Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-21 / 144. szám
ÍS53 Június 21., vasárnap ViUaisat&k VUpt Előre a betakarítási, begyűjtési békeverseny győzelméért! Túlteljesítjük másodvetési tervünket A termelőszövetkezetek állatállományának gyors fejlődése megköveteli tőlünk azt, hogy állataink részére a takarmánybázist messzemenően biztosítsuk. Ezt a legkönnyebben úgy tudjuk elérni, ha a másodvetési lehetőségeket, amik rendkívül kedvezőek, teljes mértékben kihasználjuk. Ezért mi, a kamuti «Lenin» tsz tagjai és vezetősége vállaljuk: 1. A 2197 kát. hold kalászos növényeinkből a búzát 7 nap, az árpát 4 nap alatt betakarítjuk és 1300 kát. holdat másod vetés alá az aratással egyidőben, de legkésőbb az aratás befejezése után három napra felszántunk és bevetünk. Másodvetésre a következő növény féleségeket irányoztuk elő: rövid tenyészidejű kukorica 170, csalamádé 60, muhar 335, köles 335, szudáni fű 100, napraforgócsalamádé 200, takarmánykáposzta 100 kát. hold, ez összesen 1300 kát. hold. 2. A másodvetcsű növényekkel szeptembertől decemberig, illetve a tél beálltáig a zöld takarmány állataink részére biztosítva lesz és 3400 köbméter silózási tervünket 50 százalékkal túlteljesítjük. 3. Az ősziárpák helyére rövid tenyészidejű kukoricát vetünk, hogy ezzel abraktakarmányunk mennyiségét növeljük. 4. A kukoricát, silókukoricát és csalamádét ritkított sorú vetőgéppel vetjük, hogy ezeknél sorművelést lehessen alkalmazni. így kevesebb vetőmaggal, ritkább sorral nagyobb termés- eredményt tudunk elérni. Felhívjuk a megye összes tsz-eit, hogy csatlakozzanak kezdeményezésünkhöz, hogy állatainknak bőséges zöld- és silótakarmányt biztosítsunk. Ezzel is hozzájárulunk ötéves tervünk sikeres befejezéséhez, dolgozó népünk életszínvonalának emeléséhez. A kamuti «Lenin» tsz dolgozói. Miért nevű segíti a sarka«!! tanács a* utcák begyűjtési versenyét? Vasárnap is arról beszélgettek a Szigeti utcában, hogy még mindig vannak olyanok, akik elmaradtak a félévi beadással. Sőt Pribéknének még az elmúlt évről is akadt hátraléka. Pedig ha »kamt lenne, már régen tudta volna rendezni adóságát. Hiszen a hánya a péküzemben dolgozik és keres. Még sem tudták rendezni ■zt a pár tojást, baromfit, amivel el vannak maradva. Pedig hát ráitatni az utcát a versenyben. Erdei Imre az utca felelőse is már több esetben felkereste, aztán meg khsgyűlésen. is beszéltek róla, hogy próbálják meg már valahogy teljesíteni a beadást, hiszen öt hold földet is kaptak, Mihály fiúk meg a Néphadsereg katonája, nem szép, hogy szülei igy hálálják meg az államnak azt» a segítséget, amit tőle kaptak. Az. egész utca teljesítette már félévi beadását, nagy szégyen igy lemaradni, hátcsak Pribékék, meg Benedek Sándorék maradiak el Sarkad község összes dolgozói ladnak arról, hogy a Szigeti utca párósVé'rséliyte hívta, ki még a télért iái;:,: ibánátutcaiakat. Igaz, a Bánát utcában 29 beadásra kötelezett dolgozó van, a Szigeti utcában meg csak 18, de azért a bánátutcaiak azt fogadták akkor; nem maiadnak le, elhagyják versenytársukat. Igyekeztek is. Buzi András egyénileg dolgozó paraszt — az utcafelelős — már az egész évi beadását teljesítette. Nem madorné se, ők is egészévi beadásukat rendezték. A Béke Világtanáoe ülése tiszteletűje 8 an tettek 'vállalást, az. utcából, az egész, évi széna- beadási terv teljesítéseié. Horváth Károly, Berta András, Képiró István, özv. Oláh Feienoné, Sándor Pál, Buzi Andrásné már teljesítették is ígéretüket. De bármenynyire is igyekezett a Bánát-utcai dolgozók egyrésae, mégis szégyenletesen elmaradtak a Szigeti utcaiaktól. jadt el Fekete Imróné, Varga Sán Keveset beszélgettek el itt az elmaradókkal és bizony, nem mindenki éi'zi szívügyének a Bánát-uteában a beadást. Vannak, akik még szívesebben hallgatnak az olyan beszédekre, hogy: »hát minek adjunk be, mikor még nekünk sincs mii enni« —, mint Buzi Andrásra, vagy Fekete Imrénére. Hiba volt uz is, ha összejöttek, beszélgettek ugyan arról, hogy szégyen lemaradni az állammal szembeni "kötelezettség teljesítésében, de arról már nem igen esett ezé, hogy arait beadnak, sokszorosan visszatérül a bánátutcaiaknak is. Hiszen ebből az utcából is több' családnak jár a gyermeke napközibe, többen vásárolnak új üzletben is. Meg azután, ha lett volna- az utcában versenytábla, amire kiírják, hogy kik vannak lemaradva, vagy kisgyűíésen mondták volna meg, hogy miattuk viszik el a Szigeti-utcaiak a versenyzászlót, csak jobban igyekeztek volna Erdő- díék is. A Szigeti utcában a múlt hét utolján az utca dolgozói Érdeteknél jöttek össze, hogy megbeszéljék, hogyan tudják- az elsőséget biztosítani majd a gabonabeadásnál is. En úgy gondolom, ha másban nem hagytuk, hogy lehagyjanak, liát, itt, ebben sem maradhatunk el, — mondotta Erdei Imié. — Persze, hogy nem, ezért hát mindenki az első mázsálást rakja kocsira, hogy az első gabonát a hazának tudjuk adni — tette még hozzá Dézsi Sándor. — Akinek nincs fogata, majd a szomszéd segít neki bevinni a gabonát. — Persze, hogy segítünk mi is szívesen, toldották meg a beszélgetést Szekeretek. Ugyanis az utcában csak nekik van fogatuk. De .kint a tanyán, vagy jó ismerősükkel már a többiek is megbeszél Megyei értekezleten beszélték meg feladataikat gépállomásaink kombájnvezetői Megyénk gépállomásainak kombájnvezetői jöttek össze csütörtökön a Pártoktatók Házában, hogy megbeszéljék az elmultévi tapasztalatokat, az idei felkészülést. A beszámolót Forgács József elvtárs, a gépállomások megyei igazgatója tartotta. Beszélt többek között az elmúlt év hiányosságairól, a rossz munkaszervezésről, a kombájnvezetők gyenge felkészültségéről. — Ebben az évben javítottunk ezen — mondotta :—Ä a kombájnok területét kijelöltük, a kombájnnál dolgozókat közösen a termelőszövetkezetek vezetőségével — biztosítottuk. A kombájnvezetők többsége elvégezte az 5 hónapos kombájnvezetői iskoiát. Hazatérve most az a feladat, hogy a kombájnvezetők ismerjék meg az aratni való területet, nézzék át a gépeket, a lehető 'legjobban készüljenek fel a nagy munkára. Az első hozzászóló Pastyán elvtárs, az orosházi gépállomásról értékes javaslatokat tett a hűtővíz felmelegedése és az esetleges kuplungesúszás megakadályozására. Bemutatta óragrafikonját, amely szerint váltótársával és a kombájnnal dolgozó termelőszövetkezeti tagokkal harcolni fog azért, hogy 650 hold gabonát arasson le. • Patkás György, a sarkad! gépállomás kombájnosa 400 hold learatását és 4000 mázsa gabona elcséplésél vállalta. Kastyik elv- társ a kondorost gépállomásról elmondta, hogy az új kombájno- soknak átadja gyakorlati tapasztalatait és a kombájnaratással foglalkozó szovjet szakkönyvek tanulmányozására felhívja a figyelmet. Vállalást tett, hogy 600 holdat fog kombájnjával learatni. Bányai Lajos elvtárs, a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője elmondta többek között: a kombájnvezető munkájától is függ megyénkben, hogy lerövidítsük az aratás idejét, hogy az új gabonából mikor sül ki az első kenyér. Pártunk; kormányunk a kombájnvezetőktől sokat var. A vállalások teljesítésénél a mennyiség mellett gondot kell fordítani a minőségre, a szemveszteség csökkentésére is. Ila jól dolgoznak kom- bájnvezetőink, segítik azzal a minden szem gabonáért folyó harcot. Bebizonyítják a gépi munka, a kombájn forradalmi jelentőségét és ezen keresztül a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Előbbre viszi ez megyénkben a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ügyét — fejezte be hozzászólását Bányai elvtárs. Szervezzük meg a közös hordást, a közös szérűt Megyénk egyes községeiben már megkezdték az ősziárpa aratását. Úgy kell végezni ezt a munkát, hogy szemveszteség nélkül levágjuk a gazdagnak ígérkező termést. A gy ors aratás azonban csak . „ , , ■ . , „ , ’ , ,, í egyik feltétele a szemveszteségtók, hogy kivel hozzak be az első n||kü|; betakarításnak. Ha nem mázsálást. Az utca kezdeményezését a tanácsnak is segíteni kellene Arról tudnak a tanácsnál is, hogy a két utca vei-senyez — hifizen erről az egész községben tudnak —, de még egyetlen egyszer sem értékelték a versenyt. Pedig a tanácsnak van egy vándorzászlaja is, amit a legjobb eredményt elérő utca kap meg. Valamikor a tava szón a Szigetieknek adták oda, azóta ott van. Pedig, ha hetenként értékeinek — ami a nyilvántartó lapokon keresztül nem sok időt venne igénybe — a Bánátutcaiak is jobb eredményt értek volna el. Lipcsei Mária. igyekszünk utána a hordással is, bizony könnyen előfordul, hogy «amit nyertünk a réven, azt elveszítjük a vámon». A miniszter- tanács aratási határozata is megszabja, hogy az aratás befejezésétől számított nyolc napon belül be kell fejezni a hordást is. Erre a munkára pedig minden igaerőt mozgósítani kelt. Fontos itt is a gyorsaság, mert amíg a gabona á tarlóról a gépbe jut, még igen nagy lehet a veszteség. Például, ha beázik a kereszt, a szárításnál peregnek a szemek, gondatlan szárításnál meg ki is csírázhat. Ha túl sokat áll keresztben a gabona, a rakodásnál ismét nagy a pergés. De számottevő kárt tehetnek benne a vamegcsapta az elnök orrát. Hátra- hogy csirkét is vágott tegnap, keresse meg, azt a ... — Mocskos nács vezetőit. Minden magyarázat nézett, ízesen cuppantott a nyel- bár nem értem, hogy lehet egy- káromkodás szakadt ki Tóthné nélkül, egyszeriben megértette, vóveb szerre csirkét is, malacot is vágni, istenes szájából. — Vigyék el hogy miről van szó. Nem is szólt _ £z aztán döfi! No, jöjjön De áldja meg az isten magát, jjc mindenemet, öljenek meg... — egy szót sem, csak krákogott csak be maga is, Tóthné. Aztán tartson már bennünket olyanok- Rikácsoló, csunva hangja hirtelen egyet, aztán először maga elé, vegye elő, hadd lássuk, miből nak, akik még a pecsenyeszagot a másik végletbe csapott át: — majd az elnökre nézett, élünk... ’ Nem fárasztani aka- sem tudják megkülönböztetni a Jaj, drága jézusom, miért nem A tanácselnök, meg a titkár rom, de nem látom, hogy hol paprikáscsirke szagától. tekintesz le rám, jaj drága jó is- mintha megértették volna a kuvan, csak azt a fain szagát ér- Csend lett egy percre. Az asz- tenem, segíts..., hogy azért a |úlc pillantását, nem várattak mazem ... szony az elnököt kerülgette sze- kis koszos malacért... jaj 1... gukra egy percig sem. Tóthné megingott. Mit akar ez meivel, nem mert a szemébe néz- Az elnök nem törődött mór — Fogják meg csak ezeket a az ember, ez az elnök . Gunyolo- ni, csak hol az egyik gombját, ge a ku]akasszony káromkodásá- büdönöket — szólt az elnök —, dik, játszik a szóval, a fene a po- hol a kabátja ujjat, csizmáját ba- vak ge istenkedéseivel. Körülné- aztán gyerünk. A tanácsházárR... fajába.. Nem lat semmit,^ ve- múlta összeszoritott foggal, ko~ a kamrában és a titkár se- No, mozogjunk csak élénkebben, lem akarja eloszedetni a zsírba- nők arckifejezéssel. gítségével hamar megtalálta a fe- Tóth uram, fogja azt a nagyobsütött malachúst... , A beállt csendet az elnök hi- ketén levágott süldő rejtekhelyét, bik zománcost... — Nem jól érzi a szagot, dra- degj kemény, szinte parancsoló A „agy láda alatt egy jól elké- ... Elől a kulákházaspár a húga cinok ur próbált taktikázni hangja törte meg. szítéit veremben voltak a bödö- sosbödönökkel, valamivel mögötaz asszony , a teg ap — Hol az a feketén vágott sül- nők — kettő —, bennük lesütve tűk az elnök és a titkár mentek papu as szaga az, nezz dő? Tóthné!... a sok pecsenye. a fa]u közepe felé. Ahogy elhadán, a fazékban, félretettük, hogy A kufakasszony a hangra far- Tóth József gazduram éppen Jadtak a hazak előtt, par ablak ió lesz ma délre nem kell újra télén felvetette a fejet. «Hiába, akkor érkezett meg, amikor az kinyílt utánuk. Az elnök hallotta főzni csak egy kis galuskát szag- nincs tagadás. Tud ez a ganéj elnök & a titkár kiszedték a bö- is az egyikutánuk néző a8Szony gatni’ mellé, &aztán mindent a süldőről, elárulta va- dönöket a veremből. Ahogy be- megjegyzését: Az elnök elvágta a megindulni Iak* a vágást...» lépett a konyhaajtón, azonnal' — Viszik Tóthékat! Megérdekészülő szóáradatot: — Hát akkor... szakadjon le meglátta az elváltozott asszonyt, melték már... _ Jól van, Tóthné, elhisszük, az ég... keresse meg elnök úr, az előszedett két bödönt, a ta- Dér Ferene. d ák és baromfiak is. Ezért fontos, hogy tanácsaink az állandó bizottságok segítségével már mosI gondoskodjanak a behordás jó megszervezéséről. Egyes községekben az elmúlt esztendőben brigádokat alakítottak. Arra kell törekedni, hogy az idén is segítsék egymást a dolgozó parasztok. Gondoljanak arra tanácsaink, hogy a hordás késése késlelteti a cséplést, a begyűjtést is. Leggyorsabban akkor végezhetjük el a cséplést is, ha a dolgozó parasztok közös szérűre hordanak, így a gépeknek nem kell udvar- ról-udvarra huzatni, nem telik el annyi idő az állításokkal. Rö- videbb idő' alatt csépelik el egy- egy szérűn az asztagokat, ebből haszna van a dolgozó parasztoknak is, mert rendelet van arra, hogy a július 15-e előtt beadott gabonáért gyorsbeadási prémium jár. Hasznot jelent a közös szérű azért is, mert a határozat értelmében 10 százalékkal olcsóbb itt a cséplés. Ez minden mázsa gabonánál egy százalék megtakarítást jelent. Ha az egész falu közös szérűn csépel, jóval több gabona marad a község dolgozóinak. Például ezer hold termésének az el- cséplésénél — 10 mázsás átlagtermést számítva — 100 mázsával kevesebb a cséplési díj. Ha ennek a 100 mázsa gabonának a lisztjét szabadpiacra viszik, hozzávetőlegesen számítva 30 ezer forinttal több jövedelmet jelent ez a községnek. De ugyanakkor mivel gyorsabban megy a cséplés, a beadás, hamarább szerzik meg a szabadpiac jogát. A gyors behordás érdekében arra van szükség, hogy beszélgetések során és kisgyfiléseken ismertessék meg a közös hordás, a közös szérű előnyét a dolgozó parasztokkal. Ez meggyorsítja a cséplést és beadási tervünk teljesítését is. OLVASD a Viharsarok Népéi!
