Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-04 / 129. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Pártszervezeteink ellenőrzőmunkáján is múlik, hogyan választják ki tanácsaink a cséplési ellenőröket Időszerű jegyzetek Bírálat vagy rágalom? v. ____________________y A Z M D P B ÉK É SHE GYE I PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA l*,»3 JUNIUS 4 , CSüTöHTttK Ára 50 fillér IX ÉVFOLYAM, 129 SZÁM A. gabonabegyüjtés sikerét a félévi begyűjtési terv teljesítésével kell megalapozni fl növényápolás sikeres elvégzésének alapfeltétele az asszonyok munkábavonása 1951 bon, mikor átvettük a un­ni-ztertanáos begyűjtési vándor - zászlóját, megyénk «zámos dolgo­zója tett igéietet arra, hogy a zászlót, mely az egész ország meg­becsülésének záloga, nem adjuk ki b kezünkből. Nem tartottuk meg ígéretünket s nemcsak az első he­lyet vesztette el megyénk, hanem hosszú ideig a legutolsók között voltunk a begyűjtési versenyben lés még ma is »őrizgetjük« a 12. helyet. Most ifimét nagy csata előtt ál­lunk. A gabonabegyüjtés Kikeres teljesítésével kell harcolnunk a zász,fó visszahóditásáért. Vissza kell szőröznünk a zászlót és vele együtt az első helyet, hogy bebizonyítsuk Rákosi elvtársnak, megyénk első képviselőjének, nem leszünk mél­tatlanok a megtiszteltetésre. Nem hagyhatjuk, hogy Rákosi elvtárfi megyéje az utolsók között kullog­jon. Persze hiba volna azt hinni, bőgj' majd a gabonabegyüjtés ide­jén egyik napról a másikra eltűn­nek a hibák, jó eredményeket térünk el, s a dús termésből »ma­gától sétál a raktárba« a kötelező beadás. A gabonabegyüjtés sike­rét már most a félévi tervek tel­jesítésével kell megalapozni. En­nek teljesítése nélkül nem nyerhet­jük el az első helyet. Minden erőnket megfeszítve kell tehát biz­tosítani a félévi begyűjtési tervek maradéktalan teljesítését. Nem kis feladat ez, hiszen különösen a to­jásbeadásban igen nagy a lemara­dás, összesen 21.5 százalékra telje­sítettük a félévi tervet. De bőven van tennivaló a baromfi-, tejbe- gyűjtésben is. Ha megnézzük, mi­lyen lehetőségeink vannak a súlyos lemaradás kijavítására, megállapít­hatjuk, hogy van miből teljesíteni, hiszen bőven vásárolható a piacon tej, tojás és baromfi. A hiba ott van, hogy tanácsaink nem törőd­nek megfelelően a begyűjtési tér vek teljesítésével, nem szorgalmaz- izák a hátralékok begyűjtését. Hogy ez mennyire úgy van, arra kézen­fekvő példa a tanácstagok hiányos- példamutatása. Ha minden köz eég végrehajtó bizottsága elbeszél­getne a tanácstagokkal a beadás teljesítéséről s ezen túlmenően be­vonnák őket az állandó bizottsá­gok munkájába, nem fordulna elő az, hogy például még mindig 148 olyan tanácstagunk van, akik nem teljesítették első negyedévi kötele­zettségüket, még a múlt évről ifi van adósságuk, holott már lassan az első félév végén járunk. De nem is feliét sikeres a harc a begyűjtési tervek teljesitéséórt, ha azt nem segíti felvilágosító, . nevelőmunka. Ezen a tóién is fizá-' mos, súlyos hibát találhatunk. Az, bogy a választási békeverseny után elvan nagymértékben esett vissza a begyűjtés lendülete, elsősorban a politikai nevolőmunka elhanya­golására, a vereenymozgalommal való nemtörődésre vezethető visz- sza. A gyomai járásban például, mely megyénk egyik legrosszab­bul teljesítő járása, mindössze 44 dolgozó paraszt tett felajánlást a féléves terv határidő előtti telje­sítésére. Nem ennyi lenne a fel­ajánlások száma, ha például Endrő- dön is nemcsak a tojásfelvásárló végezne felvilágosító ''munkát, ha­nem a népnevelők, tanácstagok és aktívák százai. Hasonlóképpen hiba az is, hogy a szarvasi és szeg­halmi járásokban a felvilágosító­munkát rábízták a nyilvántartókra, s más nemigen törődött ezzel. Nem használják fel tanácsaink a be­gyűjtésre való mozgósításra azt a kedvezményt sem, amit kormá­nyunk a kártérítések eltörlésével inyujt a dolgozó parasztoknak. Bé­késcsabán például maga a városi tanács begyűjtési csoportjának ve­zetője sem ismeri a kártérit|ós törlésének helyes módját. De ha­sonló a helyzet Mezőberényben ifi, ahol például csak egy bizonyos cikk nem teljesítésére kivetett kár­térítést törölték, holott a határo­zat értelmében minden olyan ter­melőnek törölni leéli a kártérítését, aki június 30-ig teljesiti 1953 első félévi tej-, tojás-, baromfikiveté- sét, valamint az elmúlt évi ser­tés-, vágómarha-, bor- és burgo­nyabeadását. De találkozhatunk a megyében olvon jelenséggel is, mint például Békésen és Sarkad ke- resztúron, ahof nem ismertették a termelőkkel, milyen lehetőségek vannak a kártérítés eltörlésére. Ezek a tanácsok nyilván nem se­gítik elő a félévi begyűjtési terv teljesítését. A népnevelő , felvilágosító mun­ka elhanyagolásáért azonban nem csupán a tanácsot terheli a felelős­ség. Nem lehet jó ott a taná-os munkája, ahol a pártszervezet néni gyakorol segítő ellenőrzést. Ahol a népnevelők nem foglalkoznak i* tervek teljesítésének fontosságával, nem magyarázzák meg a dolgozó* parasztoknak, hogy félévi begyűj­tési tervünk teljesítése győzelem. Ez a győzelem pedig biztatás, se­gítség a szabadságukért küzdő né­pek számára. A jó felvilágosító munka nélkül a versenyről sem feliét beszélni, de nem elegendő a vállalások meg­szervezése, ha nem népszerűsítik a jól teljesítőket, ha senki sem tö­rődik azzal, ki hogyan tett eleget ígéretének. A jó verseny mozgalom — amefy egyik feltétele a terv- teljesitósnek — elképzelhetetlen a szemléltető agitáció széleskörű al­kalmazása nélkül. Nem segíti előbbié a begyűjtési terv teljesíté­sét az, hogy például Kunágotán, Dombiratoson és Dombegyházán még -mind% a május 17-i értékelés adatai vannak a versenytaván. Azóta számtalan új, jó eredmény1 született, ezeket kellene ismertetni a dolgozókkal. Mindezek meg javítása feltétlenül fontos ahhoz, hogy teljesítsük fél­évi begyűjtési tervünket, ezzel elő­készítsük a gabonabegyüjtés sike­res teljesítését. Meg kell szívlel­niük pártszervezeteinknek, tanácsa­inknak egyaránt, bogy a minisz­tertanács zászlójáért folyó hare már most a félévi begyűjtési ter­vek teljesítésénél kezdődik. A növényápolás sikere termelő­csoportjainkban jórészt altól függ, hogyan szervezik meg a munkát, hogyan mozgósítják a családta­gokat a munkában való részvétel­re. Ott, ahol ehhez segítséget ad- inak a tanácsok is, ott jó eredmé­nyek születnek. Az orosházi já­rási tanács szövetkezeti csoport­jának dolgozói rendszeresen se­gítséget adnak a csoportoknak a miinka helyes megszervezésé­hez. Kidolgozták például a napi munkarendet a csoportokban, melyben meghatározták, mikor kell munkához látni a tagoknak s este meddig dolgoznak. Ez igen nagymértékben segítette a mun­kafegyelem megszilárdítását. Segítséget adott a tanács az asszonyok niunkábavonásá­hoz. 12 nagyobb tsz-ben szer- veztek időszaki napköziott- hont. Ennek tudható be részben, hogy eddig 522 olyan asszonyt vontak munkába, akik eddig nem dol­goztak kint a csoportokban. A ge- rendási «Kossuth» tsz-hen pél­dául 75 asszony dolgozik a nö­vényápolásnál. Az asszonyok be­vonását segítette a terüfetek egyénekre való felosztása. A jó munkaszervezés tükröződik az eredményekben. Az orosházi járás termelőcsoportjai érték eí a leg­jobb eredményeket a növényápo­lásban. , Jól haladnak a növényápolással a körösnagyharsánvi «Kossuth* tszes-ben is. Az elmúlt évben még munkaerőhiánnyal küzdött a cso­port, mert nem jártak ki rende­sen dolgozni s ez a hiba most tavasszal is hátráltatta a munkát. A csoport tag­jai felismerték, ha elmaradnak a növényápo­lással. kevesebb lesz a termé­sük, ismét ke­vés jut a mun­kaegységekre. Most már kijavították ezeket a hibákat, az asszonyok rendsze­resen kijárnak dolgozni, azóta ki- egyeíték a cukorrépát s most a kukorica kapálását végzik. A végegyházi «Szabadság* tsz- ben időben befejezték a cukor­répa egvelését, már másodszor kapálják a kukoricát s a napra­forgót is kétszer kapálták. A jó eredmény annak tud­ható be, hogy a területeket felosztották egyénekre és bevonták a munkába az asz- szonvokat is. Egyes termelőcsoportokban azon­ban még most sem értették meg, hogy a terület felosztása nélkül nem szilárdul meg az egyéni fe­lelősség, az asszonyok bevonása nélkül nem haladhat jól a nö­vényápolási munka. A békéscsa­bai «Előre» tsz cukorrépatábláján térdig érő a repce, csupán két brigád fogott hozzá az egvelés- hez. Ez igen nagy terméskiesést okoz, hiszen az egyelést már ré­gen be kellett volna fejezni. A hiba itt az, hogy az asszonyok nem járnak ki dolgozni, nem osz­tották fel a területet sem. A békéscsabai városi tanács mezőgazdasági osztálya ahe­lyett, hogy éles bírálattal se­gített volna a hibák kijavítá­sán, társadalmi erők mozgó­sításával akarta megoldani a problémákat. Nem ad kellő segítséget a cso­portoknak a gyomai járási ta­nács mezőgazdasági osztáíyra sem. Nem segített a munkarend ki­dolgozásában, de még a nyom­tatványokat sem küldték le illő­ben, pedig erre határozott uta­sítást kaptak. Nem vesznek részt az asszonyok a növényápolási munkában s nem is teremtették meg ennek feltételét. Eddig a já­rásban csupán egy napközit szer­veztek, ez azután akadályozza a gyermekes asszonyokat a munká­ban. A gyomai járási tanácsnak, de a többi tanácsnak is, ahoi ezek a hibák megvannak, gondoskodni kell arrór, hogy biztosítsák a kef- lő feltételeket az asszonyok mun­kába állításához. Enélkül nem le­het sikeres növényápolási mun­kánk. 470 tonna ftsén megtakarítását vállalták a békéscsabai MÁV- fütőhás dolgosói A békéscsabai MÁV fűtőház dolgozói jelentős felajánlást tet­tek a széntakarékosság terén. Vállalták, hogy a második ne­gyedévben 470 tonna szenet ta­karítanak meg. A felszabadulási hét és a vá­lasztási békeverseny mozga imá­ba való aktív belckapcsolódás ré­vén már május 17-ré 395 tonna szenet takarítottak meg. Ez a mennyiség kétezer család egy­évi tüzelőszükségíeténefc felel meg. Eredményeiket nagyrészt a szovjet módszerek alkalmazásá­nak — így a túlsúlyos vonatok továbbításának és az «egylapátos» tüzelési módszernek — köszönhe­tik. Jelentős mértékben elősegí­tette még a megtakarítást az észszerű és gazdaságos szénke­verék biztosítása, a gépek jó kar­bantartása, valamint az, hogy az élenjárók rendszeresen átadták tapasztalataikat a többi dolgozó­nak. A széntakarékosság élenjárói közül első helyen említhetjük meg Felföldi Dániel sztaháno- vista mozdonyvezetőt és a brigád­jába tartozó Pethes Bertalan, Ba­logh Mátyás fűtőket. Felföldi elv- társ emellett jelentős eredményt ért eí az 500 kilométeres moz­galom terén is. A legutóbbi ér­tékelés szerint országosan első lett 291 kilométeres napi átlagával. A fűtőház dolgozóit az eddig elért eredmények nem elégítik ki. Vállalásuk túlteljesítésével ké­szülnek a Béke Világtanács bu­dapesti ülésére. Termelőszövetkezeteink lássanak hozzá a gyapot kapálásához is j-öitnelőszövetkoBOteink előtt nagy feladat a növényápolás. Aí időben végzett munkától függ, hogy mennyi napraforgót, kukoricát, cukorrépát takarítanak be csoportjaink. Ezek mellett fokozott gondot kell fordítani a gyapotföldek ápolására is. Egyik legmunkaigénye­sebb növényünk a gyapot, s ha elmulasztjuk a kapálásokat, igen súíyos terméskiesést okoz. Éppen ezért fontos,' hogy csoportjainÜ teljes erővel lássanak hozzá a gyapotműveléshez. Ezen a téren le­maradás van a gádoroei »Gerti« tsz-nél. Mivel rosszul készítet­ték elő vetésre a talajt, az igen elgyomosodott, mégfiem fogtak hozzá a kapáláshoz. Hasonlóan nem folyik kellő ütemben a gyapot- ápolás a körösladányi »Zalka«, a kaszaperi »Lenin« és a domb­egyházi »Petőfi« tsz-ben sem. Mindez igen komoly hiba, hiszen épp ezek a csoportok mutattak példát arra, hogy a gyapot jó ápolásá­val magas tenméseredmónyeloet lehet elérni. A feladat most az, hogy ezekben a csoportokban, s a többiben is, ahol femarudáe mutatkozik, lássanak hozzá késedelem nélkül a gyapotkapáláshoz, mert ennek elmulasztása kisebb gyapot-termést, kevesebb texti'árut jelent

Next

/
Thumbnails
Contents