Viharsarok népe, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-18 / 167. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! r A Z HD P BÉKÉS MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÁH K Sürget az érett gabona — fejezzük be az aratást J É953 JÚLIUS 18, SZOMBAT Ára 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 167 SZÁM A Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal jelentése a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztését szolgáló állami terv teljesítéséről 1953 első félévében Moszkva. (TASZSZ) Az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, az üzem- és lakásépítkezés fejlődését, az áruforgalom emelkedését, a munkások cs alkalmazottak számának növekedését és a kulturális építést 1953. első felében a többi között a következő adatok jellemzik: I. Az ipari termelési terv teljesítése Az ipar az első félévi összter- melési tervét egészében száz százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok 1953 első félévében össztermelési tervüket a következőképpen teljesítették: Kohóipart minisztérium 100.1 «0 szénipari minisztérium 101.10,0 ásványolajipari miniszt. 100.5 0/0 vegyipari minisztérium 102.0 °,'o a villamoserőművek és a villamosipar minisztériuma 101.0 0/0 gépipari minisztérium 100.2 0/0 közlekedési és nehézgép- ipari minisztérium 99.0 0/0 a Szovjetunió építőanyag- ipari minisztériuma 97.0 “o 1 Szovjetunió fa- és papíripari minisztériuma 93.0<>/o a Szovjetunió könnyű- és élelmi-zeripari minisztériuma IOI.O0/0 a Szovjetunió mezőgazda- sági és begyűjtési minisztériumának ipari vállalatai a közlekedésügyi minisz térium ipari vállatai a Szovjetunió kulturális ügyi minisztériumának ipari vállalatai a Szovjetunió egészség- ügyi minisztériumának ipari vállalatai a Szövetséges Köztársaságok helyiipari minisztériumai és helyi tüzelő- anyagipari minisztériumai 100.70/0 ipari szövetkezetek 99.3 0/0 IOO.60/0 100.4 <v0 103.0 o/„ 95.0 ()o II. Az ipari termelés növekedése re) 1953 első félévében a legfontosabb ipari termékek termelése 1952 első félévéhez viszonyítva a következőképpen növekedett: (1953 első féléve 1952 első félevéhez viszonyított százalékokfsyers.us 112, acél 109, Lengéit áru 109, vasúti sínek 115, acélcsövek 114, réz 103, cink 114, Ólom 119, szén 106, kőolaj 111, benzin 109, petróleum 124, Diesel-olaj 113, földgáz 106, villa- mosenergia 114, fővasúti gőzmozdonyok 163, fővasúti villa- mo 3mozdonyok 117, trolibuszok 152, gépkocsik 113, motorkerékpárok 151, golyós- és görgős csapágyak 112, kőolajberendezés 127, kohászati berendezés 111, ekszkavátorok 106, gőzturbinák 130, nagy vízturbinák 111, turbo-generátorok 162, hidro-gene- rátorok 186, nagy villamosgépek 133, villanymotorok 112, villanylámpák 106, fémvágó szerszámgépek 115, vegyipari berendezések 125, fonógépek 102, szövőgépek 110, számológépek 108. traktorok 107, répaszedő kombájnok 122, marószóda 113, kalcinált szóda 120, műtrágyák 107, a mezőgazdasági növények kártevői és a gyomnövények elleni küzdelemre szolgáló vegviinérgck 130, szintetikus festékek 107, szintetikus kaucsuk 113, gépkocsi-gumiabroncs 102, papír 111, cement 115, ablaküveg 117, pala 122, könnyű- tetőfedő anyag 113, tégla 117. előregyártott elemekből készült házak 116, kerékpárok 108, gramofonok 125, varrógépek 126, órák 116, fényképezőgépek 107, pianinók és zongorák 124, pamutszövetek 106, gyapjúszövetek 109, selyemszövetek 152, hús-, kolbász készáruk 105, hal 98, állati eredetű zsír 101, tejtermékek 100, kondenzált tej 119, növényolajok 122, sajt 112, cukrászkészítmények 109, konzervek 114, tea 108, szappan 113, szesz 119, bor 128, sör 106; cigaretta 116. A Szovjetunió egész iparának teljes termelése 1953 első felében 1952 első feléhez képest tíz százalékkal nőtt. 1953 első félévében 1952 első félévéhez viszonyítva az iparban javult a berendezések kihasználása. 1953 első felében az ipari termelés önköltségének csökkentése körülbelül négy százalék voll. — G százalék, juh — 12 százalék, ló — 7 százalék. A szovhozok baromfiállománya 15 százalékkal nőit. IV. A vasúti és vízi közlekedési szállítások növekedése 1953. első felében a vasúti közlekedésijén az átlagos napi szállítás általános tervét 100.8 százalékra teljesítették, de egyes vasutak nem teljesítették a számuk- r 1 megállapított szállítási tervet A vasutakon az átlagos napi teherszállítás 1953. első felében, 1952. első feléhez viszonyítva, 6 százalékkal emelkedett. 1953. első felében, 1952. első feléhez 'viszonyítva, egy tehervagon átlagos fordulási ideje három százalékkal csökkent. V. A beruházások növekedése 1953. első félévében az állami beruházások volumene 104 százalék volt 1952. első feléhez viszonyítva. Ezen belül a kohászatban 108 százalék, a fülő- anyagiparban 102 százalék, a viL lamoserőműveknél és a villamos- iparban 105 százalék, a gépiparban 108 százalék, az építőanyag- iparban 108 százalék, a fa- és papíriparban 109 százalék. A könv- nyű- és élelmiszeriparban 108 százalék, a vasúti közlekedésben 113 százalék. 1953. első félévében azonban az építkezési tervet a minisztériumok nem teljesítették. VI. Az áruforgalom fejlődése 1953. első felében tovább fejlődött a szovjet kereskedelem. Az ipari és mezőgazdasági termelés terén elért új sikerek, a nmnka termelékenysége emelésének és a termékek önköltsége csökkentésének alapján a kormány 1953. április elsején ismét — a jegyrendszer megszüntetése óta hatodszor — csökkentette az élelmiszer és ipari áruk állami kiskereskedelmi árait. A kormány 1953-l>an pótfeladatként tűzte ki, hogy több mint húszmilliárd rubel értékű közszükségleti cikket termeljenek és szállítsanak a lakosság számára való eladás céljából. 1953. első félévében az állami és szövetkezeit kereskedelem vonalán a lakosságnak tizenöt százalékkal több árut adlak el, mint 1952. első félévében. 1953. első félévében, 1952. első félévéhez viszonyítva, egyes élelmiszeráruk eladása a következő mértékben növekedett: hús és hústermékek 30 százalékkal- állati zsiradék 2G százalékkal, sajt 23 százalékkal. Az ipari áruk közül a legjelentősebben a többi között a vetkező áruk eladása növekedett: pamutszövetek 11 százalékkal, «e~ lyc r.s’övclck 31 szú a ékka', 1 on- fckció áru huszonkilenc szá a’ék- kal, bútorok 34 százalékkal. A lakosságnak 72 százalékkal több személygépkocsii, 33 százalékkal több motorkerékpárt cs 13 százalékkal több kerékpárt adtak el, mint 1952. első felében. VII. A munkások és alkalmazottak számának növekedése és a munka termelékenységének emelkedése A Szovjetunió népgazdaságában a munkások és alkalmazottak száma 1953. első félévének végéig, 1952. első félévének végéhez viszonyítva, egymillió százötvenezer emberrel növekedett. Az iparban, a mezőgazdaságban, az építőiparban és a közlekedésnél egymillió,harmincezerrel, a tanintézményekben, tudományos kutató- és gyógvintézményekben pedig százhúszezerrel emelkcdetla munkások és alkalmazottak száma. 1953-ban, éppúgy, mint a megelőző években, az országiján nem volt munkanélküliség. Az első félévben több, mint százezer fiatal szakképzett munkás végezte cl az üzemi- és bányaipari szakiskolákat és mént dolgozni az iparba, az építkezésekhez és a közlekedéshez. VIII. Kulturális építkezés és egészségügy Ez évben a liétoszlályos és középiskolákat — beleértve az ipari és mezőgazdasági dolgozók iskoláit — tizennyolc százalékkal többen végezték el, mint a múlt évben. A főiskolákat és technikumokat ebben az évben — levelezőkkel együtt — több mini ötszázezer fiatal szakemljer hagyja el. 1953. első felében, 1952. első félévéhez viszonyítva, 20 százalékkal emelkedett a kiadóit körevek példányszáma. 1953. első félévében tovább java t a lakosság orvosi e'látásának fejlődése, amely — mint ismeretes — a Szovjetunióban ingyenes. A gyógyszerek, egészségügyi berendezések és műszerek gyártása 1953. első félévében 14 százalékkal emelkedett a múlt év első feléhez viszonyítva. Ez év első feléljen körülbelül húszmillió ember volt rendes fizetéses szabadságon, amelyet minden évijén minden munkásnak és alkalmazódnak megadnak. Jé! szemzték meg a betakarítási az örménykút! állami gazdaságiban III. Mezőgazdaság A kolhozok, gép- és traktorai- omások és szovhozok sikeresen égrelhajtották a tavaszi vetést és eijesítelték a tavaszi növények elési tervét. Az 1953. évi termés vefésterü- líj a múlt évhez viszonyítva, nö- ekedett. Jelentősen növekedett legértékesebb gabonaféleség, a úza vetésterülete. Növekedett a ukorrrépa és az olaj növények etésíerülele. Nagyobb lett az velőfüvek kaszálóterülete, bő- ült az' egynyári füvek, gumós karmáuynövényc k és si’.ónövéyek vetésterülete. Nőm teljesí- tték a tervfeladatokal a len és iirgonya vetése terén. 1952. július elsejéig, 1952. július elsejéhez viszonyítva, a gabonabetakarító kombájnok száma tíz százalékkal emelkedett. A kolhozokban a közösségi jószágállomány 1953. július elsejéig, 1952. július elsejéhez viszonyítva, a következőképpen növekedett: Telién — 4 százalék, sertés — 7 százalék, juh 11 százalék, ló — 4 százalék. A kolhozok baromfiállománya 12 százalékkal emelkedett. A közösségi állat- é» baromfiállomány növekedésének üteme azonban elmarad a tervelőirányzattól. A szovhozokban az állatállomány ugyanezen időszak alatt a következőképpen emelkedett: tehén — 8 százalék, sertés Az örménykúli állami gazdaság dolgozói jól harcolnak a szem- veszteségnclküli aratás sikeréért. Július 10-ig 1000 hold kalászost arattak le s ebből csupán 65 holdat váglak le kézi kaszával. A jó eredményt úgy érlék el, hogyr a hat kombájn és a nyolc aratőgép vezetője pontosan megkapta, melyik területen arat, kidolgozták a menetirány tervet is. Ezeket a terveket értekezleten megvitatták s módosítottak rajta a. dolgozók javaslatai alapján. így mindenki világosan látta feladatát. Ezen túlmenően, a gazdaság vezetői biztosították időben a pótalkatrészeket, az üzemanyagot. Mozgó üzemanyagraktárot létesítettek, az üzemanyagra telne >oha sem kell várni. Mozgó javítóműhelyük is van. Ha szükség van rá, a műhely dolgozói éjjel is végzik a munkál, egy kis «Mia — motor segítségével fejlesztenek áramot. Nem is volt jelentős gépi- kiesés még az aratásban. Kiváló eredményt érnek el a cséplésnél is. A Zalka Máté cséplő-brigád 400 mázsán felüti teljesítményt ér el Bredj uk-mőd- szcrrel. A géptől egyenesen a magtárakba szállítják a gabonát. Eddig 800 múzsa ősziárpát és 1972 mázsa kenyérgabonái adtak be Az aratással egy id íj ben végzik I tisztítása éjjel is folyik, a tarlóhánlást, másodvetést. AJ A jó eredmények elérését nagy- tarlóhántás és a kombájnbúza1 ban segíti az is, hogy lelkiismeretesen gondoskodnak a dolgozókról, időben megkapják kinn, a munkahelyükön az élelmet. Nem utolsó sorban segíti a feladatok jó végrehajtását az alapos verseny- értékelés. Minden este értékelik a napi eredményeket- kiírják a verseny táblára az élenjárók teljesítményeit, de a központi hangszóró is hirdeti, kik voltak aznap a munka élenjárói az örménykúti gazdaságban.
