Viharsarok népe, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-16 / 192. szám
4 1953 augusztus 16., vasárnap ViUaisaiak VU\vt lJán és pártépítés Gyorsítsák meg a hallgatók kiválogatását Az oktatási év előkészítésének előttünk álló legfontosabb feladata: a hallgatók kiválogatása. Alig két hét idő áll már rendelkezésre, hogy e felelősségteljes munkát szeptember 1-ig pártszervezeteink elvégezzék. Alapszervi titkáraink többsége mind többet és mind felelősebben foglalkozik e nagyszerű feladat végrehajtásával. Van azonban számos olyan szervezet is, ahol még mindig felülről «várják» a segítséget s alig teltek valamit a pártoklatás sikeréért, ahol továbbra is elhanyagolják a párt építésének és erősítésének ezt az igen fontos feladatát. Ez részben abból adódik, hogy alapszervi titkáraink nagyrésze az elmúlt oktatási évadban nemcsak, hogy a pártoktatás politikai és szervezeti részét nem végezte, de maga sem vett részt a szervezett oktatásban. Jól fogott hozzá a pártoktatás megszervezéséhez a nagy bán hegy esi pártbizottság s' valamennyi 'alapszervezete. A járási pártbizottság értesítése után a községi pártbizottság és az a'ap- szervezeti vezetőségek tervet dolgoztak ki. Látták, hogy a pártoktatás olyan feladatot jelent számukra, melynek végrehajtását jól kell tervezni s feladatait időről- időre végre kell hajtani, mert csak így biztó ííba'ják szeptember 3-re a hallgatók kiválogatását. Az alapszervezetek azonban nem álltak meg a terv készítésénél, hanem lépésről lépésre valósítják meg tervüket. Nagybánbegyesen a párt alap- szervezetei a hallgatók kiválogatásánál 60 százaléknál tartanak. Igen gondosan végezték a párttagság beosztását az egyes oktatási formákban. A hallgatók kiválogatását alapszervi vezetőségi ülésen beszélték meg. Ennek alapján a párttitkárral, pártbizalmival és egy pártvezetőségi taggal háromtagú kiválogató-bizoitságot hoztak létre. Ez a bizottság elbeszélget mindazokkal, akiket pártoktatásba akar bevonni. A beszélgetésre a bizottság tagjai jól felkészülnek és nemcsak a tanulásról, hanem a termelőmunka feladatairól is elbeszélgetnek. Megbíznak elvtársakat sajtóolvasás megtartásával, valamint pártunk, kormányunk programijának ismertetésével. A párttagok szívesen mentek a bizottsághoz és legtöbbjük örömmel vállalta a tanulást. A nagybánhegycsi pártbizottság segíti az alapszervezetek ilyenirányú munkáját. Az alapszervezetek ily módon gondoskodtak arról, hogy minden vezetőségi tag, minden népnevelő és minden pártbizalmi résztvegyen a pártoktatásban Gondoskodtak róla, hogy a pártonkívüliek közül a legjobbak is rcsj.tvegyenek oktatáson. A bizottságok munkája alapján határozták el, hogy ebben az évben fagyban hegyesen két egyéves, egy kétéves, egy elsőéves (Bolse- sevik Pái t; Lanfolyamot létesítenek, ezen túl két DlSZ-szeminá- riumot hoznak létre. Nagy bánhegyesen az oktatásban résztvevőknek mintegy 70 százaléka termelőszövetkezeti tag. De nem maradnak ki az értelmiségiek sem. Az eddig elért eredmény annak tudható be, hogy az egész pártvezetőség kollektíván, a többi fel adattal együtt foglalkozik a hallgatók kiválogatásával. így látja az egész vezetőség, hogy mit kell leimi a termelési feladatok jobb végrehajtásáért, aminek egyik előfeltétele az elméleti felkészültség. Nagy bánhegyesen a szeminárium- helyiségről is mái* többé-kevésb- bé intézkedés történt. Azonban, ha összevetjük a nagybánhegyesi párta’apszerveze- tek munkáját a csanádapácai pártszervezetek munkájával, azt látjuk, hogy Csanádapáoán sem a politikai, sem a szervezeti feladatokat még nem oldották meg s ezzel veszélyeztetik az oktatási évad sikerét. A csanádapácai községi pártbizottság előtt még a legegyszerűbb kérdés is zavaros. A párt- bizottság titkára úgy mondja; megalaku’t az elbeszélgető biI zottság nyolc fővel, (?) És végül kiderült, hogy két fővel alakult meg. Az első túl sok, a másik kevés; A legnagyobb hiba, hogy ■! a titkár elvtársnak halvány fogalma sincs, hogyan áll a hallgatók kiválogatása, mer!, egyetlen ízben Bem számoltatta be az al-ipsaerv vezetőségét,, sem az elbeszélgető bizottságot a végzett munkáról. Vettan hogyan akarja a csanádapácai pártbizottság biztosítani a hallgatók kiválogatását? Népneve1 őértekezleten se n e et ; szó a pá-(oktatásiól noha épp síi a népnevelők mindennapi munkájuk során jól és megbízhatóan tájékoztathatják területükről, ki milyen oktatásban akar részt- venm, ezzel megkönnyitenék az el- beszélgető-bizottság munkáját is. A pái toktatás lebecsülését mutatja az is, hogy a bentlakásos propagandista tanfolyamra sem küldtek be propagandistát, különböző okokra hivatkozva. A hallgatók kiválogatását még csak imitt-amott kezdték meg. A csanádapácai pártbizottságnak feltétlenül fel kelt figyelni arra, hogy az idő sürget, a rohammunka azzal jár, mint tavaly, hogy »pa- pirs-beo-ztás történt. Csanádapáca ehhez áll közelebb. A tavalyi tapasztalat is azt mutatja, ahol nem időben és megfelelően beszélgettek el az oktatásban részvevőkkel,, — ott nagy volt a lemorzsolódás, sokan kimaiadtak a tanulásból és évközben kellett a szemináriumot újjászervezni. A csanádapácai pártszervezet vezetőségének elsősorban azt Íveli megértenie, hogy a pártoktatás előkészítése, a hallgatók kiválogatása politikai kérdés. Éppen ezért a legsürgősebben kezdjék meg, illetve folytassák nagyobb ütemben a hallgatók kiválogatását a n agy bánj tegv'es l példa alapún. El kell érni, hogy az augusztusi taggyűléseken ismertessék a tagsággal az oktatásban részvevők teljes névsorát. A párttagság marxista-leninista nevelésének ügyét a pártbizottság, alapsaervezet egész vezetőségének ügyévé kell tenni, hi- (;aon a párt ütőereje, egész gazdasági és kulturális építőm unkánk eredménye a párttagság marxi-lenini tudatosságán múlik. A gondos törődés a hallgatók kiválogatásával a pártoktatási év, előkészítésével az egész pártmunka színvonal ínak eme'kedősében, eredményeinknek megsokszorozódásában fogja óieztetni hatását. Rocskár János. A VIT-műszak eredményei a Gyulai Harisnyagyárban Hazánk fiataljainak gondolata most Bukarest fejé száll. Oda, aliol va’amemiyi nemzet ifjú kül- dét'.ei tesznek hitet életünk nagy ügye: a béke mellett. Megyénk fiai és lányai tettekkel köszöntik a világ ifjúságának találkozóját. Ezt fejezi ki az üzemek, falvak VIT-versenye, a termelésben elért eredmények. A Gyulai Harisnyagyárba is eljutott a VIT- versejny híre, igaz, kicsit ’ későn kezdték meg, de azóta szép eredményeket értek el. Hogy miért kezdték későn, erre Galbács Erzsébet DISZ-litkdr elvtársnő így válaszol: «Sepimi értesítést nőm kaptam a járási DISZ-bizottságlól. A fiatalok ugyan beszélgettek beam, az üzemben róla, de addig, míg nem kapnak utasílást, nem lehet csinálni semmit.» Csak akkor fogott Galbács elvtársnő is a munkához, mikor a pártszervezet is mcgsokallot'a, hogy a DISZ ve- zel")' égé mit sem tesz a verseny- crt. Galbács elvtársnő e,gy pillanatig sem gondolt arra, hogy a VIT-verscsiy nem lentről való utasítás, hanem a DISZ-tagok, a DISZ-vezetőség javaslatára történik. Hétfőn, amikor megkezdték a VIT-műszakot, soha nem látott teljesítményt értek el a fiatalok. — Nekünk úgy kell dolgozni — mondják a fiatalok —, hogy mi is be tudjunk számolni eredményeinkről Körösi elvtársnőnek, üzemünk küldöttének, aki a mi békevágyunkat tolmácsolja Bukarestben. A nagyobb termelés emelésével követelik az üzem fiataljai a békét, a boldogabb élet előfej telekit. Ezért teljesítette Kukkla Erzsébet 164 százalékra a napi tervét. Szabados Róza 163 százalékra, Ambrus Jánosné a VÍT-műszakban 52 egység helyett 54-«t vállalt és 60 egységet teljesített, tervét 145 százalékra teljesítette. Lestyán Júlia 127 százalékos tervteljesítést ért el. De a többi fiatal is hasonló eredményekkel büszkélkedik. Az eredmények valóban csak akkor lesznek eredmények, ha a VIT-műszakból folyamatosan átmennek az alkotmányunk ünnepére tett felajánlások teljesítésére, túlteljesítésére. Ehhez szükséges a DISZ-vezetők növekvő felvilágosító munkája, a pártszervezet állandó segítsége. Nagy feladatok állnak az ifjúság előtt. Nincs már sok idő hátra, minden perc drága, ha ebben az évbeli ki akarják érdemelni a megtisztelő rohamcsapat címet. Az eddig eltelt időben sokszor megérdemelten dicsérték meg a Gyulai Harisnyagyár fiataljait a jó munkájáért, a rohamcsapat cím elnyeréséért folyó harcban. Van lelkesedés, akarat és tudásvágy a fiatalokban. De ezt sok esetben nem jól használja fel a DISZ vezetősége. A legtöbb esetben lentről való utasításokra várnak. A Harisnya- gyárlian még eddig nem válogatták ki az oktatásba bevont fiatalokat. «Ráér az még, nem kéKérlelheíellenség a hibákkal szemben: a kommunista nélkülözhetetlen tulajdonsága V. Csernisev, a kalinyingrádi területi pártbizottság titkárának cikkéből A Szovjetunió Kommunista í Pártjának XIX. kongreszszusa azt a feladatot állította a pártszervezetek elé, hogy fokozzák a kommunisták politikai aktivitását, neveljék az összes párttagokat aktív harcosokká a párt politikájának és határozatainak megvalósításáért, a hibák kiküszöböléséért. E feladat megoldásának útja: a párt demokrácia következetes megvalósítása, a bírálat és önbírálat további fejlesztése. A hibák elleni harcban a párt egyik kipróbált fegyvere a bírálat és önbírálat. A bírálat és önbírálat jelszavának következetes megvalósítása megköveteli, liogv erélyesen harcoljunk mindazok ellen, akik gátolják a bírálat és önbírálat kifejlesztését, akik megtorlásokat alkalmaznak a bírálókkal szemben. Ezek az emberek akadályozzák az előrehaladást, nem elég érettek ahhoz, hogy vezetők legyenek, nem számíthatnak a párt bizalmára. Az SZKP Szakszervezeti Szabályzatának értelmében a párttagok kötelesek felfedni a hibákat, harcolni a hibák kijavításáért, az önelégültség ellen és jelenteni a párt. vezető szerveinek — egészen a Központi Bizottságig — személyekre való tekintet nélkül, milyen hibákat tapasztalnak. A z alulról jövő bírálatban kifejezésre jut a párttagok és az összes dolgozók alkotó kezdeményezése és öntevékenysége. Az alulról jövő bírálat megmutatja, mennyire törődnek a kommunisták és az összes dolgozók a szovjet állam állandó szilárdításával. Előfordul azonban, hogy egyes funkcionáriusok nem küzdenek erélyesen a párt követelésének megfelelően a bírálat és önbírálat 'kibontakoztatásáért. Vannak még olyan vezetők, akik rosszul fogadják a bírálatot, rosszul viszonyulnak az önbírálathoz és ezzel tompítják a kommunisták felelősségérzetét az üzemben, a kolhozban, a pártszervezetben uralkodó helyzetért. Vannak vezetők, akik meghallgatják a bírálatot, szavakban elfogadják azt, de nem tesznek semmit az elhangzott javaslatok megvalósításáért. A bírálat elfojtásának egyik módja az is, hogy egyes vezetők igyekeznek elvenni a beosztottak kedvét a bírálattól, a hibák felfedésétől. * párlfunkcionáriusnak és **• minden vezetőnek kötelessége, hogy felfigyeljen a kommunisták és pártonkívüliek szavára, meghallgassa a bírálatot és levonja belőle a szükséges következtetéseket. Előfordul azonban, hogy egyes funkcionáriusok a gyűléseken ahelyett, hogy figyelmesen meghallgatnák a felszólalásokat, az elnöki asztal mellől letorkolják a felszólalókat. így akarnak megszabadulni a bírálattól. Megtörténik az is, hogy a párttagok, amikor pártszerflen megtalálják az egyik vagy másik vezetőt, felszólalásukban kisebb tárgyi pontatlanságot követnek el. Előfordul, hogy ilyen esetekben nem az elvi és indokolt bírálatra válaszolnak, hanem belekapaszkodnak a pontatlanságba és megtámadják azt* aki egyébként helyes felszólalásában valamely jelentéktelen kérdésben tévedett. Nem beszélhetünk arról, hogy a kommunistákat a hibák elleni kcrlellietctlcnség, az aktivitás további fejlesztésének szellemében neveljük, ha nem teremtjük meg a széleskörű és hatékony bírálathoz szükséges feltételekét. A ka- linyingrádi területi pártbizottság éppen erre hívja fel a legnyomatékosabban a pártszervezetek figyelmét. Ennek eredményeként a pártbizottságok az eddiginél jobban ellenőrzik, hfgyan valósítják meg a kommunisták javaslatait, behatóbban foglalkoznak a párttagok felszólalásaival és hathatós intézkedéseket hoznak a hibák kiküszöbölésére. * kommunisták aktivitásáról tanúskodnak a pártszervezetekhez érkező levelek. Az SZKP XIX. kongresszusa után a párt- bizottságokhoz érkező levelek száma emelkedett. De nemcsak számbeli emelkedésről van szó, hanem a tartalmi színvonal emelkedéséről is. A beérkező levelek konkrét bizonyítékai annak, mennyire éberek a szovjet emberek, mennyire őrzik a szocialista tulajdont. A levelek kifejezik azt, hogy a kommunisták szívükön viselik a termelés megjavításának kérdését, a hibák kiküszöbölését, a dolgozók kulturális igényeinek és mindennapi életének kérdéseit. A leveleket a pártszerűség, a kérdések bátor felvetése jellemzi. Rendkívül értékes a levelekben az, hogy nemcsak a hibákról beszélnek, hanem hasznos tanácsot is adnak a hibák kiküszöbölésére, a munka mcgjav)jg$Qsgs[l(>< Az utóbbi időben a kalinyin- grádi területi pártbizottság a kommunisták levelei alapján számos intézkedést hozott. Ezek az intézkedések előmozilították a vállalatok, az építkezések, a kolhozok és intézmények munkájának megjavítását. A zzal, hogy operatíven és hc- Ívesen reagálunk a kommunisták és az összes dolgozók leveleire, fejlesztjük a tömegek harcát a hibák ellen. A területi pártbizottság ebből az elgondolásból indul ki. A beérkezett levelek alapján gondosan megvizsgálja a levelekben felvetett kérdést és a vizsgálat eredményeinek megfelelő intézkedéseket hoz a hibák kiküszöbölésére. Rendkívül fontos, hogy a pártbizottságok behatóan foglalkozzanak a beérkezett levelekkel és feljegyzésekkel, le tudják vonni belőlük a szükséges következtetéseket, meglássák az elkövetett hibák és mulasztások mögött egyes szervezetek és intézmények hibáit. A pártszervezetek kötelessége, hogy megteremtsék a feltételeket ahhoz, hogy a kommunisták bátran és félelem nélkül tárják fel az intézmény, vagy a szervezetek hibáit. Minél erőteljesebben harcolnak a pártszervezetek a hibák ellen, annál magasabbra emelik a kommunisták eszmei-politikai színvonalát, annál jobban fejlesztik a kommunistákban a becsületességet, az igazságérzelet, és annál eredményesebben oldják meg a pártszervezetek előtt álló feladatokat. sünk el vele, fentről nem kaptunk utasítást» — mondja Galbács Erzsébet elvtársnő, DISZ- titkár. «Én magam sem fogok tanulni és a fiataloknak sincs kedvük.» Az ilyen és ehhez hasonló vezetők napi nevelik a mi fiataljainkat. Az ifjúságnak olyan vezetőre van szüksége, aki a munkában, tanulásban élenjár, aki szereti, erősíti a DlSZ-szcrveze- tet, akire hallgatnak a fiatalok és példát vehetnek lőle. (Gsepkó)