Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-16 / 139. szám
1953 június 16., kedd 3 VikaKsaiúk fíéfie Megyénk területén a ápolási munkákkal igen elmaradtunk. Kétségtelen, a hosszas esőzés akadályozta a növényápolást, de jó munkaszervezéssel, a napos idő helyes kihasználásával sokkal jobb eredményt tudtunk volna elérni. A járási és községi tanácsok elnökei, osztályvezetői is megalkudtak azzal a vélemény- nyeí, hogy esik az eső és nem lehet kapálni. Ennek az eredménye, hogy pl. a gyomai járásban — jelentés szerint — még egyetlen hold cukorrépát; sem kapáltak meg másodszorra, sőt a cukorrépa egy elése is csak 92 százalékban van elvégezve. Súlyos a lemaradás a szeghalmi járásban, ahol a cukorrépa egyelése mindössze 80 százalékban van elvégezve, a kukorica első kapálása pedig 19.8 százalékos. Az ilyen súlyos lemaradásoknál nem lehet csak az időjárásra hi1. Mezőkovácsházi járás, tanácselnök; Borúzs Mihály, mezőgazdasági osztályvezető: Don László. 2. Orosházi járás, tanácselnök: Dumitráe Mihály, mezőgazdasági osztályvezető: Ungi Imre. 3. .Szarvasi járás, tanácselnök: Hegedűs Pál, mezőgazdasági osztály vezeti): Vida János. 4. Békési járás, tanácselnök: Lestyán János, mezőgazdasági osztályvezető: Kis« Máté. 5. Gyiu ai járás, tanácselnök: Vincze Gyula, mezőgazdasági osztályvezető: Móiocz István. 6. Gyomai járás, tanácselnök: Túrák Vince, mezCgs&«k*<^$i jpeztólyvezető: , Arató József. 7. Sarksdi járás, tanácselnök: Varjú János, mezőgazdasági osztályvezető: Debreceni Mihály. 8. Szeghalmi járás, tanácse'nök: Kovács József, mezőgazdasági osztály vezető: Ombódi Sándor. 9. Békéscsaba város, tanácse'nök: Bavtolák Andrásné, mezőgazdasági osztályvezető: Liliéi' Mátyás. vatkozni. Komoly felelősség terheli az elmaradásért a mezőgazdasági osztályvezetőt, Ombódi Sándor elvtársat. A növényápolás elvégzését akadályozta az, hogy több termelő- szövetkezetben nem osztották fel a területet egyénekre, vagy ha fel is osztották, továbbra is bandában végzik a munkát, mint pl. az endrődi «Béke» tsz-nél. Ez csökkenti a tsz-tagok egyéni felelősségét. Számtalan példa bizonyította már, ahol felosztották a területet, jobban halad a munka. A nagyszénási «Dózsa» tsz «Táncsics» üzemegységében pl. a felosztott területen már másodszor kapálják a növényeket. Három brigád nem osztotta fel a területet és itt még-az első kapálást sem tudták elvégezni. Azért van még Békéscsaba városban, a gyulai járásban és az orosházi járásban is egyeletlen cukorrépa, mert az egyéni terülctfelosztasra kevés gondot fordítottak. Elfnaradtunk a burgonya töl- tögclésével is. Békéscsaba város, Sarkad, Gyula, a szeghalmi és a gyomai járások még egyetlen százalékra sem végezték el a burgonya másodszori töltögetésél. Ebben a munkában legjobb eredményt az orosházi járás ért el, mert 97.9 százalékra végezte el eddig a burgonya másodszori töl- töge lését. Most a jó időben a legfontosabb feladatunk, hogy termelőszövetkezeteink, egyénileg dolgozó parasztjaink minden percet kihasználjanak a növényápolás mielőbbi elvégzésére. Hamarosan megkezdődnek az aratási, cséplési munkák, addig a cukorrépa és kukorica másodszori és harmadszori kapálását be kell fejezni. A járások közötti verseny sorrendje a június 10-i értékelés szerint az együttes növényápolásban a következő: Ifiiitclen percet használjunk kt a növényápolás meggyorsítására növényOrszágos Zsédely-ankét volt Békéscsabán Vasárnap délelőtt 9 órakov Békéscsabán a »Munkácsi Mihály« ku, t ói otthonban Zsédely ankétra jöttek össze az ország ruházati üzemeinek élenjáró dolgozói, vezetői, hogy megbeszéljék azokat a feladatokat, melyek rájuk várnak a mozgalom további erősitese, »zclesitése terén. Az ankéton részt- vett a mozgaíom elindítója, Zsó- dely József elvtárs, a Ferfiraha- gyár miunkaérdemrenddel kitüntetett kétszeres sztahanovista főművezetője, aki a könnyűipari termékek minőségének javítása érdekében indította el mozgalmát, — a Szüli over hova szovjet mozgalom nyomán. Az ankéton megjelentek: Braun Péter elvtárs, a megyei pártbizottság részérő1, Caopregi Gyula, Höffer Anna elvtársak a könnyűipari mmisztén- nm ruhaipari igazgatósága részéről, valamint Joós István elvtárs, az SZMT részéről. Az ankéton Blahut János- né ©ívtársnő, a békéscsabai Ruhagyár igazgatója tartott beszámolót. Ismertette azokat az eredményeiket, melyeket elértek a Zsé- doly-mozgalom elindítása óta m özeerroem. Elmondotta, hogy a párttagok ée műszakiak örömmel csatlakoztak * moegalomhoz, mert bőven volt javítanivaló a termékek mic.őségé terén. A mozgalom bated« iása ót» megjavult a műve- aoiők hozzáállás» is a termeléshez. | Nagy lehetőség nyílt a párosverseny kiszélesítésére A mozgalom beindulása előtt is voltak jó minőséget elérő dolgozók, mint Marik Erzsébet, Hegedűs Erzsébet, Takács Mária és sokan mások, de nem fordult elő az, hogy egy egész üzemrész 100 százalékos minőséggel dolgozzon. Ma pedig az V-ös varroda dolgozói három hónapja csak minőségi árut gyártanak Gerencsér Mihály te lem mester elvtái« vezetésével. Ma már ez nem egyedülálló az üzemben, a szalagok egész sora koszit minőségi árut, mint például az I-es varroda 7-es és 11-es szalagja. Miért ? Mert betartják a technológiai fegyelmet, segítik, tanitják egymást a sza lagvezetők, de a szalag dolgozói is ellenőrzik egymás munkáját, így a legkisebbére csökken a se- lejt, mivel idejében meg tudják akadályozni azt. Elmondotta Blahut elvtársnő azt is, mutatkoznak még hibák, hiányosságok a technológiai előírások betartásánál, ami nemcsak üzemein belül jelentkezik, hanem sokszor az afapanyagezxilgáltaté üzemektől indul. A késedelmes szállítás, hiányos tervezés, a nem megfelelő festés következtében. Mindez hátráltatja a megfelelő felkészülést az üzemben. Hátráltatja a mozgalom eredményeit, s esem javítani kell a jövőben. A beszámoló után Zsédely elvtárs, a Férfiruhagyár munkaérdemrendes, kétszeres sztahanovista főművezetője szólalt fel elsőnek. Elmondotta, üzemükben milyen eiedménj’eket értek el ez- zer a mozgalommal, — TOexy a Zsédeíy-teiembűI indult el. »Gyengén álltunk mi is a minőséggel. Segítem akartunk rajta, változtatni azon, hogy a mennyiségi növekedés érdekében egyesek elhanyagolják a minőséget. Nekünk a tervtel jeeitést nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is meg kell javi tani. Ha magamnak és családomnak vásárolok, elvárom, hogy osak jó minőségű árút kapjak — mondotta. A hanyag munka komoly károkat okoz népgazdaságunknak Gondos, figyelmes munkával mindez elkerülhető, csupán a technológiai előírásokat kell ismertetni a dolgozókkal és ellenőrizni, hogy azokat betartják-e mindenkor. Miért dolgozik jól a Zsédely-terem ? Azért, mert a szalagok dolgozói számára biztosítva van a rendszeres szakmai oktatás, a szovjet tapasztalatok megismerése. A dolgozók igv mérteiéivé válnak szakmájuknak. A szalagon belül ólő és éteven a Szuboverhova = 1A&4WM [egyletek = fi bürokrácia egyik iegkárosabb formája Az orosházi «lörös Csillag» tsz-ból löbb levél érkezett a szerkesztőségbe. A dolgozók korábban azt írták: lelkes felajánlások születtek. Aztán pedig hogy: vállalását sok dolgozó túlteljesítene. Végül azt is közölték: nincs egy lélek sem, aki n versenyt értékelné, eredményeit a dolgozókkal valamilyen módon rendszeresen ismertetné. Ezek lények. Valaki kérdezhetné: «No és... ez is valami? — ilyen példát én is tudok, nemcsak egyet, sokkal többet is.;- Valóban igaz: hasonló eseteket felhozni egyáltalán nem nehéz. De akik kijelentik ezt és ugyanekkor ilyen jelenségek mellett minden Iclkiistnerctfurdalás nélkül tovább mennek, — nem gondolnak arra: a «Vörös Csillag» tsz említett esetében a bürokrácia egyik I<;gkárosabb formájáról tan szó. V alaki — aki érdekelt fél maga is — kételkedőén újra megjegyezhetné: «Hallatlan!... már ez is bürokrácia? Úgy tudtuk eddig: az aktagyártás, az akták huza-vona intézése a bürokratizmus.» Kétségtelen, az említett tevékenység a «bürokrácia dísz- virágai»-nak ismert fajtája. De az aktagyártás, annak huza-vona intézése és a versenymozgalom hanyag kezelése egy tőről fakad. Ez a tő pedig, amely elég keményen tartja még magát: a dől gozók problémáinak, érdekeinek, kezdeményezéseinek rideg, lélektelen kezelése, e problémákkal szemben tanúsított feneketlen közömbösség, — gyakran felháborító visszautasításuk. Miről is van szó az orosházi «Vörös Csillag» tsz esetében ? A dolgozók vállalást tesznek, versenyeznek. Persze, nem csupán azért, hogy kiírják nevüket a versenytáblára. Nem kevesebbről van szó, mint arról: többet akarnak termelni, hogy több legyen jövedelmük, családjuknak több kenyér, hús, ruha, cipő és más egyéb jusson. De ugyanekkor be akarják adni a hazának is, nini a hazáé. (Az egyén és a Laza érdeke lényegében egy dolog két oldala.) Ez pedig a születő újat jelenti. Egyes vezetők számára — az orosházi «Vörös Csillag» tsz vezetői számára is — ez a gyökeres változás mind semmi. Ez már megszokott dolog... Nem ... ők dehogyis tiltják meig a versenyt, azt sem, hogy rendszeresen értékelje valaki. «Csak» éppen nem ismertetik az eredményeket, nem segítik, nem karolják fel, nem fejlesztik. Hogy ez a dolgozók kedvét szegi és a termelés rovására megy? — azt ugyan ki látja meg? És hogy kissé sántító hasonlattal éljünk, valahogy így vannak vele: «Valaki fuldoklik a vízben, de aki a parton áll, nem segít, nem menti ki, védekezőén erre gondolva: én nem löktem be őt a vízbe.» «Nem értékeljük a versenyt, nem figyelünk a dolgozók érdekeire? — kérdezik fejcsóválva, méltatlankodva egyesek. — Talán nem mutattuk már ki eddig is hűségünket népünkhöz, pártunkhoz?» Tovább mehetünk: még! a saját érdeküket sem nézik. Ahol nem törődnek a vállalásokkal, a versennyel, ott megakadályozzák a felajánlókat abban, hogy több, jobb munkával, több munkaegységgel több jövedelmük legy en. A tsz többi tagjait is megfosztják áltól a lehetőségtől, hogy az élenjárók példája láttán javítsák munkájukat, szaporítsák jövedelmüket. S a vezetők — akik nem foglalkoznak a versennyel — maguk is kevesebb jövedelemhez jutnak, mert tudvalévő: a tervteljesítés szerint emelkedik, vagy csökken az ő részesedésük is. Bármcrről is nézzük a dolgot, az tény: a dolgozók kamarájában nem kis részben a verseny elhanyagolása miatt is lesz kevesebb termény, erszényeikben kevesebb pénz, szekrényeikben kevesebb ruha. Ilyen bürokráciának is van orvossága: követni kell a jó példát. Mert vannak ilyenek is:' «Két növénytermesztő brigádunk van. Nálunk a jelentésekből elkészítik és a versenytáblán minden este kifüggesztik a verseny értékelését» — írja Gojdár Ida, a kardoskúti «Úttörő» tszcs-ből. Hogy a «Vörös Csillagánál is így legyen, az a dolgozóktól is függ. Tóth Géza. A jó munka nyomán bő termés mutatkozik szövetkezetünkben A kaszaperi »Rákóc^« tsz három növénytermesztő brigádja versenyben áll egymással a nö- véuyápolásbau. A brigádok közül a »Győzelem« brigád vezet. Igen szépen halad a növényápolás, minden kapásnövény kétszer van kapálva és az összes széna be7 takarítva. A tsz tagjai felajánlották, hogy a félévi beadási tervüket tojásból, baromfiból júniusban teljesítik. A növényápolási munkába bevonták a családtagokat és asszonyokat. Egy-egy brigádban 45 dolgozó van, nagyobb része nő, mert a férfiak a szénabe takarításnál és az állat- tenyésztésben dolgoznak. Minden tagnak ki van osztva a területe, így egymás között kialakult a jjárosverseny. A verseny- táblára a jól teljesítő tagok nevét kiírjuk és rendszeresen értómozgaiom, a termékek társadalmi ellenőrzése. D© élő és ©leven a verseny értékelése is. Elért eredményeinket a párt és a ezaksaer- vezet segítségének köszönhetjük — mondotta. Most harcba indultunk, hogy tizedszer is elnyerjük az éliizemjel vényt — fejezte be felszólalását Zsédely elvtáre. keljük a versenyállást a munkacsapatok, brigádok között, ez igen serkentőleg hat rájuk. A lagok eleinte idegenkedtek a Isz-től, de most már látják, hogy kezük nyomán milyen szép a növény területükön, különösen az őszi árpára vagyunk nagyon büszkék, mert a megyében kevés helyen van ilyen szép árpa. Terméseredményeink várakozáson felülinek mutatkoznak, örül is a tagságunk. 'Most már látják a helyes szovjet agrotechnika ab kaim ázásánál: eredményét. Megszerveztük az arató- és cséplőbrigádokat is, a tagok munkaviszonya jő, brigádvezetőink helyesen szervezik és irányítják a munkákat, ami egyik előfeltétele az időbeni betakarításnak. Adók Péter, Kaszaper, »Rákóczi« tsz. Zsédely elviái« felszólalása után többen beszámoltak üzemük munkájáról, kicserélték, gazdagították egymás tapasztalatait. (A hozzászólásokra még visszatérünk lapunk következő számaiban.) Az ankét befejezése után valamennyien megtekintették az ebből az alkalomból rendezett selejtki- á) titánt.