Viharsarok népe, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-04 / 181. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! r------------;----------; n A szabadkígyóst tangazdaságban nem feledkeznek meg a növényápolásról sem A Gyomai Téglagyár dolgozói lemaradásuk megszüntetéséért harcolnak V._____________ I AZ HD P B É •KÉS M EGYE 1 P Á RT BIZOTTSÁG Á N A K LÁP JA 1953 AUGUSZTUS 4., KEDD Ára SO fillér IX. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM A vezetés kollektivitásának betartása összeiorrasztja a vezetőket a tömegekkel-SPJjffe BERTA .JÓZSEF orosházi 5 holdas dolgozó paraszt kenyér- és lakarmánygabonabeadási kötelezettségét a géptől 100 százalékra teljesítette. KOZMA SÁNDOR köröstarosai 5 holdas tanácstag példamutatóan a cséplőgéptől teljesí­tette gabonaheadási kötelezettségét. TOKAI 1ST VAN sarkadkcresztűri tanácstag is példát mutat a község dolgozóinak. Ga- bonabendási kötelezettségét a cséplőgéptől 100 százalékban rendezte. MARTA JÓZSEF 3 holdas kötegyáni tanácstag árpa- és kúzabeadási kötelezettségét a géptől rendezte. KOGZKA ANDRÁS bucsai 7 holdas dolgozó paraszt a cscplést befejezte, de a beadási kötelezettségét nem teljesítette. PLAVfiC JÓZSEF mezőberényi 9 holdas dolgozó paraszt a cséplés után 10 és fél mázsa gabonával maradt adósa államunknak. Legjobb cséplőmunkacsapataink átvették a Megyei Pártbizottság vándorsászlóit Cséplőmunkacsapataink lelkes versenyben harcolnak a Megyei Pártbizottság vándorzászló­jának elnyeréséért. A zászlókat az elmúlt héten adták át először a cséplésben kiváló eredményt elérő munkacsapatoknak. A dolgozók akkor ígéretet lettek arra, hogy a zászlót meg is őrzik. Az újabb értékelés szerint az örménykúti Zalka Máié gyorscséplő brigád, a Sarkadi járásban dol­gozó Juhos Lajos cséplőmunkacsapata és Tímár János, a kondoros! ÁMG kombájnvezetője l>c- csülettel megőrizték a vándorzászlót, ismét elnyerték az első helyet. Kamenyeczki Kálmán mun­kacsapatát ezen a héten megelőzte a dobozi gépállomás traktoristájának, Fekete Ferencnek a munkacsapata, így elhódították tőlük az MB zászlaját is. Az állami gazdaságok régi módszerrel dolgozó cséplőcsapatai közölt az örménykúti állami gazdaság Lestyán munkacsapata lelt az első, így ők szerezték meg a zászlót. Ahol a vezetőség segíti a dolgozók versenyét, ott nem marad el az eredmény Pártunk politikájának, kormá­nyunk pregrammjának megvalósí­tása megköveteli tőlünk: aa ipar­ban is meg kell tanulni újsaoriteai, kommunista módszerrel vezetni. Az utóbbi időben igen sokat, ol­vashattunk a Szabad Nép hasáb­jain a kollektiv veastée kérdé­seiről. Ezzel kapcaolatoean külön­böző ferde, téves nézetek és vó- Jemények vannak, melyek alkalmá­nak arra, liogy megzavarják üze­meinkben a vezetés egylebnngolfc- ságát. Sokon úgy vetik fel: most már megszűnt üzemeinkben (gaz­dasági sikon) az egyszemélyi fe­lelős vezető, most már mindenki felelős mindenéit, mert kollektiv vezetés van. Nyilvánvaló, az ilyen­fajta vélemények helytelenek, e tisztán, világosan kell látni, hogy » kollektiv vezetés elsősorban, döntően a pártvezetés alapot ve és egyáltalán nem érinti az inarigaz- gatás alapelvét, amely továbbra is az egyszemélyi felelős vezetésre épül. Ebből következik az, hogy üzemeinknél a gazdasági, pénz­ügyi, műszaki, vagy éppen inun- kasaervozési kérdésekben önállóan » vállalat igazgatója dönt és ezen döntéseiért és általában a vállalat termeién menetéért, torvének tel­jesítéséért továbbra is a vállaliit- igazgató felelős. Ezt a felelőssé­get som a párttitkárral, vagy a pártvezatősággeí, a-jm a tomogsaai’- vo/.eti vezetőkkel megosztani nem iahet. A vállalat vezetésében azon­ban helyes módszer továbbra is az, hogy a pártszérvezofc, a tömeg- saorvezetek és valamennyi dolgozó észrevételeit, javaslatait kikérve intézkedik a vállalat igazgatója. A pártvezetőségen belül a kol­lektív vezetés megvalósítása te- terőu van elsősorban komoly fal­ódat, azonban ugyanígy vetődik Jel a töinegszorverotek vonalán is. Általában kialakult módszer volt, hogy a párt vezetőségi üléseken a határozatokat nem a pártvozeíő- aóg tagjai kollektivon hoztak, ha­nem a pártvezotőség többségében csuk formális au megvitatta, sok esetben a titkár egyedül megho­zott »határozatát«, illetve javas­latát. E javaslat kidolgozásába » páitvezotőség tagjai, a pártbi- Eíilrniak és a párttagság egyál- ialíui nem lett bevonva. Ez szol­gált alapul ahhoz, hogy egyes üz»- meinkben a titkár elvtársak el­fojtották a birálatot, vagy éppan Item is biztositottak lelte tőséget az Blulrót jövő birálat széleskörű gya­korlásához. Önkényesbe ótok, elent- mondá-t nőm tűivé intézkedtek. Ugyaiuvmk ez adta az alapot a helyenként, egészen durván je­lentkező személyi kultusz, az. ön­tömjénezés, az öndicséret szelle­mének kialakításához is. Például annak ellenén©, hogy ilyen jelen- eégekie többeseiben felhívták a Gyulai llarisnyagyár párttitkárá- nak, Szened! elvtársnőnek a fi­gyelmét,, mégis még az utóbbi idő­ben is előfordult, hogy az általa megtett intézkedéseket nőin a párt­szervezet, hanem a saját érdomoi- ként hangoztatta a dolgozók előtt. Vagy a párt különböző értekezle­teire, rendezvényeire fényképésze­ket lendelt ki, akik különböző megvilágításban és oldalról fény­képezték la. A fényképezések ter­mészetesen a vállalat költségén történtek. Ez nyilvánvaló ellen­tétes a kommunista szerénységgel és egyáltalán nem alkalmas arra, hogy a pártot megszerettessük a dolgozó tömegekkel, még szoro­sabb kaposolatot teremtsünk a pirt és a dolgozó tömegek között. A kormányprognamm megjele­nése óta több üzemben felmerült a vezetők részéről az a probléma is, hogyan tudják a fegyelmet meg­szilárdítani, mivel a pénzbirságo- lás lehetősége most már megszűnt. De a dolgozók részéről is számos helyen, különösen a fegyelmezet­tem, a hanyag dolgozóknál felve­tődött, hogy most már leltet hiá­nyozni, lehet selejtet gyártani, mi­vel úgy sem lógnak bírságolni miatta. Ezen a téren feladatunk, hogy megmagyarázzuk, megértes­sük üzömeink valamennyi dolgo­zójával, hogy soha nagyobb szük­ség a fegyelmezett munkái a, az öntudatos magatartásra nem volt, mint éppen most. Olyan közhan­gulatot kel! kialakítani a becsülete® dolgozók között, amely elítéli és nem tűri meg sorai között a fe­gyelmezetlen és hanyag munkát. Üzemi pártszervezeteink, szakszer­vezet jink és DISZ-szei vez'hoiiik t - kint«ok legfontosabb feladatuknak a dolgozókkal va]ó rendszeres fog ' lalkozást, azok állandó nevelését. Páitazorvezetoink a párttagság­gal, az üzem dolgozóira való tá­maszkodással továbbra is rendsze­resen ellenőrizzék a vállalatvezetés gazdasági síkon végzett munká­ját, bírálatukkal és javaslatukkal segítsék elő azok munkájának meg­javítását, elsősorban a havonta egy­szeri pár tvozetőtségi ülésen tar­tandó beszámoltatásokon keresztül. Komoly veszélyként jelentkezett máris egyes vezetőinknél, hogy lsein lépnok fel kel lő határozot t­sággal az egyes dolgozók által fel­vétett túlzott, sok esetben jogtalan követelésed szöulion, sőt maguk is szószólói lesznek ezeknek. Me­gyénk számol malomipari üzemé­ben egyes dolgozók, félieértve pártunk politikáját, kormá­nyunk programulját, olyan irá­nyú küvetelé-sl léptek fel, hogy löszükre újólag biztosítsák a kenvérfejadaggal törtéiül termé­szetbeni ellátást. Súlyosbítja ezt az, hogy malomipari üzemeink veze­tői nem kértek a felsőbb szer­vektől megfelelő tájékoztatást, nem uiagy alázták meg a követelések helytelenségét. Az egyos malom­ipari dolgozók követeléseinek tel­jesítése alapján a Pamutszövőben vásznat és egyéb painutáiiít, a Ruhagyárban kész ruhákat, a tégla­gyárban egy házra való téglát, stb. kö vétel hetimnek természetbeni juttatásként, ami nyilvánvaló egész népgazdaságunk tervszerűségét fel­borítaná. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ha a dolgozók valamilyen problémát a vezetők felé felvetnek és azt a helyszínén megmagyarázni nem tudják, hogy ne továbbítsák a felsőbb szerveik felé a jövőben. A programul legfőbb és legdön­tőbb célkitűzése dolgozó népünk anyagi és kulturális viszonyainak gyökenos megjavítása. Ehhez szük­séges, hogy maradéktalanul végre­hajtsuk az előttünk álló tervfel­adatokat, az öntudatos munkafe­gyelem megtelem téten keresztül biztosítsuk gyártmányaink minő­ségének még fokozottabb javítá­sát, az önköltség csökkentését, a tervszerűség betartását. A battonyai gépállomás 39 cséplőgéppel és 3 kombájnnal csépeli a bő termést adó gal>onát. A dolgozók többsége versenyez egymással. Például versenyben áll két villamos cséplőgép mun­kacsapata. Az egyik gép kezelője Mákos Viktória, DISZ-lag, mun- kacsapatvezetője: Rácz AiitaJ. A másik gépnél Molnár Ferenc a gépkezelő. A versenylien Mákos Viktória jár élen. 1070 millimé­teres gépével napi normája 125 mázsa. 18C mázsát teljesített. Há­rom nap alatt 522 mázsa gabo­nát csépelt el. A cséplőmunká- sok keresete 45 kiló búza egy nap alatt. A gépállomás vezető­sége biztosítja a verseny' előfel­tételeit, a versenyértékelést rend­szeresen elvégzik. Az eredményeket naponta értékelik Reggelenként a brigádvezelők is­mertetik a versenyeredményeket a gépeknél, hogy a dolgozók lás­sák, mennyit keresnek naponta. Három körzeti agronónius: Le- hóczki Margit, Truczán István, Mudrity Péter a körzetükben tar­tózkodnak állandóan. Szervezik a hordást a termelőszövetkezetek­ben, hogy biztosítva legyen a l folyamatos cséplés. Tervet ké­szítettek, hogy mennyi idegen fo­gatra van szükség és a tanáccsal megbeszélve, a fogatokat szük­ség szerint osztották el a gépállo­máshoz tartozó battonyai és dombegyházi körzetben. Az agronómusok biztosítják az üzemanyagot és annak kiszállítá­sát is a gépekhez. A műszaki ve­zetők jó munkájának köszönhető, hogy a gépek elég jól Az egyik jelenleg Mákos Margit­nál van, a gépállomás legjobb agronómusánál. Az ő területén megj' legjobban a munka. Jól szervezte meg a hordást és csép- lést, de a tarlóhántást, másodve­tést is. A területén lévő nyolc cséplőgép mindennap teljesíti ler­Most a kisdomlxjgyházi «Tán­csics» tsz-ben csépel. A gépállo­másnak terv szerint 1150 vagon gabonát kell elcsépelni. Idáig 210 vagonnal csépeltek el. A cséplés zömében most indult be. A gép­I mennek. Békési János a hozzája beosztott körzeti szerelő­ket éjjel-nappal ellenőrzi. Az esetleg felmerülő hibákat gyor­san és jól kijavítja. Acséplőmiui- kúsok reggel 3—4 órától este 8—9 óráig dolgoznak. A teljesítményeket kiírják a verseny táblára. A jól teljesítő dolgozókat a községi tanács han- goshíradón keresztül is népsze­rűsíti. Három versenj'zászlója van a gépállomásnak. vét. A második versenyzászló a Bénai-brigádnál van. A másod­vetés alá való szántás zömét ők végezték el. A cséplésnél nem a legjobbak és igyekezniük kell, ha meg akarják tartani a zászlót. A legjobb traktoros, Szarka Péter DISZ-tag, állomás vezetősége nagyobb len­dülettel szervezi és segíti a ver­senyzőket, hogy augusztus 20-ra elcsépeljék az összes kalászoso­kat. éves tervét a talajmunkánál teljesítette A versenyzászló háromnapos értékelés után vándorol a legjobb dolgozóhoz

Next

/
Thumbnails
Contents