Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-25 / 147. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! R. Balogh János kombájnista teljesíteni akarja vállalását Egyesek csak a háztájiba, meg a haszonbéres földre járnak dolgozni AZ MD P BÉKÉS MEGY El PÁRT BÍZOTT S Á G Á N A K LAPJA , 1953 JÚNIUS 25, CSÜTÖRTÖK Ára SO fillér IX. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM TÁVI RAT VIHARSAROK NÉPE SZERKESZTŐSÉGE, • Békéscsaba A gépállomásunkhoz tartozó .Béke" termelőcsoport ősziárpáját learattuk, elcsépeltük. A termelőcsoport be­adását 100 százalékban teljesítette. Sándor Imre főagronómus, vésztői gépállomás Már most, a félév befejezése előtt készüljünk a következő negyedév beindítására Egész népgazdaságunk — és ezen belül iparunk — a terv- gazdálkodás következtében mérföldé« léptekkel halad előre. Ter­mészetes, hogy eddigi fejlődésünket még fokozni kell és ez nagy követelményeket támaszt iparunk vezetésével szemben. Iparunk és ezen belül üzemünk, a Gyulai Harisnyagyár fél­éves tervünk befejezése és a harmadik negyedéves tervünk bein­dítása előtt áll. A következő negyedévben a feszítettebb felada­tok, az eddigieknél nagyobb előrelátást és szervezettséget köve­telnek meg mindannyiónktól. Már most, a félév befejezése előtt úgy kell előkészíteni a következő időszak munkáját, hogy a terv befejezésének lendületével tovább menve az első naptól kezdve egyenletes, ütemes termeléssel biztosítsuk tervünk minden részle­tében való teljesítését. Rákosi elvtárs december 15-i országgyűlési beszédében kiemelte az egyenletes, ütemes termelés fontosságát és rámutatott iparunk ezen a téren mutatkozó hibáira: «A mi iparunk általános hibája még mindig, hogy nem tud egyenletesen, ritmikusan termelni. A hónap első dekádjában nagy a lemaradás, amit az utolsó dekádban túlórázással, rohammunká­val igyekeznek behozni. Hasonlóan ismétlődik ez a negyedéves ter­veknél. Jelentkezik ez az egész esztendő termelésében, ahol az év elején történő lemaradást a tervév végén kapkodó munkával, túlórázással igyekeznek pótolni.» Rákosi elvtárs bírálatát és tanítását szemelőtt tartva szervez­zük meg a következő negyedéves tervünk elindítását. Az előkészí­tés munkájában első a tervezés. — Üzemünk körülbelül két éve új módszerrel, zártciklusban dolgozik. Ez iparágunkban egyedül­álló módszer, amellett, hogy nagy előnyökkel jár, sokkal maga­sabb vezetési színvonalat követel meg, mint a régi műhely gyár­tás. — Már rögtön a tervek elkészítésénél figyelni kell arra, hogy egy időben, egy-egy gyártmányból minél nagyobb menny isé­get készítsünk. Ezért a tervezésnél a főmérnöknek, a tervosztály­vezetőknek és a fődiszpécsernek meg kell beszélni a feladatokat. A nagy mennyiséget képviselő gyártmányokat el kell osztani ne­gyedévre, a kisebb mennyiséget pedig egymásután gyártjuk le. Elértük, hogy a kevésbbé munkaigényes helyeken is egy dolgozó csak legfeljebb egy-két gyártmánnyal foglalkozik, ami feltétlenül emeli termelékenységét. A termeléshez legelőször is biztosítani kell a szükséges gé­peket. Ezért üzemünkben rögtön a gyártmányok kijelölése utón kiszámítottuk a gépszükségletet és ennek alapján TMK-szerve- zetünk (tervszerű megelőző karbantartás) megkapta feladatát. Eszerint 60 üzemen kívüli gépet üzemképes állapotba kell he­lyezni. A TMK részlegünk nagyobb követelményeknek megfele­lően szervezettségét magasabb színvonalra emelte és a tervidőszak kezdetére biztosítja a szükséges gépeket. Nagy* gondot kell fordítani arra — különösen a munkaverseny sikeres vezetése érdekében —, hogy minden dolgozó ismerje az üzem tervét és azt, hogy abból mennyit kell neki teljesíteni. Ezért az előző adatok felhasználásával egyénekre bontjuk az üzemré­szek tervét és biztosítjuk, hogy a dolgozók ugyanazon a gépen és gyártmányon maradjanak a negyedév folyamán. A tervidőszakot megelőző hó 25-ig elvégezzük a gépek és a dolgozók elhelyezését. Ezt természetesen nem fejből végezzük, hanem egy táblán, amely az egész üzem elhelyezését mutatja és amelyen a dolgozókat és a -gépeket cserélhető táblácskák jelzik. A táblát a beállítás után is állandóan használjuk a termelés ve­zetéséhez. Mindig a legjobb megoldást keressük, jjogy az egyes dolgozók cserélését, vagy áthelyezését más gépre a minimálisra csökkentsük a termelékenység fokozása érdekében. A dolgozók és a gépek táblán való beosztása utál a hónap utolsó napján át­rendezzük a gépeket az új beosztásnak megfelelően és a követ­kező nap hozzákezdünk az új tervidőszak ütemes teljesítéséhez. A beállításnál és az egész gyártási időszak alatt különös gon­dot kell fordítanunk a folyamatosság biztosítására. Ez a terve­zésnél azt jelenti, hogy az egymásután következő műveletek dol­gozóit helyes arányban állítjuk be, számítunk felfejlődésükre és az egész tervidőszak alatt állandóan vigyázunk a helyes arányok betartására. Nagyon kell vigyáznunk, hogy a harmadik negyedév folya­mán, de különösen az elején ne következhessen be lemaradás. Tehát gyors adatszolgáltatással állandóan figyeljük a termelést: ahol a legkisebb lemaradás van, rögtön javítunk rajta. Vigyá­zunk, hogy ne kerülhessen sor a hónap- — vagy a negyedév- -— végi hajrázásra, mert tudjuk, hogy csak az ütemes, egyenletes ter­melés biztosítja a minőségi, önköltségi, tervszerűségi előírások be- iutását. Vermes Tibor főmérnök, Gyulai Harisn yagyár. flegyénk meg? mindig? a/ utolsó lielyen till a ]iövenyai»olti$i versenyben Gyorsítsuk meg a növényápolás ütemét Járásaink sorrendje a növényápolást versenyben a június 20-1 értékelés szerint: Megyénk még mindig az utolsó helyen áll az országos növény- ápolási versenyben. A legutóbbi értékelés szerint a soronlévő nö­vény ápolási munkáknak csupán 47.7 százalékát végezték el me­gyénk termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai. A legsúlyosabb lemaradás a kuko­rica kapálásánál mutatkozik. Kukorica vetés terülő! ütik alig több. mint 75 százalékán vé­gezték el eddig az első ka­pálást. Hasonlóan elmaradt a második jkapáláb' s a harmadik kapáláshoz még alig néhány helyen láttak hozzá. De bőven van még tennivaló a cukorrépa egyelésénél, kapá­lásánál is. Egyes helyeken igen súlyos a lemaradás még most is. Bár az eluvult héten történt vál­tozás a uövéuyápolási munkák terén, gyorsult a munka, még­sem lehet azt mondani, hogy minden lehetőséget kihasznál­tunk a növényápolás meggyorsí­tására. Egyes szövetkezetekben még mindig nem vonják be mun­kába az asszonyokat s csiak a tár­sadalmi erők segítségére várnak, A békéscsabai «Előre» tsz- ben például naponta számos üzemi munkás segíti a snö­1. Mszőkovácsházi járás, tf'iácsatnök: Borusss Mihály, mezőgazdasági osztály vezető: Don László. 2. Orosházi járás, tanácselnök: Dumitráe Mihály, mezőgazdasági osztály vezető: Ungi Imre. 3. Szarvasi járás, tanácselnök: Hegedűs Pál, mezőga zdasági os ztályvezető: Vida János. 4. Békési járás, tanácselnök: i/ostyán János, mezőgazdasági osztály vezető: Kiss Máté. 5. Gyű ai járás, tanácselnök: Vincze Gyula, mezőgazdasági osztályvezető: Mórocz István. 6. Sarkad! járás, tanácselnök: Varjú János, mezőgazdasági osztályvezető: Debreceni Mihály. 7. Szeghalmi járás, tanácselnök: Kovács József, mezőgazdasági osztály vezető: Ombódi Sándor. 8. Gyomai járás, $áaáo0dhiőki Túrák Vince, mezőgazdasági os ztály véaető: Arató József. 9. Békéscsaba város, tanácselnök: Bartolák Andrásnál mezőgazdasági osztályvezető: Liker Mátyás. vényapolási munkát, «I» ugyanakkor szép számúra! vannak olyan asszonyok, csa­ládi agok a Isz-bcn, akik; még most som járnak ki dol­gozni. Pártszervezeteink egyik ige» fontos feladata, hogy a népne­velők segítségével megmagyaráz­zák a szövetkezeti tagoknak* jövőesztendei kenyerünk, a bő­séges termés múlik azon, hogy most hogyan veszik ki részüket a munkából. Szükség van arra is, hogy felelősségre vonják azo­kat, akik hanyagságukkal a ter­méseredményeket csökkentik. Szűcs Bálint, az orosházi „Dózsa44 tsz tagja: Jobban harcolunk a béke ügyéért, ha fokozottabb erővel végezzük a növényápolást Nagy megtiszteltetés ért en­gem, rajtam keresztül termelő­szövetkezetünket: résztvettem a Béke Világtanács budapesti ülé­sén. A saját szememmel láttam, hogy a különféle fajú és nem­zetiségű dolgozók mind békét akarnak. Láttam az egységes ki­állást. amellyel a Béke Világla- uács felhívását fogadták. Hallot­tam a koreai, indiai, a, gyarmati és félgyarmati országok hókébar- cosainak felszólalásait. Elmond­ták’, hogy milyen embertelen kö­rülmények között harcolnak a lét­ért, a betevő falatért, küzdenek a szabadságuk, függetlenségük ki­vívásáért. Elgondolkoztam azon, hogy nem is olyan régen az én sor­som, megyénk, országunk sok­százezer dolgozójának a sorsa ha­sonló volt. Tizennyolc évig gaz­dasági cseléd voltam, a jelenről, arról, hogy most több, mint há­romezer hold föld gazdája lehe­lek, a gép segíti a munkámat, nem is álmodtam. Feleségemmel, három családommal dolgozom a termelőszövetkezetben. Eddig több, mint 500 munkaegységei szereztünk, az év végéig pedig el akarjuk érni az 1000 munka­egységet. A Béke Világtanács ülésén rá- jöltem arra, hogy nem elég csak saját magammal törődnöm, ha­nem többel kell foglalkoznom tern ve I ő s zö ve t keze 1 ü n k t a g i a i v a 1 is, hogy még egységesebben h-eiyt- állhassunk mi is a munkában, a békeharcban. A «Táncsics»-brigád, amelynek a vezetője vagyok, nem dolgozott eddig jót. Igen lemaradtunk a növényápolással, pedig már az aratáshoz is hozzáfogtunk. El fo­gom mondani most brigádomban, városunk többi termelőszövetke­zetében, hogy azzal harcolunk legjobban a béke ügyéért, ha még fokozottabb erővel látunk hozzá a növényápoláshoz, mozgósítjuk tagjainkat, a családtagokat, har­colunk az időbeni aratásért, az­ért, hogy minden szem gabona minél hamarább a magtárba, a dolgozó nép asztalára kerüljön.

Next

/
Thumbnails
Contents