Viharsarok népe, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-23 / 119. szám
1953 május 23, szombat 3 \JiUcA&aiöU flipé Á dombegyhází községi pártbizottság gondoskodik a dolgozók kulturális fejlődéséről A FELSZABADULÁS ELŐTT az elemi iskolák az íráson, olvasáson és kevés számoláson kívül nem igen adtak egyebet Domb- egyházán se a felnövő nemzedékeknek. A magánkézben lévő mintegy 200 ülőhelyes mozi előadásai a tiszta érzéseket inkább megfertőzték, minthogy tovább fejlesztették volna. Könyvet nem olvastak, csak igen kevesen, mert nem volt könyvtár. Nem volt villany, vasút, kultúrház. így volt ez tíz évvel ezelőtt. — Régen volt az már — mondják most a modern gépi felszerelésekkel, traktorokkal, kombájnokkal dolgozó dombegyháziak. S ha széjjelnézünk a községben, valóban úgy tűnik, mintha nagyon, nagyon régen s nem nyolc évvel ezelőtt tűnt volna tova a sötét múlt. Úgy tűnik, mintha Domb- egyháza lakóházai vasútvonal, kultúrotthon, népkönyvtár, áruval tömött hatalmas áruház, stb körül épültek volna. MA MÁR KEVÉS OLYAN DOLGOZÓ VAN a községben, aki ne élne a kulturális lehetőségekkel. S hogy ez így van, abban nagy része van a helyi pártszervezetnek, a kommunistáknak, akik megértették velük: Nem elég csak az új, fejlettebb gazdálkodási forrpát, a termelőszövetkezetet választani, hanem állandóan fejleszteniök kell tudásukat, szélesíteni kell ismereteiket^ hogy bőséget, jólétet tudjanak teremteni önmaguk, családjuk, egész népük számára. A párt- szervezet gondoskodott arról, hogy egész télen át a tanulságos Szabad Föld Téli Esték előadásait jól képzett előadók tartsák, akiket szívesen hallgatnak, akiktől tanulhatnak a dolgozók. Arról is gondoskodott, hogy az előadások után szórakozhassanak is. S nem is igen volt olyan Szabad Föld Téli Este s most sem igen van olyan Szabad Föld Vasárnap Délután előadás, amelyen műsor ne volna. De olyan Szabad Föld előadás se igen volt és van, amelyet legalább 350—400-an meg ne hallgatnának. A Szabad Föld Téli Este előadásokon sokat tanultak a dombNégy mázsa kenyeret etetett meg a disznókkal — három és fél évre ítélték Nem volt érdemes — ült le mélabúsain a vádlottak padján Emandityi Virgil «ügyvéd úr». — Nem, mert a dolgozó nép ébersége leleplezte és leleplezi mindazokat, akik el akarják vonni dolgozóink elől a lisztet és kenyeret, hogy zavart keltsenek közellátásunkban. ö is ezt akarta. Először is 50 kiló lisztet vitt el Gyulán az egyik üzletbe, hogy azt cserekenyér formájában majd elhordja onnan. Azaz, hogy nem is ő vilte el, hanem Palnómarov Mihály, aki mint «családtag» lakik nála. .• ... tv<( — EzL a nevemre írják — lépett be a tele lisztes zsákkal Mihály bácsi az üzletbe. — Aztán miért éppen a magáéra — kérdezték meglepve tőle. —Mit tudom én. Azt mondta az ügyvéd úr, hogy az enyémre írassam. Hát így kezdődött. Aztán jöttek a kenyérért és csereképpen elvittek mintegy 14 kilót. A 36- kiló lisztet bent hagyták, mivel ki tudja, mi lesz még aratásig... Addig is vásárolni kezdték a kenyeret. Naponta 4 kilót is vittek haza, mivel négyen vannak, s Mihály bácsi is családtag. Fizetést ugyan nem kap, mert ki hallott már olyat, hogy családtaginak valaki fizessen. Az igaz, hogy nem egy asztalnál esznek, de elvégzi az ügyvéd úr tanyájakörüli munkákat. Az pedig akad bőven n 6 holdon és a gyümölcsösben. Megeteti a tehenet, reggel elviszi a tejet a csarnokba. Hajnalban felkel, megeteti a lovat, majd a disznókat. Mert az ügyvéd úrnak nagyon «jó szíve» van — azt mondják, aki az állatokat szereti, rossz ember nem lehet, ő pedig szereti (ennél jobban már csak a pénzt). Ezért a felvásárolt kenyér jó része a disznók moslékába került. Mintegy négy mázsa kenyeret etetett fel így január óta a hét darab disznóval. Hogy miért? Hát rosszak a fogai és nem bírja megenni a kenyérvégeket. így került azután esténként mintegy 60 dekagramm kenyér a vödörbe, — a disznók jobban szeretik és jobban is híznak tőle — intézkedett. Ha esetleg elfelejtették este beáztatni, akkor reggel ő maga szeletelte fel, mert így is szeretik a disznók a moslékban. A hét darab disznó pedig megette. «Annyi kenyeret azért nem adtam, hogy attól hízzanak meg a disznók* — mondotta a tárgyaláson védekezésül. Nem, mert a dolgozó nép ébersége leleplezte és méltó büntetést szabott rá, amikor három és félévi börtönre és háromezer forint értékű vagyonelkobzásra ítélte a gyulai bíróság. egyházi dolgozók. De a pártszervezet nem elégedett meg ezzel. Segítséget adtak a nevelőknek, a dolgozók általános iskolája beindításához. S a községi párttitkár, tanácselnök, tanácstitkár és még több funkcionárius személyes példamutatással vonzotta a dolgozókat az iskola padjaiba. A szorgalmas tanulás után harmineha- lan vizsgáztak le sikeresen az általános iskola felsőbb osztályaiból. Ebben nagy érdeme van Tűrések László elvtársnak is, aki nemcsak lelkiismeretesen tanította őket, hanem ha valaki kimaradt az iskolából, elment hozzá és visszahódította a tanulásnak. IGEN FELLENDÜLT a népi színjátszó és táncmozgalom is a községben. A «Petőfi» tsz-nek, az állami gazdaságnak állandóan működő színjátszó és tánccsoportja van. Sőt az állami gazdaságnak zenekara is van, amely a községi fúvós és a földművesszövetkezet vonós zenekarával együtt gyakran térzenét ad a község dolgozóinak. A «Vörös Csillag» tsz-ben is megalakult * a színjátszócsoport. Mikoly György elvtárs, a községi pár tbizottság egyik tagja azt a feladatot kapta, hogy Sáfrány Lajossal, a községi népművelési ügyvezetővel együtt a többi négy termelőszövetkezetben és a tömegszervezetekben is hozzon létre színjátszó- és tánccsoportokat, továbbá rigmus-brigádokat. Polacsek Antal elvtárs, a községi pártbizottság titkára személyesen is sok gondot fordít a kultúra fejlesztésére. Ellenőrzi, hogy, fljilyefli szijfllarabo.kat..tanulnak be a színjátszócsoportok, s megjelenik próbáikon is. Beszélgetése nyomán a színjátszók segítségére sietett több pedagógus és egy határőr alhadnagy. elvtárs is. A KULTÚROTTHON is úgy jött létre, hogy a községi pártbizottság egy kisebb épületbe költözött át és sok segítséget adott ahhoz, hogy a párt- bizottság volt székházát mintegy' 400 személyt befogadó képességű kultúrotthonná alakíthassak. A pártbizottság sürgetésére ebben az .évben egy új, a követelményeknek megfelelő mozi épül a községben 150 ezer forint költséggel, amelyben még egyszer annyi ülőhely lesz, mint a régi, elavult moziban. A pártbizottság gondoskodott arról, hogy a mintegy két héttel ezelőtt létesült könyvtár élére megfelelő könyvtáros kerüljön, olyan, aki megszeretteti a dolgozókkal a könyvet, az olvasást. A fentiek és még számos példa bizonyltja, hogy a dombegyházi községi pártbizottság példamutatóan gondoskodik a község dolgozóinak kulturális fejlődéséről is. Kukk Imre. r „ menyeken, hanem szerepléseivel Eredményesen mukomifi hozzájárul a dolgozók áiiampoia gyulai járási tanács színjátszóesoportja gáti fegyelmének növeléséhez, segít a termelési tervek teljesítéPártunk és kormányzatunk határozatai a tanácsok kötelességévé tette azt, hogy segítsék elő dolgozó népünk általános műveltségének növelését. A gyulai járási tanács e határozat szellemében 1950 augusztusában szín- jálszócsoportot alakított. A színjátszócsoport 17 taggal kezdte meg munkáját s 1952-ben mái' 35 taggal működött. Ez évben pedig hivatali zenekar és rigmus-brigád is alakult. Kultúr csoportunk most már 51 tagból áll. A tanács pártszervezete, szak- szervezeti bizottsága és maga a végrehajtó bizottság is kezdettől fogva komoly szervező és nevelő munkát végzett a kultúrcso- port erősödése érdekében. Ennek ered ményekén t szíuj á tszócsopor- tunk a művészeti együttesek második országos versenyében feljutott az országos fesztiválra és a «Tanú» című színdarabbal elnyerte a «szakma legjobb színjátszó csoportja» címet és az ezzel jj’áró ezüst serleget és díszoklevelet. A járási tanács kulturcsoport- ja nem pihen meg az elért eredsében, A járás számos községében, többek között Gyulaváriban és Újkígyóson egész estét betöltő műsorral szórakoztatta a dolgozókat. De vendégszerepelt a túr- kevei «Vörös Csillag», termelőszövetkezetben is. A közeljövőben a tanács tovább szélesíti kultúr- múnkáját. Erősíti elsősorban a rigmus-brigádot, a tánccsoportol és a bábszínházát. Minden téren be akarja tölteni a reáváró feladatokat. Szilágyi Mihály Gyvda, járási tanács. Adott szavunk teljesítésétől függ félévi tervünk sikere A választásra való készülődés magával ragadta megyénk üzemi dolgozóit. A választási békeverseny a második negyedévi terv teljesítéséért folyó harc lelkes küzdelme volt. Heteken keresztül kimagasló eredményekkel igazolták munkásaink, műszaki vezetőink; tudják, vállalásaik valóraváltása azt jelenti, ismerik azt az utat, amit megtettünk. A választás programmja pedig újabb távlatokat nyitott meg előttünk: a béke, jólét, felemelkedés pro- grammját, amiért érdemes küzdeni, amiért érdemes megfeszíteni izmainkat. A lelkes verseny meghozta az eredményt. Üzemi dolgozóink jelentősebb része vállalása teljesesítésével ünnepelte május 17-ét. A vállalatok egész sora jelentette már a választást megelőző napokban: teljesítették azt, amit Ígérlek. A Békésmegyei Téglagy ári Egyesülés dolgozói egymillió 125 ezer téglát gyártottak terven felül. A békéscsabai Eorgácsoló Szerszámgyár 119.8, a Ruhagyár 117.3, a Pamutszövő 105.9 százalékra teljesítette legutóbb tervét a lelkes munkaverseny alapján. A Gyulai Harisnyagyár 104.3 százalékos tervteljesítést ért el áprilisban, má jus első dekádjában 110 százalékra emelkedett a termelés. Kiszely Jánosné pártvezetőségi tag, aki vállalta, hogy 136-ról 138-ra növeli teljesítményét, 141 százalékot ért el, 98 százalékos minőséggel. Kukla Erzsébet DÍSZ- fiatal, aki május elsején elnyerte a «könnyűipar kiváló dolgozója» kitüntető címet, a választási békeversenyben 162 százalékot teljesített 100 százalékos minőséggel. Régen nem fordult elő már az sem, hogy megyénk valamennyi textilüzeme teljesítette tervét. Olyan üzem is, amely hónapokon keresztül küzdött a textiliparban a lemaradással, mint pl. a mezőberényi Alföldi Szövőgyár, most a verseny időszakában a pártszervezet jó munkája alapján megjavította termelését és magasan túlszárnyalta tervét, vállalását. A választási békeversenyben 9700 méterrel termelt több szövetet, mint amennyit a terv előír. A választást követő reggelen sem csökkent a verseny lendülete. Ilőgye Julianna sztahánovista szövőnő 11 méterrel, Balázs Mária DISZ-fiatal 10 méterrel teljesített többet. Példát mutattak tehát abban, hogy a második negy edévi tervük teljesítéséért folyó harcot csak úgy tudják megnyerni üzemi dolgozóink, ha továbbra is harcolnak annak megvalósításáért. Az elért eredmények azonban egy pillanatra se tegyenek elbizakodottá bennünket. Nem állhatunk meg gyönyörködni elért sikereinkben. Különösen nem azokban az üzemekben, amelyekadó- sak maradtak adott szavukkal, lemaradás mutatkozik a félévi tervük teljesítésében. Mint pl. a Békéscsabai Téglagyárban és az I. számú Gépjavítóban, •*— amelyek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy megyénk össz-ipara csak 98.4 százalékra teljesítette áprilisi tervét. A lemaradás mielőbbi behozását csak úgy érhetjük el ezekben az üzemekben, ha a műszakiak megbeszélik a legfontosabb tennivalókat, erre mozgósítják a dolgozókat. A Békéscsabai Téglagyárban tapasztalható, hogy a műszaki vezetés elhanyagolta a nyerstéglagyártást. Ezt a hiányosságot kell pótolni ahhoz, hogy azokban az időszakokban, amelyebben a nyerstégla termelése nincs biztosítva, rendelkezésre álljon a megfelelő mennyiségű, jóminőségű száraz tégla, hogy az égetésben fennakadás ne legyen. Nem egyszer találkozunk üzemeinkben, így a békéscsabai I. számú Gépjavítóban is azzal a siránkozással: «nincs elegendő szakmunkás». Ugyanakkor nem fordítanak gondot a szakmunkásképzésre, valamint a 100 százalékon aluli teljesítőkre. Nem szabad megfeledkezni az elmaradókról, hanem segíteni, támogatni kell őket. Ha gondot fordítunk az elvtársi segítésre, a lemaradók is élre kerülnek a termelésben. Mindannyian tudjuk, mind közelebb kerülünk a második negyedév végéhez, ahhoz a naphoz, amikor számot kell adni arról, hogyan teljesítettük első félévi tervünket. Erre kell gondolni dolgozóinknak, amikor naponta az üzemben a gépeik mellé állnak. Követeljék meg műszaki dolgozóinktól azt, hogy megfelelően lássák el őket munkaterülettel, anyaggal. Ez az első feltétele annak, hogy az elmúlt hetekben felélénkült páros versenyek száma tovább növekedjen. Segítséget, kell nyújtani műszaki vezetőinknek a verseny értékelésében. Különösen a párosverseny értékelésében van még tennivaló, főleg az építőiparban, de egyes textilüzemeinkben. is, mint pl. a Ruhagyárban és a Pamutszövőben. Nem téveszthetjük szemelől azt sem, hogy nem elégedhetünk meg akármilyen termeléssel, hiszen számos üzemünk termel exportra. Az általuk elkészített árukért hazánk fontos gépeket, ter- melvényeket kap. Javílanunk kell tehát állandóan a minőséget, ne higyjük azt, hogy elegendő a terv teljesítése, annak minőségére is kell ügyelnünk, de gondolni kell az anyagtakarékosságra is. Ezekben a napokban ismételten foglalkoznunk kell vezetőink, Rákosi és Gerő elvtársak figyelmeztetéseivel. Gerő elvtárs a KV legutóbbi ülésén mondotta: «részben az ipar jobb, szervezettebb, gazdaságosabb, eredményesebb munkájával kell bepótolnunk azt, amivel a fagy és az aszály miatt 1952-ben a mezőgazdaság adósa maradt a népgazdaságnak». Üzemi dolgozóink valamennyien mutassanak példát a választási béldeverseny lendületének továbbvitelében, abban, hogy a Béke Világtanács közelgő budapesti ülését még jobb eredményekkel köszöntik. Ez újabb-bőséges lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a megye iparában mutatkozó lemaradást behozva félévi tervünket időben teljesítsük. Nagy Imre. Kétéves bentlakásos védőnőképző iskolák kezdődnek júliusban Az egészségügyi minisztérium júliusban kétéves bentlakásos védőnőképző iskolákat indít Budapesten (XH. Istenhegyi-út 32.) és Szegeden (Temesvári-körűt 25). Az iskola időtartama alatt a növendékek teljes ellátást és tanulmányi segélyt kapnak. A védőnőképző iskolára jelentkezhetnek 18—30 éves korig azok az egészséges nők, akik erre a pályára hivatást éreznek és az általános iskola nyolc osztályát elvégezték. Felvételi kérelmüket a budapesti tanfolyamra június 15-ig, a szegedi tanfolyamra július 1-ig juttassák el az iskolák vezetőségéhez. A kérvényhez sajátkezűleg irt részletes önéletrajzot, születési, utolsó iskolai, hatósági orvosi és vagyoni bizonyítványt kell mellékelni. Amennyiben a jelentkező már dolgozott, úgy működési bizonyítványát is. Az iskola sikeres elvégzése után a védőnők elhelyezéséről az egészségügyi minisztérium gondoskodik.
