Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-13 / 215. szám

1*53 sMjKIcuriw’r 13 , vasárnap Egy kiváló kínai falusi párttitkár munkájáról Kou Pej-tang, a Kínai Kommu­ne ti. Párt egyik falusi pártszer­vezetének többszörösen kitünte­tett, kiváló titkára. Három évvel ezelőtt állította a párt bizalma a Satisi-i körzet Csangcsi járásá­nak élére. Az elmaradt pártszer­vezet csakhamar az élenjárók so­rába emelkedett. Ez a gyors vál­tozás Kou Pej-tang lelkiismere­tes, jó munkáját bizonyítja. Győzedelmes harc e „japán ördögök" elten Kou apja falusi kovács volt, ő is ezt a mesterséget lanulla. 1937-ben a japán imperialisták megszállták szülőfaluját, Csü- csajt. A falusi lakosság nagyrésze kenyér nélkül maradt. »Ha nem korg; tjük ki a japán ördögö­ket — mondogatta Kou Pej-tang összeszoíitott fogakkal, — akkor Kína elveszett.« Még abban az éviién felcsapott a Japán ellen vonuló 8. hadsereg katonájának. Kou osztályönludatát a párt ébresztette fel, a forradalmi had­sereg edzette acélossá. 1940-l>en a fiatal katona belépett a Kínai Kommunista Pártja. A harctéren Kouból kitűnő ka­tona lett. Egyik kitüntetést a má­sik után érdemelte ki. 1947-ben azonban mindkét lábán súlyosan megsebesült: mint katonai szol­gálatra alkalmatlan, visszakerült szülőfalujába, Csü-Csajba, ahol szomorú állapotokat talált. A párttagok nagyrésze sem ily en partin unkát nem végzett, még taggyűléseket sem (ártották. Kou furcsán érezte magát. »A hadse­regben minden kezdeményezés élén a párt'agok áll'ak — gon­dolta. — Vájjon mi az oka, hogy. ill mindenütt hátul kullognak?« A, »magyarázatot« az ,egyik,.idős pártag adta meg neki: »Kiker­gettük a japánokat, elűztük a földesurakat, végrehajtottuk a földreformot, győzelemre vittük a forradalmat. Itt az ideje, hogy mo !pibp»’>”uk«. Kod Pej-tanti megszervezi az oktatást Ilon tudta: nagy veszélyt jelent a pártra nézve, ha minden párt tag csak a maga, meg a csa­ládja dolgával törődik. A tag gyíké en felszólalt és bátran meg­mondta véleményét: »A katona­ságnál a párt állandóan foglal kozott a párttagok ideológiai nevelésével; ezért a párttagok po- litikai'ag aktivak, az ütközetben bátrak voltak. Ha meg akarjuk javítani a falu munkáját, többet kell foglalkozni a párttagok ide ológiai képzésével«. A pártszer­vezi t magáévá telte Kou Pej- tang indítványát és határozatot hozett az oktatás haladéktalan megszervezéséről, amelynek irá­nyítását Kou-ra bízta. 1950 januárjában megindult az oktatás. Akik azt vallották, hogy sí földosztás után »eljött a jól megérdemelt pihenés kora«, csak­hamar belátták: »a jog elnyerése csak az első lépés egy 10.000 li hosszú úton...» Az oktatási évad lezárult. Kou Pej-tang ekkor azzal a javaslat­tal fordult a pártszervezethez, hogy minden hónap elsején, 11-én és 21-én tartsanak »Párt- oklakisi Xapí-ot. Javaslatát elfo­gadták. Megélénkül a pártélet Kou Pej-tang mindig a kritika és önkritika szellemében nevel ő n páit'agokat. Kezdetben voltak nehézségek. Kou ekkor Mao Ce­lling elvlárs szavait idézte: »A szobákat állandóan seperni kell, mert különben szürke porréleg rakódik le a padlóra; arcunkat mosni szoktuk, hogy a por be ne lepje. Elvtársaink ideológiá­ját, pártunk politikáját is por fertőzheti: itt is szükség van sepregetésre, tisztogatásra«. Mao elnök tanítását minden párttag mélyen a szívéire véste. Meg­értették, hogy »a kritikához és önkritikához való viszony fokmé­rője annak: mennyire fejlett az illető párttag öntudata...« 1950 elején a párttagok egy része nem ismerte fel a »köl­csönös segítség és együttműkö­dés« mozgalmának jelentőségét és vonakodott belépni a »kölcsönös segítség csoportjai«-ba. Kou fel­világosító munkája eredménye­ként a vonakodó 32 párttag kö­zül 28 hamarosan belépett a »kölcsönös segítség csoportjai­ba. Ezek a párttagok később olyan sikeres agitációt fejlettek ki, hogy a falusi gazdaságok 80 százalékát sikerült beszervezniök. Elmaradt faluból — élenjáró község Kou ezután azt a feladatot tűzte maga elé, hogy a többler- melésre tereli a parasztok fi­gyelmét.. 1952 őszén az egyik köl­csönös segítőcsoportba tartozó gazda rekordtermést ért el búzá­ból. A cséplés napján Kou Pej- tung , a falu gazdáiból alakult küldöttséggel kereste fél az élen­járó parasztgazdát és megkérte, számoljon be a küldöttségnek arról: hogyan érte el a magas terméshozamot. A gyakorlati példa meggyőzte a gazdákat ar­ról, hogy bátran alkalmazniok skeli-az új termelési módszereket. Mindez nagy lendületet adott a kollel; tivgazdálkodási mozgalom­nak és Csu-csaj község neve ha­marosan az élenjáró községek listájára került. A parasztok szerelik és tiszte­lik Kou Pej-tangot. A fiatal párt- titkár számos kitüntetésben ré­szesült. A megyei élmunkás gyű­lésen köszönetét mondott a ka­pott elismerésekért: «Az érdem nem az enyém — mondotta, — hanem a párté. Ha nem kap­tam volna helyes irányítást a felsőbb szervektől, ha a pártta­gok és a széles falusi tömegek nem álltak volna annyi aktivitás­sal mellém, s ha nem végeztek volna olyan lelkes és kitartó munkál, akkor sohasem ju’otlunk volna előre.« _ IHUcns-aiak Hépi _______________________________ Jobban ellenőrizzék a pártbizottságok a hallgatók kiválogatását, a propagandisták felkészülését | Párttagságunk | e°‘v 1' UJ gyobb ré­sze kapcsolódik be lelkes öröm­mel a pártoktatásba. Az elbeszél­gető bi ‘ottság előtt nem egy kom­munista beszélt arról, hogy mennyire fontosnak látja ered ményes part- és termelőmunká­ja számára a tanulást. Sok he­lyen, afcol a beosztást az alap­szervezet vezetősége elhanyagolta, a párttagok maguk jelentkeztek az alapszervezet vezetőségénél, hogy osszák be őket a politikai iskolára, vagy a káderképző tan­folyamokra. Megnövekedőn az ér­deklődés a marxizmus-leniniz- mus elsajátítása iránt az értel­miségiek között is.- Ez a növekvő érdeklődés is kötelezi a pártbizottságokat és az alapszcrvezeíi vezetőségeket, hogy a hátralévő időben kijavítsák az előkészítés még megmutatkozó hi­báit, hogy zökkenőmentesen biz to.sítsák a párloktalási év megin­dítását. Elsősorban meg kell gyor­sítani ezt a term elősz övét kőze­te Kben. Nagy lemaradás mutat­kozik a békési «Vörös Csillag» tsz-ben, ahol augusztus végéig még egyetlen hallgatóval sem be­szélgettek el. Hasonló volt a hely­zet a bücsai «Petőfi» tsz-nél és a füzesgyarmati földniűvesszövet- ezetnél, ahol a kiválogatás csak 50 százalékban történt meg. Eze­ken a helyeken nagyobb segítsé­get kell nyújtani az előkészítés­ben, különösen az oktatás meg­indulásánál, hogy eloszlassák az okta'ással szemben mu'alkozó kö­zömbösséget. Az oktatást ezeken a helyeken, is kc!lj színvonalra kell emelni. Ta> . , j nem esu­Megyenkben | pán a hall­gatók kiválogatásánál mutatkoz­nak. hiányosságok, hanem a pro­pagandisták, az egyéni tanulók felkészülésében is komoly hibák vannak. A propagandisták 50 százaléka nem készül fel a kon­ferenciára, vagy vannak olyanok is, akik egyáltalán el sem men­nek a konferenciára. A gyulai já­rásban a legutóbbi konferencián csak 50 százalékban jelentek meg a hallgatók. Különösen rossz volt a megjelenés Gyula város részé­ről, ahol a hallgatókat nem is értesítették a konferencia idő­pontjáról. Legjobban készültek a dobozi propagandisták, akik egy leniek. Az anyagot valamennyien átvették és kijegyzetelték. Vasár­nap tankör foglalkozást tartot­tak. Ez meg is látszott a konfe­rencián, mert a dobozi propa­gandisták részéről volt a legtöbb hozzászólás. A gyulai propagan­disták még egyetlen alkalommal sem tarlollak tankör foglalkozást. ' T~7~, 7 I rossz pro­A gyulai járás 1 pagamfista munkáját a szeghalmi járás •fe­lülmúl ja». A konferencián a megjelenés csupán 40 százalék volt. Szeghalomról — helyből — egyetlen propagandista sem je­lent meg a konferencián. A hall­gatók közömbösek voltak, min­den kérdéssel szemben, egyetlen egy vitatott kérdés sem volt a konferencián. Ez egyben bizonyí­totta a hallgatók rossz felkészü­lését is. Hiba, hogy a járási pártbizott­ságok nem ellenőrzik kellően me­netközben a hallgatók, a propa­gandisták felkészülését. Nem hív ják fel kellő időben a konferen­ciák előtt a hallgatók figyelmét. Pedig ott, ahol ezt megteszik, vaunak is eredmények. Vári elv­társ, a medgyesegybázi ÁMG pro­pagandistája menetközben a két konferencia között nem tanult. Elbizakodott, hiszen a tavasszal végzett háromhónapos párlisko- lát, vígy gondolta, hogy biztosan fog tudni a konferencián, ha nem is tanul. Amikor a Megyei Púi tbizottság aktívája felkereste munkahelyén, elbeszélgetett vele. akkor Vári elvtárs is beismerte, hogy az iskola csak előképzést adott a további tanuláshoz, illeg is fogadta, hogy ezután rendsze­resen tanul, meid csak ügy válik belőle jó propagandista, ha ta­nul és tudását átadja a hozzá be­osztott hallgatóknak. T7 rn a helyzet Len­1 Hasonló volt j , Alberlnál tív okokra hivatkozva, nem ért rá tanulni. A közelgő konferen­ciára még egy sor jegyzetet sem csinált. így természetes, hogy a többi propagandista felkészülését sem ellenőrizte. Békéscsabán, ahol foglalkoztak a propagandistákkal, menetköz­ben ellenőrzik felkészülésüket, ott a konferenciák is jobbak, élénk vita teszi azt eredményessé. Szép áttekinthető jegyzetet készít Sza­bó Andor elv társ, a Békési Nyomda propagandistája, de ha­sonló a TÜZÉP-nél Mohácsi és László elvtársak jegyzete is. Meglátszik, hogy egyes elvtársak a súlyának megfelelően készülnek a propaganda munkára. a mezőkovácsházi községi párl- bizotlság titkáránál is, aki objek­U nyár folyamán I pagandisták nagyrésze meg tud majd felelni ezeknek a megnö­vekedett feladatoknak, ha lelkiis­meretes tanulással a propagan­dista konferenciákra és a sze­mináriumokra való alapos felké­szüléssel állandóan növelik elmé­leti felkészül;ségüket, ha szünte­lenül javítják propagandista módszereiket, lia nagy gonddal készítik elő a politikai iskola vagy káderképző tanfolyam, min­den egyes foglalkozását. A jó propagandisták felkészülése, ma­gatartása példakép a hallgatók előtt is. És az olyan propagan­dista, aki maga sem készül fel a konferenciára, elkésik, vagy el­marad egy-egy összejövetelről, nem csodálkozhat azon, ha ha l- gelói majd nem tanulnak és nem járnak rendszeresen a foglatko-, . . ■í’> ,.«i zasra. A propagandista csak ak­kor érhet el jó lpH­galói csak akkor fogják őt tisz­telni és szeretni, ha a szó és telt egyezik nála, ha ha'lgatói tőle ta­nulják meg, nemcsak a marxiz- mus-leninizmus elvi tételeit, ha­nem azt is, hogyan kell azokat egyéni magatartásukban, minden­napi életükben érvényesíteni. Kiállítás a kürtiékor irodalmából Szarvason a kuruc szabadságharcosok hősi­essége, áldozatvállalása, helytállása és ad megfékezhetedeniU előre len­dítő erőt napjaink boldogságot, jó­létet, békét biztosító feladatainak megvalósításúhoz. Társadalom- és TermfszetliMÍO- mányi Ismeret‘erjesztő Társu'at A kuruokor irodalmából a szarvasi kultúrotthon ban rendezett kiállítást, többezer dolgozó és ta­nuló tekintette meg és tanulmá­nyozta elrnély ültén irányitó ma­gyarázat segítségével. Á haTadó iro­dalmi hagyományaink iránt meg­nyit vánnló gazdag érdeklődés azt bizonyítja, hogy dolgozóink és ta­nulóink szivében izzóan parázslik Irodalmi Szakosztálya. ivéjadévet, valamennyien megjé­iiovista-j^L énves dolgozók arcán, öntöde, kovácsoló üzem, vagszerke- egyenes, büszke tartásán. zeti gyár, mozdony jav itó, központi — Aha, amott egy név! Bizonya- laboratórium... Beljebb haladva a ra valamelyik építő neve lesz. A telepen egy víztárolót láthatunk, név hatalmas diadalfeliratként éke- moly percenként 200 köbméter vi­Nagy boldogság, Sztálinvárosba idején 10 év alatt sem építettek siti az óriási víztornyot, valahogy- zet emel ki a Dunából —- a kohó utazni. Ha összevetnénk mindazok- be az ország területén. A három így; «Július hónapban • a legjobb hűtéséhez Szemben a víztárolóval nak az elképzelését, akik nem év óta szüntelenül szállított anyag brigád Kékesi Rezső brigádja, át- emelkedik a 30 méter ma°us erő­mű, 45—65 tonnás oszlopaival. Ha SZTAUNVARO S akik Látták még, hogy im épült Duna- alig megszámlálható, sok épület- lagteijesitmébye 286 százalék.» A pentelén, akkor is messze járnánk ként tornyosul. Egyrészük a Vas- munkások hőstettei szültek'és szül- febne-yünk az úgynevezett éretérJ a valóságtól. Ahol a Duna ©züs- mű végeláthatatlan udvarán, más- nek itt mindent, a gyönyörű vá­tös osikja 3 év© még csak egy részük a városban. Csak egyedül rost, a hatalmas vasművet. párezer lakosú község kukorica- a kokszolóműnek 138 épülete lesz A Vasmű: a város «folke». Ez földjei alatt folydogáit, ott most, a és olyan hatalmas üzemmé épül, az óriási 'gyártelep a várostól délre 60 méter magas 'pentelei fennsíkon h°gy 13 év alatt feldolgozott mel- épült, hogy a füsttől megkímélje a osrv közel 20 ezer lakosú, teliesen léktermékemak értékéből egy újabb széljárat a várost. De vannak szúl­tölfcésre, elhaladva számos kisebb- nagyobb épület (például szivaty- tyúiiáz, stb) előtt, melyek közül akármelyikbe elférne egy-egy me­gye tanácskáza, akkor kezdünk csak egy közel 20 ezer lakosú, teljesen új város szükteit, hogy felépítse EMelaus^ építés nemcsak a és a gyártelep közé erdősávot üf- a Vasműt, neneziparunk, szórna- . , „ . •, ,, . jj ., * , , u lista fejlődésünk © gránitoszlopát. Petéim femmkoni teremtettszín- tettek. Ha a városban láttál fur­A Vasmű mégnem kész, de óriási *•*?**-» Dllna, F"*!“1 «? fa ^.'kezeteket itt ugyan még . kiköt©©puí. Va'ohancsodaatra mel- furcsábbakat láthatsz! Önási csövek az, ami már elkészült belől©. A ^ mindez, mert a* óriási kész és avulnak itt mindent©1©, felfelé az s*ámos mellékterméket is ad, így felsorolást azzal kezdhetnénk, hogy épülőfélben lévő épületeket látva, égbe, s lefelé a földb 40 kilométer betonutat építettek ­Sztálin várost lehet felépíteni. De csendes napok is, s ezért a város - jobban meglátta egyet-mast: a tűz-. álló téglagyárat és a szén és vas­érc tekervényes útját a teherpálya­udvarról a kokszoló és osztályozó- műveken át a kohóig. A Vasmű kot melyet például a kokszgázbó! szakain nt, 40 kilométer betonutat cpitetiek. m3nóig ©sak az jut az ember esze- ha nem kellően «engedelmeskedik»! benzint, világító gazt és sok mást A betonuttai csaknem egyidoben ^ hogy röpke három év alatt ké- — robbantással tömörítenék, — d© nyernek majd. Ezért is találó el­épült a 60 kilometer hosszúságú szült. D© hogyan, milyen emberek a munkának haladnia kell! A gé- nevezés a kohászati kombinát. Es vasútvonal, a többsmpáros rendező- kezei nyomán? Már percek óta. pesek sarkallják az építőket, a zsa- még csak annyit erről az ipari pályaudvarral és ál ©másokkal tétován állunk a város legszélső ut- Iuzók a vasszeielőket, a vasszerelők óriásról, hogy elsőszámú kohója al- együtt. Ezeken a sínpárokon any- cáján. Tekintetünk már végigsimo- a betonozókat. Már a Vasmű be- kotmányunk ünnepéi© elkészült. Az nyi temérdek építőanyag érkezett, gáttá az össze-s látható házakat. A járatánál kész üzemek sora látható, érctéri dombon állva, tisztán Ut- hogy ennyit a Horthy fasizmus kelleténél tovább időzött a sztahá- gépgyári üzemrészek, mechanika, ható az 55 méteréé vasszerkeaet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents