Viharsarok népe, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-30 / 177. szám
Vila»; proletárjai egyesüljetek! Közös szérűn csépelnek, géptől teljesítik a beadást a mezőberéuyi dolgozó parasztok A Sarkadi Cukorgyár dolgozói a karbantartási munkák jó elvégzésével készülnek a termelés beindítására 1953 JÚLIUS 36., CSÜTÖRTÖK Ara SO fillér IX. ÉVFOLYAM, Vi2. SZÁM SIE!>©SS-szervezeteink «áljának a* emberekről való gondoskodás és a munkaverseny gazdáivá Kormányunk programmjában a dolgozó nép életszínvonalának állandó emojesét tűzte célul. Egész sor intézkedés jelent meg már Nagy Imre elvtárs beszéde óta, amely a dolgozó nép munka- és szociális körülményeit kívánja megjavítani. Ilyen az árleszállítás, a szociális és étkeztetési beruházások felemelése az ipar és a mezőgazdaság dolgozóinak. Ha ezeket a rendelkezéseket, kormányunk előbbi intézkedéseivel együtt gépállomásaink, állami- és erdőgazdaságaink vezetői betartják, fokozza az a dolgozók munkakedvét. Kia’akuk összekovácsolódik ezáltal az olyan munkáskoUeklíva mezőgazdasági üzemeinkben, amely harcolni tud a munkaidő, a gépek jobb kihasználásáért, a csépiés mielőbbi l>efejezésééi t. Ezeknek a feladatoknak elvégzésében komoly tennivalójuk van MEDOSZ-szervczeleinkuek. Nekik kell elsősorban ellenőrizni, hogy mi'yena dolgozókról való gondoskodás, nekik kell a munkaverseny, a nagyobb terméseredményekért folyó harc gazdáivá válni. Egy sói’ példa vau arra, hogy az aratási, cséplési munkákban éléi t eredményeinknek — a pártszervezeteink irányítása mellett — segítői, kezdeményezői voltak MEDOSZ-szervezeteink is. Az őrniénykúti állami gazdaságban például több, mint 100 vagon gabonát csépeltek eleddig. A Bredjtik-módszerrel dolgozd Zalka Máté brigád országosan is az elsők között van. Nem kis része van ebben az üzemi bizottságnak. Precskó üb-elnölc elv társnak, aki ott van állandóan a dolgozók között. Rendszeresen megtartják a vezetőségi üléseket, az üzemi bizottság valamennyi lagja és a különféle bizottságok is szívesen végzik munkájukat. Tudják, hogy a saját ügyükről van szó. Örméuykúton nagy gondot fordítanak a dolgozók elhelyezésére, étkeztetésére, az élelem minőségi javítására, ismerik a dolgozók a különféle munkákra a normákat, időben kifizetik a béri, n terv túl teljesítése után járó prémiumot. A dolgozókról való törődés aztán fidszítja a verseny- kedved, felszínre hozza a javaslatokat, kezdeményezéseket, újításokat. Azonban nem ez az általános jellemzője MEDOSZ-szervezeteink munkájának. Több állami gazdaságunkban, főleg gépállomásainkon a dolgozók nem is ismerik a MEDOSZ-t, az csak papíron van meg. Ezekben az üzemekben aztán a dolgozók jogos panaszainak érdemleges elintézése ejsikkad, nincs, aki harcoljon a különféle szociális, kulturális, sport és egyéb lehetőségek helyes kihasználásáért. A hiányos szakszervezeti munka károsan hat ki aztán a termelésre, a tervek teljesítésére. A kőszigeti állami gazdaságban a muH év decembere óta nem tartottak termelési értekezletet, szakszervezeti napot. Nyilván nem véletlen ezután, hogy a gazdaságban elhanyagolták a növényápolást. Több, mint 50 hold föld parlag. A mezőhegyesi állami gazdaságnak is azzal magyarázható a nagyarányú lemaradása a betakarítási munkában, hogy a szakszervezet nem tudja kellően belől,eni feladatát. Nem harcol következetesen a dolgozók jogaiért, megelégszik csupán ígérgetésekkel az igazgatóság részéről. De nincs ez másként a szarvasi, medgyesegybázi gépállomásokon sem. MEDOSZ-szervezeteink munkájában jusson érvényre jobban a dolgozók iránti szeretet és felelősségérzet. A MEDOSZ Megye- bizottságának is jobbá kell tenni munkáját. Tanítsa meg az üb- clnököket a szakszervezeti munka elvégzésére, az üzemi bizottság valamennyi tagjának és a kiilönféle termelési, társadalombiztosítási, kulturális és munkavédelmi bizottságok aktivizálására. MEDOSZ-szervezeteink ne csak a hibák, panaszok összegyűjtői legyenek, hanem ott, a helyszínen orvosolják is azokat. Amikor pedig a felsőbb szervek segítségére, véleményére van szükség, egy-ogy ügy ne vesszen el a bürokrácia útvesztőjében, hanem a legrövidebb időn belül orvosolják azt. A szakszervezeti munka fő súlya az emberekről' való fokozottabb gondoskodáson legyen, ezzel érhetjük csak el, hogy állami gazdaságaink, gépállomásaink dolgozói az eddigieknél jobban részlvesznek a murikaverseny- ben, aminek a rendszeres értékelésén és tudatosításán keresztül javul a terv teljesítés, a dolgozók keresete, behozhatjuk a lemaradásunkat a csépiéinél, a nyári munkákban. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa is jusson tál a megállapításokon a MEDOSZ munkájával kapcsolatban, felhasználva az ipari szakszervezetek munkamódszerét, adjon nagyobb segítségei a MEDOSZ Megyebizotlsiígának. De ugyai ak or ellenőrizze jobban a kiadott halározulok végrehajtását, azok betartását. Komoly hiányosságoknál pedig vesse fel a felelősség kél (leset. Csak a MEDOSZ funkcionáriusok állandó nevelésével, az ellenség, a szo- ciáldeinokratizmus elleni könyörtelen harccal javulhat a mező gazdasági szakszervezetek munkája, úgy tudják beUilte.iu megyénkben is szerepüket. Farkas Sándor Párosversenyre hívjuk a mezőberényí gépállomás dolgozói! Különösen komoly feladat hárul most a gépállomás dolgozóira a bő termés betakarítása idején. Idejében, szcmveszleség nélkül kell betakarítani a termést, tovább kell vinni a dolgozó parasztok közölt a felvilágosító munkát, fel kell venni a harcol minden ellenséges megnyilvánulással szemben. -A gépállomás dolgozóitól, mint a szövetséges munkásosztály falun elhelyezett bástyáitól várják a segítséget a nagy munkák idején Iszcs-ink és egyénileg dolgozó parasztjaink. A mezőberényí gépállomás dolgozóival szemben több kifogás merült fel a cséplőgépek karbantartási munkájának el nem végzése miatt. Mi, az Alföldi Szövőgyár dolgozói biztosak vagyunk abban, hogy az esefeges hiányosságok csak átmenetiek és azok felszámolása a legrövidebb időn belül megtörténik. A termés be<jr takarítása így a mezőberényí gépállomás dolgozóinak segítségével határidőre befejeződik. Mi, üzemi dolgozók tervünk teljesítése mell-y, minőségi termelésünk további javításával harcolunk a pái t és kormányprogratnm mielőbbi megvalósításáért. Biztosak vagyunk abban, hogy a gépállomás dolgozói sem maradnak le a reájuk báiu ó feladatok megvalósításában. Ennek érdekében versenyre hívjuk ki a gépállomás dolgozóit az alábbiakban: 1933-as termelési tervünk túlteljesítése; a minőségi munka százalékos emelése az előírt szinthez viszonyítva; önköltségcsökkentés, ezen Iveiül az anyagtakarékosság betartása az anyagnormákhoz viszonyítva; Nazarova-mozgalom széleskörű elterjesztése, a gépek jó karbantartása érdekében. Az üzemi dolgozók nevében: Sehidt Györgyi»« pártlitkár, Schusziir Józsefi»« üb-elnök, Ateksxa Istvánul, Debreceni Margit, Tardi Júlia sztahánovislák. Július 24-ig a várható gabona- termésünknek 18 százalékát csépeltük el. A hét végéig 137 cséplőgép még nem állt munkába, de a dolgozó cséplőgépek átlagteljesítménye is igen alacsony, napi 90 mázsa körül van. Különösen gyenge az orosházi és a gyomai járásokban működő gépek teljesítménye. lípjven emiatt az orosházi járás a verseny ben a hetedik helyre került. A csépiés üteme nem kielégítő. Július 25-ig az előirányzott tervnek csak 37 százalékát csépeltük el. Még az élenjáró gyulai járás is cséplési tervét csak 50 százalékra teljesítette. A cséplőmunkások munkakedvét rontja az, hogy egyes gépállomásaink felületesen javították ki a gépeket, sokszor már az első napokban kiesnek a munkából. Több gépállomás pedig különféle biokra hivatkozva nem húzatta ki a rajonokba a cséplőgépeket. A körösladányi gépállomáson például 4 cséplő áll bent a mai napon is, másik négy gépe pedig a rajonba beosztva, erőgéphiány miatt nem fogott a csépiéihez. Hasonló a helyzet a békéslarhosi gépállomásnál is. A cséplő munkacsapatok közül 200 munkacsapat tett felajánlást a napi normák túlteljesítésére. Galambos Imre. felelős vezető Endrődön dolgozó cséplő munkacsapata naponta átlagosan 358 mázsa gabonát csépel yl két műszakban. Eleken valamennyi cséplőgép versenyben van egymással, a tanács értékeli a versenyt, a «cséplési híradó»-t napöntu eljuttatja a gépekhez. A gyulai járási tanács vándor- zászlót rendszeresített a legjobban teljesítő munkacsapatoknak, amelyet elsőízben a megyei versenyben is kiemelkedő Fekete Ferenc, a dobozi gépállomás felelős cséplőgépvezetőjének munkacsapata nyert el. A cséplési, begyűjtési versenyben az elmúlt héten a gyulai járás került az első helyre s ezzel megelőzte s a harmadik helyre szorította le a mezőkovácsházi járást . A járás elsősorban a dolgozó parasztokkal, termelőszövetkezetekkel való foglalkozással, kedvezmények tudatosításával és a verseny értékelését el biztosította magának az első helyet. A járásban az elmúlt héten több mint 100 dől gozó parasztot népszerűsítettek hangoshíradón, verseny- táblán keresztül. Gyulán 16 rigmus-brigád látogatja a jól dolgozó cséplőgépeket, a beadásban élenjárókat. Megyénkben eddig 9314 dolgozó paraszt kenyér-. 8520 dolgozó paraszt pedig Iakarni,ánygnbo- nabeadását közvetlen a géptől teljesítette. Áipabeudásának 84, búzabeadásának 8 termelőiszövetkezet tett eleget. Négy termelőszövetkezetünk már szabadon értékesítheti gabonáját. Gépállomásaink, tanácsaink vezetői fordítsanak több gondot a gabonacséplésre, termelőszövetkezeteinket segítsék a hordási munkában. Úgy kell dolgoznunk, hogy augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére befejezzük a cséplést, eleget tegyünk beadási kötelezettségünknek. A járások betakarítási, begyűjtési versenyének együttes állását 1. Gyulai járás, 427 pont. tanúcso’nök: Vincze Gyula, 2. Sarkadi járás, 398 pont. tanácselnök: Varjú János, 3. Mezőkovátsházi járás 373 pont. tanácselnök: Borazs Mihály, 4. Gyomai járás, 357 pont. tanácselnök: Túrák Vince, 5. Békéscsaba város, 339 pont. tanácselnök: Baitolák Andrásnál 6. Szeghalmi járás, 328 pont. tanácselnök: Kovács József, • 7. Szarvasi járás, 326 pont. tanácselnök: Hegedűs Pál, 8. Orosházi járás, 313 pont. tanácselnök: Dumitrás Mihály» 9. Békési járás. 222 pont. tanácselnök: Lestyán János,
