Viharsarok népe, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-23 / 197. szám

1953 augusztus 23 , vasárnap Hépe A dombegyházi állami gazdaság vezetői hallgassanak a dolgozók szavára — megjavul a munka Kormányunk pragrsytHmjáaak végrehajtása szerteágazó feladat elé fel!itj i a mezőgazdaság minden dol­gozóját. Nagy feladat vár a vezetőkre, moagésifanl keM a t®tmeg»ket, a terv hiánytalan teljesítésére, a »unkák időbeni és gyors elvégzé­sére. Hatékonyabban és jobb irány­ban kell szervezni a termelés me­netét és időben biztosítani a ter­melt gabonának a betakarítását. Mindehhez szükség van a gazdasági vezető knek a pártszervezetekkel rali szőre: abb együttműködésére. A mezőgazda-ágban, mint min­den más üzemágban, legdöntőbb a kollektiv mnrrka szervezett kiépí­tése-. Hozzájárul ehhez, hogy a a vezetők a munkában részvevők­kel szemé’yes kapcsolatban legye­nek. így tudják a munkát ellen­őrizni, idejében kijavítani, a hibá­kat. Nem szilárd a vezetés ott, »bol a vezető a párttól, a tömög- szervcze bektől. a tanácstól és a dolgozók széles tömegétől elsza­kad. Ez akadályozza a munkát a a dombegyházi állami gazdaság­ban is. Szilágyi György igazgató elv­társ elszakadt a dolgozóktól, • a párttól. Több esetben-is megtörté­nik, hogy a pártszervezet meg­hívja értekezletre és nem tartja érdemesnek, hogy elmenjen. Nincs meg az összhang az üzemi páit­szervezette 1, nem gondol arra,- hegy a pártszervezet az eddigi, hibák kijavításához igen komoly- segítséget nynjthatsa. Hasonló a helyzet Sebestyén Ti­bor vezető agronóams&al is. Sok esetben nem hangolja össze a munkák időbeni menetét, maga is felül az eltenséges elemek hang­jának. Nem ellenőrzi kellően, a kiadott munkált elvégzését, nerrr terjed ki figyelme a dolgozó ja­vaslataira. így fordulhat elő, hogy a brigátt-agronómus, Csik Sándor azokat amnckaesa).aiokat, amelyek Í50 százalékos teljesítményeket ér­nek el egy-egy nap, öntevékenyen cserélget- és nem állandósítja a munkahelyen. Megtörtént, hogy Csik Sándor brigád-agronómus a borsóé séplésaél azt a munkacsa­patot leváltotta, amelyik 150 szá­zalékos eredményt ért el, s olya­nokat állított helyükbe, akik a 10O százalékot sem, érték el. A szár.itómunkásoknál leváltott olya­nokat, aki k 200 százalékot értek el s a jelenlegiek alig tutinak 100 százalékot e'émr. Ezek a hibák hozzájárultak ahhoz, hogy 200 kát. hold gabonát 20—?ö százalékos szara veszt rséggeí arattak le. Száz­ötven k®fc. hold táj bor sémái 15— 20 százalékos a saemvesztaség. Nőm beszélve arról, hogy az ara- tás befejezésével két cséplőgépet lretlett volna kiállítani és ezzel- szemben egy gépet állított a gaz­daság ki. így az esőzések kjnt ér­ték a borsót és mintegy 900 má-; zsa termés, — ami exportárunak felett meg — 83 százalékban tönkrement. Csak takarmányo zásra alkalmas. Mindezek a hibák népgazdasá- gunliat gyengítik és az ellenséget szolgálják. Rácz József, Battonya. A levél helyese» veti f*t a dombegyliázi állami gazdaságimn meglévő hibákat. Bizonyítja azt, hogy ha a vezetők elszakadnak a del ‘«zőUtid, nem ves-ik figyelembe a dolgozók bírálatát, nem végez­hetik jól a munkát. Hogy a dombegyházi állami gazdaságban csak ugyan >:em tő ődn-ck kellően a dolgozókkal, bizonyítja, a felsorolt példáit nrelktt az is, hogy a gazdaság vezetősége többszöri bírá­lat u án sem biztosította a dolgozók étkeztetését kellő időre. A dombegyházi gazdaság vezetőinek el kell gondolkozni ezeken hibákon és le kell vonni a tanulságot a bírálatokból. így javulhat csak meg a munka a dombegyházi állami gazdaságiján. VALASTYÄN PÁL, örménykúti 6 holdas dolgozó paraszt búza- és árpabeadását egye­nesen a géptől teljesítette. u-.m PLESKOVICS JÁNOS, szeghalmi 12 holdas középparaszt csépié.- után azonnal teljesítette beadását s élenjár a többi begyűjtési cikkek beadásában is. MARÓT! SÁNDOR, 6 holdas szeghalmi tanácstag mindenben élenjár, terménybeadási kötelezettségét is egyenesen a géptől teljesítette. M. NACY GYULA, szeghalmi ló holdas középparaszt augusztusién elcsépelt, de még mindig hátralékos 310 kiló búzával. DÁNYI SÁNDOR, 7 holdas dolgozó paraszt is befejezte már a csépléstt, de beadá­sának még mindig nem tett 100 százalékig eleget. Harminc községünk, 105 ftermelőcsoportunk kapta meg eddig a szabadpiacot Megyénk dolgozó [mrasztjutnak többsége becsülettel igyekezett eleget tenni beadási kötelezettsé­gének a csépféssel egy időben. Á beadási tervek teljesítése wtián eddig 30 községünk és 105 ter- meJőesop*wrtiMik kapta- mu-g a- sza­badpiaci értékesítés jogát- Járá­saink sorren-dje mt augusztus 2®-i értékelés szerint: 1. Gyatai jár ás %JI «'*, tanácselnök: Vi*»*aB Gyula!. 2. Orosházi járás 3fedl o/o, taeáeseleSk: Dnmitife Mibál y. 3. Békési járás 93.5 e/o, tanácselnök: Lest van. János. 4. Szarvasi járás 9ÍJS «0, • tanácselnök: Hegedűs Pál. 3. Sarkad» járás 90.4 wá, tanÓBselnöft r Var jú .János, fr. Szeghalmi járás 8S.fr o'a, tanáesernök; Kovács József. 7. Gyanta» járás S5-I o/o, tanácselnök: Túrák Vince. 8. Mázöknvácsházi járás 80.1 o/o, tanácselnök: Boruzs Mihály. Három városunk, Bckéscsa H Orosháza és Gywfcr, JW9 százalék­ra teljesítette termeiryb.-gywjfé.si terviét. A gabona-begyűjtési versenyt » begyűjtési méniszíer augusztus hó 3l)-ig megitossralííiíliolloi. Így le­hetőség nyílt megyénk előlit is, l»gy «megszerezzük a megyék versenvébei» az első- helyet, a mi­nisztertanács uámhwzárzlójiA * az azzal járó 100.000 forintos jutal­mat. Megvan rá a- lehetőség, hogy a munkát, megjavítsuk. Bizonyít­ja ezt a békési járás példája is. A békési járás hosszú ideig az utolsók között volt, azonban mi­óta többet törődnek a begyűjtés­be!, felkeresik a hátralékosok at, foglalkoznak a versenymozgaloin- mai, a járás a harmadik helyre tört fel. Alán den erővel harcolni kell tehát a esépíés gyors befeje­zéséért, a begyűjtési tervek tel­jesítéséért, hogy megyénk az el­sők közé kerüljön. Mielőbb szántsuk le a kihordott trágyát! A kötegyárri «Kossuth» tszcs tagságii elhatározta, hogy az egész éven át összegyűlt trágyát kihordják. Nemcsak a cukor- és takarmányrépa földjét trágyázzák meg, hanem a kukorica .föld­jére is juttatnak. Ezen keresztül biztosítják a jövőévi termésátlag növelését. 117 bat. hold kalászosa volt ez évben a tszes-nek, ezen a területen elvégezlek a tarló- hántást és 20 kát. hold területre már kihord ták a trágyát is kupa­cokba. Ehhez szükséges, az AMG segítse elő, hogy minél előbb be is legyem szántva az értékes is­k;*I lói ragya. Nem helyesen trá­gyáznak egyesek a sark adi «Uj Barázda» 1-es típusú tszes-beji. Egyszerűen kihordják a trágyát és szétszórják. Nem gondolnak arra, hogy a forró napsütés és az esetleges szelek kiszárítják a trágyát. Elvesz belőle a legérté­kesebb része: a nitrogén. Helye­sebb lenne, ha kupacokba raknák és utána egyenletes részben elle- rí teliéit és a terítéssel egy időben IcszáuLanák. Szekeres Sáladét- Sarkad, Járási Tanács. A jó munka jutalma — több mnnkaegység A cséplést etvégeztwke az: ál­lammal szembeni kötelezettsé­günknek 100 százalékig eleget tet­tünk. A gabona 70 százalékát szétosztottuk a tagság között; elég szépen jutott: munkaegysé­genként 7 kiló búza és 2 kiló árpa. Egyes tagok, köztük Miha- lek János 17 mázsa búzát, 5 má­zsa árpát kapott. Elmondta, hogy többet ért neki a csoportban dolgozni, mint egyénileg, mert így nagyobb a jövedelme. Nagy György 60 éves ember, 15 má­zsa búzát, 4 mázsa árpát kapóit. Most megmutatkozott, hogy csak­ugyan érdemes volt dolgozni, sza­porítani az egységet, mert látja a tagság, hogy az egyéni dolgozók­nak nem maradt annyi termé­nyük a beadáson felül, mint a tagságnak. Özv. Faragó Sándor- né azt mondta: boldog, hegy­csoportban dolgozhat. Özv. Kuz­ma Istvánné is ilyen vélemény- nyel van. Elmondta, hogy míg egyénileg dolgozott, soha sem voll neki ennyi terménye, mint most, mióta a csoportban dolgozik. És csak azt sajnálja, hogy írem 30 éves, mert akkor megmulatná, hogyan kell dolgozni. Király István Végegyháza, «Petőfi» tsz. Xyukodi Sándor is saját házra, gyen a csapás, olyan is előfor- egyénieknek a szövetkezet felé, Csak egy földből vert szobáé»- dúlt, hogy Farkas Jani tehene az idén hát nem úgy sikerült, kára is. Most házat vett, szépet, megdöglött. Sajnálták ők, de per- Na, majd jövőre. így biztatták csinosát Ez n gondos munka gaz- sze először magukat. Egyesek a egymást, így öntöttek erőt a c&üg- dag gyümölcse. Tyukodt Sándor szövetkezetét okolták, hogy nincs gedőkbe elsősorban a kominunis- él télen e'ősaör saját házába kői- meg a fejadag, kevesebb a ke- ták. Így jutottak el majdnem tűzött. Ifi merné még egysrer el- nyer. Elkedvetlenedtek, mások valamennyien, szátnszerint száz- ismét hú, hogy a tsz-tagoknak a nem mentek a szövetkezet tájára harmincon az 1953-as évhez, »hokiban van a jóléte«. Menjenek sem. Legtöbbje azonban állta a A MÖvetkeleLb<,n biztosan hi­nein a szó­mért az „ - - ~OJ--------------~0 ----- sem tér­n ének tejét: valódi táj. Az acélos vetkezetboi. Erősödtek. Hat ki n*.,* Természetesen,"a megtör- búzábél pirosra sült cipó korül az tűri a lógósokat, mikor anélkül t(;nt bajt már nem lehet kike- íztal a. Nézzék mag a szövetkezet is van elég baj. Ha elölről kell rühri. A közellátási probléma e»v- 3 hízóját, 36 anyakocáját, a 3.1 kezdeni, elölről kezdjük! Igaz, re inkább nyugtalanságot keltett. 83 növendék marháját: az mind a/, hogy most már többen. Ez a biz- K(nv^4^ miatt , iukábh övék talo szikra, amely a partszerve- * , » . » i*"» • i i* u 1 *i i naw&iüiivoik maradtak ki amun- De nem it lenne te’jcs az élet, ha zetto! indult sohasem aludt el ^ kezdődött a harc elöl­ném volna benne küzdelem, harc » szövetkezetben. Sokan nem Ha nines sem. Persze, sohasem ről. Nyújtottak a munkanapon ven, de hogy még teljesebb lé- — Tavaly csörgött a nyála aa mányprogTamm megjelel:*:-« Mán ■ «■♦■«■«■«■«MimMnflfltlfaálflimMIfBtlólf gítés. A termelőszövetkezet el­nöke, könyvelője készséggel mu­tatja meg a beadási könyvben: mit jelent csak egyedül a 10 százalékos begyűjtési kedvez­mény. örültek volna, ba egy vagon búzát lehetett volna széjjelesz- tani a legnehezebb napokban. Most a 10 százalékos kedvezmény egy vagon búzával, 70 mázsa kukoricával, 2 ezer liter tejjel, 81 kilogramm tojással és még sok mindennel növelt a tagság összesének jövedelmét. A tények súlya a leghitetlen- kedőbbet is meggyőzi. Élénk munka lüktet a csoportban. A határból az augusztusi szél a gé­pek egyenletes bugását hozza fe­lénk, tömött zsákokkal rakott sze­kerek fordulnak be a központba, bogy aztán meginduljanak,mint­egy győztes badoszlöp a tagok hazai felé. Anaoda a villany-szecs- kavágó felejteti el a kezdeti évek nehézségeit és ez mind, mind egybevegyül szívük dobbanásával. Ez adja az ütemet új harcra, új győzelemre. már aztán nyíltan kiálltak egye­sek. A meglapult ellenség aztán súgta fülébe az ingadozónak: ki­lépni, kilépni! Nem olyan egy­szerű azt meg is tenni, mint kiejteni. Itthagyni mindazt, ami­ért ennyit verejtékeztünk? Nem és nem! Mcgvédjiik szövetkeze­tünket! — így a szövetkezeti gazdálkodással átitatott tagok. Mint egy méhkas, olyan volt a belső élet. «Solt a földterület, lia nem vesznek el belőle, kilépünk» — hajtogatta Mészár Kálmán is. Azonban minden szővetkezetelle- nes kísérlet megtört a 15-20 harcos maroknyi embercsoporton. Szent elhatározásuk: harcolai, megvédeni a szövetkezetét! Ki tudná, hányszor álltak már ki ezek az elvtársak a szövetkezet­ért. Most meg kezükben a tény, a kormányprogramul: a kormány a szövetkezeteket még jobban se­gíti. Mimi kevesebbet beszéltek már a kilépni akarók is arról, hogy itthagyják a szövetkezetét. A szilárd tagok pedig egyre ma­gyarázzák, a kommunisták a gaz­da gondosságával segítenek nekik megértetai, hogy mi is az a se-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents