Viharsarok népe, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-31 / 126. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! A gyermekek védelme — a nemzet védelme Beszámoló a megyei pártválasztmcmy üléséről V ______________J • »­Ál M D P B É K É S M E G Y El PÁ R»T B I Z O TTSÁGÁN A K LAP) A 1953 MÁJUS 31., VASÁRNAP Ára 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 12«. SZÁM i párlbizalmiak megtisztelő feladata Ötéves tervünk negyedik évének gabonabet-akaritása és be­gyűjtése az év legnagyobb feladatát je'enti a falu számára. Az idejében való növényápolással, a szemveszteség nélküli gyors betakarítással és a begyűjtési terv maradéktalan teljesítésével pártszervezeteinknek újabb győzelmet kell kinvni, a választási győzelem mellé. A feladat közvetlen végrehajtása az állami, gazdasági szervek dolga. A pártbizottságok és pártszervezetek feladata az, hogy politikai munkával,- a kommunisták példa- mutatásával a falu . dolgozóit a növényápolás, az aratás, csép- lés és begyűjtési tervek maradéktalan teljesítésére mozgósítsák. Pártbizottságaink ezt a feladatot csak úgy oldhatják meg sí­kénél, ha politikailag, szervezetileg jó munkát végeznek. A pénteken megtartott megyei pártválasztmányi ülés párt- szervezeteink elé a soronlévő feladatok megoldásában első lánc­szemként a növényápolás meggyorsítását tűzte. A bőségesnek ígérkező termés betakarítása nagyobb munkát, több munkaerőt igényel, amihez pártszervezeteink széleskörű nevelőmun­kájára van szükség. A múlt. évi aszályos terméseredmé­nyeink betakarításánál is előfordult helyenként, hogy összetor­lódott a munka; pergett a szem, vagy gazos maradt a növény, ami több mázsa saemveszteséget jelentett. Ez a tapasztalat kü­lönösen aláhúzza: minden dolgos kéz munkájára szükség van, hogy a munkásosztály hű szövetségese, a dolgozó parasztság a legtöbb termést adja államunknak, a népnek. E nagy harcban nagy jelentősége van, hogyan szélesíti kap­csolatát pártunk a falusi dolgozó .tömegekkel. A tömegekkel való kapcsolat szorosabbá fűzése alapszervezeteink jó munká­jától és ©zen belül a pártbizalmiak, pártcsoportok tevékenye© gétői fijgg. Jelentős szerepük van a pártbizafmiaknak, népneve­lőknek, akik meggyőző felvilágosító munkájukkal naponta ne­velik a dolgozókat, alak ne-nd szenesen és állandóan politikai munkát végeznek a tömegek között. A pártbizatmiak hálózata a párttagság egészét kezében tartja. A pártbizafmiak jó munkájától függ, hogy mindén kommunista párt-megbízatást kapjon al apszervezeténél. A párt- bizalmi felelős pártcsoportja munkájáért, fe'elős a csoporthoz tar­tozó népnevelők munkájáért is. Köteles beszámoltatni a cso­portjához tartozókat, a népnevelőket is, hogv7an végzik munkáju­kat, hogyan nevelik helytállásra a pártonkivülieket. A válasz­tás során sok pártonkivüli tűnt ki helytállásával, szorgalmá­val. Nap, mint nap a feladatok-végrehajtásánál, a párt- és kor­mányhatározatok végrehajtásánál tűnnek ki dolgozók és ezt meg kell látni a pártbizalmiaknak \s, segíteni kell fejlődésü­ket. A'növényápolás jó elvégzésére serketeni, az aratás, csép­iéi, begyűjtés munkájában helytállásra úgy nevelni a dolgozó­kat, hogy megérjenek a pártunk sorába való felvételre, megtisz­telő feladat a pártbizalmiaknak. Már munkájukból kifolyólag is ismeri a pártbizalmi a munkaterületén dolgozó pártonkivü- lielcet. Ezek közül ő maga is válasszon egyet-kettőt, akivel rend­szeresen foglalkozik, akit azzal a céllal nevel, hogy később tag­jelölt-, vagy tag Legyal. A pártbizatmiak feladata: rendszeresen pártcsoportértekezle- ten és egyéni foglalkozáson keresztül tudatosítani, hogy a párttagság nemcsak jogokkal, hanem kötelességekkel is jár. Tu­datosítsák a párt szerepét, mozgósítsák a pártcsoportokat a termelés - frontján való élenjárásra .(Vannak azonban megyénkben olyan pártszervezetek, ahol a pártbizalmiak tevékenysége még mindig csak abban merül ki, hogy havonta egyszer felkeresik a pártcsoportjuk tagjait, beragasztják a tagsági bélyeget, s úgy gondolják, ezzel eleget tettek megbízatásuknak. Ez nem se­gíti elő a termelési feladatok megoldását. Legtöbb pártszerveze­tünk csak kampányfeladatok végrehajtása idején aktivizálja a pártcsoportokat és nem törekednek arra, hogy a pártcsoportok rendszeres összejöveteleken megbeszéljék a párt- és kormányha­tározatokat, a soronlévő feladatokat. A párt megyei választmányi ülése megszabta megyénk párt- szervezetei részére, hogy a növényápolás és tovább a nagy nyári munkák idején kéthetenként értékeljék a politikai munkát pártcsoportérbekezleteken. Ehhez az kell, hogy falun a párt po­litikai munkája alkalmazkodjon a mezei munkához. Vegyék fi­gyelembe, hogy a falu dolgozói egész nap a mezőn tartózkod­nak, tehát az agitációs munkát jelentős részben a mezőn kell végezni. így az egyéni beszélgetésen túl a osoportos agitációnak van nagy szerepe. Tartsanak minél több csoportos megbeszélést a termelőszövetkezetekben, főleg ebédszünetben a brigád, mun­kacsapat területén, falun pedig esténként. A púrtbizafmit képessé kell tenni arra, hogy rendszeresen, foglalkozzon a csoport tagjaival. Az alapszervezet ellenőrizze, hogy foglalkozik-e a pártbizalmi a népnevelőkkel, ad-o nekik párt megbízatást. Nem utolsósorban ellenőrizni kell azt is, hogy maga a pártbizalmi rendszeres-an neveli-e a csoport tag­jait és van-e törve arra, hogy kiket akar tagjelöltté nevelni. A mezőn is a békéért,' áz ötéves terv megvalósításáért, a szocializmus felépítéséért folyik a harc. A harv » 'vonalában min­denütt a kommunistáknak kert élenjárni. Ezért hárul komoly feladat a pártbizalmiakra, pártcsoportokra, melyeknek hatást kell gyakorolni a pártonkivüli dolgozókra, bevonni őket a terv teljesítéséért, a növényápolás és a nyári munkák elvégzéséért folyó harcba. Rccskár János. Jó munkaszervezéssel tudjuk megelőzni versenytársunkat, Csongrád megyét A tavaszi vetések- során me­gyénk kikerült a legrosszabb me­gyék közül és ha nem is jutott fel az elsők közé, de jó eredményeket ért el. Gépállomásaink közül több' az ország legjobb gépállomásai közé került és a me-gyei gépállomási csoportok között megyénk gépállo­másai első helyre jutottak. Néhány kiváló .traktoristánk neve orszá­gosan is ismertté vált kiváló tel- ■jesitménye után. Ezek az ered­mények hozzásegítették megyénket, hogy a Csongrád megyével folyó verseny, első értékelésénél meg­előzzük versenytársunkat, a csőn- grádmegyexeket. EZEK AZ EREDMÉNYEK arra köteleztek bennünket, hogy a me­zőgazdasági munkák további sza­kaszán a növényápolásban is meg­tartsuk jó eredményeinket, sőt azt tovább fokozzuk, hogy az ország legjobb megyéi közé kerüljünk. A minisztertanács tavaszi munkáról szóló határozata is előírja: »A termelőszövetkezetek, egyé­nileg termelők és földműviesszö- vetkezetek kezeié-ében lévő szántó­területek megműveléséért a tanács, ezen belül a végrehajtó bizottság, ezen belül a végrehajtó bizottság elnöke a felelős.« Ez azt jelenti, hogy végrehajtó bizottságaink és azoknak elnökei napról-napra kísérjék figyelemmel a mezőgazdasági munkák haladá­sát és szüntessék meg a terme­lési hiányosságokat, segítsék, el­lenőrizzék a mezőgazdasági osztá­lyokat, gépállomásokat, agronómu- sokát, hogy a vetést követően a növényápolást is kielégítően végez­VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA­INK munkájában azonban nem ezek a szempontok érvényesültek. Elbizakodtak a egyes esetekben ha köveseitek is az elért százalék­szerű eredményeket, gyorsan meg­nyugtatták ísaját magukat: »Nem reális a jelentéé, a valóságban töb­bet végeztünk.« Május 23 án újabb értélrelé«re került a Csongrád megyével folyó párosverseny és kitűnt, hogy egy hónap alatt elvesztettük (elsősé­günket. Lemaradtunk a csongrá­diak mögött, pedig Csongrád me­gye is a rosszabb megyék közé tartozik a növényápolásban. Ez még súlyosabbá teszi lemaradásun­kat. legnagyobb szégyen az, hogy ahol a legnagyobb volt a dicső­ség, a gépállomások vonalán, ott lett a legnagyobb Lemaradás. A május 15-i jelentés azt mutatja, gépállomásaink súlyosan lemarad­tak a gépi növényápolás terén. JÁRÁSI ÉS VÁROSI tanácsa ink végrehajtó bizottságai — akik közvetlenül a gyakorlatban is lát­ják a tsz-ek, gépállomások napi, munkáját s akik területük növény- ápolásáért is felelősök, — szinte következetesen elnéztek az ilyen súlyos hiányosságok felett. Például a líákésosabai városi tanács vb- ülésén, május 22-én — ahol a jne zőgazdasági munkát tárgyalták — meg sem említették a gépi nö­vényápolást. Úgy határozták meg a tennivalódat, hogy a jövőben főleg a termelőszövetkezetekben a területek egyénekre való felbontá­sát kell szorgalmazni. Olyan ja­vaslat hangzott el, hogy. a tsz eb­ben munkaerőtoborzást kell bein­dítani, hogy meggyorsítsák a mun­kát. ArróL Stzonban szó som esett, hogy a békéscsabai gép­állomás a vállalt 600 holdból még 50 holdon sem végezte el a növényápolást és éppen ezért .van a város kúkoricakapáíásból az utol­só helyen. A gyulai járási tanács május 22-i vb-ülésén úgy számolt be Mó- rocz István elvtárs, a mezőgazda- sági osztály vehetője a mezőgazda­sági munkákról, hogy nincs ko­moly lemaradás. Ugyanakkor az általa beterjesztett jelentés szerint a járás termeloszovetkozotei még egynegyedrészét sem egye'ték ki a cukorrépának. Erre, is ta'ált ma­gyarázatot: a községek a valóság­nál kevesebbet jelentenek. A GYOMAI JÁRÁSBAN szin­tén május -jsz-én (a gyomai járás következetesen a leggyengébb ered­ményeket éri el) úgy értékelték a mezőgazdasági munkát, hogy csak a dévaványai »Dózsa« és az ecseg- falvi »Kossuth« termelőszövetkozet- ban van lemaradás. Ezt akkpr ér- ! tékelték, mikor, például,-a—liulo ricakapálásban közel 30 százalék­kal vannak az orosházi járás mö­gött, vagy a cukorrépaegye'ésben az utolsóelőttiek. Mint a legtöbb járásunkban, itt sem került szóba a gépi növényápolás. Ez a néhány példa t— amely nem egyedüli — jellemző a vég­rehajtó bizottságaink növényápolás terén ^végzett munkájára. Ez arra is választ ad, miért maradtunk le a csongrádiak mögött. Az öntelt­ség lett úrrá tanácsaink egész vonalán, de gépállomásainkon is. Ahol .(átmenetileg értek el némi eredményt, mint a kondorosi gép­állomáson, ott tétlenül sütkéreztek a dicsőség fényében és a többi ki nem elégitően dolgozó gépállo­másaink között elsőnek érezték ma­gukat, bizonyára azon az alapon, hogy »a vakok között a félszemü is király.« HA BE AKARJUK hozni a le­maradásunkat és a csongrádiakkal folyó verseny következő értékelé­sénél (Vissza akarjuk szerezni az elsőségünket, fölsősorban az öntelt­séget kell maradéktalanul felszá­molni. Tanácsainknak, végrehajtó bizottságainknak a mezőgazdasági állandó bizottság segítségével a dolgozó parasztok tízezreit kell mozgósítani a növényápolás gyors befejezésére. Gépállomásaink igaz­gatóinak, agronómusainak mindent el kell követni azért, hogy a nö­vényápolás ideje alatt is megsze­rezzék azt a helyet, amit a tavaszi vetések idején elértek. Tanácsaink mezőgazdasági osztályainak, vala­mennyi agronómusnak is Leg­fontosabb feladatává lrell, hogy vál­jon a növényápolás ellenőrzés©, az erre való mozgósítás. Minden al­kalmas órát ki kell használni a nö­vényápolásra, hogy biztosítsuk ka­pásokból is a gazdag termést. Zalai Lajos, Járásaink sorrendje a növényápolásban a május 25-i értékelés szerint

Next

/
Thumbnails
Contents