Viharsarok népe, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-22 / 118. szám

1953 máin* 22 . póniek 3 ViUúAMtoU A szeghalmi „Rákóczi tszcs-ben tettekkel harcolnak azért, hogy a Népfront programmja valósággá váljon Május 17-én leadtuk szavaza. tunkat a népfrontra, a népfront program in jára. De ez nem elég — magyarázza Erdélyi József, a szeghalmi «Rákóczi» termelőcso­port tagja, népnevelő. — To­vábbra is jól, sőt még jobban kell dolgoznunk, hogy a kitű­zött terveket meg is valósítsuk. A népnevelők a jó munkát Most május 17-e után is ép­pen úgy elbeszélgetnek Erdélyi József, űányi József, Szívós Sán­dor, Gebe István, Hajdú Bálint, Szakács Piroska, Patai Bálint népnevelők a többi tagokkal, mint ezelőtt. Csak most több ázó esik a tavaszi kapálásról, a tervek megvalósításáról. Halad is a munka a szövetkezetben. Befe­jezéshez közel van a 80 hold cu­korrépa egyelése, a 280 hold ku­korica kapálásához is hozzákez­denek. Mas munkával is szépen elhaladtak. Nem maradnak el az egyelésben A «Rákóczi» tszes népnevelői nemcsak beszélnek arról, hogy idejében végezni kell az egye- léssel, meg a kapálással, mert így beszélnek a termelőcsoport többi népnevelői is. A választási előkészületekben a «Rákóczi» ter­melőcsoportban is több párton- kívüli dolgozó bekapcsolódott a népnevelő munkába. Elbeszélget­tek a csoport többi tagjaival, a munkáról, a választásokról. választás után is végeznek ha megnő a répa, nehezebb lesz egyelni, több napot vesz igény­példával. Hajdú Bálint, vagy Er­délyi József egyetlen napot sem hiányoztak igazolatlanul a szö­vetkezetből, sőt abban is elsők között vannak, hogy családjukat, féleségeiket is kivigyék a mun kába. A Hajdú-család pl. hat­tagú és az egy elésnél mindenki kint volt. Mindenkinek megvan a saját területe, de ha a saját­jával végez, megy segíteni a má­siknak, hogy hamarabb legyen kiegyclvc a répa, mert minden nap késés egy mázsa veszteség már ebben az időben. be, hanem maguk járnak elöl jó A jó példának hamar akad követője Az olyan embernek, áld jól dolgozik, hamar akad követője, így volt ez ennél a csoportnál is. Berta János bácsi pl. már egész idős ember, 78 éves, de a munkából még nem hiányzott igazolatlanul. Most is az egye- lcsnél elsők között megy ki reg­gelenként a répaföldre családjá­val, feleségével. Már a maguké­val végeztek, most egy másik darabban kezdték meg az egyc- lést. Hatvani Vince sem fiatal mar, 67 éves. Do ő is már a má­sodik parcellát egyeli. Nem maradnak le a munkában az asszonyok sem. Negyven-negy­venöt asszony jár ki dolgozni. Ezenkívül van a szövetkezetnek 10 hold kertészete. Itt 12 asz­szony dolgozik. Az elsők között vannak: Balogh Jánosné, özv. Kincses Ferencné, akik a válasz­tási békeversenyben arra tettek Ígéretet, hogy ez évben 200 mun­kaegységet keresnek. Május 17-e után a Rákóczi- tszcs tagsága további jó munká­jával akarja bebizonyítani, hogy nemcsak szavakkal, de tettekkel is harcol, hogy a népfront pro­grammja valósággá váljon. Lipcsei Maria. • S Gyulai Harisnyagyár dolgozói első félévi tervük sikeres teljesítéséért indultak karcba A gyulai líaiisin vár dolgo­séi az első negyedévben végzett munkájuk jutáimmal elnyerték a Megyei Pártbizottság vándorzász­lóját. Ez a kitüntetés egyben kö­telezettséget is jelent számunkra. Mert a zászlót megtartani és újabb eredményekkel kiérdemelni, mind- anny'itiílk következetes mun­káját igényh. , Vállaltuk, hogy a második negyedévié tervezett 121.5 százalékos átlagteljesítményt má­jus 17-re elérjük. Üzemi átlagunk május első dekádjában 123.7 szá­za'ék volt. Minőség terén vállal­tuk, hogy negyedéves viszonylat­ban a javitásra kerülő áruk arány- fizámát 22.1-rőt 2Q.2 százalékra csökkentjük. Májusban 17.7 szá­zalékra javítottuk eat az arányt. Jó felvilágosító munkáiul, a párt­ós a szakszervezeti aktívák, a mű­szakiak bevonásával biztosítottuk, hogy a május elsejei, valamint a május 17-i verseny szakaszban ki­váló eredményeket értek el döf gozóink. Párttagságunk példásan megállta helyét a választási versenyben Kiszely Jánosné pártveaetőségi tag vállalta, hogy 136-ról 138 száza­lékra növeli teljesítményét, 141 százalékos eredményt ért el, 98 százalékos minőséggel. Sebestyén Józsefné párteaoportbizaími, aki a javító üzemrészben 98 százalékos minőségi munkát végez, ugyancsak jó példát mutatott. A DlSZ-fia- talak közül kiemelkedő eredményt ért el Kukla Erzsébet, aki május, elsején elnyerte a könnyűipar ki­váló dolgozója kitüntető címet. A választási békeversenyben még fo­kozottabb munkával bizonyította be, hogy méltó erre a kitüntetésre. Vállalta, hogy 158ri'ól 160-ra emelh teljesítményét; 162 százalékot tel­jesített kiváló minőség mellett. A párttagság példamutatását követve jó eredményt ért el Monostori Pi­roska fejelő, aki a »Eelszabadu lás Hét« munkaversenyében 166 százalékot teljesített, most 175 szá­zalékra emelte eredményét. Argye- lán Györgyné órsózó vállalta, hogy a napi 25 dokás hulladékot 20-ra csökkenti. Ma már 10 (lekás hulla­dékkal dolgozik. A műszakok kö­zötti versenyben a legjobb ered­ményt a B-műszak érte el, akik bervtefjesitösüket 103-ról 107 szá­zalékra növelték 99.6 százalékost tervszerűség mellett. Ugyanez idő alatt a 100 százalékén alul teljesítők számát 3'6százalékkal csökkentettük Ezt nagymértékben elősegítette Kürti Julianna sztahanovista fe­jelőnő munkája. Az ő segítsége révén Gyepes Mihályné négy hét, alatt 88-ról 100 százalékra emeltei teljesítményét. Id. E. Nagy Ist­ván művezető efvtárs a verseny naponkénti ellenőrzésével és a mű­szaki feltételek biztosításának meg­teremtésével jelentősen előbbre len­dítette a választási békeverseny si­kerét. A második negyedévi terv sike­res teljesítése érdekében tovább fo­kozzuk az any »"takarékossági moz­galom elterjesztését, valamint a Zsédely-mozgalom kiszélesítését; — amely • elősegíti a minőségi mun­kákban még meglévő hiányosságok megszüntetését. A Zsédely mozga- lom beindításában Abahúzi Gábomé elvtársim végzett kiváló munkát. Négy minőségi brigádot szervezett az utóbbi napokban. A verseny szervezése és lendületének felfelé- i velé-e hozzásegíti vállalatun­kat ahhoz, hogy a negyedévi ter­vünket részleteiben is teljesítsük s ezen túlmenően előkészítsük a har­madik negyedévi megnövékedett feladatok megoldására üzemünk dolgozóit. Szenedi Etel üzemi párttitkár, Gyula, Harisnyagyár. légyéit jmitetaíié csoportjaiÉ a baronsíitenyésztést i p. , ' • í | ellátásának továbbjavításáiioz elengedhetetlenül I IJOlgozomK [ gzQhséges, hogy maradéktalanul teljesítsük két­éves állattenyésztési tervünket is. Tervünk teljesítésének egyik igen lényeges része a baromíitenycsztési tervek teljesítése, ami­ben csoportjainknál még mindig van bizonyos lemaradás. Nem is­merték fel minden csoportban, hogy a jól megszervezett baromfi­tenyészet milyen jelentős jövedelmet ad. Csupán egy példát erre. Egy háromezerholdas szövetkezet évi tojásbeadása 60 ezer darab tojás. Ha a szövetkezetben elhanyagolták a baromfi‘enyész- tést, akkor csupán a teljesítésre járó tojás felvásárlása hozzáve­tőlegesen számítva 70—80 ezer forint kiadást jelentene. Ezzel ezemben ahol megfelelő súllyal foglalkoznak a baromfitenyész­téssel, ott nemcsak a beadás teljesítése nem jelent gondot, hanem n felesleges mennyiség szabad piacon való eladása legalább két­szer ilyen jövedelmet jelent a csoportnak. i/Ai- | állattenyésztési tervünk nemcsak a feladatokat t\. ere vés | sza;>|a meg, többek közt a baromfitenyésztésben, hanem a módszereket is, amivel a baromfitenyésztést jövedelme­zőbbé tehetik csoportjaink. Ennek egyik módja a vándorólaztatás. Nézzük például a fent említett 3 ezer holdas szövetkezetét, meny­nyi takarmány szükséges, ha zárt telepen tartják a jószágokat. A szövetkezetnek területéhez mérten kb. 9 ezer darab csibét kell nevelnie és kétezer darab tojó tyúkot. A csibék neveléséhez 972 mázsa, a tojó tyúkok tartásához 876 mázsa takarmányra van Bzükség. Egész esztendőn át csak a baromfitenyésztéshez több mint 1800 mázsa takarmányra lenne szükség. Ezzel szemben a vándor­ólaztatás bevezetésével ugyanennyi jószágot felényi mennyiségű takarmánnyal nevelhetünk fel, s nem mellékes az sem, hogy a fizairadban nevelt jószágok fejlődése egyenletesebb, tojáshozama nagyobb. Pn - I kiszámítani, bogy a vándorólaztatás jóval ol­» e i csóbbá teszi a baromfitenyésztést, a fennmaradó takarmánymennyiséget pedig az állattenyésztés más ágában, pl. a hizlalásnál, sokkal nagyobb haszonnal tudják értékesíteni. A ván­dorólak elkészítése nem jelent különösebb kiadást, a füzesgyarmati «Vörös Csillag» tsz-ben például hulladék építőanyagból készítet­ték az ólakat, így annak darabja 100—120 forintnál nem kerül többe. Termelőszövetkezeteink, csoportjaink előtt követendő példa ez. Szövetkezeteink vezetői harcoljanak az állattenyésztés, köztük a baromfitenyésztés jövedelmezőbbé tételéért. Sokszorosan visszaté­rül ez majd a növekvő jövedelem összegeiben. IDŐSZERŰ JEGYZETEK e=e „Falrahányt borsó“ Vannak még emberek, akiknek minden mindegy. Vannak még vezetők, akik eddig még nem tanulták meg, hogy: «nem a nép van a vezetőkért, hanem a vezetők a népért», jóllehet, ma ha­zánkban ritkaság az olyan vezető, aki tagadná ezt és az ellen­kezőjét állítaná, mégis vannak ilyenek. Mert máskülönben nű le­hetne az oka annak, hogy bár több dolgozó bíráló levele hóna­pokkal eze’őtt megjelent a Viharsarok Népében s az illetékesek — akik többnyire vezető emberek — mégis «fülük mellett en­gedték el» a bíráló szép Ar^a sem méltatták eddig sem a levél­írót, sem a szerkesztőséget, hogy legalább jelezzék: tudomásul vettük a hibákat. Mint bármikor — úgy ezúttal is nemcsupán a szavak, de főleg a tettek beszélnek. Ha átnézzük a Viharsarok Népe ezévi számait, megállapíthatjuk: nem minden esetben kö­vették tettek a leközölt bírálatokat. Nézzünk meg néhány esetet: Április 18: «Mikor készül j el végre a kultúrház?» cím alatt kérdez és bírál levelében Bócsik Pál téglagyári dolgozó Békéscsa­báról. Az Építőanyagipari Épí­tési Vállalat vezetői adósak ma­radtak a válasszal. Március 17: «Meddig ká­rosítja még Nemes Károly a zsa- dányi f öldművesszövetkezetet ? » Ilyen címmel kérdezi egy levél­író — valószínű a járási, megyei földművesszövetkezeti vezetőket! Most már csak az a kérdés: tet­tek-e valamit, hogy a kulákiva- dék földművesszövetkezeti ügyve­zető kikerüljön beosztásából? Február 22: «A Megyei Tanács gépcsoportja és a ronccsá- nyilvánítás» című cikk levelek alapján arról érdeklődik, ki, mi­ért felelős a maga posztján bi­zonyos hibákért? Sem a hibákért közvetlenül felelősek, sem a fe­lelőtlenekért felelősek eddig nem közölték a lappal, tehát nem is állapították meg: ki mindezért a felelős? «Jobb minőségi munkát várunk az endrődi Építő KTSZ-től» cí­mű levél arról beszél, hogy a ne-* vezett szövetkezeiben egyes dol­gozók rossz munkát végeztek, amikor az általános iskolát javí­tották. Ugyanis a megjavított is­kola mellett elhaladó embereket a nyakukba hulló vakolat emlé­kezteti nemcsak a rosszul dolgo­zók munkájára, de a vezetők ha­nyag vezetésére is. A kisipari szövetkezet, vezetői azonban — úgy látszik — a «nyakukba hul­lott bírálatot» sem vették észre. Február 7: «Teremtsenek rendet a békéscsabai Mestersé­ges Megtermékenyítő Állomáson» című írás félreérthetetlenül közli: kik az illetékesek, akiknek fi­gyelmébe ajánlott egv levél né­hány hibát. A bí.álatnak nem akadt eddig gazdája. Ez azt is bizonyítja: ott nemcsak az apa­állatok szénáját és a sok jő is­tállótrágyát kezelik «Csáki szal­mája» módjára, — de a bírá­latot és az önbírálatot is. Január 22: «A látszat csal néha» cím alatt leközölt levél a mezőmegyeri földművesszövelke­zet ügyvezetőjének munkájáról és helytelen magatartásáról szól. Ö eddigi hallgatásával már ugyan bebizonyította, hogy a levélíró­nak igaza volt, mikor megírta, hogy: visszautasította a bírála­tot. Úgy tűnik, — máskor is, de ilyenkor különösen — lenne va­lami köze ehhez a járási és a megyei szövetkezeti vezetőknek is. * Ez a néhány példa azt mu­tatja: nem ritkaság, hogy néme­lyek «falrahányt borsóként» ke­zelik a dolgozók alulról jövő bí­rálatát. Pedig az említett ebe­tek az újságon keresztül a me­gye minden dolgozója elé ke­rültek. A megy e dolgozói persze várják: vájjon, mi is történik majd? — de úgy látszik”, még többezer ember érdeklődése sem zavarja azokat, akik egy-egy dol­gozó szavai felett könnyűszerrel elsiklanak. Mi lehet akkor azok­nak a bíráló megjegyzéseknek a sorsa, amelyek «szűkebb körben» hangzanak el? Csodálkozhatunk-e ezek után, ha előfordul, hogy egyes helyeken vannak még «el- nemhangzott» bírálatok? Tóth Géza. Az óragrafikon bevezetése kimagasló eredményt hozott a növény ápolási munkákban is Gépállomásaink egyik igen fontos feladata, hogy segítsék termelőcsoportjaink növényápo­lási munkáját. Ott, ahol jól ke szültek fel a növényápolási mun­kák géppel való elvégzésére, már az első napok kiváló eredménye­ket hoztak. Május 19-én a kon- dorosi gépállomás dolgozója, Sá­ros István elvtárs vontatós nö­vényápolási munkát végzett. Napi normája 12 kát. hold, ezzel szem­ben 8 óra alatt 22 holdon vé­gezte el a növényápolási munkát. Traktoristáink a magasabb ered­mények elérése érdekében bát­ran alkalmazzák a szovjet trak­toristák módszereit. Az orosházi gépállomáson Szatmári József elv­társ, Zetoros óragrafikon szerint dolgozott a műszak utolsó három órájában, ez alatt az idő alatt 7 hold volt a teljesítménye. Egy műszak alatt összesen 20 hol­don végezte el a növényápolást. Szatmári elvtárs úgy határozott, hogy ezentúl állandóan óragrafi­kon szerint dolgozik. Gépállomá­saink vezetői ismertessék Szat­mári elvtárs példáját, hogy mind többen kövessék azt. Egyes gépállomásainkon még mindig nem ismerték fel, milyen nagy feladat vár rájuk a növény­ápolási munkákban. A dobozi gépállomáson például egy kulti- vátor és egy összekapcsolt eke­kapa áll az udvaron, mert még mindig nem fogtak hozzá a nö­vényápoláshoz. Hasonló a helyzet Medgyesegyházán is. Ezeken a gépállomásokon is lássanak mun­kához késedelem nélkül, »egyék ki részüket a magasabb termés- eredmények eléréséért folyó harc­ból. Hamarosan megkezdik Néhány napon belül. megkezdődik egyik fontos gyógynövényünk, a hárs­favirág gyűjtése. A virág szedése ke­vés fáradsággal jelentős jövedelmet biz­tosit. A felvásárlást a Gyógynövény­forgalmi Vállalat a földművesszövetkeze- teken kereeztül bonyolitja le. A szövet­kezet a friss orvosi hársfavirág kilójá* ért négy, az ezüsthárs virágjáért pedig három forintot fizet. Az orvosi hársfavirágot sárgászöld színű viráglevele, valamint néhány hét­a hársfavirág gyűjtését tel későbbi érése különbözteti meg ai ezsütös fényű hárs virágjától. A föld- müvesszövetkezetek ebben az évben is gondosan előkészítették a gyűjtést. Hat­hét tagú brigádokat szerveznek s gon­dot fordítanak a szedők kioktatására, hogy elejét vegyék a hars szaksze­rűtlen szedésének. Ezzel nemcsak a sze­dők munkája lesz gyorsabb, de a meg­kímélt fa dusabb virággal fizet a követ­kező esztendőben.

Next

/
Thumbnails
Contents