Viharsarok népe, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-09 / 186. szám
1953 augusztus 9, vasárnap 5 l/ikaitaiak Hépe __ A kormányrendeletek Sarkadon is jobb életet biztosítanak Naponta emelkedik a cséplőgépek átlagteljesítménye Sarkadon. A caéplés 90 mázsás átlaga szinte egyik napról a másikra növekedett 146 mázsára. De ez az eredmény sem állomás. Az iramot nem csökkentik. Harcolnak a cséplő munkacsapatok azért, hogy a 200 mázsás átlagteljesítményt elérjék. A Széplaki munkacsapat átlagteljesítménye egy héttel ezelőtt 185 mázsa volt. IJ:en a héHat olyan dolgozó paraszt volt csak, aki nem a géptől szállította egyenesen a begyűjtőbe lyre a gabonáját. Persze, mikor elbeezél- gettek velük, ők is teljesítették kötelezet tségüket. Ugyanúgy, mint az aratásban, hordásban, a beadásban is n község gazdái, a kommunisták jártak elöl példamutatóan Pásztor Mihály, Tokai Imre elvtársak és a többi kommunisták példát mutattak a beadásban is. Kisgyűléseken, esténként u szomszédoknál a népnevelők sokat beszéltek a beadásról. Mostanában legtöbbet arról esik szó, mit jeten már 200 mázsát is elértek. A várható gabonamennyiségnek 64 százalékát már elcsépclték a községben. Naphosszat egy ik kocsi után a másik halad végig a község utcáin a begyüjtőhely felé. A zsákokon ott a por, látszik, egyenest a géptől hozták. A cséplés meggyorsulásával a begyűjtés is erőteljesebb lett. leniének a község dolgozóinak az új kormányrendeletek, újabb segítségek. Az elmúlt héten Nagy Károlyéknál volt kisgyűlés. Ott közösen számolták ki, mennyi gabonával marad több Nagy Károly ék kamrájában, hogy nem kell beadni az elmúlt évi hátralékot, mennyi ruhát tudnak vásárolni abból a pénzből, amit: a hátralék után kivetett kártérítésből elengedtek. A hátralékos dolgozókat a tanács értesítette. Ila ezévi gabona- beadásukat gondosan a géptől teljesítik, az elmúlt évi hátralékukat mindenből elengedik. Kiszámolták a tanácsnál azt is, hogy 1072 mázsa terménnyel marad több a dolgozó parasztoknak, ha pontosan a géptől teljesítik beadásukat s elengedik az elmúlt évi hátralékukat. A hátralék után kivetett kártérítés, a 84 ezer 749 forint is sokat jelent a dolgozóknak. A termelőszövetkezetek és termelőcsoportok részére hozott 10 százalékos beadási csökkentés is 1341 mázsával növeli az I., II. és III. típusú termelőszövetkezetek, termelőcsoportok tagjainak jövedelmét. A kormány új intézkedései alapján — a vízkár elengedésével együtt összesen 7899 mázsa gabona marad a községben a dolgozóknak, amit a beadás teljesítése után szabadpiacon értékesíthetnek. Ezt a gabonát, ha elosztanák, átlagosan számítva egy dolgozóra 2 mázsa 46 kiló termény jutna. A község dolgozói újra meggyőződhettek róla, hogy kormányunk a jobb, boldogabb élet megteremtését segíti a programúi megvalósításával is. Ezért kell Sarkad község dolgozóinak továbbra is jó munkával segíteni a programm megvalósítását. A község dolgozóinak nagyrésze már elcsépelt Az őrménykútí „Petőfi“ tsz tagsága jó termést akar betakarítani a jövő évben is Csak az eget lehet látni az örmenykúti «Petőfi» tsz útmenti kenderberméséből. De a vele szomszédos táblán a gondosan ápolt gyapotföld is igen jó termést ígér, a tsz-tagok feleségeinek ;jó munkáját dicséri, hiszen-mintahogy Valaslyán János elvtárs, a Isi-elnöke monja: a gyapotmunka zömét az asszonyok végeztek el. Hozzávetőleges számítás szerint, 250.000 forinttal fogja ez növelni a szövetkezei jövedelmét. Az öt falka disznót is, amit a szövetkezet tagjainak a gyerekei lege'.Lelnek a gabonatarlón, lesz miből etetni. Több mint 15 mázsa átlagtermést adott a 100 hold ősziárpa, de olyan 10 hold is vo’t, amolyHa jól gazdálkodnak, ez alapja lesz a jólétnek, a szövetkezet további erősödésének, a tagság boldogulásának. A Filyó Andrások, a Bohrát Lajosok, Tímár Edék, Túri Katalinok, öregek és fiatalok, az egész tagság vcrejlékes munkája, hely t állása meghozta az eredményt a «Petőfi» szövetkezetben. Kemény küzdelmet, fáradságos munkát jelentett a nagyszámú ál’atá'lomány átteleltetése, a vetési, növényápolást és a soronA gépállomás traktoros brigádjának vezetője, Sonkoly Mátyás elv társ, a kombájnnal csépelt gabona szalmájának a behordását sürgeti, hogy a még hiányzó 300 holdon is minél hamarább elvégezzék a tarlóhánlást. A betakarítási munka elvégzése után pedig hozzáláthassanak azonnal az őszi mélyszántáshoz, talajelő- kész,léshez az őszivejésíí gabonák alá. Nincs idő most a megállásra. Tava’y a tagság egyrésze még ről 270 q-át csépelt el a kombájn. Mosolyogva beszélnek a tsz- tagok, ha a termésükről érdeklődünk. Reménykedve várják az elszámolást, 5—6 kg gabona, egy és fél kg árpa jut munkaegysé- gepkónt. Vidáman halad a műn-' ka a cséplésnél, az állattenyésztésben, a szénahordásnál, a rizstelepen. Két évvel ezelőtt még csak kis csoport volt a «Petőfi», úgy vélekedtek róla a kívülálló dolgozó parasztok is, hogy »nehezen lesz ezekből valami. Pedig lett. Ebben az évben már 70 vagon gabonát takarítanak be az 520 holdról. 500 darab sertés, 50 juh, közel 100 darab ló, 140 szarvasmarha már a tsz vagyona. Pénzben kifejezve: lévő munkák biztosítása az el- mu t évi aszályos, gyenge termésű esztendő után. De túl vagyunk a nehézségen, úgy érzik ezt a «Petőfi» tsz tagjai is. A tavalyi év megmutatta azonban, hogy nem élhetünk máról- holnapra, már most gondolni kell a jövőre, hiszen a szövetkezet az olyan lesz, amilyenné a tagság akarja, amilyenné a tagság teszi. Az örménykút! «Petőfi» tsz vezetősége és tagsága nem akar megállni az elért eredményeknél. idegenkedett a gépi munkától,ebben az évben már örömmel veszik, hogy az örménykúti állami gazdaság segíti őket az ősziárpa- cscplésben. Maga a kombájn és vezetője harcolta ki a szövetkezetben jó munkájával a gép megbecsülését. Hasonlóan van ez az új módszerek alkalmazásánál is. Az elmúlt év őszén 40 százalékát vetették keresztsorosan a gabonának, a többlet munka három mázsával hozott nqgyobb termést az ősziárpánál és a búzavetésnél holdanként. Hetven százalékát akarják most keresztsorosan vetni a gabonának. Közel 10 vagonnal várhatnak így majd több termést, ami a beadási kötelezettségük teljesítésének több mint a felét fedezi. Már most gondolnak á «Petőfi» tsz-ben a vetésforgók kialakítására. A len, borsó, takarmánykeverékek, kapások után vetik a búzát. De nem feledkeznek meg a minőségi vetőmagról sem. Már aratáskor különválogallák a vetőmag gabonát, külön csépelik el, gondosan raktározzák, megőrzik a vetés idejéig. A jó vetőmag igen fontos feltétele a bő termésnek. Fontos emellett azonban az is, hogy a tsz vezetőségén kívül a brigádvezetők, a növénytermesztő brigádok tagjai is jobban harcoljanak azért, hogy az a nagymennyiségű trágya, amellyel földterületüknek több mint a 25 százalékát meg lehetne teríteni, ki legyen hordva, javuljon azzal a talaj ereje. A «Petőfi» tsz tagsága sajátjának érzi a szövetkezetét. Bizonyítja ezt az, hogy becsületesen kiveszik részüket a munkából, a családtagoknak is egyenként százon fe’üli munkaegységük van. A férfi tagok pedig személyenként több mint 300 munkaegységet teljesítettek Csupán Lestyán G. Jánosnál:, Medvegy Pálnak és Medvegy Istvánnak marad üresen a kamrája, akik a tagság figyelmeztetése ellenére is vonakodtak a munkától, csak akkor dolgoztak, ha akartak. A kormányprogramm megjelenése után aztán szerettek volna zavart kelteni a szövetkezeten belül, szerették volna szétharcolni a termést, a közös vagyont. Tervük azonban nem sikerült, nqm is fog sikerülni. Az örménykúti «Petőfi» tsz pártszervezete, a szövetkezet tagsága elég erős ahhoz, hogy amennyiben a szép szó nem használ, eltávolítsa a rendbontókat a munkafqgyelem lazítóit. Farkas Sándor több mint 2 és félmillió forint értékre növekedett a szövetkezet közösvagyona, már most megteremtik a jövőévi jó termés alapját Kormánysatunk segítsége as á I! at tenyészt és fejlesstéséhes Az ál latenyészt és és takar mányterjnelés fejlesztéséről hozott minisztertanácsi határozat. hatalmas feladatokat ir elő mezőgazdaságiink számára. A jó takarmányalap megteremtés© az állattenyésztés fejlődésének főfeltételo. Az utóbbi évek, de különösen a tavalyi aszályos, takarmzányszűk év tapasztalatai bebizonyították, milyen nagy szelepe van állattenyésztésünkben, a silótakarmányoknak. A siló°a legjobb, leggazdaságosab, legolcsóbb takarmány. A minisztertanács néhány nappal ezelőtt határozatot hozott a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok siló- építkezéseinek támogatására. A határozat több mint 67 millió forint hitelt engedélyez arra, hogy a termelőszövetkezetek, termelőcsoportok, továbbá ezeknek tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok minél nagyobb mértékben építsenek silókat. A határozat célja, hogy egyre jobban fejlesszék az állattenyésztést, jövedelmezőbbé tegyék a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok gazdaságait, hogy több hús, zsír, tej, vaj és egyéb állati termék keirüljön a dolgozók asztalára. minisztertanács a ten) i elő sző vetkezetek nek és a termelőcso- poitoknak 300.000 köbméter siló építéséhez évi egyszázaló- kos kamat mellett 33 millió forint hosszúlejáratú hitelt" engedélyez. A hitel törlesztését a folyósítástól számított ötödik évben kell megkezdeni és tíz év alatt kell azt visszafizetni. A silóépités már az első évben jövedelmet hoz, hiszen a silóban tárolt takarmány már az első télen növelni fogja az állattenyésztés hozamát. Azok- . nak a termelőszövetkezeteknek, amelyek a silóépitést 1953 november 15-ig befejezik, az épitési anyag költségéből, a termelőszövetkezetek részére megáll ipitott kedvezményes áron felül, további ötvenszázalékos visszatérítés jár, ^ minisztertanács javasolja a tsz-ek és tszcs-k tagjainak, hogy a háztáji állatállomány takarmányellátá-ának megjavítása érdekében építsenek külön silókat. A háztáji állatállomány lehetővé (teszi a tagok állati termékekkel való jobb ellátását s ezenfelül még — különösen, ha bőven van takarmány — szép jövedelmet is ad. A tsz- és a tszcs-tagok silóép it ősét 16 és félmillió forint középia- járatú Intellel könnyíti meg kormányunk. Ennek a hitelnek a visszafizető é'; a folyó;áfától számított harmadik évben kell megkezdeni és hat év alatt kell visszafizetni. A i egyénileg dolgozó parasztok 18 millió forint hitelt kaphatnak silóépitésie, hogy bőségesebb, jobb takarmánnyal láthassák el állataikat. — Az egyénileg dolgozó parasztok eddig kevéssé alkalmazták a takarmányozásnak ezt az olcsó és mindenképpon előnyös módszerét — sokhelyütt idegenkedtek tőle. A tavalyi év azonban bebizonyította, hogy ott, »hol bőven készítettek silótakarmányt, nem okozott gondot az átteleltetés. Most azzal, hogy az állam a silóépitést támogatja, a dolgozó parasztoknak nagyobb lehetőségük van rá, hogy hasznosítsak a tavalyi év tapasztalatait* jól felkészüljenek a télre és egyre jobban fejlesszék állatállományukat. * '% «%«*** i a A határozat, azonkívül, hogy ilyen nagyméitékű kedvezményeket ad a silóépitóare, arrpl is intézkedik, hogy, megfelelő mennyiségű anyag álljon rende'kezéséro. Az épitő kisiparosok figyelmét is felhívja a határozat, hegy munkájukkal segítsék a silóépitést. Ehhez a munkához nem' kell iparengedély és az építkezés költségeinek megállapítása kölcsönös megegyezés alapján történik. A hatáiozat megvalósítása növeli a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok gazdaságainak jövedelmét, hozzájárul az állattenyésztés fejlesztéséhez, az élalmiszerbőség megteremtéséhez. Pataj Mihály, megyei főállattenyésztő. BÉKÉSCSABAI »PETŐFI: TSZ VEZETŐSÉGE! A csoportban még 600 holdon kint vannak a keresztelt, mégsem akarjátok elfogadni a ta.rács által segítségül küldött fog-terőt. A hordás késése akadályozza a csépiéit, a beadást is. J-avitsatok sürgősen ezen a hibán!-= Ezen változtatni kell... -------r— A vésztői cseretelepen nincs biztosítva megfelelő mennyiségi liszt, igy a dolgozók sokszor hosszú órákon át kénytelenek várakozni. De az is megtörténik, hogy egy-kót napot várni kell a lisztre. Természetes, hogy ez a dolgozókat felháborítja. Jó lenne, ha a Malomipari Egyesülés figyelemmel kísérné, milyen az egyes cseretelepek lisztellátása s gondoskodna arról, hogy a dolgozók igényeit kielégítsék. így végezhetik pártunk politikájának megfelelően munkájukat. •<x>A szeghalmi földművesszövetk©zet sütőüzemének udvarán mintegy 20—25 mázsa félig kiégett brikett, koksz van a szemétgö- (1 őrben. Ugyanoda dobják ki a faszenet is. Hasonló a helyzet Békéscsabán a IX. számú sütőüzemben. Vájjon megengedhető dolog-e ez akkor, amikor bányászaink naponta minden erejű telt megfeszítve harcolnak a széntermelés fokozásáért, hogy elegendő szenet biztosítsanak iparunknak. A sütőüzemek vezetői, do a szövetkezeti ügyvezető elvtársak is ellenőrizzék alaposabban a Iminkét, hogy a jövőben ne forduljon ilyesmi elő. ^ . Az ecsegfalvi dolgozók becsülettel teljesítették állammal szembeni kötelezettségüket, szabadon őrölhetnek s most sokan szeretnék, ha a szövetkezet csői ©kenyeret sütne. Kérésüket azonban nem teljesítették, pedig az ügyvezető elvtárs saját hatáskörében is intézkedhetne. Vájjon mire vár az ügyvezető elvtár6? Talán nem elég kifizető a eserokenyerek sütése? Sürgős intézkedés kell az illetékesek részéről, hogy mielőbb süssenek cserekenyeret Ecsegfalván is
