Viharsarok népe, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-06 / 183. szám
2 _ VíUaisaiak Hé^t 195a augusztus §., esüiőrfölr A szovjet kormány jegyzéke az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányához a külügyminiszterek tanácskozásának összehívásáról Moszkva. (TASZSZ) Július 15-én a Szovjetunió washingtoni, len'lőni és párizsi nagykövetsége megkapta az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország jegyzékét az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió külügyminiszterei tanácskozásának összehívására vonatkozóan. Augusztus 4-én a Szovjetunió külügyminisztériuma eljuttatta a szovjet kormány válaszjegyzékét az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország moszkvai nagykövetségének. . A szovjet kormány 1953 augusztus 4-i jegyzéke A szovjet kormány július 15-én megkapta az Egyesült Államok kormányának jegyzékét és ezzel egyidejűleg Anglia és Francia- ország jegyzékét, amiből látható, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország külügyminisztereinek júliusi washingtoni értekezletén elhatározták az említett három hatalom és a Szovjetunió külügyminiszterei tanácskozásának összehívását. Emellett a jegyzékek közölték a három miniszter által javasolt napirendet és az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország é-i a Szovjetunió külügyminiszterei tanácskozása összehívásának időpontját. A fent elmondottakból következik, hogy az Egyesült Államok, Anglia- és Franciaország külügyminiszterei a nemzetközi szokások ellenére előzetesen külön tanú .mányoz iák a négy hatalom külügy mi.. i,z. erei tanácskozásának kérdéseit, a Szovjetunió képviselőjének részvétele nélkül. Ezt a helyzetet nem lehet rendbenlé- vőnek elismerni. Sőt, mi több, es nyilvánvalóan ellentétben áll a külügyminiszterek tanácskozásaira vonatkozólag fennálló megállapodásokkal. Ezenkívül a három külügyminiszter összebeszélése negatív hatással lehet a négy hatalom külügyminiszterei tanácskozásának egész menetére. Ez a következtetés adódik — természetesen — abból, hogy e tanácskozás három részvevője már jó előre külön egyezményekkel megkötötte a maga kezét, meg sem próbálva megvalósítani, amint ez korábban többször történt, az égető nemzetközi kérdések mindennemű külön kötelezettségtől mentes és nem korlátozott megvitatását. A jelenlegi nemzetközi körülmények között a hatalmak tanácskozásának nagy jelentősége van a vitás nemzetközi kérdések rendezése szempontjából. Most, amikor a békeszerető államok erőfeszítései lehetővé tették a koreai háború befejezését, a fegyverszünet megkötését, kedvező feltételek jöttek létre a nemzetközi feszültség enyhüléséhez. Természetesen a feladat sikeres megoldása az összes békeszerető nagy és kis államok erőfeszítéseitől függ. A béke és a nemzetközi biztonság fenntartásáért azonban a felelősség mindenekelőtt — amint az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányából kitűnik — az öt nagyhatalomra — az Amerikai Egyesült Államokra, Angliára, Franciaországba, a Szov jetunióra, a Kínai Nép- köztársaságra — hárul. Ennek a körülménynek semmikévé.ele nem felelne meg a béke és a nemzetközi bizto nság fenntartása és megszilárdítása érdekeinek. Másrészt valamilyen különös jelentőséget tulajdonítani az olyan eseményeknek, mint a június 17-i berlini fasiszta kaland, amely külföldi bérencek és bűnöző elemek kezének műve volt, annyit jelent, mint illúziókat táplálni ód elvonni a figyelmet a valóban fontos és a nemzetközi kapcsolatok tisztázása szempontjából pozitív jelentőségű tényekről. Tekintettel a fent kifejtett megfontolásokra, a szovjet kormain amellett foglal állást, hogy a kü’ügvminiszterek tanácskozásán tárgyalják meg azoknak az intézkedéseknek kérdését, amelyek elősegítik a nemzetközi feszültség általános enyhülő ét, beleértve a fegyverzet csökkentésének kérdését és azt, hogy idegen államok területén ne engedélyezzenek külföldi katonai támaszpontokat. Emellett nem szabad kizárni annak lehetőségét, hogy a tanácskozáson megtárgyalják, milyen összetételben kell megvitatni a nemzetközi viszonyok ilyen vagy olyan problémáit. Az említett kérdések megvizsgálásának szükségességét nemcsak az európai helyzet diktálja. Ismeretes, hogy az ázsiai országok helyzete, fontos, időszerű problémáik — magukra vonják a nemzetközi körök figyelmét. Ebből szintén az következik, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló intézkedések kérdéseinek megvitatásában elengedhetetlen a Kínai Népköztársaság részvétele. A nagy kínai nép, — amely a Kínai Népköztársaságban egységesebb és összeforrottabb, mint valaha — most teljesen indokoltan követeli törvényes jogainak visszaállítását az összes nemzetközi ügyekben és e kérdés halaszthatatlan megoldása fontosságának lebecsülése szintén nem szolgálná a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításának érdekeit. A szovjet kormány az Egyesült Államok kormányának július 15-i jegyzékével kapcsolatban kifejeli beleegyezését abba, hogy a m> niszterek tanácskozásán megtárgyalják a német kérdést. A július lő-i amerikai jegyzékben azonban épp úgy, mint a három külügymi- nisztar washingtoni tanácskozásáról kiadott közleményben is, a német kérdés tényleges megvizsgálása 1 uelyett az egész dolgot valójában a múlt év szeptember 23-i amerikai jegyzékben foglalt javaslat megismétléséle korlátozzák, figyelmen kívül hagyva Németország alapvető problémái megoldásának elengedhetetlen fontosságát. Mint ismeretes, a német nép mindenekelőtt az olyan kérdések megoldásában érdekelt, mint Németország nemzeti egyesítésének megvalósítása és a békeszerződés megkötése. Az ez év július 15-i amerikai jegyzék azonban, hivatkozva a szóbanforgó alapvető kérdések megoldásának elengedhetetlen fontosságát szintén figyelmen kívül hagyó 1952 szeptember 23-i jegyzékére, éppen Németország ez alapvető kérdéseinek megoldását kerüli meg. Az Egyesült Államok kormányának július 15-i jegyzéke Németország alapvető kérdéseinek megoldását az össznémet választásokra vonatkozó javaslattal, magát a választások kérdését pedig — a múlt év szeptember 23-i amerikai jegyzék értelmében — külföldi áha- rnok képviselőiből álló, úgynevezett semleges bizott ság a lan it ásóra vonatkozó javaslattal ereiéi fel, azzal, hogy ez a bizottság »vizsgálatot folytasson a választások megtartásához szükséges feltételek megteremtése céljából.« A kifejtettekből az következik, hogy az Egyesült Államok július 15-i jegyzéke nemcsak, hogy nem tűzi céljául Németország alapvető kérdései megoldásának elősegítését, hanem az ügyet hosszadalmas tárgyalások útvesztőibe viszi: kivizsgálják-e, vagy nem Németország helyzetét. ilyen, vagy olyan külföldi államok képviselői, hogyan és miért végezzek mindezeket a német nép szempontjából lealázó »kivizsgálásokat« és hasonlók. Az ilyen kérdésekkel kapcsolatos szükségtelen és meddő tárgyalásokon kívül egyebet nem is lehet várni az ilyenfajta javaslattól. Mindez meghatározza a szovjet kormány magatartását az Egyesült Államok kormányának említett javaslatával kapcsolatban. A szovjet kormány véleménye saermt ez a javaslat nemcsak nem segítheti elő Németország egyesítését és demokratikus össznémet kormány alakítását, valamint a Németországgal való békeszerződés megkötését, hanem azt eredményezi, hogy Németország továbbra is nyugati és keleti részre széttagolva marad, továbbra is elhúzódik a békeszerződés megkötése. Ezzel egyidejűleg intézkedések történnek Nyugat-Németország remilitarize lására, amelynek veszélyével feltétlenül számolniok kell Európa bókeszerető népeinek, de különösen a szomszédállamoknak. Ha mindez Adenauer bonni kormányával folytatott összeegyeztetett tanácskozás mellett történik — amint arról a július 15-i jegyzék szól — akkor ez csak végérvényesen megingathatja a német nép bizalmát az ilyen kormánnyal szemben, nem is beszélve Európa más népeiről. A szovjet kormány tekintet nélkül az Egyesült Államok kormányának július 15-i jegyzékével kapcsolatban fent kifejtett megfontolásokra, nagy jelentőséget tulajdonit annak, hogy a hatalmak közösen megtárgyalják a német kérdést. Emellett reméli, hogy a német kérdés ilyen megvitatása lehetővé teszi azoknak a megfelelő kérdéseknek mindenoldalú megvitatását, amelyek Németország egységének helyreállítására vonatkoznak és amelyek a német békeszerződés kérdésének megoldásával együtt hozzájárulnak majd az európai béke megszilárdításához. A szovjet kormány a kifejtettekből kiindulva javasolja: Tárgyalják meg a külügyminiszterek tanácskozásán a fent kifejtettek figyelembevételével a nemzetközi feszültség csökkentését szolgáló intézkedéseket; Vitassák meg a tanácskozáson a német kérdést, beleértve Németország egysége helyreállításának és a békeszerződés megkötésének problémáját. Ami az osztrák szerződést illeti, a szovjet kormány e kérdéssel kapcsolatban álláspontját kiJ* fejtett-e az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányához július 30-án intézett jegyzékében. Magától értetődik, hogy a német probléma megoldásában lehetséges sikerek elősegíthetik az osztrák kérdés megoldását is. A szovjet kormány hasonló jegyzéket küld Anglia és Francia* ország kormányának is. Párt és pártépítés II nehézségek legyőzésével biztosította a békéscsabai Városi Pártbizottság a hallgatók helyes kiválogatását Mint minden munkában, az oktatásnál is a helyes határozat végrehajtása az ellenőrzéstől függ. Nem elegendő az sem, hogy a határozat végrehajtásának módját értekezleten megtárgyalják. Mindez kárba veszhet, ha nincsen megfelelő ellenőrzés, ha menetközben nem nyújtanak segítséget a felsőbb szervek annak gyakorlati megvalósításához. Az oktatási év előkészitéréhez a csabai elvtársak is úgy készültek fel, hogy írásban, szóban ismertették a politikai képzés jelentőségét a pártszervezetek vezetőivel, de a végrehajtás ellenőrzését «Ihanyagolták. A termelés feladatainak végrehajtása közben nem találták meg a módját annak, hogyan lehetne e feladatot is sikeresen megoldani. Például az oktatási bizottságok megalakultak, de probléma volt, hogyan végezzék munkájukat az oktatási bizottságok Üzemekben, havbntatottan is, folyt hallgatók kiválogatása, de a tszcs-kben és területi pártszervezeteknél , sehogy se haladt a kiválogatás. A Városi Pártbizottság nem nyugodott bele. Kacsala elvtárs például, a propaganda* osztály politikai munkatársa, javaslatot tett. Mégpedig: a tezcs-ben a nagy munkák közben ő úgy látná helyesnek a hallgatók kiválogatását, hogy az oktatási bizottságok munkahelyükön keressék fel az elvtársakat és a pártonkivüli dolgozókat. így kevesebb ember kapcsolódik ki a termelésből. Az elbeszélgetést öthat dolgozóval, estefelé, meg is lehet ejteni. E javaslat gyakorlati megvalósítása hozta meg azt az eredményt, hogy például a »Kossuth« tsz-ben fOO, a többi t-szes-ben pedig 50—60 százalékos volt a hallgatók kiválogatása a hét elején, összességében az egész város területén {Jódig 90 százalékos. A Ruhagyárba»!, a Szerszámforgácsoló üzemben és a Téglagyárban pedig befejezést nyert a kiválogatás. Ugyanakkor a Városi Pártbizottság ellenőrizte azt is, hogy a hallgatókkal való elbeszélgetés megtörténtre, Ezt a gyakorlatban úgy hajtották végre; megkövetelték, hogy az oktatási űrlapra az elbeszélgetés alkalmával vegyék fel a hallgatók személyi adatát. Mikor ezt megkapta a propagandaosztály, az aktíva kivett magának egy páí nevet és felkereste a hallgatót munkahelyén, elbeszélgetett vele. így tudták meg például azt, hogy Fájó György-, nevel valóban elbeszélgetett a Ru-t hagyárban az oktatási bizottság. Es azt is megtudták, hogy Fajóná elmondta az oktatási ..bizottság előtt, ő a tavalyi tanulmányai alapján elég erősnek érzi nnnvuS arra, hogy most a Bolsevik Párt történetének másodéves tanfolyamán képezze magát tovább. így tud a Városi Pártbizottság arról is, hogy a »Kossuth« tszcs-ben az egyik elvtárs azt mondotta: Igaz, idős vagyok, de az elsőéves oktatási anyag tanulmányozását el bírom végezni. Még 6ok más példa igazolja, hogy a hallgatók kiválogatásának helyes módját a békéscsabai Városi Pártbizottság megtalálta, ami bizonyítja; a nehézségek láttán nini megijedni kell, hanem le kelt azokat győzni. • Szuia Imre. Eleken a kultúr agitáció segíti a feladatok végrehajtását tCséflíí'épek zengi*, inov.1 be a határt, Csépelik a bö termésű gabonát. Versenyben van nyolc gép mimten munkása. Most az első Löiincz Péter brigádja.» Eleken szállt a rigmus előbb vasárnap a tanácsülésen, aztán a hangoshíradóban és kinn a cséplőgépeknél a rigmus-brigádok ajkáról. De nemcsak ez az «gy, hanem 14 strófa, hogy minél többnek jusson, minél többen értsenek belőle. Ha'Hassunk csak még meg néhányat belőler Megdicsérjük «Pelöfléks csoportját. Munkájukat sokan meg is csodálják, Tíz nap atatt fejezték be a/, aratási, s a hordáffc Géptől teljesítették a bt adást. Mögöttük még két csoport is vetekszik; «.Kiss Ernöék» a «Rákóczit» előzik, Gergely bácsi szervezze meg jobbam a munkát, Ne hagyja, hogy «Kispipásék» lehagyják. itt meg kell állni, hogy néhány szóval bemutassuk azokat a termelőszövetkezeli csoportokat, melyekről a rigmus szól. Dicsérjék őket ezek az újságban írt szavak is egész megyénk előtt. Kezdjük a Petőfivel». Egyes típusú csoport. Negyvenöt tagja egy akaratú, szorgalmas munkával hamar learatott, behordott, s kollektiven közvetlen a cséplőgéptől maradéktalanul teljesítették elsőnek a községben beadási kötelezettségüket: Közvetlen a «Petőfi» tszcs után a «Kiss Ernő» I-es típusú tszcs. Negyven tagja (akiket tréfásan «Kispipáséknak» neveznek) is teljesítette beadási kötelezettségét. Előre kiszámolták, hogy mennyit kell beadni egy-egy tagnak, s az egészet kimérték és augusztus 1-re be is szállították a géptől. A «Rákóczi* is l-es típusú tszcs. Munkában és az állammal szembeni kötelezettség teljesítésében ennek a csoportnak is egyakaratú a 140 tagja. A fentiek és ezenkívül még két egyes típusú tszcs-nek tagjaival együtt az egyénileg dolgozó parasztokat is hozzájuk számítva, Eleken 795-en vannak olyanok, kiknek egyénenként kell teljesíte- niök beadási kötelezettségüket. Ezek közül 488-an csépeltek el és 9 kivételével, valamennyien a cséplőgéptől közvetlen teljesítették beadási kötelezettségüket A hátralékban lévő 9 dolgozó paraszt sem azért nem teljesített, mintha nem akarná, hanem azért, mert abban a tévhitben ringatják magukat, hogy ami késik, az nem múlik. Balogh Ferenc 13 holdas dolgozó paraszt például annyira belefeledkezett a lörek- hordásba, hogy nem tudott időt szakítani az állammal szembeni tartozásának a beszállítására. No, de azért van a községben hangoshíradó, meg csípős karika-
