Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-10 / 212. szám

I/iUaisaártk Vlépt 1A53 s/«ptiBiber í*., «■saiiirTik' DfSZ-szervezeteink figyelmébe A kollektiv vezetés ereje frfa: I. SCSEGLOV, a sztarodubi kerületi komszomolbizotlság bikára Egy alkalommal NyAkolaj Min- esenko, a Mototov-kolhoz Kom- szomol-bizottságáuak titkára pa­naszkodott a kerületi bizottság­ban: — Van nálunk a kolhozban egy lusta, komszomolista, Mihail K,, aki még a tagdíjat se fizeti. Behívtuk a bizottsági ülésre. In­dítványoztam, Jiogy zárjuk ki a Komszomolból, de a bizottság tagjai nem támogattak. Mit esi Háljak? — Beszéljék meg ezt a kér­dést a taggyűlésen — tanácsolták neki. Mincsenko a taggyűlésen is ragaszkodott álláspontjához. De Mihail Boriszenko és Trolim Sza- liozsko bizottsági tagok ellenez­ték az indítványt. — Mihail K., — mondták, az utóbbi időben valóban rosszul végzi munkáját a kolhozban, el­maradt a tagdíjfizetéssel és nem hajlandó megbízatásokat vállalni. De elismerte hibáit, ezért segít­ségére kell lenni a hibák kijaví­tásában és nem szabad kizárni. A taggyűlésen a bizottsági ta­gok és sok komszomolista szóvá- lette, hogy Mincsenko nem hall­gatja meg elvtársai véleményét, azt hiszi, hogy mindig neki van igaza. Ez az oka annak is, hogy. olyan mereven ragaszkodott hely­telen javaslatához. Nyikolaj Mincsenko ezen a tag­gyűlésen sokat tanult. Megértet­te, hogy nem szabad egyedül dolgozni, hogy csak kollektiven lehet helyes határozatokat hozni és idejében kijavítani a hibákat. Mincsenko ma már gyakrabban beszéli meg a dolgokat a bizott­sági tagokkal és figyelembe ve­szi véleményüket. A bizottság tag­jaiban is megnőtt az önbizalom. Sokkal több kérdésben hoznál' határozott döntést. Ezelőtt a komszomolisták kizárólag Min- esenkohoz fordultak segítségért, ma a bizottság összes tagjának, tanácsát igénybe veszik. A bizottság munkája a kollek­tív vezetés, a szervezetük sorsá­ért érzett, fokozott felelősség eredményeként érdekesebb, tar­talmasabb lett. A kolhozban a csoportok jól dolgoznak. Vala­mennyi komszomolista szívesen végzi a rábízott munkát. Az utób­bi hónapokban 18 fiatal kolhoz­paraszt lépett be a Komszomol- ba. A Molotov-kolhozban a Kom- szomol-bizottságnak egyre nő a tekintélye, a kolhoz vezetősége is mind gyakrabban veszi igénybe segítségét. A bizottsági üléseken ma már a kolhoz termelőmunká­ját érintő komoly kérdésekben döntenek. A kerületben sok hasonló har­cos, tevékeny kollektíva műkő dik. A bizoltság pontos, össze hangolt, kollektív munkája nélkül nem lehel az alapszervekel vezet­ni. A kolhozok évről-évre erősöd­nek. A szántóföldeken bonyolult modem gépek dolgoznak. A fia­talok közt számos főiskolai és középiskolai képzettségű mező- gazdasági szakembert találunk. Ezért kívánatos, hogy a vezetők elmélyültebben tanulmányozzák a kérdéseket, helyesen tudják felhasználni min­den egyes komszomoü I i erejét és tudását. Nem szabad megf-e ledkezni a bölcs közmondásról: «Több szem többet lát.» Sajnos, mi sokáig nem érdek­lődtünk komolyan a kolhozszer- vezetek bizottságai iránt. Feb­ruárban minden kolhozban meg­választották a bizottságokat. Az értekezletek jegyzőkönyvei, a bi- zotlságok tervei pontosan beér­keztek a kerületi bizottságba és úgy hitlük, hogy minden rend­ben van. De illúzióink hamaro­san szertefoszlotlak. Az «Ut a kommunizmushoz»-, kolhoz Komszomol-szervezete a lemaradók közé számított: a po­litikai foglalkozások lass-ankint megszűntek* a. politikai körök és a kultúrcsoportok széthulltak. Sok KpVlag^kü 1 önféle ki­fogással elhanyagolt» a munkát. Amint később kiderült, ennek áz volt az oka, hogy a bizottság nem dolgozott. A Komszomol- tagok még a bizottsági tagok ne­vét sem ismerték. A kerületi bizottság ezután még több bizottság munkáját vizsgálta felül. Megállapította, hogy a kol­hozokban a bizottságok igen rit­kán tartanak értekezleteket. A titkárok, mivel nem bíznak a bi­zottsági tagok erejében, igyekez­nek mindent maguk csinálni. Jev- szej Gólevko, a «Vörös Föld- müvess-kolhoz. Ivomszömol-bi- zöttságánák titkára például kije­lentette, hogy a bizottság csak* zavarja őt munkájában: azelőtt, amikor még nem volt bizottság, mindenéit maga felelt és min­dent maga is csinált. Igv sok komszoinolistában az a vélemény alaku l ki, hogy a bizottsági tag­ság nem egyéb tiszteletbeli, sem­mire sem kötelező címnél. Miután megismerkedtünk több Kolhoz Ko uszomo'.-bi .oltságának tevékenységéve', fu ikeio.ná Fisa­ink ellátogattak a leggyöngébb szervezetekhez. Nem sajnálták az időt arra, hogy megfelelő segít­séget nyújtsanak a bizottságok­nak, instruálják az aktivistákat. Most a kerületi bizottság veze tőségi ülésein gyakrabban vitat­juk meg a bizottságok beszámo­lóit. Ezelőtt a vezetőségi ülé­sekre csak a titkárokat hívtuk meg, most a beszámolókon a bi­zottság tagjai mind résztvcsziiek, bírálataikkal és javaslataikkal já­rulnak hozzá a kollektív munká­hoz. A kolhozok Komszomol-bi- zotlságainák megerősödéséi azok a szemináriumok is előmozdi- tollfjta api-elyek-ct mostanában nemcsak a titkárok, hanem a bi­zottsági Ipgok részére is tar­tunk. A jövőben még jobban meg­erősítjük a Komszomol-bizoUsá- gokat, a kollektív vezetés e fon­tos szerveit és tovább szukosíl- jjuk az al-t.vát. A „Pravda“ a választások után Nyugat-Németországban kialakult helyzetről Edgár Faure francia pénzügyminiszter hétfői bessédében komor képet festett Francia orsság pénzügyi és gasdasági helysetéről Párizs. (MTI) Edgár Faure fran­cia pénzügyminiszter hétfőn a jura- megyei Nozeroyban beszédet mon­dott egy mezőgazdasági kongresz­szuson. Beszéde során kénytelen volt be­ismerni, hogy a francia állam- háztartás túlméretezett kiadásai okozzák a közszükségleti cikkek szakada. lm inflációs áremelkedését. Cinikusan bevallotta azt is, hogy az adott körülmények között elke­rülhetetlen a munkanélküliek had­seregének emelkedése. Bejelentette, hogy az 1954, évi költségvetés összeállításánál csök­kenteni kíL a polgári szükségletek­re szolgáló kiadásokat. így a kor­mány elhatározta, hogy az újjáépí­tési hiteleket 12 és az államosított iparágak felszerelésének korszerű­sítéséi© vonatkozó hiteteket 30 mil­liárd frankkal csökkenti. Csök­kenti a kormány a gazdasági és szociális beruházások előirányzatát. Bejelentette továbbá, hogy a Da­ni. 1-kormány az úgynevezett köz- igazgatási reform végrehajtására újabb sorozat népellauas törvény- erejű rendeletet készít elő. Moszkva. (TASZSZ) Naumov, a»Pravda« berlini tudósítója írja: Szeptember 7-én, a nyugatné­metországi parlamenti választá­sokat követő napon Adenauer klikkje sürgősen kihirdette re- vansiszta. programmját, amelyről a választási kampány idején jobbnak látta hallgatni. Szeptember 7-én Bonn köz­ponti -terén gyűlést rendeztek. Adenauer a gyűlésen mondott be­szédében cinikusan elutasította Németország egyesítésének jelsza­vát, amefyet a választások előtt demagóg célokból rövid' időre el­fogadott. Felhívta a vele egy- lníron péndülőket, hogy »ne gon­doljanak Németország egyesíté­sére, hanem... kelet (!) felsza­badítására!« Pontosabban: Ade­nauer meghirdette a »keleti tar­tományok« meghódításának pro­grammját. . . Német társadalmi körökben mind gyakrabban emlékeztetnek a Németországban 1933-ban ki­alakult helyzetre. Annakidején ugyanis — mint ismeretes — Hit- lei', az újsütetű kancellár hozzá­látott a fasiszta diktatúra meg- tereiptéséhez, a Wehrmacht fel­támasztásához, őrült világuralmi tervek kidolgozásához. Adenauer — mint a tények mutatják — elődje nyomdokain halad. Ade- nauernek és védnökeinek tervei­ről természetesen mindenkinél jobban tájékozottabbak az őket hatalomba ültető Ruhr-vidéki ha­diipari mágnások. Ezek az ipar­mágnások, előre élvezve az újabb hadinyereségeket, már dör- zsölgetik tenyerüket. Szembetűnő az a tény — mutat rá a továbbiakban a tudósító —, ltogy az új szövetségi gyű­lésbe bekeni! több hétpróbás hit­lerista is, bár ezek a választáso­kon vereséget szenvedtek. így például Krnftot, az »össznémet tömb« nevű revansiazta pártel­nökét. — aki a múltban SS-cso- port vezető volt — a választók közvetlen szavazással Ubuktatták. Kraft azonban mégis képviselői mandátumot kap az úgynevezett »tartományi listákon«. Ugyan­ilyen módon kerül a Bundestag­ba a hitlerista Mende, a lovag- kereszt tulaj donosa, továbbá Mán- teufí'el fasiszta tábornok, Löwen- stein herceg és több más hit­lerista. Németország hazafias erői tudják — írja Naumov —, hogy most még jobban fokozódott a fasizmus és a háború veszélye, A nyugatnémet hazafiakat most sokkal inkább, mint valaha, át­hatja nagy felelősségük tudata. A nyugatnémet hazafiak hiszik, hogy Nyugat-Németország dolgo­zó népében találhatók olyan erők. amelyek felismerik az Adenauer vezette militarista-fasiszta klikk veszedelmes irányzatának végze­tes következményeit és készek megakadályozni azokat. A nyu­gatnémet hazafiak szent felada­tuknak tartják, hogy egyesítsék ezeket az erőket és harcba vi­gyék őket a béke fenntartásáért és a német nép nemzeti érdekei­nek megvédeJmezéséért. Németország összes hazafias erőinek na ez a jelszava: »A harc tovább folyik!«. fl eiyugaltiémefországi választásokról . V Sajtószemle “ *0* ¥n^ ¥^ ¥^ ¥^ ¥** ¥^ ¥t^ ¥40* ¥,0* ¥é^ ¥^ |* LONDON 1 A »Daily \\ orker« a nyugat- németországi választások ered­ményeivel kapcsolatban a többi között a következőket írja: »Ade­nauer és Dulles arra használja fel a választások eredményeit, hogy meggyorsítsa a háborús elő­készületeket és fokozott erővel váltsa valóra a nyugatnémet had­sereg megteremtésének terv« it. Ezt a győzelmet arra fogják fel­használni, hogy megsemmisítsék az egységes Németország megte­remtésének minden reményét. Adenauer nem csupán az ameri­kaiak bérence és bábja, hanem a német nagyvállalkozók széleskö­rű támogatását is élvezi. Több ruhrvidéki nagyiparos és ágyú­király, akiknek segítségével 1933- ban Hitler hatalomra jutott, bő­ven juttatott pénzt, hogy előse­gítse Adenauer választási győ­zelmét.« Több burzsoá lap nyugtalanságát fejez.i ki Adenauer revansvágyó szelleme, valamint Bonn és Wa­shington további tervei miatt. A jugoszláv proletariátustól megvonják a szakszervezeti jogokat írta: Dejon Krecul Jugoszláviában a közelmúltban egy törvényt hoztak, amely meg­fosztotta a helyi és járási szak­szervezeti bizottságokat attól a jog­tól, hogy a munkáselbocsátás kér­désébe beleszóljanak. Ezzel a ka­pitalistáknak teljesen szabadkezet- adtak a munkáiéi bocsátás kérdé­sében. A szakszervezetek vezetői azonban egyáltalán nem tiltakoztak a jogfosztó rendelet el Ián. Az ilyesmi azonban egyáltalán nem megy ritkaságszámba a mai Jugoszláviában, sőt a szakszerve- zefcy vezetők gyakran magúit is előállnak olyan javaslatokkal, ame­lyek a dolgozók helyzetét még jobban súlyosbítják. A »Borba« jú­lius 14-i száma például megdi­csérte a szakszervezeti vezetőséget azért a javaslatáért, amely sze­rint minden kategóriába eső mun­kásnál csökkenteni kel a gyer­mekpótlékot. A tatoista szakszer­vezetek központi tanácsa nemrég még azoknak a pótlékoknak az eltörlését is javasolta, amelyeket a jugoszláv proletariátus a háború előtt* a monarchofasiszta rendszer ideje alatt harcolt ki magának, így többek közt javasolták, ne ad­janak a jövőben ingyenes ruhane­műt és cipőt a bányászoknak. Sza- laj szakszervezeti főkolompos ja­vaslatot készát&tt arra, hogy a szak­szervezeti tagoktól minden kivált­ságot vonjanak meg, eszerint le­gyenek egyenlők a szakszerveze­ten kívüli dolgozókkal. Ez termé­szetesen a szakszervezetek felszá­molását jelentené. Félve »saját« szervezetüktől, Szalaj és a szak­szervezetek központi tanácsa meg­tagadta a szlovéniai bányászok kül­dötteinek fogadását, akik Belgrádi;a érkeztek tiltakozni a tömeges mun­káselbocsátások és a bérek csök­kenté«© ellen. A »Szlovénszki Poro- csevalec« és a »Borba« című lap­ból kitűnik, hogy a küldötteket több Szlovéniai bányában tiltakozó gyűléseken választották meg. A belgrádi rádió közölte, hogy Szá­la jék nem hallgatták meg a ju­goszláv mezőgazdasági do'gozók küldötteit sem, akik követelték az elmúlt évben »áz aszály-« miatt, a fizetésükből levont 20 százalék kifizetését. Az áruló Szakszervezeti vezetők­nek azonban nem minden esetben sikerül a munkások e egedet Ion sé­hosszabb Sztrájk tört ki, amely a dolgozók győzelmével végződött. Számos helyi szakszervezeti vezető a munkások olda'ára állt. Szalajék, hogy megfélemlítsék a munkások szervezett harcát, új­ból . »át akarják szervezni« a szak­szervezeteket. Az eddig működő szakszervezeteket, amelyek a ter­melési elv alapján, létesültek, most területi terv szerint akarják átszer­vezni, mint ahogyan ez Amerika­iján van. Ezzel az átszervezéssel a jugoszláv szakszervezetek vég­kép éngedelmeo segitőgepezetévé válnak a külföldi és a .helyi kapi­talistáknak. A jugoszláv proletariátus ennek ellenére megtalálja az útját és módját annak, hogy szervezked­jék és fokozza harcát a szakszerve­zeti jogokért, mindennapi érdekei­gét elfojtani. Mind gyak:abban tör-, nők megvédéséért, a munkáselbo- uek ki a sztrájkok. Nemrégiben csátúsok, a tömeges munkanélkü- a braezsesei műszaki műhelyben [ I é j, a diára ár ó: a nyomor ellen. A »Daily Express«, kjjgji berlini lu(lósítójának jelentését, aki pár­huzamot vont Adenauer mostani választási kampánya és Hitler 1932. évi válarz ári kampánya kö­zött. A tudósító utal arra, hogy Adennuerne-k a német mágnások l örül I i e- ült hívei másfé'millió fontsterlinges összeggel támogat­ták választási kampányát«. Ezek a vállalkozók — írja a tudósító — úgy- vélik, hogy az amerikai­ak bármennyire erősen megnyir­bálták is a többi országnak jut­tatott segélyt, Nyugat-Németor- szág, amely mostantól kezdve a Kelet-Eu rópai eíleiii amerikai hadjárat élcsapata, nagy dollár-« özönre, fegyverek és hadfelsze­relési cikkek nagv özönére szá­míthat, — amint Adenauer hozzá kezd a hadsereg megteremtésé­hez. KOPEMIÁGA A »Land og Folk« írja: »Ade- natiemek az Egyesült Államok gazdasági és politikai segítségé­vel, a hitleri idők terrorjánál és demagógiájánál nem cseké­lyebb terrorral és demagógiával sikerült összegyűjtenie minden náci és militarista csoportot oly an politika körül, amely nyilvánva­lóan agresszióra és revansiszta há­borúra vezet.« $3ftki sem uszíthat uiiíitetienül a közös gazdálkodás ellen Azok a szövetkezeti tagok, akik az ellenség megbízásából bom­lasztó munkát végeznek a szö­vetkezetekben, a közvagyont el­tulajdonítják, elnyerik büntetésü­ket. Marcsó Imre, a sarkadi »Ku­ruc« termelőesojiortban a tago­kat lazította és arra »agitálta« őket, ne járjanak ki rendesen dolgozni, ne igyekezzenek a be­takarítással. De ezenkívül a szö­vetkezetből a közvagyonból is több mindent eltulajdonítolt, ezért a járásbíróság kétévi bör­tönbüntetésre -és 500 forint pénz- büntetésre Ítélte.

Next

/
Thumbnails
Contents