Viharsarok népe, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-10 / 108. szám
3 1#S3 10., vasárnap A kamuti „Lenin“ tsz életéből: iäUatsawk Asszonyait munkába vattása - egvéni terüietfelosztás - silózás - talajlazítás ligereblyével Az őseael nyolc kulik férkőzött be szövetkezetünkbe. Legutóbbi taggyűlésünkön kizártuk őket. A tsz 300 hold gyapotot vetett, ebbői az én brigádom 38 holdat. Mivel az időjárás elég hűvös volt, igy még csak most kezd kelni. Az esők után nagyon cserepes volt a talaj és többféle eszközzel próbálkoztánk megszüntetni. Legjobban a lógereblye vált be, kereszíb® járatjuk a sorokon, meglazítja a talajt, de a gyapotot nem sérti ,meg. Brigádom 74 hold négyzetes kukoricát vetett, már szépen ki is kelt 6 azt is folyamatosan boronáljuk. A boronálással kettős célt érünk el, először megszüntetjük a cserepesedést, megőrizzük a talajnedvességet a növény számára, másodszor pedig a kelő gyomnövényeket is kiirtjuk. Jói halad a növényápolás, a f»gazosok a 20 hold napraforgót ekénk, A növényféleség szét van osztva négy munkacsapatra, ezen belül egyénekre. A családos anyák részére az egyéni terület Jelét mértük ki. A munkát négy asszony kivételével mindenki elvégezte brigádomban. A négy asszony ia megígérte, hogy amint a napköziotthont megnyitják és apró családjuk biztos kezekben laez, akkor *" . ők is jönnek dolgozni. Okulva a tavalyi aszályos időjárás következtében beállott takarmánybiányon, most vetettünk elegendő őszi takarmányt, úgy, hogy nem győzi jószágunk elfogyasztani. Ezért nekilátunk a si- lózásnak. Százhetven köbméter őszi takarmánykeveréket eilózunk a marhák részére és negyven köbmétert pedig a sertéseknek. Ennek féle bükkönyös őezáárpa, másik féle pedig lucerna és melasz lesz. Apáti Nagy Lajos Kamut, »Lenin« tsz, »Vörös Csillag« brigádvezető. Érdemes volt teljesíteni a hátralékot „A kivetett pénzbeli kártérítést törábii keil azoknál, akik 1953 január 1 c» május 1 közötti Időben az erre az időszakra előirt tej-, tojás- és baromfibeadá I kötelezettségét 100 százalékban teljesitik.» (A minisztertanács határozatából.) t tok rajta, hanem amit tojtak a tyúkok, összegyűjtötték s a piacon is vettek még hozzá és rendezték adósságaikat. De ezenkívül tudták rendezni a háztáji után is az egész évi tojás- és baromfiboadást, sőt még — Nem tojnak olyan sokat ezek b tyúkok, hogy még beadásra is jusson. Amit pedig vote .■ötnek, az JtBÜ eladni. — így beszélt az él- mult év őszén özv. Fülöp Miküóané kondorosi 12 holdas dolgozó paraszt felesége, igy hallotta másoktól is. így maradt adósa az államnak 112 darab tojással és ezenkívül még 130 látó vágómarhával is. A tanács figyelmeztette Fülöpnet, fizerso míg (adósságait, mert hazafias kötelesség© ez mindenkinek. El is indult Fülöpné egy párszor, hogy rendezze tartozásait, de útközben mindig találkozott egy pár «jó szomszécb-dal, akik lebeszélték. Addig, hogy az adósság után a rendelet szerint a tanács ti'. 2 foriiit kárfófftést vetett ki Április 1-én Fülöp néni fia, Miklós a tanácsnál járt. Ott hallotta: ha rendezik adósságaikat és május 1-ig esedékes beadásukat teljesítik, elengedik a kivetett 672 forint kártérítést. Szögetütött ez Miklósnak a fejébe. Odahaza aztán közösen megbeszélték, hogy különösen szégyen rájuk nézve — hiszen szövetkezeti tagok —, hogy adósságban legyerek. — Valamilyen formában, ha akarjuk, tudjuk rendezni — monta Miklós az anyjának. — Nem -okáig tanakodtak, beszélget57 darab tojás jutott a közös beadásra is. Ugyanis n szövetkezetben a közösből még nem tudták rendezni első negyedévi beadási tervüket, így a szövetkezet tagjai adták össze. — Ha már elengedik a kártérítést — mondta Fülöp néni —, itt se vall junlc szégyent... így maradt meg a háznál a 672 forint Nagy pénz ez, sok mindent lehet belőle vásárolni. Telik beíőlle Fülöp néninek kendőre, kötőre, ruhára, ezenkivül Mi kiásnak ünneplő ingre, viselő ingre, sőt még egy viselő nadrágot is tudnak venni. Államunk mindig gondoskodik a dolgozó parasztokról is, még akkor is, ha némelyek eleinte hallgatnak a kulákok szavára, de később belátják hibáikat és igyekeznek kijavítani azt. ÁHamunk megbecsüli azokat a dolgozókat, akik pontosan teljesítik állammal szembeni kötelezettségüket., ökle vetekkel és pénzbeli juttatásokkal tünteti ki azokat, akik határidő eljött teljeútik, vagy túlteljesítik beadá-i kötelezettségeiket. LIPCSEI MARIA. —Já juunkámmal is szavazok Én is nagyon őrülök annak, hogy már én is szavazhatok a Népfrontra. Ezután még jobban iparkodom dolgozni, hogy minél több munkaegységem legyen. A cukorrépa tolókapázásánál 1560 négyszögölet csináltam meg egy nap alatt, pedig a norma csak 1100 négyszögöl. András Mária levelező, örménykút, «Petőfi» tsz. A jó munka akadályozója A füzesgyarmati «Vörös Csillag» tsz vezetőségei a no vény ápolási munkába bevonta még az asszonyokat is. Varga elvtárs, tanácstitkár az utolsó percre hagyta a napközi© !th cm és a bölcsőde beindítását. Emiatt sok anya, sok munkaerő elmaradt az acato- lástól, akik oda beadták volna gyermeküket. Sági József né levelező Füzesgyarmat, «Vörös Csillag» tsz d. Hidd Timiddé <tdáddá#ti — Hallottátok? C. Butáéinál elpusztult a két ló — mesélték úgy nyár utolján egymásnak sajnálkozva a szomszédok. — Nagy kár ez. Lám megint esak bebizonyosodott, a szegénynek nincs szerencséje. Még az ág is húzza. Mennyi munka, iz- motfeszitő fáradtság és bizony még koplalás is kellett ahhoz, hogy összekuporgassák egy pár tossz ló árát. Es mi lett a vége ?... Hej, de sokat is tudna mesélni minderről az öreg C. Buta. A zsellóréletről, aztán a nősülé? után a nagy elhatározásról: »a maga gazdája lesz«. Es kezdődött a végeláthatatlan harc, hogy legyőzze a nincsefc. Hiába. Mindég jött valami, ami újra visszavetette, semmivé tette sokszor egész esztendő verejtékes munkáját. De sokszor is hallották abban az időben Méhkeréken is, még máshol is a nagy- gazdák pöffeezkedő szavát: »aki jól gazdálkodik, az gyarapodik is.» Hogy nem így volit, mutatja az: C. Buta dolgozott, belerokkant a munkába, mégsem vitte többre három ki6- hold földnél, meg egy rozzant öreg háznál, ami mindég olyan düledezőfélben volt. Itt nőttek fei a gyerekek, köztük Tivadar is. Ha visszagondolna ő is, sokat tudna mesélni arról, hogy a kis házban állandó lakó volt a nincs és a szükség. Nehéz volt a szegény ember fiának a sora, jaj, de kétszeresein nehéz annak, akit nem magyar anya hozott a világra. Mert az még azért is megszenvedett, ha Románul beszélt. • • Belekóstoltak ebbe már az iskolában. Egyedül a hittant tanulták anyanyelvükön. Hát ez nem volt sok. Meg aztán el lehet azt képzelni, hogy a kulak pap szivén viselte a rongyos kis zsellérgyerek tanulását? így élt régen C. Buta Tivadar. Ilyen volt a sorsa, milliók sorsa. • • • Szebb lett már az élet s bizony a szebb élet sokszor el- feledtetii a régit. Sőt mindig nagyobb és nagyobb lesz az igény, így is van ez rendjén, de azért nem ártana néha emlékezni, kiváltképpen azoknak, akik any- nyira megszokták az újat, köny- nyebbet, hogy úgy gondolják; adni nem is kell érte cserébe semmit. Ezek közé tartozik C. Buta Tivadar is. Három holdja van, kettőt haszonbérbe vett az állami tartalékból. Nem sok haszonbér jár ezért — és igen nagy eegitség. Gyarapszik is szÖpea. Kocsija, lova van. De olyan két ló, hogy az apjának egy életen át nem jutott olyanra. Hogy mást ne mondjunk, tavaly az államnak adott el egyet, (nem volt tehát akármilyen). Vett az órán egy formás, szép csikót és még pénze is maradt. Az újonnan épített ól sem áll üresen. Szorgalma meg is látszik a portán. Most már tényleg gyarapszik az, aki dolgozik. 1950-ben tanácstag lett C. Buta Tivadar. Ugv gondolták a méhkerékiek ; szorgalmas ember, bátran bízhatják rá a község ügyeit. Bizony uem igy lett. Csalódást hozott a méhkerékieknek C. Buta Tivadar. Mert nem hogy élenjárna, — adósa az államnak mindenben. »Igen nehéz« neki a teljesítés. Az elmúlt évben is csak akkor rendezte a búzabeadását, amikor már büntetést is róttak ki rá. Tojással, kukoricával még ma is adós. Ebben az évben meg éppenséggel semmit sem adott be, még egy árva tojást sem. Pedig nem jól van ez igy. Az a baj, hogy C. Buta Tivadar nem látja a múltat, nem látja a jövőt. Nem látja, hogy érte is, meg kicsi lányáért, Marikáért is épül minden. Mit is szólna A zsadányi állami gazdaság üzemi bizottsága váljon a szakszervezeti munka gazdájává Ah e gy közeledünk a választás napjához, úgy ragad magával megyénkben is egyre több üzemi munkást, mezőgazdasági dolgozót a választási békeverseny. A termelés napenta, szinte óráról- őrára növekvő számai mutatják barátnak, ellenségnek egyaránt, hegy népünk a ragyogóbb jövőt választja. Vannak azonban mező- gazdasági üzemek, szakszervezeti vezetői?, akik nem állnak elébe és nem segítik kellően a dolgozók ve rsenyle ndüle tét. A ZSADÁNYI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN már a faliújságtabla — amelyen csupán egy két jól teljesítő dolgozó neve, napi teTve, SZTK éfi más különféle elavult hirdetések disztefonkiednek — elárulja, hogy a szakszervezet nem gazdája a versenynek. — A vezetőség az megvolna — kapjuk meg' a feleletet — sőt hárman közülük hosezabb-rövidebb ideig iskolán tanultak, hegy jobban el tudjanak igazodni,' a szakszervezeti munka sokoldalúságában. Három hete volt a szakszervezeti választás. Akkor adott bizalmat a 280 szakszervezeti tag Kiss Sándor, Biró József, Gál Antal elvtársnak és a többieknek, az új vezetőségnek. ígéretet tettel? ugyan a jó munkára, hogy kijavítják az előző vezetőség hibáját, a szavakat azonban még nem követte tett. Sőt az üb-elnök, Kiss Sándor már lemondott. IGY NÉZ KI a zsadányi állami gazdaságban a szakszervezeti »élet«, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy nincs, aki törődjön a dolgozók szociális, kulturális és más egyéni problémáival, senki nem ellenőrzi a dolgozók részéről, azok megbízásából, hogy a gazdaság vezetősége hogyan használja fel, mire fordítja a jóléti keretet s egyéb szociális költségeket^ Senki nem ellenőrzi azt, hogyan gondoskodnak a lehetőségeken belül a gazdaságban a dolgozókról, hogyan használják fel az igazgatói alapot, norma szerint fizetik-e ki a béreket, megkapják-e a dolgozók a tervtúlteljerités után járó premizálást. A SZAKSZERVEZETI MUNKA hiányában természetesen nem állt meg az élet a gazdaságban. Erinek el a dolgozók kiváló eredményeket, különösen az állattenyésztésben, a tehenészetben, ahol több hozzá, ha a mindennapi 'megszokott dolgokat elvenné tőle valaki. Vájjon mi 'is lenne, ha este, amint megy az utcán hazafelé, sorra kialudnának »Iljics lám- pácskái« és azt mondanák neki: »Neked nem világitonk Tivadar, mert nem adtál értünk cselébe semmit«. Nyitván nagyon elcsodálkozna. És mit szólna akkor, ha pöttöm lánya iskoláskorba jut, de bezárnál? előtte az iskola kapuját: »Te kicsi, eredj haza, mert apád nem teljesítette még a beadást. Nem tanulhatsz a szép Tornán iskolában«. Es milyen csodálkozva nézne maga elé a pici Marika, ha durván rászólnának az utcán: »Ne beszélj románul!« Nem igen gondol erre, ezért kullog hátul. Választásra készül az egész or szag, választásra készülnek a méhkerékiek is. Sajót jelöltjükre is szavaznak, a »Rákosi« tsz egyik dolgozójára. Hát lehet úgy menni szavazni ilyenkor, hogy az ember vállát adósság nyomja ? Nem. Bizonyára megérti ezt C. Buta Tivadar is és mire eljön a. reggel s szavazni indulnak másokkal együtt, 5 is büszkén elmondja majd: »én már munkával is, a beadással is leszavaztam a jövőnkre-'. Deák Rózsi. olyan dolgozó van, mint Vári Emma, Kereki Lajos, aki az utóbbi hetekben a gondjaira bízott teheneknél megnégyszerezte a fejési átlagot. Az ilyen eredmények tették lehetővé, hogy a felszabadulási héten és a választási békeverseny- ben, rövid pár hét a’atfc a gazdaságban 5.6 literrel növekedett a fejéri átlag. De hasonló szép eredmények varrnak a se r f és ten vesztés ben is. Vári József sertésgendozó például 120 darab sertésnél 80 dekával tel jssitette túl darabonként a havi ráhizlalási tervet, az előirt takarmánynormák íefha-múlásává 1. De jól dolgoznak a gazdaság traktoristái is. Frankó Béla DISZ tag például állandóan 200 százalékra teljesíti napi tervét, Tárnok János is 125 százalékot ért el az utóbbi dekádban. MÉG NAGYOBBAK lennéeel azonban az eredmények, a munka verseny még jobban a dolgozók tömegmozgalmává vált volna, ha a szakszervezet, annak vezetősége, a bizalmiakon keresztül foglalkoz na a dolgozókkal, ismertetné velük a tervüket, az azután járó bért és premizálást, tudatosítaná a dolgozók között az elért eredmény© két. Ha harcolnának azért, hegy a növényápolásnál a terület egyénék re legyen telosztva, nem engednék meg azt, — ami most is van a kendernél— hogy »bandában« vé gozzék a kapálást. Ez azt ered ményezi, hogy nem lehet az eg\ dolgozó által elvégzett munkát fel mérni, nem jut érvényre a teljesítmény szerinti, a szocialista hé rezes. Nyilvánvaló, hogy özeket megmagyarázni, erről a dolgozókat felvilágosítani elsősorban a szakszervezet vezetőségének kell a bizalmiak segítségével. A PÁRTSZERVEZET IS FEfcEJUP$ a szakszervezeti munka lft.i- nyosetí gaiért a zsadányi állunigaz daságban. Hosszú ideig eltűrte a pártszervezet vezetősége, a rossz munkát, nem kérte számon na üzemi bizottság kommunista tagjaitól, lrogy miért nem tart ják meg a vezetőségi üléseket, a havonkénti szakszervezeti napokat és miért nem mozgósítják a dolgozókat a termelési értekezletekre. Az utóbbi pártvezetőségi ülésen határozatot hoztak, hngyj ezt kijavítják. Váltsák azt valóra minél hamarább, elengedhetetlen teltétele ee a zsadányi állami gazdaságban iß ® jobb munkának. CSAK A Jó SZAKSZERVEZETI MUNKA biztosítja mezőgazda- sági üzemeinkben is azt, hogy minél jobb s olyan munkáskollekti- va alakuljon ki a gazdaságban, amely azt második otthonának, a magáénak érzi s igy harcolni tud a gazdaság célkitűzéseinek megvalósításáért, a nagyobb terméskő am eléréséért, azért, hogy minél több árut termeljen, minél több nemesített vetőmagot, tenyészállatot adjalak népgazdaságunknak. Nem kismértékben függ ettől dolgozó népünk, a gazdaság (tói gozóinak: is naponta javuló, szépülő élete, a termelőszövetkezetek, dolgozó parasztok megsegítése, a nagyüzemi, a szövetkezeti gazdálkodás megvalósítása. FARKAS SÁNDOR A Magyar Repülő Szövetség Békéscsabai Modellező Központja a választások tiszteletére repiüőmodell kiállítást rendez folyó hó 10—17-ig az Építők «Munkácsi Mihály» Kulturotthonában. A kiállításon bemutatják a modellezés alapjaitól egészen a legkomolyabb motoros modellekig a repülőmodellezés fejlődését. A kiállítás megtekinthető va< sárnap délelőtt 9-től este 8 óráig, köz- napokon délután 3-tól este 8 óráig.
