Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-04 / 129. szám

105.1 június 4, csütörtök 3 ViUaisaioU Hifit, lói harcolnak Köröstarcsán a félévi begyűjtési tervek teljesítéséért Az elmúlt évben Körőstarcsa községet úgy ismerték, hogy min­denben az utolsók között van. De így volt ez még a télen is. Ami­kor választásra készültek a tar- csaiak, megfogadták, hogy kikö­szörülik a csorbát, behozzák a le­maradást. Versenyre hívták a já­rás első községét, Csárdaszállást. Állták a.,zavuKat a köröstar1-, csai dolgozók. Nem maradtak le versenytársuk mögött, pedig az volt a hü-, hogy a csárdaszállá­siakat nem lehet lehagyni. Volt A községi fanács tagjai hiszen az 59 tanácstag közül csak négy van, aki részben teljesítette első félévi beadását. Egyedül Fá­bián János és Győri Mihály ta­nácstagok azok, akik még semmit nem adtak be az első félévre. Pedig mindkelten a »Rákosi* tszcs-nek tagjai. Tudja is ezt az egész község, hiszen nagy szégyen az Tárcsán, ha valaki le van ma­radva. A községben összesen 52 olyan dolgozó paraszt van, aki nem teljesítette első félévi be­adását. Ezeket a dolgozókat a be­gyűjtési csoport nyilván tarlói is felkeresik. De eljárnak ezekhez a begyűjtési állandó bizottság tag­jai, aktívái is. Elbeszélgetnek ve­lük, hogy milyen kárt okoznak úgy is az elmúlt hetekben, hogy a versenyben a körös tarcsaiak kerültek előnybe. Május 30-ig a község félévi tojásbeadási tervét 41.1, baromfibeadását 93 5, öthavi tejbeadási tervét 101, évi széna­beadását 19.7, 1952—53-as évre hízottsertésbeadási tervét 111.7 százalékra teljesítette. Nem volt könnyű elérni ezeket az eredményeket. De ebben a munkában nem volt egyedül a tanács. jó példával járnak elől, lő, amikor a dolgozókkal beszél­get, elmondja, hogy ezekből az összegekből mennyi mindent le­het vásárolni. Az állandó bizottság tagjai és aktívái a község területét maguk között körzetekre osztották' fel. Minden körzetnek, vagy utcának van egy bizalmija, aki figyelem­mel kíséri, kik, hogyan teljesítik beadásukat. Például az epres­kerti részért Jónás Imre hathol­das egyénileg dolgozó paraszt fe­lel. ö maga is mindig elsők kö­zött teljesítette állammal szem­beni kötelezettségét és igy nem nehéz meggyőzni a szomszédokat, hogy idejében rendezzék adóssá­gaikat. Azokat a dolgozókat, akik el­sők közölt teljesítik határidőre, vagy határidő előtt beadásukat, ismerik az egész községben. Hangoshiradókon, versenY- táblákon népszerűsítik őket. Az úttörők is felkeresik, hogy vidám énekükkel köszönl- sék őket. A tanács élenjáró dol­gozó parasztok részére ingyen mozijegyet biztosít. Az elmúlt hetekben kapott példáid Puskás Mihály, Gazsó Mil á'y, Eo.oss An­tal, Tokai Antal dolgozó paraszt ingyen mozijegyet. A község dolgozói a Béke Vi­lág tanács magyarországi üléssza­kára is felajánlásokkal készül­nek. Már május 30-ig 13-an tel­jesítették ígéretüket. Ezeknél az eredményeknél azonban a körös tárcsái dolgozók­nak sem szabad megállni, hi­szen a tojásbeadásnál még igen sok a tennivaló. A dolgozók nagyszerű versenykezdeményezé­seit a tanácsnak tovább kell se­gíteni, mert csak igy tudnak a következő hetekben még jobb eredményeket elérni. Lipcsei Mária. Nővényápolási munkát szabotáló kulákok lelett ítélkezett a bíróság saját maguknak is, ha nem tel­jesítik állammal szembeni kö­telezettségüket. Beszélgetés köz­ben elmondják azt is, hogy ál­lamunk milyen kedvezményt nyújt, hogy megbecsüli azokat a dolgozókat, akik idejében telje- sí; ik állammal szembeni kötele­ző tségüket. Gulyás Sándor nyolc­holdas egyénileg dolgozó paraszt még az elmúlt évben hátralékban maradt és erre 3366 forint kár­térítést vetett ki a tanács. Május l-.-e rendezte áz addig esedékes baromfi- és tojásbeadását, kár­térítése törölve lett. Mező László 5 holdas dolgozó parasztnak 2474 torinf kártérítést töröltek Az a pénz megmaradt. Kutas '■'trlonné pártonldvüli népneve­Begyfijtési ten link teljesítése függ attól is, hogy időben elvé­gezzük-e a soronlévő növényápo- lási munkákat. Ahol jól végzik pzt a munkát, ott bőségesebb lesz a termíáa, s mivel a beadás nem a termés nagysága, hanem a föld területe után van kiszabva, köny- nvebb lesz a teljesítés is. Ott pe­dig, ahol elhanyagolják a nö­vényápolást, a begyűjtési terv si­keres teljesítését is gátolják. Tud­ják ezt ellenségeink, a kulákok is, éppen ezért igyekeznek lép- ten-nyomon szabotálni a munká­kat. Büntetlenül azonban senki sem törhet a dolgozók érdeke el­len, a növényápolást szabotáló kulákok is megkap iák méltó bün­tetésüket. Hrasko Mihály örmény­kúti kulákot két és félévi börtön­re, 1500 forint pénzbüntetésre, 2000 forint vagyonelkobzásra ítélte a szarvasi bíróság és 5 évre eltiltotta a közügyektől. Hraskő egy hold napraforót és 9 és fél hold tengerit nem kapált meg, így akarta csökkenteni a termés­eredményt. Kugyelka Mihály ör­ménykúti knlák azért került a bíróság elé, mert a tagosítás so­rán részére kijelölt csereingatlant parlago í hagyta, pedig lett volna a megműveléshez jószága Is. A bíróság a szabotáló kulákot 2 évi börtönre, 1500 forint pénzbün­tetésre, 2 ezer forint vagyonel­kobzásra ítélte és a közügyektől 5 évre eltiltotta. i iitterjük meg békealkotásainkat A budapesti népligeti próbapályán Mindenki gyorsan el­foglalja helyét a gyö­nyörű, fölül sárga, alsó­részén meggypirosra fes­tett kocsiban. A vezető — Egyed Ferenc, a Klement Gottwald Vil­lamossági Gyár egyik élenjáró művezetője — mégegyszer végigpilíant a műszerfalon, azután előrenyomja a kapcso­lókart. A kocsi szinte észrevétlenül intfuf, pár másodperc telik el s máris a legmagasabb se­bességgel fut a pályán. A benne ülő mérnökök, Bzerelők megkettőzött fi- gyeíemmef kísérik a motorok működését, a rugózást, a különböző műszereket. Nem mu­tatkozik semmi rendel­lenesség, a kocsi fut s amikor a páíya végére ér, visszafelé indul, majd megáll a szerelőakna fö­lött. Egyed elvtárs, a vezető, Déri Emil szta- hánovista mérnök és Merli István megbeszé­lik a közei két kilomé­tere« menet alatt ta­pasztaltakat. Abban ál­lapodnak meg: rendben van minden, csupán a levegőszabályozást kell némikép helyrehozni... Egyszóval: a Földalatti Gyorsvasút két próba­kocsija «jól szerepel» az első napokban. De ez még csak amolyan pró­bálgatás, — az igazi próbamenetek 2—2 és fél hét múlva kezdődnek meg, amikor a szüksé­ges, 820 voltos elektro­mos feszültséget bizto­sítani tudják. A Földalatti Gyors­vasút első két próbako- csijáróí sokat lehetne el­mondani. Egyik-másik kocsi küfső vonala, fes­tése rendkívül szép. Nagyságára jellemző, hogy az ülő- és állóhe­lyeket együttvéve éppen 200 ember fér el ben­nük. Mennyezetén 36 vilíanyégő szórja a fényt, nappali világosságot árasztva a kocsiban. A nyolc oldalajtó fölött is beépített, tejüveggef bo­rított lámpák vannak. Egy-egy szerelvény három, vagy hat, kü- lön-külön 19.60 méter hosszú motoros kocsiból álí majd. A vezetőt te­lefonkészülék kapcsolja össze a többi kocsikkal és szükség, esetén a kül­ső állomásokkal is. A kocsikat automatikus ütköző- és vonószerkezet kapcsolja szorosan egy­máshoz. A sebesség egyenletes és gyors nö­velését automatikus kap­csolókészülék biztosítja. Az automatizmus álta­lában jelíemző a föld­alatti kocsijaira. Ha a motorok valamelyikében például meghibásodás következik be, a szerelő előtti műszerfalon fi­gyelmeztető színes lám­pa vilían fef. A' kocsi fékezése kettős: villany­áé Iégfékes, szükség ese­tén automatikus váltás­sal akármelyik használ­ható. A szerelvény áram­szedői nem a tetőn, ha­nem a kerekek, illetve az alvázon elhelyezett majorok mellől nyúbiak ki oldalt, egy harmadik sínszáfra, onnan kerül az áram a motorokhoz. A Földalatti Gyors- vasút próbakocsijainak 25.000 kilométert kell megtenniök a 850 mé­ter hosszúságii népligeti pályán. Ez azt jelenti, hogy a kocsiknak ponto­san 29.411-szer kell az Üllői-úttóí a Símor-ut- cáig oda és vissza fut- niok. A próbapálya hosz- szúsága körülbelül meg­felel a Földalatti Gyors­vasát egy-egy állomása közötti távolságnak s így a motorok, a ko­csik «valóságos helyzet­ben» futják meg a pró­bára előírt 25.000 kilo­métert. Ez idő alatt a mérnökök, a szerelők megfigyeléseket folytat­nak, esetleges észrevéte­leiket, módosító javas­lataikat megteszik s a próba után ezek figye­lembevételével kezdik majd ineg a kocsik so­rozatgyártását. Dér Ferenc. = IDŐSZERŰ JEGYZETEK = Mi rá lat, vagy rágalom? Az cleki dolgozók bírálatát B. Kun István elvtárs, a gyulai járási tanács xégrehajtóbizottságának elnökhelyettese rágalomnak nézte. Az alábbi tanulságos történet megmutatja: milyen okok miatt válhatott a tömegek véleménye, bírálata rágalommá! «Legutóbbi cseportgyűlcsünfcön a tagok szöveteitek: milyen jól megy Jónás János tanácstilkárnak, hegy egy jó hízót el tud adni és egyet meg vágni, amikor a kukorica még csak pár hete, hogy felszabadult...» Többek közölt ezt közölte 1952 december 6-i levelében Mái vasi Lajos Elekről a szerkesztőséggel. így indult a dolog s úgy foly­tatódott, hogy B. Kun István — aki a kivizsgálást végezte — rész­letesen elemezve bebizonyította: semmiféle rendellenesség nincs az cleki tanácstitkár «sertésellátása» körül. Sőt!!!... amint írja: «A köz ég dolgozói állandóan foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy a vb-titkár rossz munkát fejt ki. A vizsgálat eredmé­nye. valamint a községben végzett munkájának eredménye nem ezt igazol ják ... Megállapításunk az. hogy az írás. amit a V ibarsarok !Népe szerkesztősége kapott, az egész kérdést a községi tanács végrehajtó bizottsága felé rágalomként veti fel. Ezt a vizsgálat eredménye a legjobban igazolja.» Igen, a vizsgálat eredménye! Csakhogy: amilyen a vizsgálat, olyan az eredmény. Lrgyan milyen lehet a vizsgálat ott, ahol nem eléggé kérdik a dolgozók véleményét! Máskülönben pedig: mit számít a dolgozók véleménye akkor, amikor rágalomnak ke­resztelik azt cí! Es esoda-e ezek után! — ha «személyem felé igen súlyos kije!entés»-nek tartja B. Kun elvtárs a szerkesztő­ségnek azt a íe>élbeli tanácsát: vizsgálata közben jobban kérje ki a dolgozók véleményét. Micsoda! Ujubb, alaposabb kivizsgá­lást — amit a szerkesztőség kér ! Szó sem íehetett róla. Az eieki dolgozók, a levelező hangja továbbra is «pusztába kiáltott szó» maradt. Csakhogy nem örökre. «Jónás János eieki vb-titkár olyan egyéntől vásárolt sertést, akinek beadási hátraléka volt, ugyanekkor ennek az ilfetőnek sertésbeadását több alkalommal átütemeztette... A fegyelmi eljárás megindításáról intézkedtünk» — közli a Megyei Tanács ellenőrzési csoportja a kivizsgálás ered­ményét. Ezekutón pedig a járási tanács értesítése így hangzik: «Jónás magatartása pökhendi*... állásából felfüggesztettem... jelenleg már nem dofgozik munkahelyén.» Az ügy még nem teljesen tisztázódott, nem elintézett. Egy dolog azonban már teljesen világos. B. Kun elvtárs semmibe vette a dolgozók bírálatát. Nem szívlelte meg munkájában a XIX. párt- kongresszus tanítását, Maíenkov elvtárs beszédét: «Minél szélesebb arányokban vonjuk be majd a tömegeket a munkában észlelhető hiányosságok elleni harcba, minél erő­sebb lesz valamennyi szervezetünk tevékenységének alulról jövő ellenőrzése, annál sikeresebben haladnak majd előre ná­lunk az ügyek minden vonalon.» Most a fenti példa nyomán a dolgozók maguk figyelmeztetik er­re B. Kun elvtársat. ' TÓTH GÉZA. „Békeháx“- avatások Gyulán A gyulai békebi­zottság és az MNDSZ asszonyok május hó 28-án köszöntötték azokat a dolgozókat, akik a termelésben, munkában, adófize­tésben és a beadás­ban élenjárnak. Az MTH zenekara és a népi zenekar kultúr­műsort adott elő. Üdvözlő beszéd kísé­retében békegyárrá nyilvánították a Gyu­lai Harisnyagyárat. Béfcetömbbé a postá­tól kezdődő láztöm­böt. A Sitty e-utea Bé­ke-utca lett. A jót teljesítő dolgozó pa­rasztokat: Szabó Já­nost, Nagy Gábort, Szabados Györgyöt, Cséffai Jánost külön- külön köszöntötték. Békeházzá avattuk: Sándor Lajos, Szé­kely János (Toldi-ut- ca), Mészáros Dávid (Kerék-utca), Lovász Illés (Villa-utca), Szabó György né (Cin- ka Panna-utca), 1 a- más Lajos (Baiassa- utca) dolgozó parasz­tok házait. A házak falára elhelyeztük a «Békeház» feliratú táblákat. A dolgozók ígéretet tettek arra, hogy jó munkájuk fo­kozásával harcolnak a békéért. Kelemen János . városi bét ebizott «ági titkár, Gyufa. h\(íjtjéből A kétegyházi »Népköztársaság« tez-bea páiivezetőségi ülésen be- szeltük meg az aratási munkát, hogy a minisztertanáos határo­zata élteimében ne nyolc nap alatt, hanem hat és fél nap alatt fe­jezzük be. Megszerveztük az aratóbrigádot is. (Simonka Tivadar.) ♦ ♦♦ Orosházán a Béke Viíágtanács ülésének tiszteletére 183 egyéni­leg dolgozó paraszt tett vállalóét a beadási tervük maradéktalan teljesítésére. Győré Mihály kétholdas dolgozó paraszt évi tojás ki­vetését 105 százalékra, eovánvbaromfi beadását pedig 125 száza­lékra teljesítette. Kovács Ferenc kileneholdas egyéni dolgozó pa­raszt vállalta, hogy szénabeadását az első kaszálásból teljesiti, kö­telezettségének eleget tett. Lemaradás van a beadásban a »Törekvés« tsz-nél, amely a második negyedéves tervét csak három százalékra teljesítette. (Városi Tanács híranyagából.) ♦ ■ ♦ A körösladányl termelőszövetkezetek versenyben végzik a mező­gazdasági munkákat. A legjobb eredményt az »Uj barázda« tsz érte ei. Jó munkát végez a Földi brigád, amely a répát 100 százalékig kifigyelte. Ezt a példát követhetné az új »Uj barázda« tsz Szekeres brigádja is. leggyengébb a nővényápolási munka a »Zalka Máté« tsz-ben. (A községi tanács híranyagából.) ♦ ■ ♦ Orosházán az úttörők virágcsokrokkal köszöntötték a sokgyer­mekes családanyákat. Május 31-én ünnepélyes keretek között válasz tettük meg a 21 tagú járási békdbizottságot. Több dolgozó vállalást tett a Béke Világtanács ülése tiszteletére. (Vetró József.)

Next

/
Thumbnails
Contents