Viharsarok népe, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-20 / 116. szám
2 1*53 má jus 2*., sends \ZiUa<uai&U Ómezöheyyesen napról-napra nőnek az eredmények Hírek a baráti országokból Az ómező hegyesi üzemegységben, amikor a dolgozók megtudták, hogy Rákosi elvtárs lesz a megye képviselője, komoly felajánlást tettek. Vállalták a tehenészek, hogy. az akkori nyolcliteres átlagról 12 literre emelik a napi egy tehénre eső átlagot, ezt május 8-ra teljesítették. Május 17-én, a választás napján 12.72 liter átlagot értek el. A tehenészek közül is a párttagok és a népnevelők érnek el kiváló eredményeket. Kiss István elvtárs 16-án estig 24.364 liter tejet fejt 12 tehéntől. Rácz Mihály párton- kívüli népnevelő 24.097 liter tejel fejt 12 tehéntől, Kovács György elv társ 11 tehéntől 2Ó.546 liter tejet fejt eddig. 'Ezt a teljesítményt nap mint nap fokozzák. De nemcsak az állattenyésztésiben, de a növénytermesztésben is igen komoly eredményt értek el ezen a napon. Madarász György és Bakos Sándor DISZ- tagok 150 százalékos répaegyclést vállaltak és 200 százalékot teljesítettek, a napi keresetük meghaladja a 43 forintot is. A párttagok példamutatása nyomán a többi dolgozó is igen szép eredményt ért el. A brigádsxállás előtt a versenytáblán ex olvashatós Répaegyelés: Gémes Mária 172 o/o Argyelán Irma 150 o/o Kriszta Sándor 150 o/o Szabó Róza 145 o/o Kriszta Sándorné 150 o/o Grauca Erzsébet 140 o/o Dürge Sándorné 150 o/o Oltyán Irén 140 o/o Ahhoz, hogy az üzemegység dolgozói teljesítsék Rákosi elv- társnak adott szavukat, nagy segítséget nyújtott az ottani párt- szervezet. A rendszeres vezetőségi üléseken a legfőbb" .napirendi pontként tárgyalták a termelékenység. növekedését a tehenészetben. A növénytermesztésben, a tavaszi munkák időbeni elvégzésére hoztak határozatokat. A megvalósításáért egy-egy vezetőségi tag a felelős. A legutóbbi esetben a növénytermelés minőségi megjavítása érdekében úgy határozott a vezetőség, hogy egy- egy agronómus előadást tart a brigád szállásolom a növénytermesztésről. De minden nagyobb munka előtt a népnevelők meglátogatják a dolgozókat és elmagyarázzák annak fontosságát, így volt ez a répa egyelése előtt, vagy most a szénagyűjtés megkezdése előtt is. A pártvezetőség rendszeresen napirendre tűzi a dolgozók jobb ellátásának kérdését is. A vízXÍIÍfUitt ' )/>3 ?ÍC rojaUH/UUM Dokumentgyüjtemény az amerikai megszálló csapatok garázdálkodásairól Bonn. (ADN) Otto Niebergall szövetségi gyűlési képviselő — a kommunista parlamenti csoport nevében — dokumentumgyűjteményt hozott nyilvánosságra az amerikai megszálló csapatoknak Rajnapfalz német lakossága ellen 1953 január 1-től a legutóbbi napokig elkövetett erőszakos cselekedetéiről és garázdálkodásairól. Az anyagot kizárólag polgári lapok közleményeiből állították ősszé és azok csak részben nyújtanak áttekintést az amerikai gengszterek bűncselekményeiről. A dokumentumgyűjtemény átadásakor Otto Niebergall egy Bonnban tartott sajtóértekezleten a többi között kijelentette: 1950 január 1-től 1953 január 1-ig csak Rajna-Pftazban a rendőrséghez több mint 3400 feljelentés érkezeti a megszálló csapatok tagjai ellen, erőszakos bűncselekmény, merénylet, rablás, bántalmazás miatt. 1953 január 1 óta több mint ötszáz ilyen eset történ t. Kulturális javainkat, a német irodalmat és filmeket háttérbe szorítják a ponyvaregények és a I gengszter filmek — folytatta Niebergall. A rajnapfalzi földlefoglalásokról elmondja, hogy azok tízezernyi parasztot, vincellért és kisiparost fosztottak meg megélhetésüktől vagy károsítottak meg és hogy küszöbönállnak újabb földlefoglalások. Németország Kommunista Pártja volt az egyetlen, amely felvette a bizonytalanság és a dolgozók tönkretétele ellen a harcot, követeltük, hogy vessenek véget ezeknek az állapotoknak és megmutattuk a kiutat. A német lakossá gköveteli, hogy vessenek véglet a merényleteknek és garázdálkodásoknak, szigorúan büntessék meg a bűnösöket, a megszálló csapatok költségére kártalanítsák azokat, akik ellen ilyen merényleteket elkövettek. Mi, kommunisták kijelentjük; e kérdés megoldása csak akkor lehetséges, ha helyreállítjuk hazánk egységét, ha megkötjük a békeszerződést és ha kivonjuk az ösz- szes megszálló csapatokat.» JSafíysxabású repülőbemutató lesx Békéscsabán Békéscsabán a hirdetőtáblákon és üzletekben színes plakátok hirdetik, hogy május 24-én, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel repülőnap, illetve sportrepülő-bemutató lesz a békéscsabai közforgalmi repülőtéren. A bemutató iránt máris nagy az érdeklődés. Olyan sportág ez, amely könyr nyen meghódítja a fiatalok, sőt az idősek szívét is. A bemutatón egymást váltják a vitorlázó repülések, női és férfi mörepüléselc, vitorlázó kötelékrepülés, motoros bemutató, motoros műrepülés, csoportos ejfő- ernyőugrás, zuhanó ejtőernyőugrás, továbbá ballonvadászat. A repülőbemutatót a békéscsabai üzemek, iskolák legjobb kultúr- csoportjainak műsora teszi még színesebbé. Az érdeklődőket vasárnap reggel 7 órától mintegy hét autóbusz szállítja ki teljesen díjmentesen az ugyancsak díjmentes sportbemutatóra. Az autóbuszok a városból a Szent Ist- ván-téri MAVAUT megállótól indulnak. * ellátás eddig még hiányos volt az ideiglenes munkások részére. A vízvezeték még eddig nem volt bevezetve a lakásokija, de a MEDOSZ-szal karöltve a párt- szervezet gondoskodik, hogy a dolgozók rendes vízellátásban részesüljenek, hiszen alig 40—50 méterre van a vízvezeték a lakásoktól. Az eddig elért eredmények nem kis mértékben a pártszervezet jó munkájának köszönhetők Ómezőhegyesen. Egyre több és több azoknak a száma, akiket a pártszervezet külön is megdicsér jó munkájukért. Az eddig elért eredményeket még növelhetné az is, ha a gazdaság vezetősége nagyobb gondot fordítana az ómezöhegyesi dolgozók lakás-ellátására. Az állami gazdaság vezetősége ismerje meg jobban a dolgozók problémáit és orvosolja azokat, mert csak így születnek nap műit nap szebb és jobb eredmények. A brémai hajógyári munkások negyedik hete sztrájkolnak Bréma. (ADN) Negyedik hetébe lépett a 14 ezer kommunista, szociáldemokrata és pártonkívüli hajógyári munkás szilárd akció- egységben folytatott sztrájkja. A vállalkozóknak, a fémipari szak- szervezet jobboldali vezetőinek és Ehlers brémai jobboldali szociáldemokrata rendőrszenátornak a sztrájkfront megrendítésére irányuló minden kísérlete megtört a brémai, bremerhaveni és vege- sacki hajógyári munkások harci elszántságán. Naponta egyre több pénz és adomány é'rkezik Nyugat-Némct- országból és a Német Demokratikus Köztársaságból. A többgyermekes hajógyári munkáscsaládoknak élelmiszerküldeményeket juttatnak. A szolidaritási bizottság pénzbeli segélyt nyújt azoknak a sztrájkolóknak, akik csak a legkisebb segélyt kapják rövid szak- szervezeti tagságuk miatt. A Szovjeiunió kolhozai készülnek az aratásra MOSZKVA. (TASZSZ) A Szovjetunió déh vidékednek szántóföldjein jól fejlődnek a gabonavetések. A .bőséges csapadék és a meleg, idő meggyorsította a tavaszi búza és az árpa fejlődését. Mindenütt megkezdték az , aratás előkészületeit. A gép- és traktorállomásokra ■ szünte’enül érkeznek az eddiginél még tökéletesebb kombájnok, arató és kaszálógépek. Az idén ia kofhozföldekem az egész termés több mitrt| 80 százalékát kombájnokkal -aratják le. A .kolhozok, szélűin sokezer új gépet állítanak -be a gabona esépléséro, tisztítására és szárítására. Folyik a raktárak, a laboratóriumok, a magtisztítók tatarozása. Sokhelyütt új, hatalmas gabönaraktárakat építenek. Vszevolod Dadikin, a kiváló szovjet biológus kapfa az idei Tyimirjazev-díjai mOSZKVA. (TASZSZ) Vszevolod Dadikin professzort, a kiváló szovjet biológust Tynnirjazev díjjal tüntették ki »A növény viselkedésének sajátosságai a hideg talajokban« című munkájáért. Vszevolod Dadikin sok éven át folytatta kutatásait a Szovjetunió északi vidékein. Megállapította, hpgy azok a növények, amelyek alkalmazkodtak az északi éghajlat viszonyaihoz, mínusz 1.5 fok hőmér- seglet mellett is szívnak nedvességet a talajból. Vszevotod Dadikin felfedezte, hogy alacsony hőmérsékleten a növények nehezen szívják fel az ásványanyagot, eaért azt javasolta, hogy a növényeket gyökéren kívül táplálják nitrogénes trágyákkal, vagyis a növény földfetetti részén történő fejtrágyázásgnl. Épül a „Sztálin" öntözőrendszer Bulgáriában SZÓFIA. A bulgáriai »Sztálin« öntözőiendszer építésében többezer dolgozó vesz részt. A fő- és bekötőcsatornáknál eddig 270.000 köbméter földet mozgattak meg. Az öntözőrendszer építőinek munkáját nagymértékben elősegítik a Szovjetunióból érkezett gépslc, Az új öntözőrendszer felépítésével a Duna vizét újabb ötezer hektár föld öntözésére haszuálják fel. Üj gépek a román erdőiparban * BUKAREST. A román dolgozók alkotó kezdeményezését hűd» tik azok az új erdőipari gépek, amelyek sok munkás fáradságos munkáját könnyítik meg. A közelmúltban készült el az első, Ró- mániában gyártott keskenynyomtávú vontatómozdony és egy villany- fűrész. A harminckifométeies óránkénti sebességgel haladó vontatómozdony 30—35 megrakott vasúti teherkocsi vontatására alkalmas. A legújabb típusú váll any fűrészt 850 milliméter átmérőjű, rönkök feldarabolásánál is sikeresén tudják alkalmazni. Országuiai építenek Tibefben PEKING. Gyors ütemben folyik a Csinghai tartomány éö Tibet közötti országút továbbr szakaszainak építése. Eddig mintegy ötszáa kilométernyi útvonal készült el a Csinghaj tartomány fővárosából Hsziningbői kiindulva. Az összesen 1130 kilométer hosszúra tervezett Csinghaj-Tibet út csatlakozik majd a IIszikang-Tibot úthoz, Kína nyugati Tészének fő- közlekedési útvonalához. Az útépítés során több akadályt kell leküzdeni. így például égy közel ötvenkilométeies útszakasz mocsaras területei fölött több, egyenként kétszáz métert is meghaladó fiiggőhidat építenek. A munkával kapcsolatos műszaki problémák megoldásához felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtottak a szovjet tapasztalatok. I ■■■■ ■■■■ EBBB BBBHBBBB ■■■■■■■■ BBSS! BBflBBEBBBBEB A JÓ TESTVÉREK , (Koreai népmese) Ä faluban élt egyszer egy parasztember a feleségével. Két fiúk volt. A gyermekek felnőttek és a szülők megöregedtek. Amikor Csan Mo — így hivták az idősebbik fiút — húsz éves lett, megházasodott. Csan Mo — ahogy’ az idősebbik fiúhoz illik — nem hagyta el öreg szüleit. Náluk maradt •tovább is, hogy apja és anyja öreg napjaikra ne lássanak szükséget. Nemsokára megnősült a fiatalabbik fivér is, Csan Su. A falu másik szélére költözött és kis gazdaságot akart terem: teni magának. Ez azonban nem ment könnyen. Sok vesződség- gel kunyhót épített. De nem volt semmi eszköze, amivel a földjét megművelje. Amikor végre ekét szerzett, nem volt pénze, hogy ökröt vásároljon, amikor nagy nehezen vett magának egy jkröt, akkor meg nem volt pénze, hogy a földesúrnak a haszonbért kifizesse. Aztán meg egymás után születtek a gyermekek. De Csan Su szorgalmas volt. Korábban ment ki a munkára, mint a szomszédai és legkésőbben jött haza. Nem volt könnyű a fiatalabb testvér élete, de legalább olyan nehéz volt az idősebb fiú sorsa is. Nemcsak feleségéről és gyermekeiről, hanem öreg szüleiről is gondoskodnia kellett. Igen szűkösen éltek a testvérek és sok gondjuk volt, de 41 jó egyetértést semmi sem zavarta meg köztük. Egy őszi napon megnézte Csan Mo a rizskészletét és igy gondolkozott: — Sok rizsem nincs. Tíz zsák az egész. De Csan Su még kevesebbet aratott. Segítenem kell rajta, de úgy, hogy ne vegye észre. Mikor besölétedett, Csan Mo a vállára vett egy zsák rizst és öccse házához vitte. Útközben találkozott egy emberrel, de sötét volt s nem tudta, hogy ki az. Testvére háza előtt letette a zsákot és hazament. Mikor Csan Mo hazaért, csodálkozással látta, hogy még mindig tíz zsák rizse van. De nem sokat töprengett, hanem ismét vállára vett egy zsákot és elvitte a testvéréhez. Visszafelé jövet ismét találkozott valakivel. De olyan sűrű volt ai sötétség, hogy most sem ismerte meg, ki lehet az. Mikor Csan Mo hazaért, újból meglepődött. Ismét csak ott állt hiánytalanul a tíz rizses zsák. Miféle csoda történhetett? Nos, ha még mindig van tíz zsák rizse, hát vihet még kettőt az öccsének. Újból nekiindult a szokott úton a falu másik végé felé. Ekkor váratlanul előbukkant a hold és megvilágította az utcát. Amikor Csan Mo éppen fele úton volt, látta, hogy valaki vállán egy teli zsákkal, közeledik. Megismerte: az öccse volt. — Hova mégy ilyen késő éjszaka? — kérdezte Csan Mo. — Mondd meg te, hová mégy; ílyetnkésőn? — szólt Csan Su. így aztán mindkét testvér előtt nyomban kitudódott a dolog. Csan Su is elhatározta, bogy segít a bátyján és megosztja vele, amije van. Boldogan neveltek és megölelték egymást. A zsákok ugyan nehezek voltak, de annál könnyebb volt a két testvér szíve. Mert a testvéri szeretet és barátság még a legsúlyosabb terhet is megkönnyíti.
