Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-12 / 136. szám

1 <953 június 11, péwfek VCkaisawk DISZ^IiaíaljőLink küzdjenek Sk termelés rohamcsapaía elmért (Beszámoló a DISZ megyei választmányi üléséről) A KURUC SARKAD Június 7 én tartotta a DISZ me­gyei, választmányi ülését. A vá­lasztmányi ülésen megjelent: Nagy Antal elvtárs, a párt Me­gyei Bizottságának titkára, vala­mint a DISZ Központi Vezető­ség© részéről Keltűik elvtárs. Nagy­jelentőségű kérdéseket vitatott meg a megyei választmány. Értékelte a választási munka tapasztalatait, megszabta a fiatalság további fel­adatát megyénkben. A választmányi ülést Egri Sán­dor elvtárs, a DISZ Megyebizott­ság szervező titkára nyitotta meg, majd Násztor Sándor elv társ, a DISZ megyei titkára tartotta meg beszámolóját. Násztor Sándor elwtárs bevezetőjében a legutóbbi választ­mányi ülés óta eltelt hónapok alatt végzett munkákról, majd a bel- és külpolitikai eseményekről beszélt. Utána a DISZ fiatalok elölt álló termelési feladatokkal foglalkozott. Elmondhatjuk — hangsúlyozta —, hogy o termelésben a mi me­gyénkben is üzemeink ifjúsága végzett legjobb munkát. A mun­kaversenyben, a Sztaliánov-mozga- lomban munkásifjűeágunk egyre szirtesebb tömeg© vesz részt. Né­hány üzemünkben a DlSZ-fiata- lok eredményesen haladnak afelé, hogy rohamcsapatként dolgozzanak. Á Gy ulai Harisny agyárban ma már úgyszólván minden DISZ tag 100 százalékon felül termel. Hasonlóan az üzemátíag felett teljesiti ter­vét a Békéscsabai Pamutszövő if­júsági műszakja is. Azonban ezek még nem azt jelentik, hogy roham­csapattá váltunk. Ezek csak meg- közelitik a fő célkitűzést. Nem­csak egyes időszakokon át kell elérni a roham csapat szintet, ha­nem egyszer, s mindenkorrá.-* Far­kas ©Ívtál* erről mondotta: »Munkátif jóságunk még mindig wem vált a szocializmus épí­tésének rohamcsapatává, de azzá Kell, hogy váljon első ötéves ter­vünk negyedik é.ében, azaz 1953- ham.: Pártunk ilyen nagyszerű jelszót adott nekünk. Hogy ezt valóra- iválteuk, a Komszomol példáit tet­tekben kell követni. Nézzük csak meg, hogyan, miben mutatkozott meg, hogy a Komszomof roham­csapat. 1036 elején a Komßzomolsz- kája Pravda közölte a moszkvai »Manometr«-gyár komszomol irta bizottságának beszámolóját, melyet a gyár igazgatója is aláirt: »A gyár három főüzemének mun­kásai a retinát átlagban 157 szá­z-ék ra teljesítettek, ugyanannak a három üzemnek a Komszomo- listái 176 százalékra teljesítet­ték a normát.« Násztor elvtárs még sok, ehhez ha­sonló példát sorolt fel a Szov­jetunió komszomolistáinak hőstettei­ről, majd igy folytatta: Mi ilyen sikerekről még nem igen tudunk beszámolni. A VIT és a Békéi Vi! ágtanács ülése tiszteletéi© ed-, dig üzemi DISZ-tagjainknak mind­össze 85 százaléka tett felajánlást. El kell érni, hogy minden DISZ- fiatat tegyen vállalást a VIT-re és teljesítse is azt. Beszéde további részében a mezőgazdaságban dol­gozó fiatalok munkájával foglal­kozott. Vannak eredményeink a falvakban is — mondotta, — éppen a választás felé haladva született meg a mi megyénkben a dombegyházi »Pe­tőfi« tsz DISZ-fxataljainak felhí­vása a 12 mázsás gyapottermés elérésére, a gyapottermés feletti védnökségre. Ez a felhívás a nyír­bátori »Lenin« tsz DlSZ-istáinak a felhívásával együtt ismertté vélt az egész országban és csatlakoznak hozzá a többi megyék DlSZ-szer- vezetei is. A mi megyénkben sok lelkes csatlakozás van a dombegyházj és a nyírbátori felhíváshoz, kö­zöttük a végegyházi »Szabadság« tsz DlSZ-szervezcte is, ahol a fiatalok igen példás, szép mun­kát végeznek. De hiba van — mondotta többi kö- z.ött, — hogy a meglévő csatla­kozások is nagyrészt általánosak, nincs meg bennük, mi a tervük az, ifjaknak; hányszor kapálnak, mit mikorra és hogyan végeznek ef. A DISZ-bizottságok és szervezetek felelősséget kell, hogy élezzenek a magasabb terméshozam eléréséért. Beszámolójában kihangsúlyozta a gépállomásokon dolgozó fiatalok jó munkáját. Magyar’ János és Csillag Anna, akik az ország legjobb DISZ-ista traktorietái lettek, bátran alkalmazzák a szovjet módszereket, az óragrafikonos módszert és erős akarattal küzdenek terveik teljesí­téséért. Az aratásra, csépléei© való felkészülésre feladatként jelölte meg a fiataloknak, hogy a jJISZ- ista kombájnvezetők elsőnek alkal­mazzak az óragrafikonszerű mun­kát az aratásnál. A Bnedjuk-féle csépíést a DlSZ-brigádok kezde­ményezzék. Az ifjú créplőbrigá- dok között legyen verseny a DISZ Megyebizottság zászlójáért. Az út­törőkről váló szerető gondoskodás­ról hangsúlyozta: Legfontosabb fel­adat a városi és falusi táborok megszervezés© és levezetése. Ltt 12 ezer gyermeket akarunk foglal koz . tatni, ilyen tábori oktatás még nem Csillag Anna, a csomóid gépállo­más traktoristája elmondotta, ho­gyan küzdötte fel magát az or­szág legjobb DISZ-traktoristái kö­zé. Többek között ezeket mondotta: »1951-ben kerültem a gépállomásra. Nehéz volt megbirkózni a kezdeti nehézségekkel és eleinte gyenge eredményt értem el. 1952 tavaszán már 150 százalékra vállaltam ter­vem teljesítését és 270 százalékra teljesítettem. Most pedig arra tö­rekszem, hogy minél jobban ki­vegyem részem a tavaszi növény­Ientősége van feladataink megol­dásában. Ezért kell, hogy a fel­sőbb bizottságok úgy szabják meg a feladatokat az alapszervezetek ré­szére, hogy azok a rájuk háruló részt jól meg tudják oldani. Az egyik hiba abban van — mondotta többi közt, — hogy egyik nap­ról a másikra határozzuk meg a feladatokat, mindig beszélünk róluk és nem marad idő az elvégzésre. Ha ezt igy folytatjuk, nem tud­juk következetesen megoldani a feladatokat. A párt nagyon sokat vár az ifjúságtól, a DlSZ-ezerve- aetektől, ehhez a megfelelő segítsé­get meg is adja. A DlSZ-fiata- lok nagyon sokat segítettek ed­dig is, ez megmutatkozott a vá­lasztások során. Szívós, harcos, bátor kiállás jellemezte a fiatalo­kat. Üzemekben és községekben is találkoztunk a rohamesapat cím­hez tartozó magatartással és ez magával ragadta az idősebbeket is. Vannak már biztosítékok az ara­tás cséplésre való készülésnél is. Például Dobozon a DISZ-titkár elvtárs olyan lelkesen készül erre a nagy munkára, hogy szint© ma­gával ragadja, egész környezetét. A DISZ MB és a járási bizottságok a fiatalokban lévő lelkesedést nem használják fel megfelelően, hogy még nagyobbakat lépjünk előre, úgy, hogy minden területen ro­hamcsapattá háljon a DISZ. Úgy volt. A nyári toborzás főcélja a gyermekek pihentetése, szórakoz­tatása, nevelése. Beszámolójának befejező részé­ben a DISZ-épités soronlévő fel­adataival foglalkozott, különösön a tszcs DISZ-szjeryezetek alakításá­val és megszilárdításával. Elmon­dotta, hogy tszcs-iaknek felében sincs DlSZ-szervezet. Példázta a békési járást, ahoi mindössze egy DISZ-szervezet a'akult március óta. Majd a közelgő VIT-re való készülődésről a következőket mond­ta: Nagy nemzetközi esemény lesz ezév augusztusában a bukaresti VIT. Ez ismét nagy harcos sereg­szemléje lesz a világ békeharcos ifjúságának és különös jelentőséget ad neki az, hogy résztvesz rajta példaképünk, a bős lenini sztálini Komszomol. Nekünk orr© még jobb munkával, újabb nagyszerű mun- kasikerekk©! kell , készülnünk, de ezen túl ismertetni is kell a VIT jelentőségét. Gyűléseket, kirándu­lásokat, műsoros estéket, V1T- sarkokat kell rendezni, készíteni a VIT jegyében. Tegyük népün­nepé lyé megyénkben is a VIT meg­nyitásának és befejezésének nap jót. Úgy dolgozzunk, úgy vezes­sük a mai lelkes ifjúságunkat, hogy még ebben az évben kiérdemeljük a mi nagy pártunknak, (lakosi elvtársunknak azt az elismerő di­cséretét, hogy a mi DlSZ-azerve- zeteink fiataljai valóban roham- csapatként dolgoznak virágzó, szép, szociaEsta hazánk építésé­ben — fejezte be beszédét^ Násztor eivtárs beszámolója után a választmányi tagok lelkes hoz­zászólásaikkal segítették a j DISZ előtt álló feladatok megoldását. Minden hozzászólás mintegy fo- gíglalpip j a további i(jó munkára. A régi magyar szabadságharcok és függetlenségi törekvések egyik közismert hős© a hajdú. Az er­délyi fejedelem katonái voltak s vitézi érdemeikért jelentékeny te­rületeket kaptak, hogy a béke évei­ben sem szűkölködjenek. .De ha felhangzott a kürtszó, a lovas és gyalog hajdú azonnal megindult az igaz ügy védelmére. Bocskaytól II. Rákóczi Eenemclg minden nem­zeti, népi küzdelmünkben ott látjuk a hajdúkat. Sarkadét is hajdúk lakták és a sarkadi hajdúk 1644- bon derék katonai helytállásukért szép birtokadományt kapták II. Rákóczi Ferenc ősétől, Bákóczi György erdélyi fejedelemtől. A XVI. században épült Sarkad vára, magát a községet pedig sáncok' védték. Sarkad mint megerősített hely, fontos ezerepet játszott mind a török, mind pedig a kuruc há­borúk idejében, lakosai mindenkor tudták, hogy hol a helyük. A sarkadiak ismerték a Rákó- eziakat. A nép tudta, érezte, hogy ahol a Rákóczink megvetik a lá­bukat, ott a szabadság, az emberi­esség és a ha'adás bontogatja szár­nyát. Csatlakoztak is II. Rákóczi Ferenchez, midőn lobogni kezdett a Libertás-zászló. Gyula német ké­zen volt s éppen ezért Sarkad vá­rával és sáncaival fontos szerepeb játszott. Végvára volt a kuruc hadaknak, megakadályozta, hogy német zsoldon harcoló marosmenti rác határőrök Biharba nyomulhas­sanak. A kurucok kézre akarták keríteni Véradót és Sarkadnak volt a hivatása, hogy szükség esetén aa ostromló sereg hátát védje. 1707 február 18-án Praunstorff alezredes, az aradi vár császári parancsnoka német és rác zsoldo­sokkal, ostromló ágyúkkal meg­rohanta Sarkadot, de a sarkadi kuruc kapitány, Szabó Sándor a hajdúkkal keményen visszaverte. • Még merészebb haditettet . vittek véghez a sarkadiak 1708 július ;28-iin. A császárnak szolgáló rác zsoldosok kapitánya Rác—Tököly volt, (nem tévesztendő össze Thö­köly Imre kuruc vezérrel). Rác- Tököly az aradi vár mellett ta­nyázott egy góréban, tehát magas cölöpökre épített megfigyelő kuny­hóban. Százötven Boné ezredboli huszár 60 sarkadi hajdúval körül­vette a górét és Rác-Tököfyt ki­füstölte belőle. Éppen az előző napon csépelhetett Rác-Tököly ár­pát a lovainak, a kurucok a góré alá hordták az ár paszal mát, meggy ej­tett ák, és a zsodos kapitány öcc&ei- vet együtt kénytelen volt kiugranl a góléból, s valamennyien fog­ságba estek. 1709-ben pestisjárvány dúlt or­szágszerte, igy Békés megyében is. A pestis megfogyasztotta a sarkadi kuruc hajdúk számát, s midőn Rákóczi újjá akarta építeni Berlin. (MII) Az »Egységért,- Békéért és Szabadságért Küzdő Né­metek Szövetsége«, amely Josef Wirth volt birodalmi kancellár és Wilhelm Elfes nyugalmazott főpol­gármester vezetésével megkezdte működését, június 7-én, vasárnap tartja első országos értekezletét Kölnben. Az értekezlet napirend­jén a szövetség választási prog- rammjának jóváhagyása és. a szé- Iesebbkörű országos vezetőség meg­választása szelepei. Az »Egységért, Békéért és Sza­badságért Küzdő Németek Szövet- ségé«-nek sajtószolgálata az eset­leges négyhatalmi értekezlet szem­pontjából elemzi a potsdami egyezmény jelentőségét és megál­lapítja, hogy a potsdami egyez­mény a nyugati hatalmak és a Szovjetunió Németországgal kap­csolatos konkrét megállapodását tartalmazza. Elítéli Adenauer mes­terkedését, amellyel megkísérli »túlhaladottnak« minősíteni a pots­dami egyezményt és leszögezi, hegy a potsdami egyezmény az egyetlen olyan nemzetközi jogalap, amelyre Szarvas várát és odavezényelte li sarkadi hajdúk felét, a sarkadiak) kérvényt intéztek a fejedelemhez,, melyben ezt írják többek között: »az pestis miatt úgy megfogytunk,. hogy magunk sáncának conserva-* tiöjára (megőrzéséi©) is alig sufi ficiálunk (vagyunk elégségesek)«.. Rákóczi engedett is a sarkadiak kérésének, otthon hagyta őket sa­ját sáncaik védelmére. Háborús időben a szegény dof-l gozó nép csak a várak és megerősí­tett helyiségek falai és sáncai kö­zött talált védelmet. Rákóczi a védtelen békési földműves népet Sarkadra telepítette. A békésiek munkával és szükség esetén fegy-t vénél támogatták a sarkadi ku­ruc hajdúság küzdelmét, igy há-> látták meg a védelmet, melyben Sarkad részesítette őket. 1711 január 11-én Löwenburg Frigyes császári tábornok a maga túlerejével alkura kényszeritette a sarkadi hajdúkat. Az alkut a sarka- diák nevében Szabó György »Es- trása-Mester« kötötte, de Szabó Sándor kuruc kapitány módosított rajta. A derék kapitány nem volt hajlandó ©gyesréget kötni népének szipolyozóiy al és kikötötte, hogy. a benszülött őrség fegyveresen és ágyúival Rákóczihoz vonulhasson, Szabó Sándor csapata el is vo­nult Rákóczi ecsedi várába s az utolsó pillanatig hiven szolgálta a hazáért és a szabadságért zászlót bontott fejedelmet. Löwenburg ezután lebontotta Sarkad várát, a »rebellis fészket«.. A lebontás olyan jól sikerült, hogy. utóbb alig tudták megtalálni a helyéit. így »bontották le« a nemi zet szabadságát és a nép jóremónyi régét is. A dolgozó nép forradalmi törekvéseit még -Btfm tudták kiirtani.) Midőn 1735-ben a békésezentand-i rási jobbágyok Pero ezredesre tá­maszkodva és a Rákóczi szabadságé harc hagyományaira hivatkoz.a fegyvert fogtak elnyomóik ellen, Sarkadon a kjurucivadéikok a zömök Nyíllak Mihály vezérletével csat­lakoztak a népi forradalomhoz. Mi­dőn a forradalom hőseit a zsarnok­ság szörnyű kínzások közepette ki­végeztette, kerékbetört és felné­gyelt holttesteikből Sarkadon is kifüggesztettek egyet »elrettentő példának«. A kuruc háborúban nemcsak a sarkadi férfiak állottak helyt, ha­nem az asszonyok is. A sarkadi menyecskék sütötték a kenyeret a a harcoló vitézeknek, példát mutat­tak arra, hogy a szabadságért és a nemzeti függetlenségért vívott harc minden dolgozónak, a haza minden fiának és leányának közös ügye. Féja Géza, Társada'om és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat. Németország ma támaszkodhat. Há szovjet lé.-zrői mindig újra és újra Potsdamra hivatkoznak, ez éppen azt jelenti, hogy a Szovjetunió kész a nyugati hatalmakkal meg­egyezni a német kérdésben és azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió ko­molyan törekszik az egységes, de­mokratikus és független német ál­lam létrehozására. Megjelent az »Anyag- és Adatszolgáltatás« legújabb száma, melynek tartalmá­ból az alábbi cikkek emelkednek ki: N. Orlov: Az egységes, min­dent átfogó világpiac szétesése és a demokratikus világpiac kialaku­lása. A. Korobov: Az ötödik ötéves terv — új, hatalmas lépés a kom­munizmushoz vezető úton. A. Nyikonov: A Szovjetunió kül­politikája —- a béke és a nemzet­közi együttműködés politikája. A Jegorov: A művészet sajátos­ságai és helye a társadalmi élet­ben. Versenyre hívom Románia legjobb női traktoristáját Nagy Antal elvtárs beszéde A fiatalok munkájának nagy je­ápolási munkákból, hogy válóban kiérdemeljük a rohamcsapait (dm elnevezést.« Boldogan és büszkén jelentette ki: »Versenyre hívom a VIT tiszteletére Románia, leg­jobb női traktoristáját. Kérem a DISZ Központi Vezetőséget, hogy juttassa el' felhívásom a Ipgjobb UTM-ista traktoristalányhoz.l Több hozzászólás hangzóit még ef, majd Nagy Antal eivtárs, a párt Megyei Bizottságának (átkára emelkedett szólásra. dolgozzanak, hogy amit elvégez­nek, az az egész népi demokrácia felemelője legyen. Növényápolási munkánkat j elha­nyagoltuk. Látva jó terméskilátá- sainkat, megnyugodtunk abban a tudatban, hegy mindem meg van oldva. Törekedjünk arra, — hang­súlyozta —, hogy a tsz-ekben, ál­lami gazdaságokban több ifjúsági brigád vegyen rés^fc ebben a. mun­kában. Különösen a lányokat kell bevonni nagyszámban a növény­ápolási munkákba. Sokan nem mennek ki dolgozni a tsz-ek föld­jére, vagyis csak az idősebbek, a fiatal lányok pedig otthon iparad­nak. Falust DlSZ-szemzeteinknek most a legfontosabb feladata — hangsúlyozta többek között — h növényápolás, majd az aratás, csépifs, a tűzörség megszerve­zess és a mi kis űttöröinkije vár a kalászgyiijtés. Az aratás-crépíési munkáknál dol­gozzunk úgy, hogy nyerjük el a párt, Rákosi elvtárs zászlóját. Az a lelkesedés, ami itt megnyilvánult, egyik biztosítéka, hogy eredménye­sen végezzük el a feladatokat, — fe­jezte be beszédét Nagy elvtárs. A választmány megválasztotta a DISZ-fiata!«k legjobbjai közül a VIT-k üld ötteket. Nyugat-Németország dolgozóinak harca

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents