Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-13 / 215. szám

W53 szeptember 13, vasárnap IJikais.a'Lúk Héfit Többtermeléssel válaszainak az árleszállításra a Mezőhegyese Cukorgyár dolgozói engedelmesen végrehajtsák fel­A Mezőhegyesi Cukorgyárban a cukorrépa feldolgozására meg­indított gépek meg sem állnak, mig az utolsó répaszállítmányt is fel nem dolgozzák. Az pedig valamikor december—januárban lesz. Minden dolgozónak helyén kell Jegven a szíve és keze, ami­kor a gépekhez nyúl, hogy azok tíz nap alatt 55.000 kg-mal több cukrot gyártottak, mint amennyit tervük előír. Néhány perccel ezelőtt történt meg a műszakváltás, de ezt ész­re sem lehet venni a termelés­ben. Kardos Sándor elvtárs dif­fúziós brigádja szorgalmasan te­vékenykedik a nyersgyártásnál. A brigádvezető éles füttye 'jelt ad a répavágóknak, vagonszámra küldhetik a felszeletelt répát. A brigád tagjai pedig megszokott, serény mozdulatokkal végzik munkájukat. Tudják jól, az ő munkájuktól is függ, hogy min­Teljesítményük állandóan százalék felett van. 5-én 119, 6-án 120, 7-én tjgyancsak 120 százalékra teljesítették a brigád tagjai normájukat. Első tíznapi A gépek és az emberek hűséges jó barátok ebben az üzemben 100 hírek a szovjetunió ÉS A NÉPI DEMOKRÁCIÁK IPARI ÉLETÉBŐL Gádoros példája is bizonyítja, az iskola a dolgozóké o ________________________________________7 A moldvai konzervek Ezer rhejjk ezer tonna gyümölcs és zöldségféle érkezik naponta Tiraszpol, "Bender, Glinnij, Kisi- nyev, Kosnyica konzervgyárainak műhelyeibe, ahonnan sokmillió doboz konzervet, gyümölcslevet, befőttet, jamet indítanak útnak. A gyártmányok minősége és választéka tekintetében a köz­társaság legnagyobb gyárát, a ti- raszpoli «Május 1» konzervgyárat illeti meg az elsőség. Műhelyei­ben naponta ötezer mázsa gyü­mölcsöt és zöldséget dolgoznak fel. A gyár majdnem százféle élelmiszerterméket, köztük fris­sen fagyasztott gyümölcsöket ál­lít elő. A »Tkacsenko«-gyárban meg­kezdték a paradicsomos szójabab, a húsosmakaróni, a rebarbara- kompot, a paradicsomos sütőtök, a diétás és a gyermekek részére készült konzervek tömeges gyár­tását. A gyár jelentősen túltelje­síti előirányzott tervét. Matre- na Birs», a Moldvai SZSZK Leg­felső Tanácsának küldötte, élen­járó brigádjával a napokban a napi ütemtervben előírt 24 ezer doboz konzerv helyett 42 ezer dobozt készített. Import nyersanyagok helyett új műanyagokkal dolgozik a csehszlovák ipar. Széles körben használják már a PVC-t, amely­ből többek között esőköpenyeket, fogkrém-tubusokat, cipotalpakat készítenek. A Novodur plasztik- anyagot elsősorban vízvezetéksze- relésnél használják. A nriígumi gyártását is oly formában töké­letesítették, hogy az új, «Szvit- prenx-nek nevezett anyag ma már kiválóan helyettesíti az egyes ká­belfajták ófmos szigetelőköpe­nyét. Megoldották az eddigi kül­földről importált röntgenkábelck gyártását is. Mozgó transzformátor állomások könnyítették még idén a cseh­szlovák földművesek nyári mun­adatukat. A Mezőhegyesi Cukor­gyár dolgozóinak pedig helyén van a szivük is, kezük is, ami­kor a harmadik negyedévi ter­vük teljesítéséért küzdenek. Bi­zonyulja jó munkájukat, hogy’ rö­vid den deka cukrot kivonjanak a répából. Máris jön a jelentés a laboratóriumból: »magas a sze­let cukortartalma«. — Tegnap is így volt, amikor bejöttem — mondja Kardos elv- társ. .. Alacsony a »lefejtés« — tehát több vizet kell adni a ki­mosáshoz — fűzi hozzá magya­rázatul. Gyorsan intéztei ik, hogy fezen a hibán is mielőbb segítsen. A gépek engedelmesen i, üköd­nek a brigádtagok egy-eg kéz­mozdulatára. átlaguk így 119.1 százalék voll Jól dolgozott tehát a Il-es mű­szak. Jól hajtották végre a kor- mányprogrammban rájuk háruló feladatokat. Csupán egyetlen nap — 10-én — 104 mázsa cukrot gyártottak terven felül az üzem dolgozói. Teszik ezt azért is, mert az árleszállítás nagy obb jó­létet biztosít számukra. Tettekkel adnak most választ az üzem dolgozói, amikor a terven felül legyártott cukrot vagonszámra küldik az or­szág dolgozóinak. — Minden tőlünk telhetőt meg­teszünk azért, hogy több és jobb- minőségű cukrot szállítsunk a dolgozóknak — mondja Medve Pál elvtárs, a »eukoroldal« bri­gádvezetője. — A most megje­lent árleszállítási rendelet ami életünket is szebbé teszi, hiszen nem kell ahhoz nagy számoló művésznek lenni, hogy valaki ki­számolja, menny ivei olcsóbban jut kenyérhez havonta. A megtakarí­tott összegből pedig bőven jut másra. Ezért dolgoznak jól a csoma­goló brigád tagjai, Ujréti János- né, Fegyverneki Mihály’ és a töb­biek. Szorgalmasan rakosgatják, kölözgetik a cukorral megtelt zsákokat, hogy minél hamarabb és minél több jóminőségű cukor­ral megrakott vasúti kocsi hagy­ja el az üzemet. Évente növekednek Gádoro­son a kulturális területen elért sikerek. A felszabadulás előtt egyetlen középiskolás sem ke­rült ki Gádorosról, nem is be­szélve a felsőbb iskolákról, az elírni! t évben már 75 közép- és felsőisko'ús, 35 katona- és rend­őrtiszt fiára lehet büszke a község. Gádoros kuUurforradalma csendesen, de annál eredmé­nyesebben áz iskola padjaiban kezdődik, a munka, az élet különböző területein folytató­dik. Egy hete sincs még, hogy az iskola kitúrta a kapuit, 600 gyermek tanul a község általá­nos iskoláiban. Este 7 óra felé keressük fel Simon Mi­hályt, az iskola igazgatóját, gondolva, mó l jobban van ide­je tapasztalatait elmondani az előző évi munkáról, ez év első tanulási napjairól. Tévedünk. Egymásnak adják most is a ki­lincset. Az egyik látogató örömmel újságolja, hogy kita­tarozlak a külterületi iskolát, fehérre raesze’l falak között, új padokban gyarapíthatják a ta­nulók tudásukat. Egy idősebb parasztnéni je­lenti, hogy fia hiányzott teg­nap, elhalaszthalatlan munka volt. Nagy baj az — mondja az igazgató — közben tekinte­tét a mulasztásokat mutató gra­fikon táblájára veti. Küzdünk ellene — magyarázza. 50-ben még 80 - 00 volt a napi hiány­zó, különösen áprilisban, má­jusban, júniusban a mezőgaz­dasági munkák, .megindulásá­nál mai’adoztak el a tanulók. 52-ben inár ez lS^-2(bra csök­kent, a tavalyi évben pedig alig volt, úgymondva: megszűnt az igazolatlan hiányzás. A mulasz­tás elleni harc eredménye a feltétlen elismerés illeti a kötötte űrügy ári kultúrmunkásokat. A közelmúltban, az egyik au­gusztus-végi szombat estén háromórás műsorban mutat­tak be vidáman, szatirikusán egy textilgyár é'etét, »Reggeltől estig« címen. A darab forgatókönyvét ja­varészt maguk az üzem dolgozói Írták, Galgóczi Jenő, Búzás Ár­pád és többen mások. Dia-filme­ket, tánc- és zensszámokat iktattak az egyes jelenetek közé, — való­ságos színházi és filmstúdióvá vál­toztatták kultúrtermüket. Nagysza­bású műsoruk valóban bemutatta egy’ textilgyár egész életét, végig­vitte a nézőket, hallgatókat a kü­lönféle üzemrészeken, megdicsérte a kiváló do'gozókat, ugyanakkor — ami az egyik legnagyobb érdeme az előadásnak —, rávilágított az tizem életében megnyilvánuló ki- sebb-nagyobb hibákra, egyes dolgo­zók magatartásában lévő káros csö- kevényekre, kifigurázta a bürok­ráciát, a személyi kultuszt, a kö­zösséggel szembehelyezkedő káros magatartást, — egyszóval hangot fulotfc aitömegék véleményének, bí­rálatának, — szórakoztatott, s egy­ben nevelt is. i Voltak az előadásnak természete­sen hibái is. Maga a műsor szét­eső volt kicsit, a mondanivaló sok­szor ölseké 'yesedett, nemcsak a for­gatókönyv, de a rendezés hibájá­ból is. A legnagyobb hibát azonban mégis csak akkor látjuk meg, ha 3.3 átlageredmény és hogy 82 tanulóból negyvenen mentek most középiskolára, tízen gép­es gyorsíró iskolára, többen ipari tanulónak, öten vaunak csak, akik egyelőre otthon akarnak dolgozni. Sorra vesszük a tanterme­ket; modern, szép bútorok, löbbezer forint értékben biotó giai, kémiai, • földrajzi felsze­relések. Szintű megírigyli az- aki tíz évvel ezelőtt járta az iskolát. Hogy is volt akkor? Feladták a leckét, szeírléltették a táblán, ahogy lehetett és tehette az egyház körmei kö­zött vergődő pedagógus. Keser­ves élet volt. Simon Mihály igazgató is az oklevél megszer­zése után három évig mint helypénzszedő dolgozott s be­járta az országot, míg katedrát kapott. A pedagógusok nem a nemzet napszámosai többé, megbecsült dolgozói orszá­gunknak. Pongó Bertalan pél­dául, az egyik gádorosi ne­velő, a pedagógus napon a «Közoktatás kiváló dolgozója» címet kapta meg; kitüntetés ez neki, de jobb munkára ser­kenti a többi nevelőket is. Nem könnyű, nehéz, küzdel­mes a harcuk még a tanítók­nak, a kultúra munkásainak Gádoroson is. De erőt ad ah­hoz, hogy egyre jobban maguk mögött érzik a dolgozó töme­geket, akikkel közösen építet­ték a nyáron az iskola két új tantermét, amelyben az új .szo­cialista embertípust formálják. Munkájuk nyomán még .> több felsőiskolás, politikai és gazda­sági vezető kerül ki a község­ből. Gádoros eredményesen vív­ja meg kuHúrforradalmát. ezt az előadást a kötöttárugyári kultúrcsoporfc munkájának telje« összefüggésében vizsgáljuk. . Nagy előrehaladás ez, az igaz, de annál nagyobb hiba, hogy’ nem igyekez­nek tartani az elért színvona­lat, a legújabb műsorukban már visszakanyarodnak különféle koz­mopolita giccsekhez. Ne ■ tűrje el Őzt a szanvonalsűllyedést a Kötött­árugyár pártszervezete, védje és segítse a kultúrcsoportot, hogy az eddig elért legnagyobb eredményét továbbfejleszthesse. S ez vonatko­zik más üzemeink, gépállo­másaink, áTá,mi gazdaságaink kjütúrcsoportjaara; pártszervezetei­re, szakszervezeti kultúrfelelöeeire is. Különbséget természetesen lehet is, eőt kell is tenni könnyebb és nehezebb fajsúlyú darabok között. De ez sohasem mehet a szocialista tartalom, a minőség rovására. Párttá o t ágainknak, pártszén ese­teinknek és segítségükkel a külön­féle tömegszervezetiek illetékes képviselőinek a .jó kultúrmunka döntő feltétele, a szocialista ideoló­gia lebecsülése ellen szivósabb, rendszeresebb harcot kell folytat- niok. Mert minél inkább sikerül érvényre. juttatnunk kultúrmun- kánkban is a szocialista ideológiát, az osztályellenség, a kulákság és a szoeiá Idomol; ratizmus leleplezésé­nek, a maradiság kigúnyolásának ideológiáját, annál inkább háttérbe szorul a burzsoá ideológia, annál sikeresebb lesz egész építő mun­kánk, (B. M.) kaját. A transzformátorállomások segítségével a magasfeszültségű távvezetékről közvetlenül a föl­deken lehet áramot vezetni a közös szérűkön lévő cséplőgépek­hez és így feleslegessé válik finmükl segíti az utolsó hónapokban a nagy építkezések dolgozóit. A 20 méter magas acélszerkezet tete­jére szállítószalag viszi az anya­got, amelyet egy gép automati­kusan oszt szét, mér és adagol. a Ónmlíkfidő betongyár ÚJ kenyérgyáraik épülnek Bulgáriában az felső ötéves terv időszakában Szófiában, Dimitrov- grádban, Tolbuhinban, Pievenben, Burgászban, Haszkovobau, Dirnit- rovoban és több más városban nagy gépesített kenyérgyárakat építettek. Hamarosan üzembehe­lyezik a plovdivi és a sztálini kenvérgyárakat, Szófiában ezen­kívül egy újabb nagy kenyér­gyár épük százalékát. Grúziái drágakövek A tbiliszi dísz- és drágaköve­ket kitermelő és feldolgozó üzem újból nagymennyiségű árut indí­tott útnak. Az üzemben készült vázák, tintatartó-készleték kü­lönböző állatokat és madarakat ábrázoló dísztárgyak és dobozok a köztársaság határán túl is nagy népszerűségnek örvendenek. A Peret-folyó partján fekvő bányákban kitermelt csodálatos színű anhidrid-kövek A. Migo- tyin Kuspljev és a többi kőfara­Személygépkoceikat vásárolnak a Donyec-medence bányászai A Donyec-medence városaiban és falvaiban egyre több bányász vásárol személygépkocsit. Az el­múlt félévben a sztálini «Avtot- raktoroszbit» szaküzlete több, mint 800 «Pobjeda» és «Mosz­kvics* kocsit adott el a dolgo­zóknak. Ez a szaküzlet négy éve gabona beszállítása az udvarok­ba. Egy-egy ilyen transzformá­torállomás szerelését négy sze­rel őj a helyi lehetőségek szerint, három- hét óra alatt tudja el­végezni. A gyárban egyszerre két külön­féle előírás szerint lehet betont keverni. Öránkint 40 köbméter jóminőségű betont gyárt, irányí­tásához pedig csak két ember szükséges. Bulgáriában Sok vidéki városban és faluban jól felszerelt szövetkezeti és ál­lami pékségeket helyeztek üzem­be. A falvakban 568 szövetkezeti pékség épült az elmúlt négy év­ben. Az állami és szövetkezeti pékségek száma az ország terüle­tén ma már eléri az 1800-at. Ezek a pékségek és kenyérgyárak sütik az ország kenyerének 90 gó-művész ihletett kezében sze­met gyönyörködtető dísztárgyak­ká alakulnak át. E mesterek, akik az Uraiban gazdag szakmai ta­pasztalatra tettek szert, a já? pis, ac'hát és egyéb kövekből nagy képzelőerőről tanúskodó, szebb- nél-szebb szobrocskákat farag­nak. A Grúz SZSZK helyiipari mi­nisztériuma elhatározta, hogy újabb üzemet létesít, amely majd az eddiginél háromszor több dísz­tárgyat fog előállílani. működik Sztálinéban s ez alatt az idő alatt több, mint 5300 sze­mélygépkocsit vásároltak innen. Az utóbbi időben nagy az ér­deklődés a bányászok részéről a «ZIM» típusú, új, korszerű sze­mélyautók iránt. Csak így tovább a megkezdett úton (Néhány szó a Kötöttárugyár vidám műsoros esljérőll Nagyszerű kezdeményezésükéit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents