéit .nép­szerűsíteni kell a termelőszövet­kezeti tagság között és arra a kér ­désre, amit az ellenség most gyak­ran felvet, hogy ml lesz majd jövőre, meg kell mondani, hogy azok az intézkedések, amelyeket a kormány hozott, nem az idei évre szálnak, hanem az elkö>.étke­ző évekre. A beadási kötelezett- séget az idén a termelőszövetke­zetekben például 10 százalékkal csökkentettük, jövőre és az utána következő két érre viszont az állati termék beadást 30 százalékkal, a termény Leadási kötelezettséget pe­dig 25 százalékkal csökkentettük. Ezek a rendelkezések tehát éppen . 1954-re, de 1955-, 1953-n is, azaz az elkövetkező évekie teremtik meg a feliéte'ít annak, hogy termelő- szövetkezeti tagjaink az eddigi­nél sokkal nagyobb jólétben élje­nek. Ugyanez vonatkozik a szerző­déses termelési árakra is. Idén a szerződéses termelési áiak változat­lanok, d© jövőre — a most kötött szerződések szerint, a miniszter- 'tanáas idevonatkozó határozata alapján -— a szerződéses termelési árak nagymértékben emelkednek, egyik-másik növénynél majdnem megkétszereződnek. G ondoljunk csak a dohányra, fűszerpaprikára', hagymára, stb. Ez az áremelés fél- milliárd forintot jelent a dolgozó parasztság számára a jövő évben. Vagy itt. van az is, hogy két évig felfüggesztették a közép- és hosszú te járatú hitelok visszafizet©- sót. Természetesen a kormányintéz­kedéseknek akkor tesz mag az iga­za hatásuk a termelőszövetkeze­tekben, ha nyomukban többterme­lés lesz. Például a szerződéses ter­melésre biztosított kedvezményeket az a termelőszövetkezet élvezi job­ban, amelyik többet tud termelni. A felszólalások sorén sok panasz hangzott el különböző állami in­tézményekkel kapcso'atban. Ezeket a panaszokat külön-külön megvizs­gáljuk és mindent elkövetünk azért, hogy kijavítsuk azokat a hibákat, amelyek a gépállomásoknál, a szerződtető vállalatoknál és külön­böző más vállalatoknál még meg­vannak. A bankhálózat munkájára külön ki akarok térni. Feltétlenül lénye­gesen javítani kell a mai helyze­ten. A termelőszövetkezetek szá­mára olyan pénzügyi gazdálkodási rendet kell kidolgozni, amelynek megvalósításával bankhálózatunk nem akadályozza, hanem segíti a szövetkezeti gazdálkodást. (Taps.) Sok szó hangzott el a szövetke­zeti demokráciáról, erre a kérdés­re fontossága miatt szükséges még egyszer visszatérni. A szövetkezeti demokráciát hiánytalanul meg kell valósítani; a szövetkezeti tagságot ténylegesen be kell vonni a szö­vetkezet ügyesnek eldöntésébe, Ha a szövetkezeti tagok tapasz­talata, tudása, ismerete valóban ér­vényesül a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében, ez olyan erővé vá­lik, amely képes lesz leküzdeni minden kezdeti nehézséget. Fontos még egye/or aláhúzni, hogy a munkaegységelszámolásra az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítani és feltétlenül meg kell szívlelni azokat a tanácso­kat is, amelyeket az elvtársak a mai munk-aegységrendszer megvál­toztatásával kapcsolatban elmondot­tak. Külön szeretnék beszélni a földről. Két-harom felszólaló is felvetette, hogy a termelőszövet­kezet tagsága sokalja a földet és kéri, hogy a földjének egy részét vegyék el tőle. Ezzel nem lehet egyetérteni. A földet szeretni kell és tudni kell, hogy éppen a föld megművelése segít bennünket ah­hoz, hogy a termelőszövet kezeli tagság jövedelme nagyobb legyen. Meg kell fordítani a kérdési: nem a föld sók, hanem mi vagyunk egy kicsit gyengék és nem azzal kell segíteni bajainkon, hogy le­adjuk a földet, hanem meg kell erősíteni magunkat. Ezt az erő­sítést sokféle módon lehet elérni. Beszéltünk már arró*, hogy új tagokat kell bevonni azokba a szövetkezetekbe, ahol kevés tag van, jobban kell gépesíteni, kü­lönösen olyan fontos munkákat, mint a növényápolás. Mindeme!- lett javaslom az elvtársaknak, hogy olyan termelőszövetkezetek­ben. ahol, mint mondják, «sok a föld», kevesebb munkaigényes növényt vessenek és több olyan növényt termeljenek, amelynek megmunkálása kevesebb munka­erőt igényel, vagy jobban gépe­síthető és majd ahogyan erősö­dik a szövetkezet, úgy növeljék a munkaigényes ipari növények területét is. Az elkövetkező hetekben a szö­vetkezetek megerősítése, a tag­ság jövedelmének fokozása érde­kében a legfontosabb feladat az őszi szántás-vetés. Őszintén meg kell mondanunk, hogy sok ter­melőszövetkezetünkben nem jó a helyzet. Vannak termelőszövetke­zeteink, ahol már jó minőség­ben elvégezték a rozs, az őszi- árpa vetését, de ugyanakkor más szövetkezetekben az ősziárpa, a rozs, a takarmánykeverék még nincs a földben. Jóllehet ahhoz, hogy jó termés legyen, már a földben kellene lennie. Dobi István Elvtársak! Tanácskozásunk vé­géhez érkeztünk. Megtárgyaltuk azokat a célokat és feladatokat, amelyek a termelőszövetkezeti tagok jólétének emelése és a ter­melőszövetkezeti gazdálkodás fej­lesztése érdekében előttünk álla­nak. E feladatokat és célokat az előbb elfogadott határozati ja­vaslatban fektettük le és juttat­tuk kifejezésre. Nagy figyelmet fordított a ta­nácskozás a termelőszövetkezetek új alapszabályának kialakítására, mert jól látta, hogy az alapsza­bály a termelőszövetkezeti élet alaptörvénye és ezért jelentős mértékben az alapszabály betar­tásán dől el a tanácskozáson ki­tűzött célok megvalósításának sorsa. A tanácskozáson szó esett legsür­gősebb feladatunkról, felsősorban az őszi szántás-vetésről. Jö­vőévi termésünk őszi kalászosok­ból je'entős mértékben attól függ, hogy idejében elvégezzük-© a ve- tőszántást, jó vetőágyat biztosí­tunk-©, idejében történik-© a vetés, kapásnövényeink jövőévi termésho­zama, a kukorica, • burgonya, a cu­korrépatermelés jövőévi eredmé­nyessége jelentős mértékben azon dől el, hogy idejében és kellő mély­ségben végezzük-© el az őszi mély­szántást. A jövőévi termés szilárd alapjának megteremtésén kivü1 m g előttünk á'l idei kapásnövényeink legnagyobb részének betakarítás a is. Az őszi betakarítási munkál; gyors és veszfoségnélküli rí", ég­zése szintén hozzájárul termelőszö­vetkezeti tagjaink idei jövedelmé­nek növekedéséhez. Elvtársak! Tanácskozásunk meg­mutatta, hogy termelőszövetkezeti mozgalmunk egyszer és mindenkor­ra p olgarjogot nyert a magyar fa­luban. A tanácskozás azon­ban nagyon helyesen feltárta azt is, hogy egyes termelőszövetkezete­V annak termelőszövetkezetek, ahol alig egy-két holdat trágyáz­tak meg. Mitől várják ezek a termelő­szövetkezetek a jó termést, ha későn vetnek, ha nem trágyáz­nak megfelelő mennyiségű terü­leten és — hozzátehelem — ha nem jó minőségű munkát végez­nek ? Teljesen jogos a félelme a szeghalmi termelőszövetkezeteke t képviselő elvtársnak, aki elmond­ta, hogy fél a jövőévi terméstől, mert Szeghalomban nem vetnek idejében, A tanácskozás minden részve­vőjének hazatérve,/ azzal az el­határozott szándékkal kell hozzá­kezdenie a munkához, hogy a ta­valyinál jobb minőségben, megfe­lelő időben végzik el az őszi szántás-vetési munkákat és azon dolgoznak, hogy ezzel megala­pozzák. a termelőszövetkezetek jövőévi jó termését. Újra biztosíthatom a tanács­kozás részvevőit, hogy pártunk és kormányunk minden segítséget megad a termelőszövetkezetek­nek, a szövetkezet minő-n igaz hívének az elöltük álló nagy fel­adat végrehajtásához. Előre a virágzó szövetkezetek megteremtéséért, a jómódú ter­melőszövetkezeti parasztságért! Hegedűs Andrés, földművelés- ügyi miniszter nagy tapssal foga­dott válasza után Dobi István a határozati javaslatot (azokkal a kiegészítésekkel, amelyeket Hege­dűs András földművelésügyi mi­niszter a vita alapján összegezett) és a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek alapszabály-tervezetét szavazásra bocsátotta. A tanácsko­zás a határozati javaslatot és az alapszabálytervezetet elfogadta és két bizottságot jelölt ki a határozat és az alapszabály véglegesítő.'éne. A tanácskozáson Dobi István elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke, a Termelőszövctkczeíi Tárnics el­nöke mondol! zárszót. záróbeszéde ink ben súlyos hibák és komoly fo­gyatékosságok vannak. A termelő­szövetkezeti mozgalom fejlesztésé­nél elkövetett hibák és számos szö­vetkezet gyenge munkája, tagságá­nak nem kielégítő életszínvonala napjainkban a termelőszövetkezeti mozgalmat egyes helyekén komoly megpróbállatá“, nagy- erőpróba elő álhtja. Ha a tanácskozáson el­fogadott határozatokat megismer­tetjük terme I ősz ö vetkezeti tagja­inkkal és elérjük, hogy hiánytala­nul magukévá tegyék a határozat céljait, vá'laíják a sikeres meg­valósítás érdekében reájuk háruló munkát, mostam tanácskozásunk akkor hozza n.eg iga ár gyümöle ét. Ha ezt elérjük, — már pedig el kell érnünk — akkor tanácskozá­sunk egyik kedvező hatása abban fog megmutatkozni, hogy a ma még ingadozók és kilépni szándé­kozók, amikor a végső döntésre kerül sor, a szövetkezet mellett fognak áfást foglalni. Elvtársak! Barát és ellenség ma falvaiukban a termelőszövetkezetek — és a tőlük elválaszthatatlan —. gépállomások munkájára .sze­gezi tekintetét. A termelőszövet­kezetek munkájának olyannak kell lennie, amely megfelel a párt és a kormány bizalmának, a dolgozó parasztság baráti szövetségese és vezetője; a munkásosztáfy várako­zásának. Adjon termelőszövetkeze­teink munkája .méltó vá'aszt a dolgozó parasztság ádáz ellenségei­nek áskálódására és aknamunkájára is. Tanácskozásunkat azzal rekesz- tem be, hogy jobb és eredményesebb munkára hívok fel mindén küldött elvtársat, minden egyes termelő­szövetkezeti tagot, t* gépáüorrrásí dolgozót, elfogadott határozatunk mielőbbi sikere« megvalósítása, a termelőszövetkezeti mozgalom új fellendülése, a szöveti- ezeti paia’zí- ság v 1 t színvonalának hathatós eme­lése érdekélren.

Next

/
Thumbnails
Contents