Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-19 / 220. szám

!95S 19., szombat

3

ViUaisawU llépi

Javaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapszabályára

(Folytatás a 2. oldalról.)

a könyvelési feladatok ellátására u tagok közül erre alkalmas dolgosét jelöl ki vagy alkalmaz. A könyvelőnek nincs öná'ló rendelkezési joga a pénzügyek felett.

22. A termelőszövetkezet önálló jogi személy, saját nevében jogokat szerezi Kit és kötalozistteégeket vállalhat, képviseletére az elnök, kötelezettségek vállalására pedig az elnök és a közgyűlés által kijelölt vezetőségi tag együttesen jogosult.

A termelőszövetkezet pénzkészleteit a bankban, folyószámlán tartja. A folyószámláról pénzt csak a termelőszövetkezet elnökének és könyvelőjének aláírásával, kizárólag a bevétel-kiadási költségvetés alapján lehet kiutalni.

23. Az elnök, a bugád vezetők, a rmmkacsapatvezetők, a könyvelő és a nem fi ikai munkát végző tagok munkájáéit munkaegység-jóváírás jár. A vezetőség tagjai részére a t.'-n-elöszövetkezefc érdekében vég,- *ec4 külön munkájukért a közgyűlés munkaegységben kifejezett tisz- teletdijat állapíthat még.

24. A termelőszövetkezet közgyűlése két évre 3—5 tagú ellenőrző bizottságot választ. Az ellenőrző bizottság rendszeresen ellenőrzi az alapszabály betartását, a vezetőség munkáját, a termelőszövetkezeti közös vagyon megőrzését, c termelőszövetkezet gazdálkodását és pénzügyi tevékenységét, valamint a tagokkal való. elszámolást. Az el enőrző bizottság évente kétszer általános vizsgálatot, az egyes munkaterületeken pedig negyedévenként ellenőrzést köteles tartani és azok eredményéről jelentést tara a közgyűlésnek.

25. A termelőszövetkezet vezetősége és elnöke köteles gondoskodni arról, hogy a tagok az alapszabályban biztosított jogaikat minden korlátozás né'kül gyakorolhassák, a szövetkezeti' 'demokrácia a termelőszövetkezet egész életében hiánytalanul .érvényesüljön es azt más szervek is tientvVt.l'ori tartsák.

VI.

4 termelőszövetkezet működése

26. A közös termelés alapja a termelő-'zövetkeaet éves termelési terve, amelyet a vezetőség készít el és a közgyűlés hagy jóvá. A jóváhagyott ó .es termelési terv a’ap- ján a vezetőség szervezi és ellenőrzi a munkák elvégzését.

27. A termelőszövetkezet elnöke, vezetőcég© és minden tagja kö- t lezett éget vá kai arra, hogy:

a) ál andóan fokozzák a terméshozamot helyes vetésforgó bevezetésével," a fö'dek rendszeres trágyázásával és termőerejének állandó növelésé e', mélyszántással, a fejlett agio e 'hníkai módszerek alkalmazásával, a gépek minél szélesebb körű használatával, az idejében és jól végzett növényápolási munkákkal, másodvetésű növények termelésével, a termények veszte— ségnélkü'i betakarításával, öntözőberendezések létesítésével és karbontartásával;

b) . vetésre a legjobb, tisztított I vetőmagvakat használják, azokat jól szellőzött helyiségben tárolják, gondosan kezelik; növelik a nemesített vetőmaggal bevetett területeket és a vetőmagot előre kijelölt, jól előkészített és gondosan művelt táblákon termelik;

c) pontosan betartják a gépállomáséul kötött szerződést, elősegítik a gépál'omás dolgozóinak a termelőszövetkezetben végzett munkáját, gondoskodnak azok jó ellátásáról és elszállásolásáról, biztosítják a traktorok, kombájnok, motorok, cséplőgépek és egyéb munkagépek folyamatos üzemben tartását és teljes kihasználását;

d) állatfajonként állattenyésztő- farmot létesítenek, fejlesztik a közös állatállományt, javítják az állatok minőséget, növelik azok hozamát, alkalmazzák a helyes takarmányozás módszereit ée a fejlett zootechnikai eljárásokat, betartják az állategészségügyi rendszabályom kát és harcolnak az állati betegségek ellen, gondoskodnak az állatok részére jóminőségű, megfelelő merni, i éjű takarmányról, fokozzák a takarmúnyternieléet, a réteket és legelőket feljavítják;

e) a tagok munkájának, a termelőszövetkezet belső erőforrásainak és a helyi anyagoknak legteljesebb felhasználásával biztosítják a közös gazdálkodás céljára szükséges épületeket (istá'LV, sertés- és baromfiól, magtár, ■ brigádszállás, stb.)

28 A termelőszövetkezet elnöke, vezetősége Ó3 tagjai, a legfontosabb kötelességeik mellett gondoskodnak arról, hogy :

a) a tagok jövedelmének fokozása érdekében a helyi viszonyoknak megfelelőin fejlesszék a mezőgazdasági termelés kiegészítő üzam- ágait és a termelőszövetkezet által terűiéit nyersanyagok háziipari feldolgozását;

b) fokozzák a termelőszövetkezeti tagság szakképzettségét, hogy soraikból vezetők, brigádsezetők, állattenyésztők, arató-csáp lőgépkeze- lök, traktorvezetők, munkagépkezelők, gépkocsivezetők, segédállator- vosok, könyvelők és egyéb, jól— képzett szakemberek kerüljenek ki;

c) a nőket és az ifjakat minél nagyobb számmal bevonják a közös munkába, elősegítik fejlődésüket, képességeik és tehetségük érvényesülését; lehetővé teszik, hogy a nők és ifjak képzettségüknek megfelelő feladatokat kapjanak a vezetésben is;

d) a bölcsődék és napköziotthonok Ltesiiéével megkönnyítik a nők számára a termelőszövetkezet niüukájában való részvételt;

ej állandóan emelik a termelő- szövet kereti tagok kulturális szití- vonalát, ennek érdekében megszervezik az újságok, folyóiratok é« könyvek terjesztését, könyvtárat, olvasótermet, spoit- és szórakozó-, he te légeket létesítenek és a brigádok részére tiszta szállásokat rendeznek be.

VII.

A munka ni egszervez ése, értékelése

és a munkafegyelem

29. A termelőszövetkezetben minden munkát a termelőszövetkezeti tagok és családtagjaik végeznek,, a közgyűlés által elfogadott munkarend szabályai szerint. Munkabér ellenében — alkalmazottként — csak olyan dolgozó munkáját lehet igénybsvenni, aki szakképzettséggel (ágronómus, zootechnikus, könyvelő, építési szakemberek, stb) rendelkezik.

30. A mezőgazdasági termelő- szövetkezet alapvető munkaszervezeti egysége a brigád. A vezetőség a termelőszövetkezet dolgozóiból a gépek fokozottabb kihasználása, a munka termelékenységének emelése s a munka helyes irányítása, továbbá jobb elenőrzése érdekében —• az egyes üzemágak munkaerőszük- ségtete szerint — á'landó jellegű brigádokat szervez és kijelö i azok vezetőit. A vezetőség a brigádvezetőket végzett munkájukról rendszeresen beszámoltatja.

a) A szántóföldi növények termelésére legalább 3—4 évre — ahol a vetésforgót beverették, a vetésforgó egész idejére — növény- termelőbngádokat ke 1 szervezni. A növénytermelőli rigád létszáma 30— 50 fő.

b) Olyan termelőszövetkezetben, amelyben szőlő-, gyümölcs- vagy zöldségterme'és főijük, e munkák elvégzésére külön brigádot kell szervezni.

c) A növénytermelőbrigádon belül a kapásnövények termelésére munkacsapatokat kell szervezni. A

munkacsapatokat legalább egy évre kell kijelölni.

d) Az állattenyésztési munkák elvégzésére állandó jellegű állatte- nyésztűbiigádokafc kell szervezni.

31. A növénytermelő- és ál lattenyészt ő-bngád vezetőknek jegyzőkönyvileg át kell adni a brigádokhoz tartozó földterületet, állatokat, mezőgazdasági épületeket és egyéb felszerelési tárgyakat, amel éknek használatáéit és megőrzéséért a bugád vezetője és annak tagjai felelősek.

32. A bngádvezetők a brigád tagjaival hetenként, vagy egyse nagyobb munkák megkezdése előtt megbeszélik a legfontosabb feladatokat és azok végrehajtásának módját.

33. A termelőszövetkezeti tag munkabeosztásánál figye'elitbe kell venni szakképzettségét, tapasztalt- ságát, testi erejét, lakóhelyét és azt, hogy melyik brigádban dolgozik legszívesebben. A terhes és szoptató nő munkáját meg kell könnyíteni, ezért a szülés alkalmával 3 hónapi időtart .ima minden munka alól mentesíteni kelt. A mentesítés idején javára kell imi az előző év azonos időszakában teljesített munkaegységei 50 százalékát.

34. A közös gazdálkodásban részvevő tagok és családtagok munkáját az országos iránynormák alapján a termelőszövetkezet vezetősége által a helyi viszonyokra kidolgozott és a közgyűlés által jóváhagyott teljesítmény normákkal kell mérni ‘és munkaegj ségekben kell értékelni.

a) A tagok és a munkában részvevő családtagok teljesítményét és az élte járó műnk Hegységeket a brigádvezető köteles naponta bejegyezni a tagkönyvbe. A brigád- vfezető köteles ellenőrizni a munkák elvégzését és annak nunősé- géti E feladatok ellátásához a munkacsapatvezetők kötelesek segítséget nyújtani.

b) A bngádvezetők napi munka" teljesítményét és munkaegységeit a vezetőségnek ezzel megbízott tagja jegyzi be és ellenőrzi.

c) Az elnök és. a könyvelő köteles rendszeresen ellenőrizni a teljesített munkaegységek pontos vezetését és azok szabályszerű fel- használását.

d) A brigádverető köteléé minden hónapban összegezni a tagok által megszerzett és igazolt mun- kaegységeket és a tagok névsorát a teljesített munkaegységek számának feltüntetésével kifüggeszteni. A vezetőség kötelse a tagok által teljesített munkaegységek összesített évi nyilvántartását két héttel a zárszámadást tárgyaló közgyűlés előtt közszemlére kifüggeszteni.

35. A termelőszövetkezet jövedelméből — a földjáradékon kívül — a tagok és a családtagok kizárólag teljesített munkaegységeik arányában részesedhetnek. Jutalmazni kell azokat, a brigádokat, munkacsapatokat és tagokat, akik termelési tervüket túlteljesítik.

36. A munkafegyelmet és a közgyűlés által megállapított munkarendet minden termelőszövetke- .zeti tag köteles betartani. A munkafegyelem megsértése, a munkából való igazolat'an távolmaiadás, a rosszminőégű munka és az rlap- szabólynak bármilyen más megszegése esetén a vezetőség nevelőhatású fegyelmi rendszabályt alkalmazhat. Az ilyen termelőszövetkezeti tagot arra kötelezheti, hogy a rosszul végzett munkát munkaegység jóváírása nélkül újra el é~ gézzé, figyelmeztetésben részesítheti, súlyosabb esetben javaslatot tehet a közgyűlésnek jegyzőkönyvi megrovásra, vagy egv alkalommal legfeljebb öt munkaegység levonására. Egy év alatt legfeljebb 15 munkaegységet lrliet levonni.

Ha ezek a fegyelmező rendszabályok eredménytélénél- maradnak.

a vezetőség javaslatára a közgyűlés a tagot kizárhatja.

37. A termelőszövetkezet közös vagyonának megkárosítása, jogtalan elidegenítése, rongálása, annak elherdálása, vágj' a gépál'omás gépeinek megrongálása: társadalmi tu'ajdon el'en elkövetett bűncselekmény. Az ilyen bűnöse-, lelemény elkövetőjét el szemben bűnvádi eljárást ke'l indítani.

Vili.

A termelőszövetkezet vagyona

és a jövedelemelosztás

38. A termelőszövetkezet közös vagyonához tartozik a közös gazdálkodás céljára szolgáló minden vagyontárgy, amely bármilyen címen a termelőszövetkezet tulajdonában van.

39. A mezőgazdasági termelőszövetkezet a következő alapokat létesíti: fel nem osztható szövetkezeti alap-, vetőmagalap, ta- karmánya'ap, biztonsági vetőinag- és takarmányalap, szociális-kulturális alap.

a) A fel nem osztható szövetkezeti alap rendeltetése, hogy a termelőszövetkezet gazdasági megszilárdítását, szakadatlan fejlődését biztosítsa. A fel nem osztható szövetkezeti alapban lévő vagyont a tagok között szétoszlani nem lehet, azt a termelőszövetkezet gazdasági erejének és a tagok jólétének fokozása érdekében állandóan növelni kell.

A fel nem osztható szövetkezeti alapba kell helyezni:

a tagok által a termelőszövetkezet közös tulajdonába adott élő és hollíelszerelés értékének 35 százalékát;

a termelőszövetkezet összes pénzjövedelmeinck 10—15 százalékát, amelybe be kell számítani a saját erőforrásból, a tagok munkájával .évközben. .t.ég<;elt .beruházások, illetve beszerzések értékét ;

a termelőszövetkezet állóeszközeinek (épületek, gépek, berendezések, tenyész- és igásállatok, egyéb állandójellegű felszerelések) tehermentes részét;

a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz tartozó állatállomány értéknövekedése és a termelési terv szerint továbbtartásra szolgáló szaporulatát;

ingyenes állami juttatásokat.

b) A vetőmagalap rendeltetése, hogy a termelőszövetkezet növénytermelése számára vetőmagot biztosítson. A termelőszövetkezet olyan mennyiségben köteles vetőmagot a legjobb minőségben a vetőmagalapba helyezni, hogy az a vetésterv szerint maradéktalanul fedezze a térni előszövetkezet művelése alatt álló valamennyi földnek mind az őszi, mind a tavaszi vetőmagszükségletét.

c) A takarmányalap rendeltetése, hogy a termelőszövetkezet közös állatállományát hiánytalanul ellássa. Takarmányalapba olyan mennviségben kell száraz- és abraktakarmányt helyezni, hogy az a termelőszövetkezet meglévő és a terv szerint növekvő állatállományának eltartását a következő évi termésig biztosítsa.

d) A közgyűlés elhatározhatja, hogy a gyenge termés vagy elemi károk által okozott kiesések pótlására biztonsági vetőmag- és ta- karmányalapot létesít, amelybe az évi szükséglet 5—10 százalékát lehet helyezni.

e) A szociális-kulturális alap rendeltetése, hogy abból a termelőszövetkezet az elöregedett, beteg vagy munkaképtelenné vált tagokat segélyezze, napköziotthont és bölcsődét állítson fel és azt fenntartsa; a termelőszövetkezeti tagok számára szakkőnyveket, folyóiratokat szerezzen be, sport-és egyébf kulturális igenjeiket kiclé- eítse

A munkaképtelenné vált öreg termelőszövetkezeti tagokat — ha legalább két évig rendszeresen dolgoztak a termelőszövetkezetben — évente (ern é.ivbe i és pénzbeli támogatásban kell íészesítcni. Ezenfelül a termelőszövetkezet fizeti az ilyen tagok társadalombiztosítási díját és vásárolja meg a szükséges gyógyszereket. A köz- gjűlés — ha a szociális alap erre lehetőséget nyújt — egyéb kedvezményeket is juttathat a tagok részére.

A betegségük miatt huzamosabb ideig munkaképtelenné vált tagok részére, akik legalább két éven át résztvettek a termelőszövetkezet közös munkájában és a kötelező munkaegységet teljesítették, ha betegségük egy hónapnál tovább tart — az előző év azonos időszakában szerzett munkaegységeik arányában, a közgyűlés által megállapított segélyt kell adni. Ezt a segélyt a szociális- kulturális alap terhére kell kifizetni.

A szociális-kulturális alapot a termelőszövetkezet jövedelméből évente ki kell egészíteni és abba a tagok közölt kiosztásra kerülő ken jérgabona t érmés és pénzbeli részesedés 2 százalékát kell he- Ivezni.

A mezőgazdasági termelőszövetkezet alapjait az állammal szemben fennálló kötelezettségek teljesítése után fennmaradó terményekből és pénz jövedelemből kell létesíteni, illetve kiegészíteni. Az alapokba helyezett vagyontárgyakat más célra felhasználni nem lehet, annak szabály- szerű kezeléséért és tervszerű fel- használásáért a vezetőség felelősséggel tartozik.

40. A termelőszövetkezet a betakarított terménveket és állati termékeket a következőképpen használja fel:

'* a) teljesíti az állam iránti kötelezettségeit, visszafizeti az esedékessé vált természetbeni kölcsönöket, kiegyenlíti a gépállomás által végzett munkákért a szerződés alapján járó természetbeni díjakat és eleget tesz szerződéses termelési kötelezettségeinek;

b) a közgyűlés határozata alapján kiadja a termelési terv túlteljesítéséért járó jutalmakat;

c) vetőmagalapba, illetve takarmányalapba helyezi a szükséges vetőmag-, illetve takarmánymennyiséget ;

d) felújítja a biztonsági vetőmag- és takarmányalapot;

e) kenyérgabonából létesíti, illetve kiegészíti a szociális-kulturális alapot;

f) a termények fennmaradó részét a tagok között, teljesített munkaegységeik alapján szétosztja.

A közgyűlés azonban elhatározhatja, hogy a kiosztásra kerülő terményeknek és termékeknek egy részét a termelőszövetkezet pénz jövedelmének fokozása érdekében az államnak eladja vagy szabadpiacon értékesíti; az ál- lattenj észtési terv túlteljesítése esetén pedig a tagoknak a teljesített munkaegységeik terhére állatot juttat, a tervenfelüli állatállományból, illetve annak szaporulatából.

41. A termelőszövetkezet pénz- jövedelmét a következőképpen használja fel:

a) teljesíti az állam iránti kötelezettségeit: kifizeti az adókat, a biztosítási díjakat, a gépállomással szemben fennálló tartozásait és visszafizeti az esedékessé vájt kölcsönöket; rendezi a gazdálkodás során felmerült termelési költségeket;

b) az összes pénzjövedelemnek legfeljebb 10—15 százalékát a fel nem osztható szövetkezeti alap kiegészítésére fordítja; a fel nem

(Folytatás a 4. oldalon.)