Viharsarok népe, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-15 / 112. szám
2 1*53 májw 15 . péntek I/LUau-aialc Vlí^i Or meny kút iák a nagy ünnep előtt Örménykút Szarvas, Kondoros közölt fekvő tanyavilág. Több, mint háromezer lélek lakja. Az új élet hirdetője, az új tanácsháza, a két III-as típusú és a hat I-es típusú tszcs. Nem a külvilágtól elzárt, csak saját portájukkal törődő emberek laknak itt ma. Ország-világ dolgait hányják- vetik meg esténként, de még munka közben is, mikor rágyújtanak «pipafüst mellett». így csinálja Fityik János társaival együtt, az «Előre» tszcs tagja. A Népfront felhívásáról esik ilyenkor szó, meg a régi választásokról, a Borgulya-féle kulákokról, akik akkor «képviselték» őket. De az akkor volt, ez meg ma van. Most a nép doni De nem elég «csak» beszélni erről. Tenni is kell. És az örmény- kútiuk tettek is. Például Valkov- szki Mihályné és Lustyik György- né hétfőig évi tojás- és baromfibeadásukat (ez Örmény kúton az asszonyok dolga) 75—75 százalékra teljesítették. De restelkedtek, hogy a többiek már eleget tettek egészévi kötelezettségüknek, meg van olyan, mint Bobvos György- né, aki tojásból 132, baromfiból '435 százalékra teljesítette évi beadását. De nem akartak utolsók lenni és kedden tojásból, baromfiból évi kötelezettségüknek ők is eleget tettek. Vagy például a «Petőfi» tszcs .a választások tiszteletére 100 köbméter zöld takarmány besilózását vállalta és 196 köbmétert silózott be. A hír futott az örménykút! tanyák között is: május HDért Rákosi elv társ beszél. Meg kéne hallgatni. De hogyan? — töprengtek a «Petőfi» tszcs-ben, hiszen nálunk nincs villany. De hát a kommunisták nem azért vannak, hogy amit akarnak, azt meg ne valósítsák. Bochrát György elvtárs, traktoros különösen töprengd t. Az áprilisi taggyűlésen tagjelöltnek vették fel. Igaz, még a kis piros könyvecske nincs a szíve felett. De ő megmutatja, mire képes az, akit a legnagyobb kitüntetés ért; a párt tagjelöltje lehet. És tetté vált a gondolái. Zseblámpaelemekből «telepe t» szerkesztett és 10-én este az örménykúti «Petőfi» tsz-ben megszólalt a rádió, hallgatták Rákosi elvtárs szavait: «...Négy esztendő nem nagy idő egy nemzet történetében és mégifc e rövid, néhány év alalt hazánk többet fejlődött és változott, mint azelőtt hosszú évtizedek során...» S azóta, ha néhányan összejönnek, erről beszélnek. Erről beszélnek a kisgy üléseken. Kedden az egyik kisgyűlésen Lahiska János pártonkívüli népnevelő így beszélt: Bizony most érdemes gyermeket nevelni. Két hete született meg második kiscsaládom és nem kellett babaholmikról gondoskodnunk a feleségemmel, gondoskodott a mi államunk róla. De így van ez másban is. Erről beszélt egy másik kisgyűlésen Pribelszki Jánosné is, az «Előre» tsz tagja. «Ma már viin napközink. Nem keik félteni gyermekeinket, amikor dolgozunk, hogy kárt csinálnak ma" gukban.» De nemcsak beszéltek az új, a szép életről, hanem saját fiaikból álló szlovák kiAúr- csoporljuk dallal, énekkel is kifejezte ezt. Majd láncolt öregje, fiatalja. Vígság költözött az egykor sötét tanyavilágba. Vígságol vittek a tanyára a kommunisták, a párt. Ennek megvédésére szólítják harcba a pártonkívi'iliekel is a kommunisták, az olyanok, mint Valastyán Pál elvtárs. Szerdán estefelé többedmagával üldögélt tanyáján. Asszonyok, férfiak vegyesen. Rákosi elvtárs beszédét tartalmazó füzetét tartott a kezében. Úgy. mond: kisgy ülésre készül. Hat helyen lesz. Jóízű mosolygás, hiszen már nála is az van. Igaz, ez nem «hivatalos». Szloszjár Jánosné így beszél: „Nak hugye pokoj“ — legyen béke. Én ezért szavazok a Népfrontra. És Valastyán, Raffai elv társ és a többiek fáradhatatlan harca nem hiábavaló. Velük egyült vállvetve küzd a győzelemért La- luska János pártonkívüli népnevelő íé s a többiek. Mi úgy csináljuk elvtárs — beszéli Laluska János — azokat az egyénileg dolgozó parasztokat, akiknek nincs igájuk, bevisszük a mi kocsijainkkal vasárnap szavazni. Itt, a tanyavilágban négy-öt, meg nyolc kilóméterre is esik egyik- másik tanya a szavazóhelyiségtő). Még ki is virágozzuk a kocsikat. Ünnep ez, nagy ünnep ez ne- künfeje ■ '■■■ (Cserei) Hogyan lUDOBSffr l\ I-) Ä Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlési választásokat az 1953. évi május hó 17. napjára tűzte ki. Minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár joga és hazafias kötelessége, hogy rész tv egyen az országgyűlési képviselők megválasztásában. A szavazók készüljenek fel arra, hogy a szavazalszedő bizottság elölt személyazonosságukat igazolniok kell. A személyazonosság igazolására alkalmas a bejelentőlap, bármilyen hivatalos igazolvány vagy egyéb olyan irat, amelyből a személyazonosság megállapítható. A szavazás május 17-én, vasárnap reggel hét órakor kezdődik és megszakítás nélkül este nyolc óráig tart. A torlódások elkerülése végett igyekezzék mindenki minél korábban leszavazni. A szavazás megkönnyítése érdekében a városok belterületén minden nagyobb lakóházban ki van függesztve annak a szavazó- körnek a száma és annak a szavazóhelyiségnek a helye, ahol a ház lakói szavaznak. A szavazás litkos. Szavazati jogát mindenki csak személyesen gyakorolhatja. A választójogosultnak az elnök szavazólapot és egy sima borítékot ad át. A Magyar Függetlenségi Népfront jelöltjeinek lajstromára úgy kell szavazni, hogy a szavazó a szavazólapot összehajtva a borítékba helyezi, majd lezárja a borítékot és azt a szavazatszedő bizottság előtt elhelyezett urnába dobja. Magyar Függeäletisegi Népfront Országos Tanácsa. A jó népnevelőértekezlef segíti a választási agítácíót A választási harc nagy feladat elé állítja a népnevelőket. Mint- egy erőpróba jbz, amely tnegmu tatja, hogyan állják meg helyüket abban a harcban, melyben fel kell sovakoztatniok dolgozó népünket a Függetlenségi Népfront győzelméért, a május 17-i választáson. Ahhoz, hogy népnevelőink helyt tudjanak állni, meg tudjanak felelni a dolgozók által felvetett problémákra, pártszervezeteinknek megfelelő és állandó érvekkel kell pl-' látni őket. Fegyvert adott már előzőleg a mi népnevelőink kezébe a Függetlenségi Népfrcpt felhívása, ezen túlmenően május 10-én Rákosi eívtárs Budapesten mondott választási nagy beszéde. Békésen az V. kerület népnevelői is a legutóbbi népnevelőértekezleten Rákosi elvtárs beszédének megtárgyalásából merítettek erőt további munkájukhoz. Ezen a nép nevel őértekezleten jó volt az, hogy a községi pártbizottság előre feldolgozta Rákosi elvtárs beszédét és ellátta az alapszervezeteket olyan tényekkel, adatokkal, amelyek a Rákosi elvtájs által felvetett problémák megértésére szol gáltak. A népnevelőértekezletre a legfejlettebb előadókat küldték, akik olyan kérdésekkel támasztották alá Rákosi elvtárs beszédét, ami konkrét, helyi adatokat, tényeket nyújtott a népnevelő elv- társainak agitáeiós munkájukhoz. Például annál a kérdésnél, ahol Rákosi elvtárs azt mondja: »Hazánkban végleg megszűnt a kapitalista gazdasági rend átkoe velejárója, a munkanélküliség, a holnaptól való rettegés. Hazánkban évenként több mint 200 ezer fővel növekszik az ipari munkások száma«, helyesen tették, bogy helyileg megnézték ezt a nagy váltó- mást, azt, hogy Békés község területén is végleg megszűnt a háromezer munkanélküli, az akció-munka. Jelenleg Békés községben háromezer üzemi munkás van, akik különböző területe ken dolgoznak. Azt is elmondták az elvtársak, hogy Békésen jelenleg 75 ipán tanuló van, akik korszerű tanműhelyekben tanulnak. Megemlítették, hogy Békésen is kibővítették a szülőotthont, a bölcsődét, sőt újabb bölcsődéket létesítenek s létrehozzák a tüdőgondozó intézetet. Rákosi elvtárs e szavai alapján: »Dolgozó parasztságunk egyre nagyobb tömegben tér át a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra«, beszélgettek arról, hogy Békés község területén is megvan e nagy változás, amit igazol az, hogy jelenleg tíz termelőszövetkezet van, ebből nyolc Ili-as típusú, kettő pedig I-'es típusú. Ezenkívül két állami gazdaság van, vagyis összesen: a szocialista szektorok tulajdonában van a meglévő földterület 40 százaléka. Rákosi eivtárenak azzal a megállapításával kapcsolatban, hogy »termelőszövetkezeteink és állami Csáki Sándor lőkösházi föagrnnómu9: „Jobb munkával szavazok, így teremtem meg az alapját terveink tálteljesítésének“ Rákosi elvtárs rólunk, mezőgazdasági szakemberekről, agro- nómusokról is beszélt. Mint ahogy Rákosi elvtárs mondotta, valóban megváltozott a mi életünk, a mi helyzetünk is. Nem kell már sem a régi, sem az új szakembereknek megalázkodni a múlt gőgös, nagybirtokos urai előtt, együtt harcolhatunk a gazdaság fizikai dolgozóival közös célunk, terveink megvalósításáért. A felszabadulás, a párt tette lehetővé számomra azt, hogy elvégezhettem iskoláimat, de azóta is állandóan érzem, hogy a párt mellettem áll, segít a feladatok megoldásában, a nehézségek leküzdésében, s abban, hogy még többet tudjunk termelni, hogy többet adjunk országunknak, a dolgozó népnek. Rákosi elvtárs beszédének meghallgatása, olvasása után elgondolkoztam én is, úgy érzem, hogy még többet kell tennem a nagyobb termés elérése érdekében, jobban kell segítenem gazdaságunk dolgozóit abban, hogy a versenyben vállalt kötelezettségeiket teljesíthessék. Hogy jó munkámon keresztül, mint a gazdaság főagronómusa — de úgy is, mint párttag — még jobban rászolgáljak a párt, Rákosi elvtárs bizalmára, hiszen egy háromezerhoídas gazdaság szakirányítását bízták rám. A választás tiszteletére vállaltam, hogy hozzásegítem a dolgozókat ahhoz, hogy őszibúzából a tervezett holdankénti 11 mázsa helyett 12 mázsát, ősziárpából 12 mázsa helyett 15, kukoricából (májusi morzsolt) 15.2 mázsa helyett 20 mázsát, rostken- derből 35 mázsa helyett 40 mázsát, cukorrépamagból 8.6 mázsa helyett 10 mázsát fogunk termelni. Ezen az átlageredményen belül vállalom, hogy 46 hold ősziárpa területen 18 mázsás, 50 hold őszibúza területen 15 mázsás, 40 hold gyapotterületen 6 mázsás holdankénti termést érünk el. És e táblák művelése során nyert tapasztalatainkat a következő évben az egész növénytermelés területén hasznosítjuk. ígéretemet úgy akarom valóraváltani, hogy a minisztertanács határozataiban, különféle rendelkezésekben leadott utasításokat, módszereket betartom, ezen túlmenően kapcsolaiot teremtünk a tudományos munkában dolgozó szakemberekkel, a bánkúti és a szarvasi kísérleti gazdaságokkal. Segítségüket kérjük, kölcsönös látogatások, valamint levelezés formájában. A föld tápanyagának pótlása érdekében, gazdaságunk területének kötelezően előírt 25 százaléka helyett legkevesebb 30 százalékát istállótrágyázzuk. Az eddig felelőtlenül kezelt trágyát rendbehozatom, gondoskodom a trágya szakszerű kezeléséről, így nagy- mennyiségű tápanyagot takarítunk meg. Harcolok azért, hogy a gazdaságunk erő- és munkagépei a lehető legjobban legyenek kihasználva, elősegítem a gyors és jóminőségű gépi munkát Kukoricánkat teljes egészében négyzetesen, fészektrágyázva vetettük, ezen túlmenően 84 holdon alkalmazzuk a Szovjetunió tapasztalataiból átvett kétszálas művelést. Háromszor géppel és négyszer kézzel kapáljuk meg a növényt és az egész kukoricaterületünkön elvégezzük A pótbeporzást. A fentiek megvalósítása érdekében még szorosabbra fűzöm a kapcsolatot gazdaságunk dolgozóival, állandóan tanítom, szakmai tanáccsal látom el őket. így akarok én szavazni, de a választás után is harcolni akarok ezzel a népfront programúijánnk megvalósításáért. Tőlem telhetőén minél többet akarok adni ahhoz, hogy második ötéves tervünk teljesítésének alapját megteremtsük mezőgazdaságunkban is. gazdaságaink a tavalyi rossztermésű esztendőben is megálltak a helyüket, sőt tovább fejlődtek,« — olitiondták, hogy bátran alkalmazták a szovjet agrotechnikát, ami a terméshozamnál is megmutatkozott. • Az idén már a »Szabadság« termelőszövetkezetben is 180 kát. holdon, vetették négyzetesen a kukoricát. A közellátás problémáiról beszélve elmondták az elvtársak, hogy a lnenyérelosztás megszervezésénél elsősorban a helyi tanács nem végezte megfelelően munkáját. De a sorbaállás adódott abból is, bogy a vásárlók elnéztek az olyanok felett, mint Szilágyi József, Temesvári-utcai lakos, akinek 664 kiló búzája volt három főre, vagy Kozma Lászlóné, Széc henyi-kert 62 száméi lakos, akinek 569 kiló búzája volt egy főre, vagy Fesető Gábomé, Árpád-u. 12 szám alatti lakos, akinek 961 kiló béizája volt négy főre. Biztosítva van a fejadagjuk, mégis sorbaállást szerveztek, sőt ott követelőztek és elégedetlenséget szítottak. Ma már okulva a hibákon a tanács is jobban szervezte meg a kenyérelosztás't, de a társadalmi ellenőrzés is kiszélesedett. A dolgozók leplezzék le azokat, akik jogtalanul vásárolnak, akik zavarják köaailátósunkat. Ahol a pártbizottság ilyen konkrét adatokkal segítette a népnevelő értekezleteken a népnevelőket, ott jól sikerültek ezek az értekezletek, ott maguk a népnevelő elvtársak is magabiztosabban indultak neki további munkájuknak., Nem egy népnevelő elvtárs elmondta ezen az értekezleten, hogy ilyen segítséggel már eddig is jobb munkát tudtak volna végezni, de eddig kevés új, friss érvet kaptak, amelynek hijján nem tudtak újat adni felvilágosító munkájukban. Joggal bírálták a népnevelő elvtársak a községi pártbizottságot is, hogy ne csak ilyenkor adjon segítséget, hanem állandó legyen ez, mert csak igy tudják maguk is a tömegekkel a kapcsolatot tovább szilárdítani.
