Viharsarok népe, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-17 / 114. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! Éljen győzelmeink szervezője: a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen népünk bölcs vezére, a'tiéke első magyar harcosa: Rákosi Mátyás! V. _____________________________ w ,V. MDP B É K É S M E C 7YE 1 PÁRT B 1 i ! O TTS ÁG Á N A K LA P j A 1933 MÁJUS 17., VASÁRNAP • Ára 50 fillér IX ÉVFOLYAM, 114. SZÁM Május 17 új diadalok záloga A programin tetté válik —így lesz szebb életünk Legdrágább kincsünk Ma urnák elé vonul a magyar tlép. Szavazatával pecsételi meg azt, amit az elmúlt hetekben, napokban tettekkel fejezett ki: békét, munkát, jólétet, felemelkedést akar! A tettek a választási békeverseny nagyszerű győzelmeiben tükröződtek. A nemes vetélkedések tüzében mindenki többet és jobbat akart adui a hazának. Ez volt a oél. S ma büszke tudattal indulnak el munkások, parasztok, értelmiségiek a szavazóhelyiségek felé: győztünk! Több téglát, textilt gyártottunk az előirányzatnál, a tavasziakat már kapálj ule, jobban teljesítettük állammal szembeni kötelezettségeinket, jobban segítettük szaktudásunkkal a dolgozókat eredményeik elérésében. így fe-/ jezlük ki bizalmunkat vezetőink iránt, így támogattuk már most jövendő munkájukat. Népünk nem először szavaz és választ felszabadulásunk óta. 1945-ben azt választotta, hogy aj dolgozó paraszté legyen a föld, ne pedig a falut nyúzó földbirtokosoké. 1946,/47-ben azt választotta, hogy ne a munkásokat és a falu dolgozóit nyúzó tőkéseké legyen a gyár, hanem a dolgozóké, az egész népé; azt választotta, hogy az anarchikus tőkés termelés helyett tervgazdálkodást vezessünk be. 1949-ben az országot építő ötéves tervre, a nemzeti erők összefogására szavazott, arra, hogy a széthúzást, a párt- villongást váltsa fel a mind nagyobb alkotásokért folyó küzdelem. Ma már senki sem vitatkozik arról, hogy népünk helyesen választott-e ezekben az időkben. Ma már mindenki előtt napnál világosabban áll: egyedül csakis .ez volt a helyes. 1949-ben még voltak, akik a nemzeti -összefogást azzal akarták gyengíteni, hogy az ötéves terv célkitűzéseit megvalósítható Hamuik hirdették, úgymond, azért, mert Amerika háborúra készül. Az utóbbi megállapítás, hogy Amerika háborúra készül, nem volt alap nélkül való és ma sincs ez másként. Azonban e megállapítás mögött nem kevesebb rejtőzött, mint az: mondjunk le hazánk gazdasági erejének növeléséről, mondjunk le népünk életszínvonalának növeléséről, mondjunk le népünk művelődéséről. Tegyük ki ma- íguukat a háborúra készülődő imperialisták kénye-kedvének, hogy ismét járomba hajthassák népűn-. két a grófok, tőkések, bankárok. De népünk élni akart a Szovjetunió adta szabadsággal s a «hiletlenkedőkeU félrelökte és miég szorosabbra zárta sorait, erejét az ötéves terv célkitűzéseinek végrehajtására összpontosította. S ma, 1953 május 17-én büszkén gondol a meglett útra. Megingathatatlan súllyal beszélnek népünk helyes választásáról a tonnák ezrei, tízezrei. Azt a óéit tűztük magunk elé, hogy öt év alatt acéltermelésünket 800 ezer tonnáról egymillió 500 ezer tonnára emeljük. Ezzel szemben az ötéves terv harmadik eszlen- dejében már elértük e célt. Azt a célt tűztük ki, hogy öt év alatt 300 ezer új ipáid munkásnak! adunk kenyeret. Iparunk munkáslétszáma három év alatt nőtt 300 ezerrel, nem öt év alatt és Magyarországon a munkanélküliség őrökre a múlté. Magyarország ma a boldog emberek országa. ! Mindez azért volt lehetséges, liiert a magyar dolgozók nagyon is megértették, hogy az ötéves terv és a világ békéje közötl szoros összefüggés van. Megértették, hogy a családi tűzhely és a béke egy és ugyanazon talajból táplálkozik, megértették, liogv a háztartás és az ötéves terv egy és ugyanazon elvből indul ki. Világossá váll: ha mi, magyar dolgozók nem kímélye erőt, fáradságot, hazánkat gazdaságilag erősítjük, a nép egységét mindinkább összeforrasztjuk, akkor ez hozzájárulás a béke fenntartásához. Azt jelenti, hogy tovább szilárdul a Szovjetunió vezette békéért küzdők tábora, amely visszaliőkölésre kényszeríti a háborús gyujtogatókat. S mi sem bizonyítja jobban e tényt, minthogy ez az erő ismételten tárgyalóasztalhoz kényszerítette az amerikai agresszorokat Koreában s napjainkban folytatódnak a fegyverszüneti tárgyalások. S mint legfontosabb célkitűzésünkkel : a béke megvédésével egyidő- ben népünk jóléte is növekedett. Eddigi győzelmeink az elkövetkező diadalok záloga. «Büszkék vagyunk a megtett útra, de megállni nem akarunk» — mondja a Magyar Függetlenségi Népfront felhívása. S mint ezt számos tény bizonyítja megyénkben is — dolgozóink az új diadalokért indultak harcba. Rákosi elvtárs szavai lelkesítik dolgozóinkat, aki a budapesti választási gyűlésen a következőket mondotta: «A második öléves terv sikeres megvalósítása a jómód, az erő és a kultúra országává változtatja hazánkat.» Tudják dolgozóink, ehhez az kell, hogy jól dolgozzunk, hogy mindenki teljesítse hazája iránti kötelezettségét. Ezt fejezték ki a választási békeversenyben elért eredmények, ezt fejezi ki az a hatalmas lelkesedés, amellyel megyénk dolgozói Rákosi elvlárs beszédét fogadták. S az. hogy Rákosi elvtárs bizalommal tekint megyénk dolgozóira, bizonyítja: elfogadta kérésünket S a megye képviselőjelöltjeinek listáján elsőként szerepel a legtöbbet, a legdrágábbat jelentő név: Rákosi Mátyás. Üzemek, falvak, tanyák népe hetek óta e nagy napra készül. Május 17-e nem egy nap a sok közül. Május 17-e, az új országgyűlés tagjai megválasztásának napja, népünk életében a legnagyobb esemény. Munkások, parasztok, asszonyok, ifjak olyan megnyilvánulása ez, amikor az urnák elé járulva, szavazócédu- lával is kifejezik: magukénak te* leintik a Magyar Függetlenségi Népfront programmját és nemcsak kívánják, hanem akarják a békét, munkát, jólétet, felemelkedést. Akarják, hogy ebben az országban a jövőlxni is minden a nép érdekében történjen. Akarják az újabb alkotásokat. Akarják, hogy acéltermelésünk évenként elérje az új ötéves tervben a 3.5—4 millió tonnát akarják, hogy kenyérgabonatermelésünk 35—40 millió métermázsára emelkedjék, akarják, hogy még köny- ny ebbé váljék a munka — a nehéz munkafolyamatok gépesítését. Akarják a fogyasztási cikkek bőségét, akarják: «Magyarország a jómód, virágzó kultúra földje» legyen. Ezt jelenti a mai nap. Ezért vált nagy ünneppé május 17-e. Ezért szorítják szívükhöz Bucsá- tól Battonyáig, Békésszentandrás- 161 Biharugráig az üzemek, falvak, tanyák dolgozói a Magyar Függetlenségi Népfront szavazólapját és vonulnak egyemberként a szavazóhelyiségek felé, járulnak az urnák elé. Szavazataikkal is hitet tesznek a béke, a munka, a jólét a felemelkedés mellett. Ut ez az új diadalok felé. Cserei Pál Rákosi elvtárs május 10-én megtartott választási beszédében országunk valamennyi dolgozója előtt ismertette eddig elért eredményeinket és második ötéves tervünk célkitűzéseit. Beszédében elmondotta: «Törvényt hoztunk az anya-, csecsemővé, delemről és a többgyermekes szülők családi pótlékát 3 év alatt megháromszoroztuk.» Dolgozó népünk államában legfőbb érték az ember. Ma már bölcsődék, óvodák, napközioltlio- iiok széles hálózata óvja a dolgozók gyermekeit. Derjüs, tiszta termekben, jól táplált, vidám, boldog gyermekek játszanak, fejlődnek. A dolgozó anyák nyugodtan, végezhetik munkájukat akár üzemben, akár termelőszövetkezetben, mert gyermekeik jó helyen, biztonságban vannak. szelálalakító műve, ötéves tervünk egyik büszkesége. A csatorna mintegy 200.000 hold földre juttatja el az életet jelentő vizet, Ezenkívül a duzzasztómű által létesített vízesést erőmű hasznosítja majd, amely - átlagos vízjárású évben 55 millió kilowatt áramot szolgáltat. A vizii- energia felhasználásával évenként mintegy 100.000 tonna jóminőségű szenet takarítunk meg. Az építésnél hatmillió köbméter földet kell megmozgatni. Ha mindezt vagonokba raknánk! a szerelvény Tiszatöktől Moszkváig érne. A szovjet nép modem kotrógépeket, exkavátorokat adott, a leg- kipróbáltabb gépkezelőket, mérnököket küldte el hozzánk, akik átadják tapasztalataikat. A Keleti Főcsatorna építésén jelenleg Megyénkben- is egymásuláu létesülnek a böl£Spdék és külön-, böző napköziotthonok. A csecsemők és az anyák egészségvédelmét nagyban elősegítették megyénk több községében létesített szülőotthonok is. a gyomai járásban például a felszabadulás előtt egyetlenegy szülőotthon sem volt. Ma már a járás területén, három szülőotthon és három napköziotthon működik. Ecseg- falva ebben az évben új napközi- otthonos ovodát kap államunktól 204.000 forintos beruházással. Ezek a Létesítmények mind-mind, a dolgozó anyák munkáját köny- nyítik meg. A második ötéves tervben megyénkben is tovább növekszik a szülőotthonok, 1>öL- csődék és a inapköziotthonok szó.-, ma, ahol szerelő gondoskodással nevelik a dolgozók gyermekeit. hét nagy exkavátor dolgozik. teljesítményükre jellemző: egy gép napi 1400 köbméter földet mozgat nnag s ezzel 450 kubikos munkáját végzi el. A szovjet mérnökök; segítségével a mi iparunk is eb készítette az első magyar gyártmányú exkavátort, a «Május l»-et. Követni fogják ezt majd, a többi gépek, lehetővé válik ez- által az, hogy rövidesen dús termőföld lesz az eddigi terméketlen területen. 1954-ben már meg, iudulhat a korszerű, öntözéses gazdálkodás. Valóra váltjuk aj gépek, a technika segítségével! második öléves tervünk célkitűzését azt, hogy: 1959-re a tervév végére 650—700 ezer holdra fog; emelkedni a mezőgazdasági öntözhető területünk. így mutatkozik meg tettekben a munkás- osztály és a parasztság szoros szövetsége. Az igazi szövetség A tiszalóki viziiépcsö, a Keleti Főcsatorna hazánk nagy terméi
