Viharsarok népe, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-19 / 194. szám
3 1#53 augusztus 19, s/:r»la ' -------------------------------------------------------- ViUaisaioU- Vlé^i — N ekem a szövetkezet kozta meg a szebb, gondtalanabb életet Elmondta: Ungvári Lajos, a kötegyáni „Kossuth" tsz tagja (Sarkadi járási tudósítónktól.) A felszabadulásig mindig cseléd voltam. Talán mióta megszülettem, attól kezdve nem volt ennyi búzánk, mint most. Pedig mennyit dolgoztam, se éjjelem, se nappalom nem volt. Alig jutott an5ri, hogy valahogy tengethessük életünket, mert megélhetésnek azt nem lehetett nevezni. Hat családom van. Bizony sokszor megtörtént, hogy kenyér helyett szidást kaptak. No, de ez mai a mu-te. 1945-ben, mikor felszabadított bennünket a Vörös. Hadsereg, elmu’t a nyomor, a nélkülözés. Sokat gondolkoztam, mit csináljak, hogy még jobb legyen az életünk. 1951-ben aztán elhatároztam, hogy belépek az I-es típusú tszcs-be. Már itt'is megváltozott az életein. Hat holdon dolgoztam. Mennyivel másahb volt, mint a kulákoknál. 1952 őszén aztán többi tagtár- sainniat együtt átléptünk a Ill-as típusú tszcs-be. Nem is kell, hogy én beszéljek, mennyivel előnyösebb ez, mennyivel több marad nekünk, beszél helyettem az 58 mázsa búza, amit kaptunk. Amikor behordták a fiamék a gabonát, bizony könnyes szemmel kérdeztem: ez mind a noenk? Eszembe jutott, hogy évek hosszú során nem kerestem ennyit a kutaknál és még becsületein sem volt. Elmondhatom, nekem) a tszcs hozta meg a szebb és boldogabb életet. Süőke Mihály cséplő munkacsapatát jő munkájáról ismerik a községben Termelőszövetkezeteink tagjai, Egyénileg dolgoaó parasztjaink érőm teli szívvel látják egészévi munkájuk bőséges gyümölcsét. Olyan termést takarít most be dolgozó népünk, amilyet a fel- szabadulás óla még soha sem. Ez a jó termés, a gyors begyűjtés biztosítja az egész ország bőséges kenyérellátását. A gyors betakarítás jelentőséTcrmelőcsopoi tjainkban komoly eredményeket hozott a szovjet agrotechnikai módszerek fokozott alkalmazása, Az idei férgét megértették Szőke Mihály munkacsapatának tagjai. Csárdaszálláson csépelnek. Büszkén mondja el B. Tóth Sándor felelős cséplővezető, hogy amióta elkezdték a cséplést, belenként 2— 3 óra hosszánál nem álltak többet géphiba miatt. B. Tóth elvtárs mindig a gép mellett van, figyeli a munkát. Tettekkel harcol nulságot ezekből a példákból, s minden erővel harcoljanak azért, hogy ősszel minél több gabonát vessenek keresztsorosan. a betakarítás mielőbbi befejezéséért. Jó munkájáról ismerik a községben Szőke elvtárs munkacsapatát. A munkacsapat tagjai napközben igen sokszor érdeklődnek az ellenőrnél, hogy hol tartanak már, mennyit csépeltek, örömmel újságolják, hogy naponta 180 —190 mázsát csépelnek. Ez 190— 195 százalékos teljesítményt jelent. ök dolgoznak Csárdaszálláson a legkisebb géppel, mégis övéké a legjobb teljesítmény. Jó munkájuk követendő példa a többi cséplőmmikacsapat számára is. Balbus Imre járási sajtószervező, Békás. 2.5 mázsával hozol! löbbet a kereszfsorosan veleii gabona holdankinf a gyomai járásban més is megmutatta az új agrotechnika fölényét a régivel szemben. A gyomai járásban a keresztsorosan vetett gabonák átlagosan 2.5 mázsával adtak többet holdanként, mint az egy fl minisztertanács határozata a hűségjutalom és a munkaruhajuttatás kiterjesztéséről a szén-, érc-, ásvány- és bauxitbányászatban hányba vetett' gabonák. Dévavá- ayán 18 mázsás átlagtermést takarítottak be a keresztsorosan vetett árpából. A hunvai «Uj Elet» Isz-ben a keresztsorosan vetett árpa 20 mázsa 30 kilót adott holdanként, míg az egy irányba vetett árpa 17 mázsa 36 kilót. Ha a csoport összes árpáját keresztsorosan vetette volna, 96 mázsával többet takaríthatlak volna be. Tennelőcso- poi íjainknak le kell vonni a taA miniszterlanács a bányászat fizika»' és műszaki dolgozóinak a terv teljesítés érdekében kifejtett munkáját méltányolva, a dolgozók életszínvonalának további emelése érdekében határozatot hozott a hűségjutalomnak a szén-, érc-, ásvány- és bauxitbányászatban való széleskörű kitér jcsztésére. A határozat értelmében hűségjutalomba jogosult az érc-, ásvány- és bauxitbányászat valamennyi földalatti fizikai és műszaki munkavállalója, továbbá a szénbányászat összes műszaki dolgozója, amennyiben igazolatlan műszakmulasztása egy éven át nem volt. Egy igazolatlan műszakmulasziás esetén a hűségjutalom I összegének felét fizetik ki. A határozat a hűségjutalomra való jogosultságot kiterjeszti a külszíni dolgozók széles rétegeire | is. A hűségjutalom nagysága a dolgozó szolgálati idejétől és beosztásától függően, évi alapkeresetének 2—20 százalékáig terjed. A vájárképesítéssel rendelkezők ezen felül megkapják a jutalom összegének további 10 százalékát. A minisztertanács határozata mintegy évi ötmillió forint összegű további juttatást jelent a munkájukat becsülettel és fegyelmezetlen végző bányász dolgozóknak. A hűségjutalmakat az új rendszer szerint először az 1953. szeptember 6-i bányásznapon osztják ki. kamrájában ürítjük ki, még a másik rakott szekérről is az utolsó szemig behordjuk a maguk kamrájába. Ez az előleg. Tóthné szóhoz sem tudott jutni a csodálkozástól. Valamit mondani akart, de nem jött hang b szájára. Míg a férfiak behordták az előlegbe hozott gabonát: a 14 mázsa búzát és a 6 mázsa árpát, addig kijózanodott a csodálko- tásbó*. — Hátha ez csak előleg, akkor mennyi lesz a zárszámadáskor? Hármonknak eddig van kb. 800 munkaegysége, ez közel 40 mázsa búza. Akkor még árpa és zab is jut 14—15 mázsa. — He őszig még sok munkaegységet tudunk teljesíteni toldta meg férje. — Azt hiszem, most van mit aprítani a tejbe, szomszédasz- szony! — vágott közbe Balint József. — De nem volt a múltban, emlékszel Tóth elvtárs?Mikor hárman indultunk el ^ egy rakott szekérrel az uraságtól és üres zsákkal tértünk haza, mert ki kellett fizetni az adósságot. Most meg két rakott szekérrel indultunk és ez még csak előleg, egye ben szorgalmas család jövedelméből. _Tóih elvtárs azért nem szólt m agának az e’ő egboza álról, hogy még nagyobb legyen az öröm .. • Én ógv látom, ezt a celt el is ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a értej de ennek messze túl kell hallatszani az egész faluban. Eddig az volt a maga véleménye: «intézzék el a problémákat a vezetők». Ha egy hadseregben csak a tisztek lelkesednek, az a hadsereg nem tud győzelmet aratni. De ha a legharcosabb katonák, a semmitől meg nem hátrálok nevelik, bátorítják a még tapasztalatlan harcosokat, nő a bátrak száma, erősödik az összefogás. Az ilyen hadsereg sorozatos győzelmeket arat. Maga szomszédasszony, dolgozott esőben, szélviharban. Nem hátrált meg a munkában soha, de arra már nem terjedt ki a figyelme, hogy a saját munkájának jövedelmével törődjön. Ezért tudta a férje ennyire meglepni. Ez kellemes meglepetés volt, mondhatom. A jövőben, hogy sok ilyen kellemes meglepetéseket szerezzünk a dolgozóknak, győzzünk meg mindenkit arról, hogy érdemes dolgozni és minél többet, minél jobban dolgozunk, annak mi látjuk hasznát — mondta. Szinte vége nem volt beszédének, az öröm szólt belőle. — A kormány tíz százalékkal csökkentette csoportunk begyűjtési kötelezettségét, maguk is nem kevesebb, mint 320 kiló búzával kaptak többet. — A múltban fáradtunk, izzadtunk és egész nyáron alig kerestünk annyit, mint amit most ajándékba kaptunk. Beszéltek, beszéltek, közben az utolsó zsák is kiürült. Az acélos búza- és árpaszemek megtöltötték a kamra felét. Tóthné nehezen telt be látásával. Hol a gabonahegyet nézte, hol a beszélő embereket, akik között ott állt férje és csak mosolygott, úgy-, ahogy ő még soha nem látta: mint egy győztes hadvezér, aki biztos a dolgában. Egy szem búza az asszony lába élé gurult. Felvette, kettéharapta, ízlelgette. — Jó kenyér lesz belőle, majd viszünk maguknak is, kóstolják meg — nevetett az emberek felé, aztán beszaladt mosdóvizet készíteni emberének. — Megyünk asszony, még Sán- doréknak is elvisszük ma az előleget. Ezzel a kocsi kifordult a kapun, hosszú porcsíkot húzva maguk után kocogtak a lovak. Az asszony nézte, míg csak a távolság el nem nyelte a két szekeret. Becsukta a kaput s gyorsan átöltözött. Nagy Sándorékhoz sietett, hogy segítsen a kamrát rendbehozni, hátba még egy csoportbelinek el tudják vinni a késő en'e f eílliáig az elő e et. Ha 'd legyen öröme minél előbb másnak is, meg hadd tudja minél előbb az egész falu Tóthék gazdag aratását. Szula Imre. Tettekkel a VIT felhívásának megvalósításáért Vasárnap este ért véget a IV. Világif'júsági Találkozó Bukarestben. Béke és Barátság! Ezek p, szavak hangzottak végig száz nyelven Bukarest utcáin. A VET nagyszerű jelszava ma piár nemcsak jelszó, hanem erő, amely az egész földkerekség békeszerető ifja.i és lányai vágyait fejezi ki. Ez az erő napról-napra nő, egyre nagyobb és szilárdabb a békéért és a népok barátságáért harcoló fia^ talok tábora. Ezak a szavak kovácsolták még mélyebbre a világ haladó ifjúságát, köztük a magyar fiatalokat is. A mi küldötteink; ifjúságunk szine-java, hazánkhoz méltóan képviseltek bennünket a nagy találkozón. A mi fiataljaink is magukkal hozzák a nagy elhatározást: állandó, törhetetlen harcot a békéért és barátságért. Megtanulták valamennyien: egységbein az erő, széles népi egységben haladva nem lehet előttünk leküzdhetetlen akadály... A Vi- lágifjúsági Találkozó részvevői választottak: békét akarnak az i^gész világon és barátságot a népek között, élni, építeni, alkotni akarnak és szilárdan elhatározták, hogy megfékezik a háború és pusztítás erőit. Megyénk ifjúsági küldöttsége megsokszorozódott tettvággyal, lel- kesedésssl tér haza a nagy találkozóról. Beszámolnak élményeikről, átadják megyénk fiataljainak a világ ifjúsága harcos üdvözletét és hozzálátnak a fogadalom megvalósításához: niég odaadóbban, még nagyobb lendülettel küzdenek és dolgoznak, műit eddig hazánk felvirágoztatásáért, a béke nagy ügyéért. Most már tettekkel akarják megvalósítani azt a felhívást, amely 110 ország 30.000 fiataljának kimondott vágya: Boldogságra vágyunk, a béke és barátság győzelmét akarjuk látni, amely megnyitja előttünk a korlátlan jövőt. Ehhez a nagyszerű felhíváshoz csatlakoznak megyénk fiataljai is. A harcos hétköznapok bizonyítják, jiiogy a vágyat tettük követi. Harcos elszántságukat bebizonyították fiataljaink most a VIT-műszak alatt. A munkásifjúság a többtermeléssel, a minőség megjavításával harcol, a parasztfiatalság a szem- veszteségnélküh betakarítással, a tsz-ek megszilárdításával a boldogabb életéit, az életszínvonal emelkedéséért. A VIT időtartama alatt a fiatalok soha nem látott lelkesedéssel dolgoztak. A Békéscsabai Téglagyárban a DISZ-fiatalok kiemeí- kedő eredményt értek el, Lita- ufzki László ifjúsági brigádja az I. számú tégkiprésnél a tervét átlagosan 125 százalékra teljesitette. A VIT műszak előtt a gépállás két óránál is magasabb volt, most a VIT-műszakban teljesen megszűnt. A »Zója«-brigád vállalta, hogy tervét 104 százalékra teljesíti, ezt jóval túlszárnyalta. A brigád átlagos napi teljesítménye 108.8 százalék. Kiemelkedő eredmények születtek az egyem vállalásoknál is. Például a Kötöttáru- gyárban Tarr Eszter a VIT-műszakban vállalta, hogy tervét 155 százalékra teljesíti, ezt túlszárnyalta, napi tervét 170 százalékra teljesíti. A Pamutszövőben Bankó Judit 100 százalékos minő-, ségi munkát vállalt, amit teljesített is, ugyanakkor mennyiségi vállalását 8 °o-ka! túlteljesített«. A mezőberényi Szövőgyárban Budavári Erzsébet vállalását 4 százalékkal teljesitette túl és a VÍT műszak alatt teljesen selejtmente- sen dolgozott. Nem csupán az üzemekben születtek kimagasló eredmények a VIT-műszak alatt, hanem a mező- gazdaságban is. Galambos Imre, a gyomaa gépállomás felelős ceép- lőgépvezetője a gépállomások versenyében a második helyen van, 55 vagon búzát csépelt el, a munkacsapat 65 százaléka fiatal. A magyarbánhegyesi . DlSZ-cséplő- brigód eddig 42 vagon gabonát csépelt el, többet, mint eddig Ma- gyarbánliegyesen bármelyik cséplőcsapat. De harcolnak a fiatalok a tsz megszilárdításáért is, úgy, pint telekgerendáson a DISZ-tite kár; aki elsőnek fogadta úieg, hogy megvédi a szövetkezetét. Vannak még igén sokan megyénkben, tekik most, a VIT-műszak alatt valóban DISZ-taghoz méltóan a rohamcsapat cam . elnyeréséért harcoltak. Most, hogy a VIT-műszak, az augusztus 20-ra tett vállalások befejeződtek, a munkának nem szabad banyai Imi. Még. szilárdabban, még odaadóbban kell dolgozni a fiataloknak, hogy méltók legyenek a . VIT felhívásához. Megyénk fiataljai küzdjetek a VIT eszméjéért, a bélre és barátság teljes sikeréért! Csepkó Etelka. Fokozott anyagi előnyben részesülnek az élenjáró módszerek alkalmazói A minisztertanács határozata A kormányprogramul megvalósulásának ■ fontos feltétele, bogy szakadatlanul nőve-1 Ledjék a munka termelékenysége. Ezt se-1 gíti elő a minisztertanács most megjelent ha'ározala, amely fokozott anyagi előnyökben részesíti az országos jelentőségű élenjáró munkamódszerek alkalmazói t. Eddig számos, élenjáró munkamódszer — így többek között a Koleszov-féle szélesvágás — terjedéséi: komolyan akadályozta, hogy az új módszer alkalmazására áttérő munkás számára tüstént új normát állapítottak meg. Emiatt az is megtörténhetett, hogy a dolgozó az új. termelékenyebb módszerrel kevesebbet keresett, mint amikor régi módon dolgozott. Ezt a visszás helyzetet szünteti most meg a minisztertanács határozata. Eszerint az új, élenjáró technológia bevezetése után hosszabb ideig — az illetékes miniszter utasításától függően, 3—G hónapig — az új módszert alkalmazó dolgozók darabbérét a régi normák alapján állapítják meg. Ha a munkás új munkánál alkalmazza az élenjáró módszert (tehát olyan munkánál, amelyre eddig nem volt norma), a darabbért úgy kell megállapítani, mintha az új, élenjáró módszer még nem volna ismeretes. Ennek az intézkedésnek az eredményeképpen komoly anyagi előnyökben részesülnek azok a dolgozók, akik bátran alkalmazzák az új módszereket, s ezzel elősegítik az élenjáró technológia elterjedését, a termelékenység emelkedését. A 3—6 hónapos időszak elteltével a normát meg kell változtatni. Díj a norma időt még akkor is a régi és az új technológia alapján kiszámítolt időszükséglet között állapítják meg. Az új módszer alkalmazása tehát továbbra is jelentős anyagi előnnyel jár. A minisztertanács határozata alapján a kohó- és gépipari miniszter szabályozta a Koleszov-féle szélesvágás bérezését. Ennek értelmében 1953. augusztus 1-tpl december 31-ig a Koleszov-módszerrel dolgozókat a régi normák alapján kell elszámolni, Ha tehát egy munkadarab forgácsolásának normaideje a régi technológiával 5( perc volt, de a munkás Koleszov-módszerrel 20 perc alatt elvégzi — 250 százalékos teljesítménnyel számolják el. 1954 január 1 után a Koleszov-módszerrel végzett munka normája a következőképpen alakul: ha a régi módszerrel 50 perc, az új módszerrel pedig 2( perc kell a munka elvégzéséhez, a normaidőt 38 percben állapítják meg. Az a munkás tehát, aki Koleszov-módszerrel dolgozik! s a prunkát 20 perc alatt végz el, január 1 után is 190 sz&alékos teljesítményt ér el. Ez a rendelkezés nagy anyagi ösztönzést ad majd a Koleszov-módszer széles körű elterjedésére.
