Viharsarok népe, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-16 / 165. szám

VUuxtsai&U Héft? 1953 július 16, csülökök A békésmegyei DISZ-fiatalök ajándékokkal fogadják a megyén keresztül, a IV. VIT-re utazó külföldi küldötteket A békcsmegyci DISZ-fiatalok szorgos munkájuk melleti ajándékokat készítenek a IV. Vi- lágifjúsági Találkozó külföldi küldöttei részére. A békéscsabai Mélyépítőipari Technikum tanulói egy vasbetonozó állvány kicsinyített, clethíí és működtethető mását készítették el. A tszek-lkih állami gazdaságokból naponként érkeznek a hímzett tarisznyákban elhelyezett békeüzenetek. Ed­dig mintegy 1000 ajándéktárgy gyűlt össze a DISZ Megyebizoltságán a külföldi küldöttek ré­szére. Békés megye fiataljait a jövő héten nagy megtiszteltetés éri. A megyén keresztül utaznak a VIT-re érkező külföldi fiatalok. Az üzemek, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, termelés­ben élenjáró DISZ-fiataljaiból fogadóbizotlság alakult, amely a békéscsabai és a lőkösházi állo­máson vidám kultúrműsorral, ajándékokkal köszönti a Bukarestbe utazó külföldi küldötteket. A Ruhagyár legjobb szalagvezetője A második negyedév sikeres tel­jesítése érdekében a Ruhagyár vő l lalatvezetősége oéljutalmat . tűzött ki a legjobb fejlődést elérő sza­lagnak. Az értékelés eredménye­képpen a négyezer formt pénz­jutalmat Komlódi Gizella szalagja nyerte el azzal, hogy júniusban 122.3 százalékra teljesítették nor­májukat és csak ldváíó minőségű árut gyártottak. Ezt azzal ér­ték el, hogy Komlódi Gizella elv­társnő gondosan készíti eíő a mun­kát és a szalagja dolgozóival meg­beszéli a termelési problémákat. Ál­landóan segíti a dolgozókat, hogy vállalásaikat teljesíteni tudják. Az értékelés óta még lelkesebben dol­goznak. A szalag teljesítménye nap- rói-napra emelkedik: egyre több ruhát készítenek, ezzel is segítik kormányunk programmjának meg­valósítását. 14-én 127.8, 13-án 132.1 százalékra teljesítették normájukat a sza'ag dolgozói. INNEN - ONNAN (óból KASZAPER községben a «Lenin» tsz tagjai szorgalmas mun­kával bizonyították be a szövetkezet fölényét az egyéni gazdálko­dás fölött. Ahol a kombájn aratott, 24 mázsás átlagtermést taka­rítottak be ősziárpából holdanként. Megkezdték a búza cséplését is. A tsz-ben egy - villanycséplőgépet" is beáJKtanak, hogy meg­gyorsítsák a cséplést és az állam iránti kötelezettségük teljesíté­sét. ■ ZSADÄNY községben a kormányprogramul és Rákosi elvtárs beszédének tanulmányozása után az egyéni dolgozó parasztok is elhatározták: még jobban dolgoznak. Nagy Károly egyénileg dol­gozó paraszt átlagosan 22 mázsás ősziárpatermést takarított l>e. «Első gabonát a hazának» jelszó hozzá is eljutott, megértette an­nak tartalmát. Az életszínvonal emelkedéséhez ő is hozzá akar járulni; maradéktalanul teljesítette ősziárpa beadását. Rosszból A békésmegyei gépcsoport figyelmébe: DOMBEGYHÁZÁN a «Petőfi» termelőszövetkezetben két kom­bájn aratott, de az egyik elromlott. Arra való hivatkozással, hogy kondenzátort csak Budapesten lehet kapni, áll a gép. Vájjon mi­ért nem gondoskodott alkatrészről! a gépcsoport ? ■ A KUNAGOTAI gépállomás munkahelyein több gép rossz már pár napja és féléje sem néz senki. Hogyan akarja a gépállomás biztosítani az aratás szettiveszteségnélküli gyors befejezését? Mezőgazdasági hírek a baráti országokból Jereván. (TASZSZ) Szovjet- Urmcnyországban sikeresen ho­nosítanak meg sokféle szubtró­pusi növényt. Igv például a magasabb hegyvidékeken is jót meghonosodott már az ébenfa, a gránátalma, a pisztácia-dió és a mandula. A szubtrópusi növényeket termesztő faiskolá­ban jelenleg négyfajta meleg­ágy i növényt ápolnak. Peking. Ez év tavasza óla Hunan-tartományban, a Sziang és Juan folyók — a Jangce középső szakaszának mellékfo­lyói mentén, mintegy hétszáz­millió fenyő- és cédruscseme­tét ültettek el több mint het­venezer hektárnyi területen. Nagy erdősítések folynak ezenkívül a tartomány7 más vi­dékein is mintegy tizennyolc- ezer hektárnyi területen, IIu- nan tartomány erdősítési mun­kálataiban több mint másfél- millió különböző nemzetiségű dolgozó paraszt vett részt. Moszkva. Az utóbbi időben szovjet tudósok sok új készít1- ményt állítottak elő és bebi­zonyították, hogy ezek sikere­sen alkalmazhatók a növény- termesztésben. Ezeket az anya­gokat a fák, fűfélék, gyapot, stb. baktériumok okozta és egyéb megbetegedései elleni harcban használják fel. A kísérletek bebizonyították, hogy- az antibiotikumok nagy- jelentőségűek a növényieknél a mikrobák elleni védelme szem­pontjából. Ezek az anyagok, akár a fák törzsébe történő oltás útján, akár permetezéssel jutnak a növénybe, — szaba­don terjednek a növény belse­jében és hosszabb ideig marad­nak meg, mint maguk a bakté­riumok. Akár beoltják az olda­tot a fa törzsébe, • akár beper­metezik vele a gyümölcsfa ko­ronáját, a növényr meggyógyul és normálisan fejlődik tovább. A PROGRAMM NYOMÁN... Korszerű mosógépek kérőinek forgalomba A Mosógépgyárban nemrégen kezdték meg a nyolc kiló súlyú ruha befogadására alkalmas mo­sógép-garnitúra gyártását, ami mosó-, csavaró- és vasalógépből áll. Ez a gép megkíméli az asz- szonvokat a fáradságos munkától, mert két óra alatt elvégzi a ru­hák tökéletes tisztítását. Az új gépekből júliusban már húsz da­rabot elkészítettek. Az üzem dol­gozói most céluj tűzték ki, hogy a negyedév végéig újabb harminc darabot gyártanak. Az újtipusú mosógép-garnitúrákat egyes ke­rületeink háztömbjei és a munká­ban élenjáró állami gazdaságok* termelőszövetkezetek kapják. GyógYÜdülővé fejlesztik a mezőkövesdi Zsóri-fürdőt Mezőkövesd határában 1938- ban mintegy 900 méter mély­ségben 68—70 fokos hőforrásra bukkantak. A hőforrás mellé strandfürdőt építettek, amely «Zsóri-fürdő» néven kedvelt ki­rándulóhelye lett nemcsak a me­zőkövesdieknek, de az egész bor­sodi iparvidék dolgozóinak. A ké­sőbbiek folyamán kiderült, hogy a fürdő vize nagyértékű gyógy­víz. A Hidrológiai Társaság mis­kolci csoportja a mezőkövesdi gyógyvíz kérdésével foglalkozva a közelmúltban szakértő orvosok és az érdekelt üzemek, bányák küldötteinek részvételével érte­kezletet tartott a gyógyfürdő to­vábbfejlesztésére. A tervek sze­rint a már meglévő három me­dence mellé a dolgozók téli für­désének biztosítására üvegtetős, korszerű gyógyfürdőt építenek. Tervbevették 1 százszobás gyógy­szálló építését és elhatározták, hogy' a melegvíz felhasználásá­val melegházi primőrkertészetet rendeznek be a fürdő vendégei ellátására. Munkaegységenként 1 kiló 50 deka árpát osztunk A ké tegvházi «Népköztársaság» tsz-ben befejezték az ősziárpa cséplését. A holdankénti át­lagtermés 15 mázsa lett. A tagság úgy határozott; ha elvégezzük a cséplést, egyenesen a géptől tel­jesítjük beadásunkat. így is lett. 144 mázsa árpát adtunk be. A többi beadási kötelezettségünket a tavaszi árpából teljesítjük. Eb­ből sokkal nagyobb termés mu­tatkozik. A gépállomással ki­egyenlítjük tartozásunkat, a kö­zös gazdaság részére is bőven marad, de beadásunknak is 100 százalékig eleget teszünk. Mun­kaegységenként körülbelül 1 kg 50 dkg árpát osztunk. Akinek 310 munkaegysége van, az 4G5 kg árpát kap. Ezzel befoghatják a hízónak valót is, mert elég lesz az árpa addig, amíg megterem a kukorica. Simonka Tivadar Ké tégy háza, «Népköztársaság» tsz. Puskás Ferenc magyarbánhegyesi háromho Idas ögyéílílojJ.1 dolgozó parasztnak 1200 négyszögöl területen 1380 kg árpája termett. Amint gabonáját elcsépelte, azonnal beadott belőle 180 kg-ot. Ezzel telje­sítette államunk iránti kötelezettségét. Ezerkétszáz kg terményét pedig szabadan adhatja ef, ha a község teljesiti beadási kötele­zettségét. (Gerics István.) ♦ ♦♦ A körösnagyharsányí I-es típusú »Szabad Föld« tszcs tagsága befejezte a kalászosok aratását. Most a hordást és a borsocsépfést végzik. A tengerit kétszer kapálták meg, de vannak olyan tagok, akik háromszor is. (K. Nyári Imre.) ♦ ♦ ♦ Az újkigyósi »Ifj étet« tszoa-ben 11-én fejezték be a búza és a rozs aratását. Utána megkezdték a cséplést, az első napon 80 mázsa gabonát egyenesen a géptől szállítottak államunk raktárába. Az öthofdas konyhakertészetben a zöldségfélék kapálását végzik. (Wadi Antal, Gyula.) ♦ ♦♦ Az orosházi »Dózsa« termelőszövetkezet ebben a gazdasági élben jó eredményt ért el a konyhakerti növények termesztésében. A MEZŐK Eli zászlóval jutalmazta meg a szövetkezet dolgozóit. A szerződésben vállalt kötelezettségeket a tsz teljesítette, az első ne­gyedévben 112.535 forintot kaptak a MEZÖKERdől. Nagymennyi­ségű szabad árút piacon értéloepitet'ek. (MEZŐKER Vállalat.) (Elbeszélés) A brigádszálláson a traktoristák gadban. — röffent rá egy ismerős javarésze aludt már. Nehéz napjuk hang a közelből. Bokor Mátyás volt: hajnalban szántottak, égé-z elvtárs, a tsz párttitkára volt. Sós nap meg arattak. Két társuk éj- mégis me tea a hangjáról, jeli» is kiment tárosázni: azok pi- — Tán összevesztél a Zsofká­hentek délután. De nemhiába igye- val? — mondta nevetve az érkező, feeztek: Nagy Andris már a har- — Zsofka! — legyintett Sós madik csillagot ragasztotta a kom- János bosszúsan a kezével s egy hajújára. Brigádjuk, a Vörös pillanatra eszébe jutott Nagy Zsó- Csillag traktoros brigád első volt finak, az egyik tehenészlánynak az a körzetben. Sós János, a brigád- arca, olyan arc, melynél szebbet vezető mégse tudott nyugodtan ő még nem látott, ami még « aludni. Kiült a szállás elé, s nézte hajnali napban megcsillanó har- a csillagokat. A tanya végéből halk matnál is-szebb volt neki. — igaz, harmonikaszó szüremfett felé, ott Zsófira nem nézett rá, mikor leg- volt a tsz bognárainak, kovácsai- utóbb találkoztak, de Zsofkával nak szíjgyártóinak műhelye. Azok mégse lesz baj talán. . . mindig soká éccakáztak, RézGyurka, — Más itt a hiba, titkár elv a újgyártó traktálta őket a mü- _ mon(]fa komoran. •/ arjával. Boldog emberek - _ ki TO(e . . . u 'dolta magúban Sós Janofl es na .vöt sóhajtott. - Haj, ha az olyan könnyen — No, mit búslakodsz itt ma- menne. . . Megropogtatta a csont­jait, s aztán hozzátette: verekedni szeretnék! Bokor Mátyás meglepődött. — Verekedni? Kivel, miért? — Kivel, kivel? Az ángyommal 1 Hát nem tudja, hogy én partizán voltam a háborúban? Az volt csak a gyönyörűség! Úgy aprítottuk a szovjet elvtársikkal a nácikat, mint a répát! Most meg? Las- sankint elgémberednek az ujjaim a tespedéstől.... Bokor Mátyás kezdte lassan meg­érteni a brigádvezetőt. — Oszt, Sós elvtárs, azt gon­dolod, hogy most nem harcolhatsz? Sé>s János csak legyintett. — (Harcolhatok? No, ugyan ki­vel ? Eddig is csak simogattuk az ellenséget, most meg már egyene­sen udvarolunk neki. . . Mintha ugyan ők udvaroltak volna nekünk régen . . . — Nincs igazad, János, mért- voltak túlkapások, s ezt most meg­szüntetjük. Do a harcot nem szün­tetjük meg. Most jön csak az igazi, az »ellentámadás«. — aliogv Rákosi elvtárs mondotta. Persze, te nem hallgattad a beszédet, kint voltál a határban. De nyugodj csak meg, harc még lesz elég. Nektek talán nincs miért haroolnotok? Hogy ment a munka máma? — Hát, ment, ment. .. — A kombájnosok mit mond­tak? — Jól haladtak. A gaz még itt- ott nem a legszárazabb, de ha­ladtak. Igaz, jobban is haladhatta^ volna, levágtak volna 14 holdat is egy-egv géppel, de baj volt a váltással, nem jöttek idejében az emberek. Emiatt meg kellett áll­ni az egyik gépnek, egy óra kiesé­sük volt. A másik kombájnhoz későn hozták az ebédet. Tán 2 óra is volt, amikor a kocsi oda­cammogott az ebéddel. — Más baj nem volt? — Más baj? Hát, a zsákokkal. Ott hevertek a földön iiritetlenül. Nem hordták elég gyorsan el. Emiatt is állni kellett. — Látod, János, azt mondod, nincs mit harcolni. Van itt, osak gvőzaed — Hat mit csináljak? Verjem agyon az elnököt, vagy a növény­termesztési brigádvezetőt, mert nem néz az emberek kör.mére? — Dehogy! Beszélni kell az em­berekkel. Még kell értetni velük, az új * kormány programmja nem azt jelenti, hogy most már le­feküdhetünk a hűvösbe alud­ni. A programra azt je­lenti: még jobban dolgozzunk, mert most még hamarébb látjuk munkánk gyümölcsét, mint régen. S ami a haroot illeti: lehet, hogy te csak a géppuskázást becsülöd valamire, de az se kis harc, ha (este, a munka után, néha fáradtan, nekivágunk az útnak, aztán el­megyünk egyik-másik tanyába, el­beszélgetünk az emberekkel, felvi­lágosítjuk őket a haza ügyéről. . . Sós János eltaposta lábával a osikket, s csak hallgatott. Bokor Mátyás folytatta. — No, ha van kedved, elmegyünk RoWu&ékhoz, Bohus ma délben ha­zament, három óráig színit se lát­tuk. Kicsit a saemeközé nézünk. Nem jössz?

Next

/
Thumbnails
Contents