Viharsarok népe, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-19 / 168. szám

1953 jtílrus 19., vasárnap- Pikai&aiolt képe A dolgozók emelkedő életszínvonaláért MOSZKVA. (TASZSZ) A Szov­jetunió élelmiszeripara az ölödik ötéves terv elmúlt két éve alatt 27 százalékkal emelte termelését és több mint 11 milliárd rúbel értékben termelt terven felül élel­miszercikkeket. A szovjet élelmiszeripar ter­melése hatalmas mértékben nö­vekszik. A muH évihez viszonyítva a zöldségfélékből készült konzer- vek előállítása 16 százalékkal, a fagyasztott gyümölcsök és zöld­ségfélék előállítása pedig 66 szá­Washingfcon. (MTI) Mint jelen­tik, az Egyesült Államok, Nagy- Británnia és Franciaország kormá­nya felkért® a jugoszláv kormányt, hogy kü djöu katonai missziót Was­hingtonba. Az »AFP« közli, hogy i jugoszláv kormány elfogadta a meghívást. Az »AFP« kommentárjában meg­jegyzi: miután a három nyugati fenek, hanem sértik az egész köz­ség, az egész dolgozó nép érde­keit is. Állandó bizottságaink, tö- megszerveink a tanács munkád jának támogatása mellett éberen őrködjenek afelett, hogy senkivel szemben jogsértést ne kövesse­nek el, senkitől se kérjenek töb­bet, mint amennyi a törvényes kötelezettség, de azt mindenkitől követeljék meg. ' Minden tanáes az illetékes gép­ál’omással karöltve sürgősen ké­szítsen begyűjtési és cséplési ütem­tervet, amelyben napokra szabja zalékkal emelkedik. Nagy figyel­met fordítanak arra, hogy mind több friss gyümölcsöt szállítsa­nak a városokba és az ipari köz­pontokba. ♦ VARSÓ. (TASZSZ) Évről-évre javul a lengyel dolgozók ellátása. Az ipar és a mezőgazdaság ter­melésének szakadatlan emelkedé­se eredményeként a nemzeti jö­vedelem is állandóan nő és ez magával vonja a reálbérek és a vásárlóerő emelkedését. A múlt évben az áruházak és boltok szá­» szövetséges« meghívásáról van szó, valószínű, hogy Washingtonban megtárgyalják Jugoszlávia kapcso­latát a nyugati katonai tervekkel, főként az Atlanti Szövetség ka­tonai terveivel. A kommentár »jól értesült washingtoni körökre« hi­vatkozva azt is tudni véli, hogy »tanulmányozni fogják a balkáni szövetség és az. Atlanti Szövet­ség közötti kapcsolatok kérdését.« meg az elvégzendő feladatokat és naponta értékelje a cséplés és beadás teljesítését. Tanácsaink, állandó bizottságaink a párt se­gítségével és irányításával állja­nak a cséplési és begyűjtési ver­seny élére, minden eszközzel gyorsítsák meg a begyűjtés és a cséplés ütemét, ezen keresztül a szabadpiac mielőbbi megszerzésé­vel járuljanak hozzá községük la­kosságának érdekeihez és vigyék előbbre kormányunk programm- jának mielőbbi megvalósítását. Magony Imre. ma a városokban 77.3 százalékkal nagyobb volt, mint 1919-ben. Ez év végére Varsóban az üzletek száma még jobban megszaporo­dik. Ez év első felében Varsó­ban több mint háromszáz élelmi­szer és égjél) áruházat nyitollak meg, az év végéig még száz üz­letet adnak át a forgalomnak. Novva Hután a kohászok új városában huszonkét üzlet nyílt meg ebben az évben. ♦ BERLIN. (MTI) A Német De­mokratikus Közlársaság kereske­delmi és közellátási minisztériu­ma közölte, hogy július 16-tól a Német Demokratikus Köztársa­ságban és Berlin demokratikus övezetében minden burgonyafaj­ta szabadon és korlátlan mennj i- ségben vásárolható az eddigi kö­tött piaci áron. A Német Demokratikus Köz­társaságban eddig csak jegyre szolgáltattak ki burgonyát. A demokratikus német sajtó híradása szerint a Szovjetunió ez év harmadik negyedében fo­kozott mennyiségű zsiradékot szállít a Német Demokratikus Köztársaságnak. A Német Demokratikus Köz­társaság lakossága e három hó­nap során kétszer annyi vajat, csaknem kétszer annyi étolajat és húszszor annyi zsírt kap a Szov­jetuniótól, mint az év első hat hónapja alatt. A Szovjetunió 1953. első felé­ben nagymennyiségű gabonát, kö­zel háromszázezer tonna búzát, valamint vajat, zsírt és egyéb élelmiszert szállított a Német De­mokratikus Köztársaságnak. Jugoszláv katonai misszió utazik Washingtonba A vezércikk folytatása VLAGYIMIR MAJAKOVSZKIJ Az emberi haladás hívei, tu­dósok, művészek, írók, köl­tők és az egyszerű emberek milliói az egész világon szere­tettel ünnepük Vlagyimir Ma­jakovszkijt, a szovjet korszak legnagyobb költőjét. Majakovsz­kij az Októberi Forradalom vi­harmadara volt Gorkij mellett. Verseket, elbeszélő költemé­nyeket, ódákat, indulókat, for­gatókönyveket írt, folyóiratok munkatársa volt, maga is szer­kesztett folyóiratokat. írásai­val nemcsak a Szovjetunió né­peit lelkesítette lángoló haza­szeretetre, költeményei túljutot­tak a nagy szovjet haza hatá­rain. De túljutottt szocialista realizmusa is, az az új eszmei tartalom, az új valóság ábrázolása, amely példát mutatott, hogy a költőknek hogyan kell mindenkor a legmegfelelőb­ben, legtökéletesebb művészettel szolgálniok az emberiséget, a haladást. Majakovszkij 1893 július 19-én született Grúziában. Kis gimnazista volt, amikor az 1905-ös forradalmi e emények ha­tására érdeklődni kezdett a forradalmi marxista irodalom iránt. Marx és Lenin műveit olvasta s ezért ki akarták zárni az iskolából. Hogy ezt elkerülje, önszántából hagyta ott az is­kolát és 1908-ban, 15 éves koréban belépett a bolsevikok párt jába. Forradalmi tevékenységéért a cári hatóságok üldöz­ték és 1908-ban le is tartóztatták «röplapok írásának» vád­jával. De kiskorúságára való tekintettel szabadon bocsátották. 1909-ben kétízben tartóztatták le, amikor is hét hónapot töl­tött börtönben, utána pedig szigorú rendőri felügyelet alá helyezték. Első versei 1913-tól jelentek meg különböző folyóiratok­ban. A versek a burzsoázia kikerülhetetlen pusztulását hir­detik, kíméletlenül támadják a burzsoá-földesúri Oroszorszá­got, de támadják az élettől idegen, hamishangú költészetet is. • Nagy erővel küzdött a líra forradalmasításáért, hogy a mű­vészet varázslattevő ereje is a forradalmat szolgálja. Maja­kovszkij költői tehetsége a Nagy Októberi Szocialista For­radalomban érlelődik meg. A forradalomban vált igazi nagy művésszé, a harc és a győzelem dalnokává. «Ez az én forra­dalmam — írja többek között életrajzában. — Elmentem a Szmolnijba. Dolgoztam. Mindazt, amit éppen tenni kellett.» És Majakovszkij egész életében mindig azt tette, amit éppen kellett. Minden eszközzel, tüzes hévvel szolgálta a proletár forradalmat, a haladást. ________Ü_______■ ■ " i. j::‘«U i , _______««Áru-.«1 ­N emzetközi szemle A nemzetközi eseményeket figyelem­mel kísérők előtt ismeretesek azok az aljas politikai manőverek, amelyekkel az amerikai imperialisták megfélemlítő és rágalom had járatot folytatnak az em­beriség, főleg a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen. Az el­múlt évek során harcba dobtak min­den ocsmány ötletet, amelyektől hatal­muk fenntartását, kapzsi, kizsákmá­nyoló, elnyomó politikájuk továbbfoly­tatását remélték. Ismeretes, hogy ezek a politikai manőverek csődbe jutottak és ezzel egy időben népszerűtlenné tették, elszige­tellek az amerikai imperialistákat nem­csak a csutlós államok népeitől, ha­nem azok kormányaitól is. Az ameri­kai imperialisták állal szított úgyne­vezett «hidegháború» tehát visszafelé sült el. A legcsekélyebb mértékben sem rémítette meg sem a Szovjetunió, sem a népi demokratikus országok népeit, holott az imperialistáknak ép­pen ez volt a céljuk. A második világháború óta eltejt évek alatt az imperialista kereskedelem és gazdasági blokád, az eszeveszett rá- gaiomhadjárat és megfélemlítő provo­kációs kísérletek ellenére mind egysé­gesebbé, erősebbé kovácsolod lak a Szov­jetunió és a népi demokratikus orszá_ gok is, mind gazdasági, mind erköl­csi vonatkozásban. Mi több, a Szovjet­unióban és a köréje tömörült orszá­gokban folyó higgadt és egyre gyor- sab bú tenni békés építőmunka, amely a dolgozók jólétének növelésére irá­nyul, megnyerte a világ minden né­pének tetszését, rokonszenvét, különö­sen az olasz, a francia s a gyarmati népek rokonszenvét, amelyek mérték nélküli sok szenvedést, nélkülözést s nem egyszer eléggé el nem ítélhető fa­siszta terrort voltak kény telepek elvi­selni. A Szovjetunió vezette béketábor iránti növekvő rokonszenvét tovább mélyítette az amerikai imperialisták által kirobbantott háború s az emberi­ség békéje ellen elkövetett sok más elvetemült provokációs tettük. A né­pekben a béketábor iránti rokonszenv- vei párhuzamosan nőtt a háoorúra spekulálók iránti gyűlölet, a háborús terveik iránt tanúsított ellenállás, nőtt a népek harci egysége. Gondolj mik csak a Franciaországban, Olaszországban k- SKyló nagyméretű sztrájkmozgalmakra s világosan láthatjuk, hogy a háború megszállottjai kezében visszafelé sült el az a puska, amellyel a «hideg»- és később a «meleg »-háborúban hadonász­tak. „Segély" helyett vérontás Már az elmúlt évben is megfigyel­hető volt, hogy az amerikai imperialis­ták szenátusa és kongresszusa egymás­után szavazta le és vonta meg az úgy­nevezett «segélyt» a csatlós államok­tól. Ehelyett dollárok százmillióit sza­vazták még a Szovjetunió és a népi de­mokratikus országokban elkövetendő provokációk végrehajtásának finanszí­rozására. Tehát ha csellel, aljas manő­verekkel és rágalomhadjárattal nem tadtak célt elérni, elővették azt az esz­közt, amelyet már évszázadok óta al­kalmaz a reakció: a hátbatámadást. Is­meretes, hogy mielőtt Truman lemon­dott, százmillió dollárt szavaztatott meg a provokációs kísérletek pénzelésére. Alig három hétlel ezelőtt az AP hír- ügynökség jelentette: «A kormány szép csendben jóváhagyatta a kongresszus­sal 97.5 millió dől ár folyósítását, ame­lyet Ázsiában és más országokban folj’- tatandó földalatti tevékenységre fordí­tanak.» A legaljasabb formájú vérontásra fordítják tehát j a verejtéken, véren, munkásszenvedésen szerzett dollárokat. Az úgynevezett Ford Alap-ból például 150 ezer dollárt bocsátottak az «Ember­telenségek ellen küzdő harci csoport* elnevezésű, Nyugat-BerÜnben működő provokációs szervezet rendelkezésére. Mint ismeretes, a hangzatos fedőnév alatt működő nyugat-német fasiszta szervezet gyilkos provokációt kísérelt meg június 17-én Kelet-Berünben. Az imperialisták azonban ismét elszámí- totLák magukat. S az inkább őket sújtó provokációt azzal igyekeznek «jóváten­ni», hogy a hírhedt McCarthy szenátor újabb félmillió dollár megszavazását követeli az Aknamunka pénzelésére. Ta­lán már meg is szavazták e,zt az újabb félmilliót, de van tartalék dollárkészk*- tük is a provokációkra. Elég az hozzá, hogy «nagylelkűen» 15 millió dollár élelmiszer «segélyt» ajánlottak fel Ke- let-Németország» dolgozóinak. 32 millió ember nyomorog az Egyesült Államokban Micsoda álszenteskedő manőverezés! Az egész világon közismert az, hogy az Amerikai Egyesült Államokban is több­millió ember nyomorog élelem és mun­ka nélkül. Truman, az USA volt elnöke öt nappal azelőtt, hogy elhagyta a Fehér Házat, kijelentette: «Az Egyesült Államok lakosságának egyötöde rosszul táplálkozik, rosszul öllözködik, rossz lakásviszonyok között él.» Számokban kifejelve ez azt jelenti, hogy legalább 32 millió ember nyomorog az Egyesült Államokban. Bőven volna tehát mire fordítaniok az imperialistáknak dohá­raikat. Elsősorban is munkalehetősé­get kellene leremtcniök annak a több mint 3 millió teljes-, annak a több mint 11 millió részleges munkanélküli amerikai állampolgárnak. S ha az Egyesült Államokban — a fentiekben csak nagyvonalakban ábrá­zolt — hatalmas méretű- a m uuror, milyen lehet a nyugati csatlós orszá­gokban? Olaszországban például 2 mil­lió a teljes- és több mint 4 millió a részleges munkanélküliek száma. Szinte alig van nap, amelyen be ne zárnák több gyár kapuját, alig van nap, hogy emiatt ne tiltakozzanak, tüntessenek az olasz dolgozók s nemcsak az ipari munkások, hanem a parasztok is: Pél­dául július 14_én Groseto megye pa­rasztjai 12 órás tiltakozó sztrájkot tar­tottak, mert a kormány által végre­hajtott «földreform» során a földhöz juttatott parasztokra olyan összegeket vetnek ki, hogy egész termésükből sem tudják fedezni. Franciaországban 650 ezer a teljes- és több mint két és fél­millió a részlege^ munkanélküliek szá­ma. Nyomorog az egész francia nép. A tűrhetetlen nyomor késztette arra Párizs népét július 14-én, a francia nemzeti ünnepen, hogy feliratokkal és hangos szóval jogait követelje. A vele­jéig reakciós Laniel-kormány jog- és munkalehetőség helyett rendőrsortüzet zúdított a tömeg közé. Munkásvér fes­tette a párizsi Nation-tér kövezeté t. Nem kell különösebben bizonygatni, hogy az amerikai és a többi nyugati imperialisták hasonló sorsot szántak az egész világ népeinek, mint amilyen sorsban tengődik az olasz, a francia, a nyugat-német nép. Nem kell különö­sebben bizonyítani, hogy az imperialism ták politikájának tengelye a vérontás, a kizsákmányolás, az elnyomás árán megszerzendő maximális profit. Nem rajtuk múlik, hogy aljas terveiket nem tudják elérni. A Szovjetunió vezette béketábor szilárdan őrködik az emberi­ség jogai felett s az elnyomott népek is megtanulták, hogjan harcoljanak jogaikért. S harcuk erősödik, fokozó­dik, míg ki nem vívják az emberi élethez való jogaikat, míg el nem söp- nk az imperialisták bűnös uralmát.

Next

/
Thumbnails
Contents