Viharsarok népe, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-11 / 187. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! VifamM&N&v AZ M DP BÉKÉSMEGY EI P ÁRT BÍZOTTS Á G Á HAK LA P A 1953 AUGUSZTUS 11, KEDD Ára SO fillér IX. ÉVFOLYAM, 187 SZÁM r------------------------------------------Többet csépelsz, többet keresel! Élüzemmé avatták a Békéscsabai Ruhagyárat V ______________.___________J G . M. Malenkov elvtárs beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén az ipar és mezőgazdaság feladatairól, a szovjet nép anyagi jólétének további emeléséről, a szovjet kormány békepolitikájáról, Korea újjáteremtésének segítéséről s arról, bogy a hidrogén-bomba nem az Egyesült Államok monopóliuma Moszkva, augusztus 8. (TASZSZ) Augusztus 8-án a Nagy Kreml Palotában lefejezte munkáját a Szovjetunió Legfelső Tanácsának 5. ülésszaka- A Szövetségi Tanács Óis a Nemzetiségi Tanács együttes ülésén a küldöttek és a vendégek melegen köszöntötték a kormánypáholyokban megjelenő G. M. Ma lenkovot, V. M. Molotovot, N. Sz. Hru'Xí'ovot, K. J. Voro'i’oio', X. A. Bulgauyint, L. M. Kagano- vicsot, A. I. Mikojant, M. Z. Szaburovot, M. G. Pervuliint. A Szovjetunió 1953. évi állami kö'tségvctésének vitájában felszólal Jan Kalnberzin küldött (Lett SZSZK). Ezután G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kapott szót. Nagy figyelemmel hallgatott beszédét töbhizlíen szakította meg viharos, hosszas taps. G. M. Malenkov felszólalása után lezárult a Szovjetunió 1953. évi állatni kö'tségvelésének vitája Arszcnyij Zverjey, a Szovjetunió pénzügyminisztere zárszavában kijelentette, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsa megvizsgálja és tekintetbe veszi a küldöttek felszólalásaiban elhangzóit megjegyzéseket és felvetett kérdéseket. A Szovjetunió Legfelső Tanácsit 514 milliárd 2G4 millió 720 ezer rubeles bevételi, 530 milliárd 532 millió 48 ezer rubeles kiadási összeggel hagyta jóvá a Szovjetunió 1953. évi állatni költségvetését. A bevételek 13 milliárd 732 millió 672 ezer rubellel, haladják meg a kiadásokat. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa egyhangúlag elfogadta a Szovjetunió 1953. évi állami költségvetéséről szóló törvényt. Ezután jóváhagyták a mezőgazdává i adóról szóló törvényi, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének törvénye rejti rendeletéit és módosították a Szovjetunió alkotmánya 126. cikkelyének szövegét. Q. M. Malenkov elvtárs beszéde Moszkva, augusztus 8. (TASZSZ) Augusztus 8-án tartotta záró- ülését a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ötödik ülésszaka. Az ülésen beszédet mondott G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, akit valamennyi jelenlévő viharos éljenzéssel tagadott’. Alább következik beszédének szövege: — Küldött elviársak! Az állami kö’tiégvelés tervezete, amelyet a kormány a Szovjetunió Legfelső Tanácsa jelen ülésszaka elé terjesztett megvitatásra, teljesen biz- totosílja a népgazdaság fejlesztését szolgáló feladatok pénzel álá- sát 1953-ban, annak az ötödik ötéves tervnek harmadik évében, amelynek teljesítése nagy lépés lesz előre a kommunista társadalom országunkban való felépítésének álján. Az állami költségvetés tükrözi a szovjet kormány és pártunk politikáját, amely a szocialista népgazdaság fejlesztésére és szakadatlan felvirágoztatására irányul. Az 543.357 millió rulvelre rúgó kö tségvelési összbevételek túlnyomó része — 86 százaléka — tíz iparból, a mezőgazdaságból és a népgazdaság más ágaiból származik. A költségvetési kiadásokban viszont a legnagyobb tétel a népgazdaság pénzellátása. Az 1953. évi költségvetés 192.5 milliárd rubelt irányoz elő a népgazdaság fejlesztésére, vagyis az összes kö t égvetési kiadások több miül 36 százalékát, szemben a mu'tévi 178.8 milliárd rubellel. A ko t égve'ési élőitúnyza'ok me- letl a népgazdasági tervnek megfelelően, ugyanerre a célra fordítjuk a vállalatok és gazdasági szervek majdnem 98 milliárd rubelnyi saját anyagi eszközét, amely jövedelmükből és ntáis forrásokból képződött. Iiyinódon a népgazdaság finanszírozására ebben az évben összesen több mint 290 milliárd rubelt fordítanak, szemben az 1952. évi 265 milliárd rubellel. Ezzel kapcsolatban szem előtt kell tartani, bogy a végrehajtott árcsökkentés iíöveíke/.iébrn a rubel vásárlóereje növekedi tt és következésképpen a népgazdaság finanszírozásának mértéke reálisan még inkább növekedett. A r.épgazóa ág 1'cj lesz lé été előirányzót! anyagi eszközök biztosítják a társadalmi termelésnek, mint a nép jóléte további fellendítése és országunk védelmi képessége irég foka ol’abb erősí é e a'apjának szakadatlan növelését. Az állami költségvetés tükrözi a szovjet állam gondoskodását a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának töretlen emeléséről. A közoktatási, egészségvédelmi, szociális és kulturális, a nyugdíjakat szolgáló kiadások, valamint a lakosságnak a kölcsönök nyomán jutó kifizetések ebben az esztendőben 139.5 milliárd rubelt tesznek ki az 1952. évi 129.6 milliárd rulrellel szemben. Ezenkívül a költségvetés terhére kiElvtársak! A költségvetés megtárgyalásával kapcsolatosan szerelnék szólani az ipar és a mezőgazdaság terén felmerülő néhány halaszthatatlan feladatról, amelyeknek megoldása lehetővé teszi, hogy sikeresebben hajtsuk végre fő feladatunkat: a munkások, a kolliozparasztok, értelmi ségic.k, valamennyi szovjet ember anyagi jóléte további emelésének biztosítását. Az 1953-as év első félévének, valamint az 1951. és 1952. évek gazdasági eredményei azt mutatják, hogy iparunk sikeresen teljesíti az ötödik ötéves terv feladatait. Az 1953. évi ipari termelés körülbelül kél és félszerese lesz a háborút megelőző 1940. évinek. A nehézipar, alapvető ágai termelésénél; emelkedéséi a következő adatok jellemzik: 1953-ban több mini 38 millió adásokat irányoztunk elő az állami kiskereskedelmi árak leszállítására. Ezek a kiadások évenként lobi) mint 46 milliárd rubeles hasznot biztosítanak a lakosságnak. Több más intézkedés is közvetlenül szolgálja a nép anyagi jólétének emelését. A lakosság az idei év költség v léséből összesen 192 milliárd rubelt, a költségvetés összes kiadásainak íöbl) mint 36 százalékát kapja, szemben az elmúlt évi 147 milliárd rube lei. A dolgozót; ugyanakkor személyes jövedelmükből. adók és ill : lékek, valamint kötcsöijegyzés formájában 65 milliárd rubellel, azaz az «hunit évinél 21 milliárd rubellel kevesebbel járulnak hozzá a költségvetéshez. Ilymódon ebben az évben a munkások, kolhozparaszlok, alkalmalonua acélt termelnek, vagyis több mint kélszcrannyit, mint 1910 ben, szenet több mint 320 millió tonnát bányásznak, vagyis 93 százalékkal többet, mint 1910- ben: kőolajat több mint 52 millió tonnát lőrincinek ki. vagyis ma d- neiu 70 százalékkal többet, mini lOiO-ben, cementéi több mint 16 millió tonnával termelnek többet, vagyis majdnem liáromszorany- nyit, mint 1940-ben: villaniosencr- giát 133 milliárd kilowattórát termelnek, vagyis 2.8-szer többet, mint 1940-ben. A vegyipar ler- me’ése 1953-ban 1940-hez képest háromszorosára növekszik, a gépek és berendezések gyártása 3.8- szeresére. Ami a közszükségleti cikkek termelését illeti, a következő kép áll elöltünk: 1953-ban 5,300.000.000 méter pamut szövetet termelnek, vagyis 34 százalékkal többel, mint 19t0-ben; gyapjúszövetet több mint 200 millió zottak 127 milliárddal löbbet kapnak majd a kö’tségvelésből, mint amennyivel személyes jövedelmükből hozzájárulnak. A lakosság 1952-ben 61 milliárd rubellel kapott löbbet, mint amennyivel a költségvetéshez hozzájárult. Az állami költségvetés 110.2 milliárd rubelt irányoz elő honvédelmi kiadásokra. Ez az összeg a költségvetés valamennyi kiadásának 20.8 százaléka az 1952. évi 23 6 százalékkal szemben. A kormány, midőn az említett összeget javasolja a honvédelmi kiadásokra, abból indul ki, hogy köte'ességiink fáradba'atlanul tökéletesíteni és szilárdítani a szovjet fegyveres erőket, hogy megóvjuk hazánk biztonságát és készek legyünk pusztítóan visszaverni az agresszort, ha megkísérelné megzavarni a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége népeinek békés életét. I métert, vagyis körülbelül 70 szá- I za'ékkal többet, mint 1940-ben; selyemszövetet több mint 400 millió métert, vagyis több mint öt- szörannyit, mint 1940-ben; cukrot 3.600.000 tonnát, vagyis majdnem 70 százalékkal többet, mint 1910- ben: ál ki ti zsiradék 400.000 tonnát, vagyis majdnem S0 százalékkal az állati zsiradékipar termelésének bálsorú előtti színvonala felett. Ezek az adatok szembetűnően tanúskodnak iparunk sikereiről. Ismeretes, hogy a párt az ország iparosításának ügyét a nehézipar — a kohászat, a fűtőanyag- és energetikai Ipar fejlesztésével, a hazai gépgyártás fejlesztésével kezdte. EmTkiil nem is lehetett volna beszél-, ni hazánk önállóságának biztosításáról. A pái t szilárdan és tántoríthatat- lanul tartotta magát vonalához a trockislák és a jobboldali kapilu- lánsok és árulók elleni harcban, akik ellenezték a nehézipar építését és követelték, hogy az eszközöket a nehéziparból a köny- nyűipurha irányítsuk. Ezeknek a javaslaloknak az elfogadása forradalmunk pusztulását, országunk pusztulását jelentette volna, mert fegyvertelennek bizonyultunk volna a kapitalista környezettel szemben. Emlékeznek az elv társak, hogy milyen volt iparunk, amikor a páit célul tűzte ki az ország iparosítását. A párt XIV. kongresszusa előtt, az 1924—1925. gazdasági évben a Szovjetunióban csak 1,868.000 Ionná acélt öntöttek, mindössze 16,520.000 lomia szenet bányásztak, a villamoserőművek három- milliárd kilowattóra villamosenergiát sem termellek. Vas és színesfémek termelése, szén- és olajkitermelés, valamint vil a- mosenergiu-termelés terén -a nagy kapita'ista államokhoz képest az utolsó helyen álltunk. Nem volt traktor-, gépkocsi-, repülőgép és szerszámgépgyártó iparunk. Nem vo’t valamennyire is komoly vegyiparunk és mezőgazdasági gépiparunk. Ma országunknak hatalmas, tcchnikui'ag tökéletes nehézipara van. A pái l XIV. kongresszusa óta eltelt 28 év alatt az ipari termelés 29-szeresére nőtt. Az 1924— 1925. évhez képest ina acélt 21- szertc, szenet 19-szerlc, villamos- energiát 45-szörle többet termelünk. Még gyorsabb ütemben nőtt a vegyipar és a gépipar, amelynek legtöbb ágát újonnan létei sítellük. Ez alatt az idő alatt új ipari központok létesültek a Volga mentén, az Uraiban, Szibériában, a Távol-Keleten, az északeurópai vidékeken, Kazahsztánban, a kó- zépázsiai köztársaságokban és a Kaukázusontúl. Fejlett nehéziparunk van országunk minden gazdasági vidékén. A nehézipar elsösorbani fejlesztése feladatainak megoldása (Folytai sis a 2. oICüImiO I. Az ipar mezőgazdaság területén előttünk ni ló halaszthatatlan feladatokról és a nép anyagi jólétének további emelését szolgáló intézkedésekről
