Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-24 / 146. szám

I#S3 jmiiiiM 24., s/<-r<Ii»t ( .-------------------------------------------------------------------------—---------------------------------------- viUa'í.&aio.lt népe, Á llami gazdaságaink kombájnvezetői csatlakoztak a 400 holdas mozgalomhoz Állami gazdaságok igazgatói, fő- let, ahol a gépek aratnak, bizlo- agronómusai, főkönyvelői közös sítva van a cséplőgépekhez is a értekezleten beszélték meg az ara- szükséges munkaerő,. . lássál, betakarítással kapcsolatos feladatokat. Bognál- István elv­társ, az igazgatóság vezetője tar­tott beszámolót. Beszámolójában elmondta, hogy sok- hiányosság volt az állami gazdaságokban, nem készültek fel jól az aratás­ra, Ivelakarílásra, hanyagai javí­tották a gépeket. A beszámoló illán a gazdaságok igazgatói mondták el, hogyan készültek fel az aratási munkára. Elmondták, hogy már ki van jelölve a terü­Június 18-án a felsőnyomásj állami gazdaságban a gazdaságok főgépészei, kombájnvezetői részé­re gyakorlati bemutatóval egybe­kapcsolt értekezletet tartottak. A beszámoló utáni hozzászólások­ban több javaslat és felajánlás történt. Czövek Imre, a tövis- kosi állami gazdaság főgépésze elmondta, hogy helyes lenne, ha a gyárak a kibocsátott gépekhez szükséges védőberendezéseket is elkészítenék. A gazdaságnak sok­kal nehezebb az új gépekre el­készíteni a Védőberendezésekül, mint a gyáraknak. Mező Aulai, a köröstarcsai állami gazdaság kombájnvezetője elmondta, hogy ő nemcsak 400 kát. hold levágá­sát vállalja, hanem ígéri, hogy 500 tonna gabonát takarít be. Mező Antal vállalásához csatla­koztak a gyulai, kőszigeti, tövis- kési, kétegyházi, felsőnyomási dombegyházi, ballonjai és vész­tői állami gazdaságok kombájn­vezetői is. A csorvási állami gaz­daság kombájnvezetői 500 kai. hold learatását és 640 tonna ga­bona betakarítását vállalták. Levelezőink bírálata nyomán: „A gyomai csemetekert vezetőjét azonnali hatállyal elbocsátottuk“ A kulákok rémhírei, kulákszabotázsok, a tanács megalkuvó magatartása hátráltatja a növényápolást Szarvason A szarvasi járás községeinek a növényápolási munkák sikeréért folytatott versenyében Szarvas a sereghajtó. A járásban úgy véle­kednek: «Szarvas kölönc a nya­kunkon!» Erősen lemaradtak a kukorica, napraforgó és cukorré­pa első kapálásával, a második­hoz alig fogtak hozzá. — Sok volt az eső, meg az emberek nem nagyon mozognak kint a földeken — vélekedik a lemaradás okáról Nyemcsok Já­nos, a községi tanács mezőgaz­dasági osztályának vezetője. Vájjon miért «nem nagyon» dolgoznak a földeken? Hiszen le­het dolgozni. Ezt bizonyítja a harminc dolgozó paraszt példája, akik kétszer megkapálták növé­nyeiket és hozzáláttak már a har­madik kapáláshoz is. Az elmúlt két héten négy ku­lákot vettek őrizetbe a növény- ápolás szabó tálasáért. Szloszjár Mátyásné (III., 256. sz. alatti la­kos) kulákasszonyt pár nappal ez­előtt vonták felelősségre, mert a kukorica, napraforgó és cukor­répa kapálásához még hozzá sem fogott. Intő példa lehetett volna számára fia esete, aki hasonló vétségért két héttel ezelőtt ke­rült bíróság elé. Ugyancsak pár napja leplezték le Janurik György (ÍV., 277. sz. alatti lakos) kulá- kot a növényápolás elhanyagolá­sáért. A község határában aljas ak­namunkát, rémhírterjesztést foly­tatnak a kulákok. A rémhírek ha­tására a «Bem» tszcs-ből négyszer zavarták el a szarvasi gépállomás traktorát, amely segíteni akart nekik a növényápolásban. Végül megértették, hogy a jól végzett munka sokkal többet jövedelmez, mint amennyit a gépállomásnak a növényápolásért fizetni kell. A tanács megalkuvó a kulákok aknamunkájával szemben, sőt nem is tud arról. Az elnököt, a mezőgazdasági osztály vezető­jét ritkán látni kint a határban. Rémhíreket terjeszteni pedig sen­ki sem jön az íróasztal elé. A községi pártszervezet felve­szi a harcot a kulákok akna­munkájával szemben. A legjobb népnevelőket mozgósítják a nö­vényápolásban erősen lemaradt területekre. Kisgyűléseket szer­veznek a tanyavilágban, megma­gyarázzák a dolgozó parasztok­nak, hogy a növényápolás idő­ben történő elvégzése egyéni ér­dekük. Az állam iránti kötele-] zettségek teljesítése után termé­nyeikkel szabadon rendelkeznek. Jd. Dohányos András, a békéscsabai gépállomás sztahanovista traktorvezetője: „Munkámmal akarom kifejezésre juttatni, fiogry egyetértek a Béke Yilágtanáes felhívásával“ Örömmel olvastam a Béke Vi­lágtanács ülésén elhangzott felszó­lalásokat. A vasárnapi «felhívás is valamennyiünk számára a legdrá­gább«! foglalkozott : a békével. Ali­hoz, hogy országunk, megyénk az elmúlt évektwm igen sokat fejlő­dött, változott, épült, béke kel lett. A békének köszönhetem én is, hogy hét családomat tiszteeégesen nevelhetem, nem a bizonytalanság, a holnaptól való rettegés a sorsom, Sírni a múltban volt. A felszabadu­lás előtt semmi!» vettek. Ma jó munkám után az elmúlt év őszén sztahanovista kitüntetést kaptam. A. tavaszi tervein teljesítésénél jó eredményt értem eí. A nyári tervem teljesítésénél is jü munkámmal akarom kifejezésre juttatni azt, hogy egyetértek a Béke Világtnnács felhívásával. Gé­pem a nagy munkára előkészítet­tem. Az aratás megkezdésekor azionnai hozzáfogok a tarlóhántás­hoz, másod vetés hez, a cséplés meg­kezdéséig váltótársammal két mű­szakban dolgozom. A cséplési ter­vemet, ami 26 vagon, kilenc va­gonnal akarom túlteljesíteni, úgy, hogy már most elbeszélgetek a cséplő m unk'uosapatom tagjaival, felvilágosítom őket, hogy ezen ke­resztül is minél több embert nyer­jek meg a béke nagy ügyének. Egy ácsbrigád harca a vállalás teljesítéséért A Békésmegyei Tatarozó és Építő Vállalat központi áestele- pén ingujjra vetkőzve végzik munkájukat a dolgozók. A tik­kasztó hőség nem csökkenti mun­ka lendületüket. Az egyik dolgozó, a brigádvezető a tervrajz fölé hajol, mások mérnek, fűrészel­nek, faragnak — készítik a kü­lönböző építkezések famunkáit. Négy brigád végzi itt a mun­káját. Valamennyien versenyben vannak egymással. A versenyben eddig a Szahai- és a Radnai-bri- gád érte el a legjobb eredmé­nyeket. A Béke Viíágtanács ülé­sére az egész ácstelep igen szép eredményeket ért el. A dolgozók kötelezettségeiket valóra vallot­ták, sőt túl is teljesítették. Nagy­ban hozzájárult ehhez Krisztof András elvtárs, az ácstelep veze­tője a folyamatos anyagellátás biztosításával. A Szahai-brigád három juhhodály famunkáit vé­gezte el a vállalt kettővel szem­ben a békeműszak alatt. Ezen felül a körösladányi téglagyár présházát is elkészítették. A bri­gád jelenleg már a negyedik juh­hodály készítésén dolgozik. A brigádvezető, Szahai György elvtárs biztos vágásokkal formál­ja a készülő juhhodály faelemeit. Az amerikai banditák legújabb gaztette még fokozottabb mun­kára készteti őt és társait. A Rosenberg-hézaspár kivégzése nagy felháborodást váltóit ki a telep valamennyi dolgozójából és megfogadták, hogy még szi­lárdabb helytállással végzik fel­adatukat. Szahai György elvtárs sztahá- novista. Nagy gondot fordít ar­ra, hogy brigádjának mindenegyes tagja a megfelelő szakképzettsé­get elsajátítsa. Tapasztalatait, munkamódszerét készséggel adja át társainak, különösképpen azok­nak, akik nemrégen mint átkép- zősök sajátították el a szakmát. — Még jobban menne a mun­ka, ha a műszakink szervezetteb­bé tennék az építkezéseket — mondja Szahai elvtárs. Gyakran előfordul, hogy egyes építkezé­sekhez a munkaerőt előbb küldik ki, mint az anyagot. így voll ez például a károlyderéki istálló építésénél is. így azután nagy időkiesések keletkeznek, ami a kereset szempontjából is kedve­zőtlenül érinti a dolgozókat. Nem jó a kapcsolat az építés vezetősége és a főépítés vezető­sége között. Ebből adódik, hogy szervezetlen a szállítás, a munka­erő irányítása. Nem foglalkoz­nak a versenyeredmények nyilvá­nosságraliozatálával, nem népsze­rűsítik az élenjárókat. A verseny- táblán nem tüntetik fel a lema­radókat — jóllehet, ilyenek is vannak. Szahai elvtárs felvetette, hogy már nagyon régen volt iib- értekezlet. Szakszervezeti taggyű­lés is még valamikor februárban volt. A pártszervezet és a válla­lat vezetősége fokozottabb figyel­met szenteljen a dolgozók jogbs észrevételeinek és az eredményes munkák érdekében számolja fel a hiányosságokat. Baráíh László. A Viharsarok Népe május 21 t ás június 10-i számában fog1« lalkozott a gazdaságunkhoz tartozó gyomai csemetekertben feltárt hiányosságokkal. A megjelent cikkek figyelmeztető felhívását kö­szönettel fogadjuk. A cikkben megjelenteken kívül a vizsgálat fo­lyamán számos hibát találtunk. Szilágyi Zsigmond, gyomai csemetekeltünk vezetője, mulasztása miatt 2000 fenyőcsemete, 2400 akácsuháng, 20.000 akáccsemete ment tönkre. Gazdaságainknak ez '4020 forint kárt jelent. Előző munkahe­lyén, az orosházi csemetekertünkben, jogtalanul gyümölcs- és er­dei csemetét adott el. Ugyanígy az élősövénykerités rezsianyagát is eladta — 387 forint összeget saját céljaira használt fel. A dolgo­zók érdekeit nem tartotta fontosnak, családi pótlékkal, munkip könyvekkel járó törvényes kötelezettségeit sorozatosan nem teíje- sitet.to. Felelősség terheli gazdaságunk előadóit is, mert a meglévő hiányosságokat az ellenőrzések során nem vették észre és nem keresték a kapcsolatot a csemete kert dolgozóival. Sípos Sándor er­dőmérnököt terheli felelősség elsősorban, aki az erdőművelés és cse­metékért felelős előadója. Továbbá» Müller Géza erdészeti vezetőt, — aki a gyomai csemetékért közvetlen területi felelőse. Ö bele­nyugodott abba, hogy a esetnetekorthen kint járó Guti János pa- gonyvezető ro-szui ellenőrzött. Szilágyi Zsigmond, csemeteke rtbeáelőt fegyelmi úton azonnali hatállyal elbocsátottam. Az apparátus további feíelőseégrevouása fo­lyamatban van. Tudom, hogy saját felelősségem semmivel sem kisebb elő adóink felelősségénél. A dolgozókkal való szoros kapcsolat állandó elmélyítésével akarjuk munkánkat megjavítani. Éppen ezért kérem dolgozóinkat és megye* sajtónkat, tárják fél hiányosságainkat. Hegedűs Mátyás igazgató, Állami Erdőgazdaság, Gyula. A mezőkovácsházi gépállomáson becsüljék meg jobban a dolgozó nép vagyonát Pártunk és kormányunk igen nagy gondot fordít a mezőgazda­ság gépesítésére, a dolgozó parasztok munkájának a megkönnyí­tésére. Megyénkben ma már 27 gépállomás van. A mezőkovács­házi járás ebből öt gépállomást kapott. A gépállomások többszáz traktora, különféle talajművelő gépei, korszerű arató-, cséplőgépei, kombájnjai segítik a termelőszövetkezeti tagokat, egyénileg dolgozó parasztokat a nagyobb termés eléréséért folyó harcokban. A mező­kovácsházi gépállomásról sem hiányoznak az új gépek, modem épületek épülnek azok jó elhelyezésére. A ntezökovácsházi gépállomáson nem becsülik meg a munkás- osztály áldozatos imsnkájánaK ajándékát, a gépeket, a dolgozó nép vagyonát. A mezőhegyesi határban példáid hat hónap óta kint v:n egy lakókocsi kitört ablakkal, három üzemanyagos hor­dával. Nem messze töli egy új ku!t>vátpr, félig leszerelve és ö szetörve. A lakókocsitól 300 méterre egy traktoreke, féloldalt a földben, január óta várja, mikor viszik javítani, hogy hasz­nálhassák a tarlőhántási munkában?! A határ másik részén három mélyítő ekefejot szedtek össze a tszcs- tagok, gondolva, hogy arra móg szükség fesz. A márciusban kint­hagyott, üres üzemanyagos' hordókat is a tszcs-tugok szedték ki a csatornákból. Nyilvánvaló, ahol így becsülik meg a gépállomás vagyonát, ahhoz hasonló a munka is. A mezőhegyesi »Szikra tízes ben ‘példá i 10 hold őszi takar­mánykeverék helyét még május 27-re fel keltett volna szántank Szerződési eg vállalta a gépállomás, azonban a mai napig w« szántották fel. De nem tartják Ite a szerződést a gépi kapá­lásnál sem. A fentiekből is látni Lobot, hogyt a gépállomás nem segíti a tszcs- kot és. igen felelőtlenül készült föl az elkövetkezendő nagy mun­kára, a minden szem gabonáéi t folyó harcra. Súlyosbit ja ezt az, hogy a községi pá.túlzottság nem veszi t?z« hónapokén keresztül a gépilloffiés hrnyag munkáját, a járási pártbizottság is felü­letesen ellenőriz, ha kinn in vannak a pártbizottságon -dolgozó elvtáre&k, »becsu­kott szemmel« járnak a gépállomás, a tszcs-k felületén. Illetéketek sürgősen nézzék meg a mezőkovácsházi gépállomást és vonják felelősségié a hanyagokat, a kártevőket, akik a dolgoz« nép vagyonával így bánnak! Gál Dezső, a Megyei Pártbizottság poi. munkatársa. Kiosztottak a „Kiváló fém gyűjtő“ jelvényeket Szombaton délután osztották ki műso­ros ünnepség keretében a fémgyűjtésben legjobb eredményt elérők közölt a «Ki­váló fémgyüjtő* jelvényt. \ Ifltüntclctt úttörők, DJSZ-tagok, társadalmi aktívák élenjárói voltak a mozgalomnak. Hege­dűs István úttörő (Kevermes) 44 mázsa, Oláh Miklós úttörő (Sarkad) 26 mázsa, Szabó Katalin úttörő (Elek) 22 mázsa vasat gyűjtött össze. Sándor János dol­gozó (Text ilnagykér. Váll) egymaga 120 mázsa vasat és 3 mázsa fémet gyűjtött össze lakóterületen. A kitüntetettek meg­fogadták, hogy a most folyó papír- és rongy gy új lésben is jó munkát végeznek. A PAPÍRGYŰJTÉS HÍREI A vállalati selejtezések. legtöbb helyen fclülmtulják a felajánlott mennyiséget. Így a Megyei Tanács iiü.ir eddig 1370, a Vá­rosi Tanács 921, a 65/11. sz. Építőipari Vállalat 940, a Terményforgalmi Vállalat 1010, a Pamutszövő .520, a Beruházási Igazgatóság 771, a Kötöttárugyár 1314, a II. sz. Postahivatal 461, a Finommechani­kai Vállalat 539 kiló selejtpapírt szállított be a. MÉli Vállalathoz. Orosházán a köz­ségi tanács és a járásbíróság járnak elől jó példával. 1500 és 3000 kilós beadással. A szeghalmi járásbíróság 2400 kiló pa­pírt adott át. Nem mutatkozik meg ugyanez az igye­kezet és jó eredmény a textilhulladék gyűjtésénél. Pedig, ha minden háztartás csak egy-két kiló rongyot adna be a be­gy újtőhelyekre, olyan mennyiség gyűlne össze, ami 100 és 100 mázsa papír elő­állítására lenne elég. A textilhullailék-gyűjtés előmozdítása érdekében a MÉH Vállalat dolgozói rop- gyűlésen elhatározták, hogy fejenként két kiló háztartási textilhulladékot szed­nek össze saját háztartásukból, vagy szom­szédjaiktól és versenyre hívták a békés­csabai Ruhagyár, Kötöttárugyár és Pamut­szövő dolgozóit. * * * Nagy lendülettel folyik a földműves- szövetkezeti papír- és textillmlladék-gyüj- lés is. A nugykamarási földművesszövet­kezet eddig 1170 kilgórainm papírt éa 580 kg textilhulladékot gyűjtött össze, jóval túlteljesítve ezzel hulladékgyűjtési elő­irányzatát. A DlSZ-íiatalokr közül iiudáls Mihály elv társ rendszeresen kiveszi ré­szét a gyűjtésből. Hiba az, hogy a többi DISZ-lag nem követi példáját. Az úttörők közül Csermei Katalin 73 kiló papírt, 7 kiló textilhulladékot, Gesztesi István pe­dig 117 kiló papírt és 8 kiló textilhulla­dékot gyűjtött be. A tanács, hasonlóan a fémgyűjtéshez, ezúttal sem nyújt támoga- lást. Jóllehet, a hulladékgyűjtést kido- boltatták, azonban a hangoshíradón egy alkatommal sem ismertették jelentőségét. G. Tóth János levelező, Nagykamarás.

Next

/
Thumbnails
Contents