Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-26 / 148. szám

4 195.1 június 1« , péntek t/Üuvuatsk Héfve . A magiunk módján a béke diadaláért Endródi Gyuláné békebiaottsági tag az ecsegíatvi »Kossuth« tsaos- ben. Ö csuk, mint osatádtag jár ki dolgozni a tf-aefi 1» a férjével. Ed­dig batten 330 munkaegységet tel­jesítettek. Dolog van bőién, külö­nösen most, a növényápolás és aratás idején. Munkaközben, ki­felé menet, hazafelé jövőt van al­kalom beszélgetni a tszcs férfi és nőtagjaival — a feladatokról, h hőkéről. lyffegható és tettre serkentő az, 1 ahogyan Endródi Gyuláné a békéről beszél. Azt mondja el, amit érez, amit neki jelent a béke. Azt, hogy ő már hosszú éveklcel ezelőtt is ott lakott Ecaagfalván. S évek­kel ezelőtt — a valósághoz kivién — Ecsegpusztának hívták ezt a kávésok által lakott területet. ^Igy nagy pusztaság volt az egész lát­határ, közepében az uraság gőgös uradalmával. A földelőét éhező cse­lédek, nongyosbodó napszámosok verejtéke öntözte. Mostoha volt itt; az emberekhez minden. Ezért na­gyon hamisan hangzott az, ami­kor szájukra erőltették, hogy »Édes tozánh«. Az urak, a bizsákmányo lók, a oselédtartók is inkább ak­kor szajkózták az »Édes hazánk­at, amikor háborúba sodortak az amugyis szerencsétlen országot. — »Meg beli védeni édes hazánkat, életet adó, drága szülőföldünket a vörös rémtől« —1 hangoztatták. S elvitték Lovász Józsefet és má­kokat a frontra. Oda is vesaejtették őket a 10 és 100 ezer holdasok érdekeiért... Nem volt abban az időben soha. béke, amikor a gazdagok voltak itt az urak. Még ha az ágyuk nem bömböltek is. Az emterek mindig liáborogtak belül: az éh­ség, a megaláztatás, a nyom osztó, adó miatt, s azért, hogy a 'kes­keny földdarabjnk és diiledező há­zak felett meg-megperdült » dob [VT őst egészen más értelme ón tartalma van a békének. Sza­biid az ember. Hja kiáll a tornácra lés a messzeségbe fúrja tokiiitetét, hevesen megdobban és boldogság­gal telik meg a szive. Uj, rohamo­san fejlődő községet lát maga előtt. Az újonnan épült házak már-már elzárják a láthatárt. Valamennyi házból vezetékes rádió hangja szű­rődik ki. S nincs osaíád, ahol órákig ne tudnának beszélni az őket ért örömökről. Hasonlók azok az örömök az Endródi család örö­meihez. Az Endrcdiék öröme az, hogy a négy gyerek, a legkisebb kivételé vei, iskolába jár és szorgalmasan tanul. A legtnagyobbik, Anna, gim­nazista. Magas, életerős lány. A boldog jövő biztos tudata csillog: tekintetében. Ő is formálja a jö­vőt. Tanul, s dolgozik érte most a nyári szünidőben. Évvégén 4-es bizonyítványt hozott haza. Gyula gyerek pedig szín 5 őst az általá­nos iskola VII. osztályából. Ö most nines otthon. A Balaton part jón, az úttörők üdülő táborában élvezi mindazt a sok jót. ami­vel népi demokráciánk jutalmazza a szorgalmasokat. Ke T e nagy obb öröm ezeknél a szerető szülői sziveknek ? Nem ©lég ösztönzés-e ez arra. hagy jobban és egyie jobban dolgozzanak. End- rédiék drflgoznak is a tszcs-ben a békéért, a még boldogabb jövőért. jOsakhogy Ecsegfalván is akad- tak és most is akadnak még olyanok, akik nem értették és nem értik ezt. De éppen azért alakí­tottak békebizottságot az előrelá­tók, hogy kisgyűíéseken, egyéni be­szélgetések alkalmával megértes­sék velük. A »Kossuth« tszcs-ben működő békebizottsiíg tagjai nem ismernek fáradságot. Kndrédi Gyu­láné, Lovász József né, Seller Zsig- mond és Endródi Dezső nem fogy­nak ki sem a felvilágosító szó­ból, sem a türelemből. E kettő együtt hozza meg a kívánt hatást. Endrédiné a Béke Világtanács ülé­sének tiszteleté» hét bókevédelmi szerződést kötöttek. Azok. akik szerződést kötöttek a jó növényápo­lásra, a termelés növelésére, az állammal szembeni kötelezettség teljesítésére, könnyen megértették miről van szó. De mit csináljon az olyanokkal, aldk még csak dol­gozni sem járnak ki, mint- Habi Gyulán©? Pedig a sok eső nagyon magasra növelte a gyomot min­den növényben. Vigyen hozzájuk bókevédelmi szerződést f Nem. Előbb a munkának kell megnyerni, az ilyeneket. Majd aztán a fel­ajánlásnak. Elment hát Rabi Gyu­lámhoz, de ő azzal akart kibújni a munkábajárás alól, h-c^gy ».mi­nek dolgozzon az ember, kevésl a kenyér.« — Bizony, kevés termett tavaly — hagyta rá Endrédiné. S most is kevés te»m ... — Hogyan? — nézett rá meg­ütközve Rabi Gyuláné — hiszen jó az időjárás, szép a búza. . . — Csakhogy a kenyérhez cukor is, mag zsir is kell. Már pádig a, »Kos&uth« tszcs cukorrépája, ku­koricája. -gyapotja gyonnos, mert azok, akiknek kapálni kellene, ott­hon zsörtölődnek, hogy ez is ke­vés, az is kevés. Ahelyett, hogy azon igyekeznének, hogy minden­ből több legyen, hogy ne menjen kárba az, amit meg lehet- termelni. lyfit- lehet az ilyen szavakra válaszolni? Legfeljebb el te­het pirulni és a pirulást néhány szabadkozó szóval leplezni. Aztán este későig gondolkozni és másnap reggel, meg azután mindig ki­menni dolgozni, hogy bőven te rém jen mindenből, hogy bélié és jólét legyen. Rabi Gyuláné is kinn dolgozik már állandóan. S hozzá hasonlóan csaknem valamennyien azok, akik eleinte húzódoztak. Eralyó Miklósné is sokáig ke­reste a kifogásokat.. Öt Lovász J ó- zsefné látogatta meg. Azóta meg­változott a nézete. Két fia a nép hadseregben őrködik a béke felett. Ö meg a tsz-ben dolgozni;. Neveli a kisebbeket-. És nem lakárhogyan. Erzsébet je'eaen végezte az ál ta­nús iskolái, s ősszel gimnáziumba adja Békéscsabára, — Én már idős vagyok — mond­ta Fralyónénak —• mégis minden nap kinn vagyok a tszcs földjén és dolgozom.# Nem hagyhatjuk a növényt a gyomok martalékául. Gyere te is velünk dolgozni. Ni szén fiatal vagy, erőd is vau a dologhoz .... lMem is hiányzik most már 1 ~ Eralyóné sem és más sem a munkából a- »Kossuth« tszcs asz szunyái közül. Még most is szi­vükben visszhangzanak azok a sza­vak, amelyeket a Béke V ilágta- naos ülésén részvevő küldöttek mondottak el. Hallgatták a rádió közvetítéséből. Milyen találóan mondotta az angol Monica Eeltoxi: »Valamennyien — Magyarország népe és az én angol népem is — adósai vagyunk az emlrerisegnek és a jövőnek. Mindannyian a ma­gunk módján és adott körülmé­nyeink kö7*.t harcolhatunk, s így is kell, hogy harcoljunk a béke diadaláért az egész világon . . .« S az ecsegfaívi »Kossuth«'tszcs asszonyai harcolnak is a maguk -mólján a békééit. Kukk Lur . Rádió Juni u> 26., *>óntek Kossuth Rádió 6.00 Levelezőink jelentik- 11.30 Hang­lemez. 12-10 Könnyű liangszerszólók. 12.30 .Hanglemezek. 13.00 A magyar rádió népi zenekara. 13 30 Zenés részletek a Déryné c. filmből. 14.15 Úttörő-híradó. 11.35 A magyar rádió kisegyüttese. 15 30 Népi együttesek műsorából. 16.-10 Erő — egész­ség. Előadás. 10.20 A gyermekrádió mű­sora. 16.30 Uttörő-sporthíradó. 16.45 Orosz nyelvlecke. 17.00 A magyar rádió disz­pécserszolgálata. 17.10 Történész-kongresz- szus. 17.25 Kantáták a sztálini törvényről. 18.00 Nemzetközi kérdések. Előadás. 18.15 Tánczene. 20.00 Tíz perc külpolitika. 20. to Jó munkáért szép muzsikát. 2040 A ma­gyar rádió szimfonikus zenekara. 21-30 Tánczene. 22.25 Magyar művészek ope­raestje. 2325 Népi demokratikus orszá­gok zenéje. Petőfi Rádió 7.00 Fuvószehe. 7.35 Színes muzsika. 8.15 Szórakoztató zene. 9.15 Tündér Ilona. Magyar mesejáték. 10 10 Bántay Tivadar oboázik. 10.30 óvodások műsora. 10.50 A gyermekrádió műsora. 1100 Régi operák­ból. 15 00 Részletek Huszka Jenő operett­jeiből. 15.30 Zenés irodalmi műsor. 10.00 A Német Demokratikus Rádió műsorából. 10.10 Szív küldi... 10.50 Szovjet napok — szovjet emberek. 1705 Kodály: Háry János —-» szvit. 17.40 Termelési híradó- 17.55 Bekét akarunk. 18.10 Tánczene VIHARSAROK NÉPE az MDF Dékésmegyei Pártbizottságának lapja. Szerkeszti a - szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Nagy Antál. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Sztálin-út 7., I. emelet. Telefon: szerk.: 22-85, kiadóhiv.: 21-70. Békési Nyomda, Békéscsaba. Felelős nyomdavezető Botyánszky Pál. II városi bajnokság második fordulójának sorsolása Június 27—28: < 'tatarozó—V. Meteor, Kinizsi — Posta, Kötöttáru—Szikra, Pamutszövő—Agyagipar II., Ruhagyár—Dózsa IL, Vasas—Loko­motív II.. Szabadnapos: Honvéd. Július 4—5: Ruhagyár—V. Meteor, Vasas—Tatarozó, Honvéd—Szikra, . Kinizsi—Agyagipar IL, Kötöttáru—Dózsa IL, Pamutszövő.—Loko­motív H. Szabadnapos: Posta­Július 11—12: V. Meteor—Vasas, Lokomotív II—Ru­hagyár, Dózsa II— Pamutszövő, Agyag­ipar IL—Kötöttáru, Szikra—Kinizsi, Posta Honvéd. Szabadnapos. Tatarozó. Július 18—19: l Tatarozó—Ruhagyár, V. Meteor—Pamut- szövő, Lokomotív II —Kötöttáru, Dózsa JL- Kinizsi, Agyagipar II — Honvéd, Szikra —Posta, Szabadnapos: Vasas. Július 25—26: Kötöttáríi—V. Meteor, Pamutszövő—Ta­tarozó, Ruhagyár—Vasas, Posta—Agyag ipar II , Honvéd—Dózsa II, Kinizsi—Lo­komotiv IL, Szabadnapos: Szikra. Augusztus 1—2: Vasas—Panni tszövő, Tatarozó—Kötöttáru, V. Meteor—Kinizsi, Lokomotív IL—Hon- .véd, Dózsa II.-Posta, Agyagipar II— Szikra. Szabadnapos: Ruhagyár. Augusztus 8—9: Honvéd—V. Meteor, Kinizsi—Tatarozó. Kötöttáru—Vasas, Pamulszövü -Ruhagyár, Szikra—Dózsa IL, Posta—Lokomotív U, Szabadnapos: Agyagipar H. Augusztus 15—16. Ruhagyár —Kötöttáru, Vasas — Kinizsii Tatarozó Honvéd, V 'Meteor- Posta Lo­komotív II. -Szikra, Dózsa ll -Agyag- HpAr II- Szabadnapos Pa inul szövő. Augusztus 22—23: Szikra—V. Meteor, Posta—Tatarozó, Honvéd—Vasas, Kinizsi—Ruhagyár, líő töltáru—Pamutszövő, Agyagipar II.—Lo­komotív II. Szabadnapos:Dózsa IL Agusztus 29—30: Pamutszövő—Kinizsi, Ruhagyár—Ilon véd, Vasas—Posta, Tatarozó—Szikra, V Meteor—Agyagipar II., Lokomotiv II— Dózsa II. Szabadnapos: Kötöttáru. Szeptember 5—6: Kötöttáru—Honvéd, Panuitszövő—Posta, Ruhagyár—Szikra, Vasas—Agyagipar IL, Tatarozó—Dózsa II., V- Meteor—Lokomo­tiv IL Szabadnapos: Kinizsi. Szeptember 12—13: Dózsa II.—V. Meteor, Agyagipar II— Tatarozó, Szikra—Vasas, Posta—Ruhagyár, Honvéd—Pamutszövő, Kinizsi—Kötöttáru. Szabadnapos: Lokomotiv II. Szeptember 19—20: Lokomotiv II.—Tatarozó, Dózsa IL— Vasas, Agyagipar II.—Ruhagyár, Szikra - Pamutszövő, Posta—Kötöttáru, Honvéd Kinizsi. Szabadnapos: V. Meteor. MOZI SZABADSÁG FILMSZÍNHÁZ, Békéscsa­ba Június 20-áii: «Harmadik csapás». BRIGÁD FILMSZÍNHÁZ, Békése, aha. Június 25 —jul. 1: < Angyallal nyaraltam.» TERV FILMSZÍNHÁZ, Békéscsaba. Jú­nius 21—2G c Janika.» PARTIZÁN FILMSZÍNHÁZ, Orosháza. Június 25 -28: < Solvey titkos aktái.» Bf; KE FILMSZÍNHÁZ, Orosháza. Jú­nius 25- 30. «Első hangverseny.­PETŐFI FILMSZÍNHÁZ, Gyula Jú­nius 25—28: «Tövis és borostyán.» Szovjet kolhozisták életéből A gépállomások nogy erőpróbája — a gabonobetakarítás Azeri — a tüzek földje ... Azerbajdzsánban gazdag olajmezők vannak, ahol egykor gyakran kigyulladtak az olajkutak. Ezért neveztek ezt a földet a «tüzek földjé»-nek. A mugani sztyeppe beláthatatlan térségein, ahol hajdanában csak tevetüske termett, aranyló kalásztengert ringat már a szél. Valaha régen Azerbajdzsán parasztjai még gondolni sem mertek arra, hogy eljön az idő, amikor dús termést hoz itt is a föld. A Kommunista Párt és a szovjet kormány azonban gépekkel látta el a «tüzek földjén» a parasztokat. Ezt a segítségei sokra érté­kelik az azerbajdzsáni kolhozparaszlok. Az öregek még jól emlékeznek az 1918-as állapotokra, ami­kor 100 azerbajdzsáni paraszt közül csak kilencnek volt vasekéje. Azóta megváltozott a helyzet a mugani sztyeppén is. A mező- gazdasági gépek segítségével legyőzték a nehézségeket és ahol ré­gen csak tcyelüske termett, ma már bőségesen árad az «aranyfo­lyam». Azerbajdzsánban megkezdődött az aratás! A mugani sztyeppén, Szoljanszk határában, az «Azizbekov»- kolhoz földjein kezdődött meg elsőnek a nagy munka. A minap koráu reggel kiment a határba Aga Kuli Tagijev, a Ú. növényter­melő brigád vezetője és Rusztamov agronómus. Sorra járták a táblákat és megállapították: az árpa kombájn-érettségben van, meg lehet kezdeni a betakarítást. Sirali Alijev és Husszein Mamedov, a gépállomás kombájnve­zetői a hír hallatára nyomban kivonultak az «Sz-6»-os kombájn­nal és az «Sz-4»-es magajáró kombájnnal. A 17 éves Szibir Kja- ziinov traktorvezető kipirult arccal, izgatottan járkált a géjM-.k körül, ami érthető is. Mint traktorvezető, most először vesz részt a kombájn-aratási munkában. Az a megtiszteltetés érte, hogy reg­gel majd az ő gépe kezdi meg elsőnek a munkál a kolhoz föld­jein. Édesapja: Aga Baba Kjazimov büszkén tekintgetett fin felé. Ö tanította a szakmára és a traktoros-brigád vezetője úgy ren­delkezett, hogy az idei aratásban egymást váltsák majd a mun­kában. Hamarosan megérkezett a lakókocsikhoz a kolhoz szakácsnője s megkérdezte, mikor kívánnak étkezni. — Annyi bizonyos, hogy nem sok időt vesztegetünk majd az evésre. Sietünk a betakarítással — válaszolta az egyik kombájn- vezető. Éjszaka megérkezett a gépállomás vándorműhelye is. Gcjdar Izmailov főgépész még egyszer alaposan megvizsgálta a gépeket. A reggeli órákban aztán, — amint a harmatképződés már el­múlt, munkához kezdtek a kombájnok. Azóta valósággal megelevenedett a határ. Egymás után ér­keznek a tehergépkocsik és szállítják a szerűkre, onnan pedig a begyűjtési helyre az újtermésű árpát. A folyamatos munkát jól összehangolt munkaterv biztosítja. A jó felkészülésié,1 a munkák összehangolására különösen nagy szükség volt az idén, mert az aratás egybeesik a szénabctakarítással és a növen^IjÄlalsal." Megkezdődött már az aratás a mugani sztyeppe többi kol­hozának földjein is. A szoljanszki kerületben az idén az árpa és a búza 96 százalékát" már kombájnokkal takarítják be. im felelőssége! a nevénppelás Irán! a nsezőiieréayi „Vörös Csillái“ isz-ben A szénáit© takarít ásnál nálunk nagy hiba volt, 15 kataszteri holdon tönkrement a heneszena, mert nem. intézkedtek kellő időben, hogy a tagság kijöjjön, ne a piacot járják. Laza a mun­kafegyelem, sokat kellene ezen változtatni, hogy rendesen halad­jon a tsz munkája. Nem lehet láLni a gyomtól a tengerisort, még mindig a takarmányrépát, meg a gyapotot kapálják. A tagok nagyrésze 7 órakor jön dolgozni s mire munkába állnak, 8 óra is van. Délután 5 órakor meg szállingóznak haza. A háztáji te­rület művelésére nagyobb gondot fordítanak, mint a közösre. Az ilyen időkiesések naponta legalább 150 órát jelentenek, pedig itt a rengeteg munka. Mi lesz a kapálással, ha nem használjuk ki a jó időt. Hiba, hogy az elnök elvtárs sem törődik ezekkel a dolgokkal eleget, nyolc hónapon keresztül csak egyetlen egy­szer nézte meg a vetésterületet. Ezen a hibán javítani kellene. Sajnos, a párUaggyűlésekre sem jön eh az a kifogása, hogy most ilyen, vagy olyan gyűlés volt s ez szerinte fontosabb. Gsjernyifc Pál Mezőberéuy, Vörös Csillag» tsz. ★ Csjernyik elvtárs helyesen bírálja a csoport munkáját, a cso- poríe.taöknek, aki felelős a csoportban mim!» lóri, sokkal na­gyobb gondot kell (ordktni a munkák megszervezésére. Ehhez igen nagy segítséget adna neki a pártkiggyíílés, súlyos hiba te­hát, ha nem" vesz részt rajta. D* azért fetelős a párliitkár «ívtam is, akinek állandóim ellenőrizni kelfen« a csoport műnké jdt, a vezetési. Szükség van alapos felvilágosító, politikai munkára a ta­gok között is, «nélkül elképzelhetetlen a növényápolás siker®. Kiállítás ny ílik a Múzeumban «Az eke története» címmel kiállítás nyílik a békéscsabai Munkácsy Mihály múzeumban 1953 június 28-án délelőtt 11 órakor. A kiállítást Farkas Sándor tanár, a Társadalom és Ter­mészettudományi Ismeretterjesztő Társulat szakosztályi tit­kára nyitja meg, a város dolgozóinak nevében a Városi Ta­nács "Végrehajtó Bizottsága veszi ót, A kiállítás július 26-ig lesz megtekinthető A megnyitásra és a kiállítás megtekintésére a belépés díj­talan. Társadaton» és Természetíodományi Ismeretterjesztő Társulat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents