Viharsarok népe, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-09 / 186. szám

1953 augusztus 9 . vasárnap 3 [/iUaisaioU hi fie A s&otfyalmas munka nyomán vUáfyriU & békéscsabai „Kossuik?' tsz Hatalmas teremt« ereje van az összefogásnak. A szövetkezeti em­berek nagyot tudnak alkotni szin­te semmiből. Jóformán mit sem mondhat'ak magukénak Oszlács György, Such János, Sajben And­rás, amikor tizenkettéd maguk­kal összefogtak 1949 őszén. Min­den vagyonukat akaratuk, szor­galmuk s az a tudat képezte, hogy közösen, a Rákosi elvtárs által mutatott úton haladva jó­létet teremthetnek önmaguknak, családjuknak. Csopo. tjukat Békéscsaba habá­rában a nagy magyar szabad­ságharcosról, Kossuth Lajosról nevezték el. Nagyon előre, az évek távlataiba egyikőjük sem igen nézett. Valahogy úgy szá­moltak, mint ahogy az öreg Osz­lács György elmondja: tudtuk, hogy nőni, erősödni fog a cso­port, hogy sokan csatlakoznak hozzánk. Dehogy ennyien? Én legalább is nem mertem volna gondolni. Több mint 3000 hold a területünk s több mint 300 a tag­ságunk. Milyen gazdaság van ezen a nagy területen? Mennyit gyümöl­csözik a tagság eddigi, ezévi munkája? Érdemes megnézni- ér­demes számot vetni vele. Nézzük előbb a gazdaságot. Annyit vál­tozott az utóbbi hónapokban, hogy aki az elmúlt nyár óta nem járt ott, könnyen azt gondolja, hogy eltévedt. Az első, ami leg­jobban szembetűnik, a vil­lanyvezeték sűrű hálózata. A hu­zalok szét te ágaznak a gazdaság minden épületében. Nemcsak az­ért, hogy fényt, yilágosftágot árasszanak, hanem azért is, hogy géjiekét hajtsanak, kíméljék az, emberi erőt. Hiányával. No, persze nem szám­szerűit, lument erőnlét és minő­ség szempontjából. Ritka egyéni­leg dolgozó paraszt, akinek olyan szép volna a tehene, mint a «Kossuth» tsz-é. ,A lovak is olyan jócrőben vaunak, hogy megcso­dálja az ember. Pedig sokat kell' igázni a 136 lónak a 3000 hold földön. Mégis jó erőben vannak. Jól tartják őket s a jó erőijeit lévő lovaktól életerős utódokat nevelnek. Birkája is vau a tsz- nek 144 darab. A takarmány nagyrésze már biztosítva vau. Mindenfelé hatalmas szénakazlak sorakoznak a Isz tanyái körül. Szépen fejlődik a másodvetés is. Az árpa holdanként 15—15 és fél mázsával fizetett. Az 535 hold kukorica átlag 30—35 mázsát ígér holdanként. Nem okoz gondot az állata lomány abrakolása s a 800 darab sertés tartása, neve­lése, hizlalása. kozott asszony tag vau, ennek szövetkezetből. Hát most telje- kilót. Hogyan? Hat dolgoztam', ellenére tavasz óta 94 asszony sült a vágyam. Egy kocsi búzát Három éve vagyok sertésgondo­dolgozik a tsz hatalmas földlerü- kaptam: 15 mázsái. zó, de három napot sem hiányoz»­létein. És nem is akárhogyan« —■ Ez csak előleg Palyó — tam azóta. Meg aztán én is, a só- Pcldául Orvos Andrásáét úgy ©m- magyarázta neki Bmdjár György gorom is annyi állat gondozását legelik, mint a tsz legszorgalma- agronómus. És csak a július 1-ig vállaltuk, amennyiért naponta sabbaií dolgozó nő tagját, özv. teljesített 370 munkaegységed másfél munkaegységet írnak. után. A zárszámadásig még 3 Ballangó Ádám is hasonlókép- hónap van hátra, addig még so- pen beszél. Neki is tehene, há­rom disznója, több mint 50 tyúk­Vaszkó Mátyásné nem fiatal már, hisz ma-holnap 50 éves lesz. En­nek ellenére, július 1-ig 137 mun­kaegységet teljesített. S ilyen asz- szonyok még sokan vannak. * Ezekben a napokban nagyon előtérbe került az, hogy egész évben ki, hogyan dolgozott. Most van a húz;» és az árpa előleg osz­tása. A mérleg, amelyen a két Oláh János — apa és fia — az előliig árpát méri, nemcsak az árpa súlyát mutalja, hanem azt is, hogy kinek-kinek, milyen vo't a szorgalma, munkához való vi­szonya. Doliánvos János például 259 munkaegységet teljesített jú­lius 1-ig. Az öreg Oszlács György s*mo;VA:k8. bu*át 290-et. a még öregebb Tólh Fe­ja, libája, kacsája van. De kinek nincs a «Kossuth» tsz-ben? Na­gyon kevés tagnak. A tsz irodá­jában úgy tartják nyilván, hogy a tagság 90 százalékának van fi- askocája, süldője s mintegy 50 százalékának van lehene. Érde­mes tartani, mert kormányzatunk jóvoltából ezután havonta 6 li­terrel kevesebb tejet kell be­szolgál tatniok. Aztán a jövőben még könnyebb lesz tartani az kát lehet igyekezni, sok munka- állatállományt, mert nemcsak ta- egységet lehet szerezni. Ahogy karmánvt kapnak jó bőven a Tenyészkorák, a 800 darab Hiányból. serlésállo­rcnc pedig 371-et. S most ennyi­szer 4 kg búzát és ennyiszer 70 dkg árpát kaplak. Ahány ember, annyiféle szám van nevük mögé írva, munkájuk ellenértékét jelezve. Persze, mint ahogy len­ni szokott, a bangoskodók egyet­len egyszer sem hevese!téli azt a munkát, amit ők végeztek. Ellen­kezőleg. Azzal keserítették az igyekvőket, rontották a munka­kedvet, hogy «nem érdemes töre­kedni, hisz i'tgvis alig-alig ka­puid; valamit.». Ha nem is ezek­kel a szavakkal, de hasonlóan elégedet’enkedett például Zsi- linszki János is. A tsz ejí.slk büszkesége: a villanyhálózat. Temérdek takarmány kell csak a 146 darab szarvasmarhának is, mennyi fáradtságot jelentene a kézierővel ’ való szecskázás. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok egésznapi fárasztó munka után éjszakájuk, pihené­sük jórészét az erőt nyövő szecs­kavágó mellett töltik. A tsz-ben a szecskázás már nem kerül em­beri. fáradságba. S villamos meg­hajt, íssat gazdaságosabb lesz a silógödrök megtöltése is, mint ahogy gazdaságosabb az elektro­mos erővel való cséplés. A vil­lamosenergia felszabadítja a trak­tort a silózástól, darálástól. Khe- lyett végezhetik a szántást. Töb­bek közöt! ezt is jelenti a nagy­üzemi gazdálkodás. Hasonlítsuk össze például az egyénileg gazdálkodók ádatállo- mánvát a »Kossuth» Isz állatátlo­Egy, a m ló A hatalmas állatállomány «fé­rőhely-gondot» okoz egyelőre. Szinte minden évben építkezni' kell, mert szaporodik a tehén, a ló, a sertés, a birka. Építkeznek is. A 26 férőhelyes sertésfiazlató, amit valamikor a , múlt évben építettek, már régen kicsinek bi- zonyift. Az időn ezért hozzálát­tak egy 84 férőhelyes fiaztató építéséhez, amelyről jóformán csak a cserép hiányzik és kutri- cákat kell belekészíteiii. Ebben az évben készült el a 44 férő­helyes modern tehénistálló is. De emellé még építkezni kell. A tsz tagsága nem nyugszik bele abba, hogy a szép állatállománya régi, egészségtelen istállókban kapjon elhelyezést. A «Kossuth» tsz tagsága ugyan­is egyre jobban megérti, hogy minél nagyobb a közös vagyon, annál nagyobb az ő jólétük, an­nál többet oszthatnak széjjel ma­guk között. Ez a tudat adja szá­mukra az egységet, a teremtő erőt. Kisebb-nagyóbb zökkenők ellenére, jól halad a munka a tsz-ben." Például csak 48 beirat­A hango.skodás természetesen egy tizeddel sem növelte munka­egységét. Nein is szaporodott az 180-nál többre július 1-ig. Most már bánja is, hogy nem igyeke­zett jobban. Mikor kimérték neki a 7 mázsa 20 kg búzát előleg­ként, hitetlenkedve kérdezte meg beléptem? Knyihár András brigádvezelőlől: — Azt mondjátok, hogy ez csak előleg? Biztos, liogj- kapunk még búzát? — Enyje Jani, liát minek tar­tasz te minket, olyanoknak, akii; csak a levegőbe beszélnek. Hát persze, hogy kapsz még a csép­lés befejezésekor is, meg zár­számadáskor is. Addig még telje­síthetsz jó néhány munkaegysé­get. zárszámadáskor munkaegységen ként. — Hát ezzel bárki megeléged­het, én legalábbis meg vagyok elégedve, — felelte Medovarszki Pál. 1 Ami azt illeti, elégedetlen ta­got nem igen lehet találni a «Kos­suth» tsz-ben. Legfeljebb olya­nokat, akik amiatt bánkódnak, hogy rém igyekeztek jobban egész éven át. Mert az igyekvők, az olyanok, mint például Sájben András és Ballangó Ádám, való­sággal újjonganak az örömtől. Mind a ketten sertésgondozók. Érdemes elbeszélgetni velük egy kicsit, őszinte emberek, hitelt le­het adni a szavuknak. — Mióta tagja a tsz-nelc — kérdezzük Sajben Andrástól! — Hát bizony ősszel már négy éve lesz annak, hogy beléptem. — No és hányszor bánta már meg, hogy belépett? — Megbánni? Én? Azt, hogy Ügyan már. Éppen Árpát mór a Ingoten A a két Oláli J.i.i«« Medovarszki Pál lakása előtt 15 mázsa búzával állt meg egy kocsi, ő csak nézte sokáig s a meghatottságtól alig ludott szó­hoz jutni. — Ej, Gyuriul bácsi — bugy- gyant ki l>előle végül az öröm én mindég azt mondtam, hogy A 44 tfrfthelvc.s tehénistálló. teljesilelt munkaegységekre, ha­nem megkétszerezik a ház­táji földterületet. Sajben András például krumplit és zöldségfélét is vetett 800 négyszögöl háztáji földjébe, mégis azt mondja, hogy; legalább 20 mázsa csövcskukori- cát tör le róla. Nagyjelentősége lesz tehát annak, ha ezután- 809 négyszögöl helyett 1600 négyszög­öl lesz a háztáji terület. Kormányzatunk annyi kedvez­ményt adott már eddig is a «Kossuth» tsz tagságának, hogy nem könnyű számbavenni és az értékét felmérni. Például évente 74 ezer literrel kevesebb tejet kell beadniok. Búzából az idén, csak 10 százalék kedvezmény kö­vetkeztében, négy vagon búzával csökken a beadásuk, ami azt jelenti, hogy családonként másfél mázsa búzával jut több. Keve­sebbet kell beadniok árpából, ku­koricából, hízottsertésből, vágó­marhából és egyébből, ami azt a mi munkánk jelenti, hogy a tsz az eddigi reu- gyümőlcse is az, ami itt épült s deletek alapján 192 ezer forint arra, hogy én nem cserélnék egyet- értékű engedményt kapott. Ez len középparasztlal sem. Tavaly nagyban növeli nemcsak a tsz gyenge termés volt, de a csalá- 2 millió 297 ezer forint összva­dom mégsem érze.tt hiányt sem- gyonát, hanem minden egyes tag miből. 2 nagy disznót vágtam né- jövedelmét is. , gyünknek. Tehenet és üszőtitartok. Számos példát lehetne még fel- Meg fiaskocát. Két süldőt me- sorolni, amelyek azt bizonyítják, gint befogtam hízni. Az eleségre hogy érdemes közösen gazdál- nem lesz gond. De még kenyérre kodni, érdemes egész éven át sem a családnak. Tudja, mennyi szorgalmasan dolgozni, mert az búzát kaptam én előlegbe? Ke- egység, a szorgalmas munkanyo- rek 2t mázsát. Ott van kiömleszt- mán bőségben, jólétben élnek a ve, jöjjön, nézze meg. Árpát is «Kossuth» és minden termelő­kaptam ugyancsak előlegként 472 szövetkezet 'n<rirti. Intre Sajbeu András és sógor*: Ital tangó Adóin. most beszélgettünk a sógorral, csak legalább egy kocsi búzát Ballangó Adummal, hogyha ket- kapjak, ki sem tudnak verni a ^I1 maradnánk a tsz-bens akkor is maradnánk. — Aztán, mire fel ez a nagy elhatározás? — Arra, bőgj'

Next

/
Thumbnails
Contents