Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-28 / 150. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! r Képek a jövőnkbői Akarni kell és a lemaradókból élharcosok lesznek Z HP P BÉK É S HEGYEI PÁ RTB I Z O T TS ÁG Á t< A K LA P JA 1953 JÚNIUS 28, VASÁRNAP Ára SO fillér IX ÉVFOLYAM, 15« SZÁM A tótkomlós! kezdeményezés ereje AZ ELSŐ OABÓMT A HAZAIAK Az újkígyósi „Új Elet“ termelőszövetkezet befejezte az ősziárpa aratását, cséplését. A terméshozam holdanként átlag 17 mázsa, melyből a termelőszövet­kezet először állammal szembeni kötelezettségét teljesítette. A 136 mázsa kive­téssel szemben 142 mázsát adtak be, ami 103.7 százalékos teljesítésnek felel meg. Az orosházi „Dózsa“ tsz ősziárpa beadását 160 mázsával 100 százalékra teljesítette. Gyorsítsuk, meg a növényápolást MEGYÉNKNEK meg mindig igen súlyos a lemaradása a nö­vényápolásban, különösen a ku­koricakapálásban. Az utóbbi na­pokban főleg a szarvasi, és a gyomai járás javított munkáján. A kondorosi termelőszövetkeze­tek befejezték a répaegyelést, s több csoportban végeztek a ku- kukoriea és a napraforgó má­sodik kapálásával is. A községek közötti versenyben Hunya jár az élen; befejezte a répa harmadik mélyítő kapálását. A hunyai «Szabadság» és «Törekvés» tszcs már kétszer megkapálta a; kuko­ricát é3 a napraforgót. A BÉKÉSI JÁRÁS eredményét rontja a békéstarhosi és a mező- berényi S gépállomások hanyag munkája. A mezőberényi gépál­lomás például közel 2000 hold gépi sorműveléssel adós még' a hozzátartozó termelőszövetkeze­teknek. Ehhez hasonlóan, hanyag munkát végeznek a szeghalmi já­rás gépállomásai. A termelőszö­vetkezetek tagjainak mozgósítá­sával a családtagok bevonásában történt változás. Különösen Kö- rösladány termelőszövetkezeti község asszonyai kapcsolódtak be jobban a munkába. Nem lehet azonban mondani, hogy mindet! lehetőséget kihasználtak a nö­vényápolás meggyorsítására. Á SZEGHALMI JÁRÁS a he- tedik helyről a nyolcadik helyre csúszott vissza. Hanyag munkát végez a járásban a bucsai párt- bizottság és a tanács. Elnézték azt, hogy a Hajdú-Bihar megyei Szerep községben, — amely me­gyénkkel határos ;—1 a bucsai ter­Járásaiuk sorrendje a növény ápolási versenyben: melőszövetkezetek tagjai, több funkcionárius 55« hohl földet bérel. S míg ott a kukoricát két­szer, háromszor megkapálták, a bucsai «Petőfi» tsz-ben 120 hold kapálatlan, a «Béke» tszcs tagjai pedig még 20 százalékát sem ka­pálták meg kukorica-területük­nek. De igen nagy a lemaradás az egész község növényápolásában. BÉKÉSCSABA szövetkezeti vá­ros változatlanul tartja az utolsó helyét a növényápolásban.’ A .vár. rosi tanács az elhangzott bírálat után sem javított munkáján, nem segít a termelőszövetkezetek -ve­zetőinek a tagság, a családtagok mozgósításában. A lemaradást társadalmi erővel akarja behozni, de azoknak a munkáját is fele­lőtlenül szervezi meg a termelő- szövetkezetekben. 1. Mezőkovácsházi járás, tanácselnök: Boruzs Mihály, mezőgazdasági osztályvezető: Don László. 2. Orosházi járás, tanácselnök: Dumitrá« Mihály, mezőgazdasági osztályvezető: Ungi Imre. 3. Szarvasi járás, tanácselnök: Hegedűs Pál, mezőgazdasági osztályvezető: Vida János. 4. Békési járás, tanácselnök: Leetyán János, mezőgazdasági osztályvezető: Kiss Máté. 5. Gyu'at járás, tanácselnök: Vincze Gyula, mezőgazdasági osztályvezető: Mórocz István. 6. Sarkadí járás, tanácselnök: Varjú János, mezőgazdasági osztáíyvezető: Debreceni Mihály. 7. Gyomai járás, tanácselnök: Túrák Vince, mezőgazdasági osztályvezető: Arató József. 8. Szeghalmi járás, tanácselnök: Kovács József, iQzőgazdasógi osztályvezető: Ombódi Sándor. 9. Békéscsaba város, tanácselnök: Bartolák Andrásáé, mezőgazdasági osztályvezető: Liker Mátvás. Aratnak, veinek Kaszaperen A kaszaper!' »Lenin« tsz ben csütörtökön megkezdték a gazdag termést ígérő ősziárpa aratását 76 Icát .hold területen. Az ardtást egy kombájnnal, egy aratógéppel és 53 kézi kaszával végzik. A tagok valamennyien ott szorgoskodnak, sőt még az iskolás gyermekek is, akik lelkesen gyűjtik a ka­lászt. Csütörtökön húszán 70 kilót gyűjtöttek. De nem marad el a tsz a taríóhántásban sem. Eddig nyolc Icát. holdat tárcsáztak fel, amit már be is vetettek rövidtenyészidejű kukoricával. A »Lenin« tsz-néi zavartalanul végzik- az aratást, mert nem kell arra gondolniok, hogy míg az aratást végzik, addig a kukoricájuk, vagy egyéb növényeik begywnosodnak. Öle már előrehaladtak a növényápolásban. A kukorica és a napraforgó kapálását harmadszorra is elvégezték? A többi ipari növényét pedig már negyedszerre is. Hogy ezt el tudták érni, hozzájárult az is, hogy mindenki .az egyéni területén' dolgozott, 8 óra helyett már reggel 5 órakor kint voltak, este pedig 8 óláig is. Ezek a dolgozók nem hivatkoztak az esőre, mint sok más liefyen, hanem minden percet jól kihasználtak. , , Több mint egy hete annak, hogy Tótkomlós megyénk közsé­geit, dolgozóit békeverseiiyre szó­lította az aratási, betakarítási munkákban. ígéretet teltek arra Tótkomlós termelőszövetkezete­inek tagjai, gépállomási dolgo­zói és egyéni dolgozó paraszt­jai, hogy az aratás idejét egy nappal rövidítik le, a tarlóhán- tást az aratás befejezésétől szá­mítva, C nap alatt elvégzik, ntá- sodvetési tervüket 15 százalékkal túlteljesítik. 21 nap alatt pedig — 5 nappal a határidő előtt — befejezik a cséplést és egyenest a cséplőgéptől szállítják be a gabonát a hazának. A tótkomlósiak kezdeményezé­séhez az eltelt idő óla Kondoros, Hunya, Dombiratos és megyénk több községe csatlakozott. Meg­kezdődött a harc, a verseny ter­melőszövetkezeteinkben, gépállo­másainkon, állami gazdaságaink­ban, községeinkben a jó növény- ápolásért, gabonatermésűnk vesz- teségnélküÜ betakarításáért. A verseny ma már a mezőgazda­ságban is nem a dolgozók fizikai erején alapszik, liánéin a tccli- Inika. a gépek jobb kihasználásán, az emberek leleményességén. Amilyen mértékben választották megyénk dolgozó parasztjai a szövetkezés útját, hasonló mér­tékben emelkedett mezőgazdasá­gunk gépesítése. Több mint ezer aratőgép, 150 kombájn segíti me­gyénk dolgozóit a legnehezebb munkában. Naponta ezek a gé­pek közel 30.000 ember munká­ját végzik el. Gépeink jó kihasz­nálása alapos és körültekintő munkát kíván meg a mezőgazda­ság műszaki dolgozóitól, agronó- musainktól. Nekik keli biztosí­tani a jó munka előfeltételét, azt, hogy gépeink a legkisebb kiesés­sel dolgozzanak. , Szocialista szektorainkban a nyári munkák tervét — amely a nmnkavcrseny alapja — többé- kevésbbé jól elkészítették. Az orosházi gépállomáson a gabona­éréshez módosítható menetirány- terve van a kombájnoknak, a kondorosi gépállomáson is rajo- nirözták a cséplőgépeket, a vár­ható terméseredmény alapján el­készítenék az egyes gépek napi tervét. A munkaversenynek azon­ban csak egyik része ez, fontos emellett, hogy brigádokra, egyé­nekre bontsák fel a tervet, min­den dolgozó ismerje a nyári mun­kában a reáváró feladatokat. A legjobban elkészített tervei is felboríthatja a munkák össze­torlódása, ha a növényápolásban nem tudjuk a nagymérvű lema­radásunkat behozni. Sztálin elv- társ azt tanítja: «A betakarítás idénymunka és nem szeret várni. Ila idejében betakarítottál — nyertél, ha elkéstél a betakarítás­sal — vesztettél.» Ezt a sztálini igazságot a gyakorlat igazolta az elmúlt évben is, amikor késle­kedésünk, hanyagságunk minti egyes helyeken igen nagy volt az aratásban, betakarításban aszom veszteség. Nem kis részben járult ez hozzá a jelenlegi közellátási nehézségünkhöz. Az aratási, betakarítási verseny­ben a határidők lerövidítése és a minőségi munka qicllctt a fő­súlyt a gyorsaságra, a szemvesz­teség minimális csökkentesére kell fordítani.. Ha holdanként 5 szá­zalékot takarítunk meg, 150.000 mázsa gabonát jelent ez me­gyénknek. És fordítva, lia elké­sünk a munkával, ugyanennyi gabonát vesztünk. Ez a gabona- mennyiség fedezné Békéscsaba város lakosainak évi kenyérszük­ségletét, vagy kevés pótlással biz­tosítaná búzavetőmagunkat. Az aratás, cséplés olyan ünnep, amely kitartó, odaadó munkát, fegyelmet, minden' óra, minden perc kihasználását, jó munkaszer­vezést, irányítást követel tanácsa­ink, termelőszövetkezeteink elnö­keitől, állami, gazdaságaink, gép­állomásaink igazgatóitól, megyénk valamennyi mezőgazdasági dolgo­zójától. A betakarítási, begyűjtési bé­keverseny hatalmas erőt, nagy lendületet tud adni a munkának. Az orosházi járásban a tótkom­lósiak versenykihívása után, már az első napokban javult a mun­ka, növekedett a teljesítmény. De érezteli hatását a békeverseny a szarvasi, gyomai és a többi já­rás növényápolásában, aratási munkájában. A munkaverseny a vezetőktől is nagyobb felelőssé­get kíván, nem elég és helytelen ahhoz az irodában csatlakozni. A földeken, a termel őszöve [ke­zetekben, gépállomásokon, az ál­lami gazdaságokban, a dolgozók közölt és azokkal együtt kell fel­mérni a lehetőségeivel, megbeszél*- nit, mit jelent idei termésünk idő­beni betakarítása. De a verseny- kihívás titán naponta kell ügyel­ni, kézben tartani a munkát, ér­tékelni, tudatosítani a teljesítmé­nyeket, segíteni a dolgozókat, hogy ígéretét az üzeni, a szövet­kezet, a község valóraválthassa. A tólkotnlósi kezdeményezésre elsősorban pártbizottságainknak, megyénk kommunistáinak kell felfigyelni. A pártszervezet le­gyen a motorja mindenütt a be- takarílási, begyűjtési békever­senynek, ne hiányozzon egyetlen községben sem a funkcionáriu­sok, a kommunisták és azok csa­ládtagjainak példamutatása, ezen túlmenően, meggyőző, felvilágo­sító munkájuk és segítségük a pártonkívüli dolgozók felé. A ver­seny szervezése, a nyári munka jó elvégzése sokoldalúságot kí­ván meg vezetőinktől. . Gyorsíta­nunk kell a növényápolást; az aratással egyidőben el kell vé­gezni a soroníévő kapálást, tarló-' hántást, másodvetést. Az aratás befejezése után azonnal hozzá­kezdeni a hordáshoz, csépléshcz, biztosítani kell a zavartalan be­gyűjtést. Gabonabe takarításunk a szocia­lizmust építő öléves tervünk alap­ja, közellátásunk biztosításának, saját szükségletünk kielégítésé­nek igen fontos része. Tisztában van ezzel az ellenség is. Azért vetemedtek az új gabonából íe- ketecséplésre a kunágoiai küld kok, azért uszítanak egyes helye­ken a uumkaverseny elten, ter­jesztik a «ráérünk arra még» el­altató hangulatot. Termelőszövet­kezeteink tagjai, egyéni dolgozó parasztságunk tettekkel, jobb munkával válaszol az ellenség mesterkedéseire. Ne legyen egyet­len község, állami gazdaság, gép­állomás, termelőszövetkezet, mely) ne csatlakozna a tólkomlósiató kezdeményezéséhez. Be luk arí l ási, begyűjtési békeversenyben har­colj link a nyári munkák, a be­gyűjtés sikeréért. Farkas Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents