Viharsarok népe, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-12 / 188. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! A jő agitáció» munka segítette győzelemre az almáskamarásiakat A2 mpp bé k é s megyei pártbizottságán a k l a p j a Az augusztus 20-i versenyben a Herkules-kemence égetői az elsők 1953 AUGUSZTUS 12, SZERDA Ára 50 fillér IX. ÍVFOLYAM, 18$. SZÁM G. M. Malenkov elvtárs beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén II« A nemzetközi helyzet és a Szovjetunió külpolitikája (Folytatás), Küldött elvtársak! Belső kérdéseink megvizsgálá­sakor, természetesen, nem tekint­hetünk el a nemzetközi helyzet­től. A nemzetközi helyzetet jelen­leg mindenekelőtt azok a komoly sikerek jellemzik, amelyeket a Szovjetunió, a Kínai Népköztár­saság, a béke és a demokrácia egész tábora elért a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a béké­ért, az új világháború elhárításá­ért vívott harcban. Keleten megszűnt a vérontás, amelynek szörnyű sok emberélet esett áldozatául és amely a leg­komolyabb nemzetközi bonyodal­mak veszélyét rejtette magában. A világ népei kitörő örömmel fogadták a koreai fegyverszünet aláírását és joggal tekintik azt a békeszerető erők győzelmének. A béke és a demokrácia tábora több mint három éven át harcolt a koreai háború megszüntetéséért. A fegyverszünet aláírása megko­ronázta e harcot. Az embermil­liók akarata olyan hatalmas és hatékony erővé lett, hogy az ag- resszorok kénytelenek számolni vele. Az agresszív körök — háborút robbantva ki Koreában — abban reménykedtek, hogy sikerül térd­re kéuyszeríteniök a koreai né­pet. A Koreai Népi Demokratikus Köz társaság ellen háborút in­dító intervenciósok azonban elszámiíották magukat. Nem tudták megtörni a hős koieai népet. Háborús kalandba kezdve az inter­venciósok arra számítottak, hogy céljukat villámgyors csapással és minden különös erőfeszítés nélkül elérik. A valóságban ez máskép alakult. Az intervenciósok hosszú véres háborúba bonyolódtak és miután emberben és hadianyag­ban nagy veszteségeket szenved­tek, alaposan megtépázódott ka­tonai tekintélyük, kénytelenek voltak lemondani hódító terveik­ről. Ahogyan azt mondani szok­ták, gyapjúért mentek és meg­nyírva tértek vissza. A koreai nép harca az inter­venciósok és a Li Szin Man- klikkhez tartozó bérenceik ellen, bebizonvította, hogy a szabadság és a haza függetlensége iránti odaadás hatalmas állhatatosságot, bátorságot és tömeges hísj'ességet szül. A koreait nép, amelyre a modern imperializmus leghatal­masabb katonai gépezete zúdult, Icgvőzhetetlenné vált, mert az igaz-gügyért küzdött. Sohasem tű­nik el az emberek emlékezeté­ből a dicső kínai népi önkénte­sek nemes hőstette sem, akik se­gítségére siettek a koreai népnek. Erre a hőstettre nemcsak a ha­talmas kínai nép, de az egész ha­ladó emberiség büszke. A Szovjetunió népei teljes szí­vükből üdvözlik a koreai és a kí­nai népet a fegyverszünet elérése alkalmából. A feladat most az, hogy biztosítsuk az újjászületett békés életet a sokat szenvedett koreai népnek, amely nagy áldo­zatok árán védelmezte meg jo­gát, hogy rendelkezhessék saját sorsával, országának sorsával. Mi, szovjet emberek forrón óhajtjuk, hogy a dicső ko­reai nép éleie bekében virá­gozzék. A Szovjetunió segíti a koreai népet, hogy behe- geszthesse a háború okozta súlyos sebeket. A kormány elhatározta, hogy cgymilliárd rubelt juttat azonnal Korea szétrombolt gazdasági életé­nek újjá teremtésére. Meggyőződésünk, hogy a Legfel­ső Tanács egyhangúlag helyesli ezt a döntést. Nyugaton a Szovjetuniónak a békés politika folytatásában meg­nyilvánuló következetessége és állhatatossága meghiúsította a berlini provokációs kalandor. A berlini kaland szervezői messzemenő célokat követtek. Az volt a céljuk, hogy elnyomják Németország demokratikus erőit, szétzúzzák a Német Demokrati- .kus Köztársaságot, amely a né­met nép békeszerető erőinek tá­masza, Németországot militarista állammá tegyék, Európa köze­pén újjáélesszék a háborús tűz­fészket. Kétségtelen, hogv ha a Szovjetunió nem lenne kitartó és állhatatos a béke érdekeinek védelmezőiébe!?, a berlini kaland igen komoly nemzetközi következőié nyék­re vezetett volna. Ezért kell úgy tekinteni a ber­lini kaland felszámolását, mint a béke ügyének fontos győzelmét. A Szovjetuniónak a nemzetközi feszültség enyhítésére vívott harc terén elért sikereihez tartozik a szomszéd államokkal való viszony megjavítása. A valamennyi or­szág békés együttműködésének fejlesztésére törekvő szovjet kor­mány különös jelentőséget tulaj­donít a Szovjetunió és a szomszé­dos államok közötti kapcsolatok megszilárdításának. E kapcsola­toknak az igazi jószomszédság színvonalára való felemelése: ez az a cél, amelynek megvalósítá­sára törekszünk és fogunk töre­kedni. A Szovjetuniónak nincs területi követelése egyetlen ál­lammal szemben sem, így egyet­len szomszédos állammal sem. Külpolitikánk megingathatatlan alapelve minden ország — legyen az nagy, vagy kicsi — nemzeti szabadságának és szuverénitásá- nak tiszteletbentartása. Magától értetődik, hogy a különbség or­szágunk és néhány szomszédos ál­lam társadalmi és gazdasági rendszere között nem lehet aka­dálya a baráti kapcsolatok meg­szilárdulásának. A szovjet kormány a maga részéről lépéseket tett a jó­szomszédi barátság megerő­sítésére ezekkel az államok­kal kapcsolatban és most az a kérdés, hogy kormányaik készek-e tevékenyen hozzá­járulni a barátság meg­teremtéséhez nem puszta szavakkal, de tettekkel, olyan barátság megteremtéséhez, amely kölcsönös gondoskodást té­telez fel a béke és országaink biztonsága megszilárdításáról. Déli szomszédunk Irán. Há­rom és fél évtized tapasztalatai bebizonyították, hogv a Szovjet­unió és Irán érdeke a kölcsö­nös barátságos együttműködés. A szovjet-iráni kapcsolatoknak ily- módon szilárd alapja van, ami lehetővé teszi a két fél közötti kapcsolatokban felmerülő kérdé­sek kölcsönös megelégedésre tör­ténő megoldását. Jelenleg a Szov ­jetunió kezdeményezésére tárgya­lások folynak bizonyos határkér­dések rendezéséről és a kölcsö­nös pénzügyi igényekről. Remél­jük, hogv a tárgyalások sikeresen érnek véget. Nemrégiben kölcsönösen elő­nyös alapon megállapodás jött létre a két ország közti árufor­galom növeléséről. Az iráni kor­mánytól függ, hogy a szovjet­iráni viszony' a jószomszédi vi­szony útján, a gazdasági és kul­turális kapcsolatok szélesítése út­ján fejlődjék. A Szovjetunió és Afganisztán viszonya változatlanul szilárd és azt a kölcsönös érdekek tiszte­letbentartása jellemzi. Ez előnyös feltételeket teremt, országaink kapcsolatainak további szilárdítá­sa számára. Mindenki emlékszik még arra a nyilatkozatra, amelyet a szov­jet kormány' a török kormány­nak tett. Ez a nyilatkozat meg­teremti a lényeges előfeltétele­ket a jószomszédi viszony fejlesz­téséhez, természetesen akkor, ha a török fél a maga részéről kel­lő erőfeszítéseket tesz ebben az irányban. Törökország és a Szov­jetunió viszonvának javulása fel­tétlenül hasznára válna mindkét félnek és fontos hozzájárulást je­lentene a Fekete-tenger körzeti biztonság megszilárdításának ügyéhez. A Finnországhoz fűződő kap­csolatok terén a Szovjetunió mindkét ország érdekeiből indul ki. 1950-ben ötéves gazdasági egyezményt írtunk alá. Ezt ké­sőbb kiegészítettük az 1952— 1955. évi áruforgalmi egyezmény- ny'el. Ez jelentékenyen kiterjesz­tette a Szovjetunió és Finnország gazdasági kapcsolatait. A Szovjetunió és Finnország barátsági, egy üttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződése megfelel mindkét or­szág érdekeinek és a béke és a biztonság megszilárdí­tását segíti elő Európa északi részében. A szerződés jó alapul szolgál a jószomszédi viszony kialakításá­hoz. Szükséges, hogy' e szerző­dést ne csak a mi kormányunk, hanem Finnország kormánya is töretlenül végrehajtsa. A szovjet kormány — az álta­lános feszültség enyhítésére töre­kedve — beleegyezett az Izrael állammal való diplomáciai kap­csolatok helyreállításába. Ezzel kapcsolatban figyelembe vette, hogy Izrael kormánya kötelezett­séget vállalt, hogy «Izrael nem vesz részt semilyen szövetségben vagy egyezményben, amelynek agresszív céljai vannak a Szov­jetunióval szemben». Reméljük, hogy a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása elő fogja segíteni az együttműködést a két állam között. Alaptalanok egyes külföldi la­pok kijelentései, amelyek szerint az Izraellel való diplomáciai kap­csolatok helyreállítása állítólag a Szovjetunió és az arab országok közötti kapcsolatok gyengülésére vezet. A szovjet kormány' tovább­ra is erősíti az arab államokkal való baráti kapcsolatokat. Kormányunk kezdeményezést tett abban az irányban, hogy hosszas szünet után nagykövete­ket cseréljen Jugoszláviával és Goi ögországgal. Arra számítunk, hogy ez megfelelő rendeződésre vezet a két országgal való vi­szonyban és hasznos eredménye­ket h oz. Semilyen tárgy i ok sincs, amely megakadályozhatná a Szovjetunió és Olaszország viszonyának meg­javítását. Természetesen az álla­mok közötti kapcsolatok csak ak­kor erősödhetnek, ha a kölcsö­nösen vállalt kötelezettségeket teljesítik. A kedvezően fejlődő szovjet-olasz kapcsolatok esetén Olaszország nagy' nehézségekkel küzdő ipara jelentős támaszra ta­lálhatna az államaink közötti gazdasági kapcsolatok javulásá­ban. Kölcsönösen előnyös egyez­mény alapján Olaszországot el­láthatnánk szénnel és gabonával és ipara számára megrendeléseket biztosíthatnánk. Nem kétséges, hogy ez elősegítené az olasz nép életszínvonalának javulását. Minden ország népei remény­kednek abban, hogy a ko­reai fegyverszünet aláírása fontos hozzájárulás a béke és a biztonság megerősíté­sének ügyéhez, mindenekelőtt a Távol-Keleten. Ezzel kapcsolatban aktuális je­lentőséget nyer az összes távolke­leti államok közötti kapcsolatok rendezése és közöttük a Japánnál való kapcsolatok rendezése. Ezen az úton komoly akadályok mu­tatkoznak, mert az Amerikai Egyesült Államok megszegték a szövetségesek között a háború alatt és a háború után kötött egyezményeket és Japán nemzeti függetlenségének elfojtására, ka­tonai támaszponttá alakítására irányuló politikát folytatnak. A japán nemzet egészséges erői egyre inkább felismerik: le kell küzdeniük a fennálló akadályo­kat és meg kell védelmezniük az ország nemzeti függetlenségét. Megértik, hogy csak ilyen úton lehet biztosítani hazájuk békés fejlődését, a szükséges külpoliti­kai és a megfelelő gazdasági kap­csolatokat a szomszédos államok­kal. Azok a lépések, amelyeket Japán ezen az úton tesz, a Szov­jetunió és minden békcszerető nép együttérzésével és támogatá­sával találkoznak. Keleten a béke megszilárdílása szempontjából nagyjelentőségű olyan nagy állam állásfoglalása, mint amilyen India. India jelentékenyen hozzájá­rult a Lékeszerető or zugok­nak a koreai háború meg­szüntetését szolgáló erőfeszí­téseihez. Indiához fűződő kapcsolataink erősödjek, kul­turális és gazdasági kapcso­lataink fejlődnek. Reméljük, hogy a továbbiakban India és a Szovjetunió kapcsola­tai a barátságos együttműködés jegy ében tovább erősödnek és fej­lődnek. A Szovjetunió nagy jelentősé­get tulajdonít annak, hogy Pa­kisztánhoz fűződő kapesolataink sikeresen fejlődlek. Biztosítottuk a két állam mindenoldalú kap­csolatainak megszilárdulását. Ez kétségtelenül pozitív' szerepet fog játszani az ázsiai béke tartóssá- létele szempontjából. A szov jet kormány követke­zetesen folytatja a gazdasági kapcsolatok ki zélcsítésének politikáját a külföldi orszá­gokkal. Növekszik azoknak az or­szágoknak száma, amely ekkel a Szovjetuniónak kereskedelmi kap­csolatai vannak, ugy anakkor nö­vekszik a Nyugat és Kelet orszá­gaival lebonyolított áruforgalom is. Kereskedelmi egyezményeket kötöttünk Franciaországgá1, Finn­országgal, Iránnal, Dániával, Gö­rögországgal, Norvégiával, Svéd­országgal, Argentínával, Izland- dal, fizetési egyezményt Egyip­tommal. Sikeresen haladnak a tárgyalások több más állammal is. Szándékunk, hogy még na­gyobb állhatatossággal kövessük a Szovjetunió és a külföldi álla­mok áruforgalma fejlesztésének' vonalát. Érthetők és idején válók több ország üzleti köretnek törekvései arra, hogy a nemzetközi áru­forgalom áljából elhárítsanak mindenfajta megkülönböztető in­tézkedést, amely szűkíti a világ­kereskedelmet. Régóta megérett a szükségesség, hogy helyreállja- nak a normális kereskedelmi kap­csolatok az olyan országok kö­zött, ainely'ck számára az áru- escreforgalom sziláril hagyomány. Mindenki, aki helyesen úgy véli, hogy a gazdasági kapcsolatok fej­lesztése :t béke erősítésének ügyét szolgálja, szükségszerűen elősegíti a nemzetközi kcreskct’cle.n egész­ségesebbé válását. A Szovjetunió kormánya első­rendű jelentőséget tulajdonít a demokratikus tábor országaival való kapcsolatok további megerő­sítésének. Ezeket a kapcsolatokat a szoros együttműködés és az igazi testvéri barátság jellemzi. Hatalmas és megbonthsiat- lan barátság fűzi össze a Szovjetuniót a Kínai Nép­köztársasággal: gyors ütem­ben és jelentős mértékben növekednek c két ország gazdasági cs kulturális kap­csolatai. Bővül cs erősödik a Szov jet­unió sokoldalú cgyüttmííködé- (Folytatas a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents