Viharsarok népe, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-30 / 125. szám

1953 május 30., szombat [tiUai&ai&U Plépi Egy jó levelező »Ne szólj 6zám, nem fáj fejem« — tartja egy régi közmondás. Per­ez© ez már idejét múlta. Levele, zőink közül azonban még Soltnak; hasonló az elgondolása, amikor orról van szó, hogy a dolgozók véleményéről, problémáiról, hangu­latáról adjanak hirt a párt megyei lapjánalt. »Nem akarok haragost szerezni, dehogyis irok róla« — vélekednek egyesek. Kulibás Mi­hály bélmegyeri levelezőnek is ha­sonló volt a véleménye még az elmúlt évben.. . 1950 óta levelez la­punkkal. Többéves tapasztalattal rendelkezik. Mégis volt egy idő­szak, amikor egyáltalán nem irt. Csak ezév február óta közli a köz­ség dolgozóinak véleményét, hangu­latát s birál bátrabban. Ifyí ilyen módszerrel dolgozik Ku- libás 'elvtárs, hogy mindezt sikerült neki megvalósítani? —kér. dezheti sok levelezőnk. Az biztos^ hogy nem volt neki sem könnyű.. Fáradsággal, nehézséggel járt. De megérte. »Nekem már egyszerű dolog a dolgozók véleményeinek megírása — mondja Kulibás elv- társ. — A dolgozók bizalommal fordulnak hozzám bármilyen kér­désükkel. Bn pedig mindent meg­teszek azért, hogy segítsek. Egyik levelemben megírtam, hogyan vé­lekedik Szöllősi Mihály dolgozó paraszt a kukorica korai vetéséről. A saarkesztőség a válaszában azt javasolta, próbáljam őt meggyőzni erről egyéni beszélgetéssel. Elfo­gadtam a tanácsot és sikerült is. Szöllősi megígérte, hogy most már ő is betartja a minisztertanács ha­tározatát.« Nemrégiben jelent meg a minis z- teitanács aratási és cséplési hatá­rozata. Kulibás elvtárs mégis sza­kított mór annyi időt, hogy átta­nulmányozza, mint levelező és nép­nevelő, e téren is jó felvilágosító munkát akar végezni a dolgozók között. Munkája biztosan nem lesz eredménytelen. "SZ" uiíbás elvtárs párttag. Es ^ mint mondja, kötelességének tartja, hogy a pártot mindenről ér­tesítse, ami a községben törté­nik. A párt és a szerkesztőség nem különálló szerv, hanem szo­rosan együvé tartozik. Ezért is fordul egyre növekvő bizalommal tanácsért, segítségért a Viharsarok' Népéhez. Általában mindenről ir. Az eredményekről, hibákról, jóról és az ellenség munkájáról egyaránt. Legutóbb például megírta, hogy, Szujó József, aki a múltban nyi­las volt, a községben a Sarkadi Cukorgyár egyik megbízottjaként szerződéseket kötött a dolgozókkal. Kulibás elvtárs levelét kivizsgál­tattuk .Szujó József már nem dolgozik ebben a munkakörben, le­váltották. Ehhez hasonló példákat többet is lehetne felsorolni, mely mind azt bizonyítja, hogy levelei segítségévei is harcol a hibák meg­szüntetéséért. \ megjelent- levelezési brosúra és a legutóbb kiadott leve­lezési tájékoztató gondos áttanul-, mányozása jelentősen hozzásegítette Kulibás elv tál sut a levelezési műn-, Mmesem dolgozó megszerezheti a mezőgazdasági technikusi oklevelet A z 1951—52-es tanévben növény-1 térni tanulmányok folytatására is termelési és állattenyésztési tago-1 képesít. A hallgatók félévenként za:on Üu.'t mezőgazdasági technikumi oktatás az 1953/54-ee- tanévben tovább folytatódik. Tekintettel arra, hogy a mező­túri mezőgazdasági technikumban a jövő tanévben csak gépészeti ta- - gozaton folyik levelezőoktatás, a felvett hallgatók a törökszentmik­lósi mezőgazdasági technikumnál meginduló levelezőoktatásban vesz­nek részt. Jelentkezhet minden 20—40 év közötti mezőgazdasági dolgozó, férfi, vagy nő egyaránt, aki ál­lami gazdaság, termelőszövetkezet, gépállomás, vagy egyéb intézmény állandó dolgozója, amennyiben a tényleges katonai szolgálatát le­töltötte és az elemi iskola hat osztályát sikerrel elvégezte. A fel­vétel csak sikeres felvételi vizsga letétele után lehetséges. Tanulmá­nyi idő három év. Utána a hall­gatók képesítő vizsgát tesznek és technikusi oklevelet kapnak. Az; elnyert oklevél főiskolai és egye­vizsgáznak és egyszer két-két napig tartó konferenciára tartoznak be­jönni az anyaiskolához. Az ezzel kapcsolatos útiköltséget az intézet megtéríti. Díjtalanul szállásolja el a hallgatókat és kedvezményes té ritési dij mellett élelmezésükről is gondoskodik. A szükséges tan­könyveket iskolai áron kapják a hallgatók. A technikumi levelező­oktatás teljesen díjtalan. Féléven­ként egyhetes bentlakásos vizsga-, időszakot tart az iskola. Odahaza minden hallgató mellé jól képzett, instruktort állítanak a tanulás, eredményessége érdekében. A ren­des évi szabadságon felül évi egy­hetes fizetéses tanulmányi szabad-, ságot is biztosit a munkáltató a levélezőhallgató számára. A fel­vételüket kérők részletes önéletraj­zot, a munkáltató ajánlását és a legmagasabb iskolai végzettséget igazoló iskolai bizonyítványt küld jék be a mezőtúri mezőgazdasági technikumhoz. (Mezőtúr, Dózsa György-u. 15.) Virágoskert ?... Vetődik fel a békéscsabai Iro­daház mellett elmenők előli a kérdés. Itt ugyanis van egy vi­rágoskert, melyet mostanában nem gondoztak. Az igaz, hogy virágok is vannak benne, de, ha a Megyei Tanács dolgozói to­vábbra is elhanyagolják a kert rendbehozatalát, úgy rövidesen több lesz ott a gaz, mint a virág. fÉletvessélyes Ki A Békéscsabai Téglagyár köz­ponti verseny táblája mellett van egy Villany pózna. Ezen a póznán a következő szövegezésű tábla áll: «Életveszélyes!» Ha felnézünk a póznára, ak­kor látjuk, milyen nagyfontos­ságú felhívni erre a dolgozók fi­gyelmét. A szerelést végző «szak­ember» ugyanis az elektromos­vezetéket egyszerűen az oszlopba csavart vaskampóboz erősítette. Úgy látszik, nem gondolt arra, mi­lyen nagymértékben csökkenne az életveszély, ha a porcelán szi­getelést is alkalmazta volna. ka megjavításához. Megtanulta be­lőle, hogy ezt a munkát nem lehet csak olyan egyszerűen abbahagyni. Éppen ezért minden egyes leve­lében kéri a szerkesztőséget, hegy bírálja munkáját és segítse taná­csaival. Sokszor már nem is várja be a szerkesztőség válaszát, ha­nem ha új, érdekes dolgot lát, meg­írja. Levelei megírásával arról ta­nácskozik a párt lapjával, hogy egyes munkákat milyen módszerek­kel lehetne jöbbáteni. Kétségtelen, Kulibás elvtárs le­velezési munkájában szép ered­ményt ért el február óta. De az­ért még mindig vannak tennivalók. A nemzetközi kérdésekről beszélget ugyan a dolgozókkal, de leginkább ő beszól, mintsemhogy a vélemé­nyük után érdeklődjön. Pedig jó felvilágosítást akkor tud adni, ha ismeri gondolataikat. Erről is, mint a többi munkáról szintén nagyon fontos a véieméiryek, tapasztala­tok megírása. Ezen nem lesz ne­héz változtatnia. Még jobbá akkor lesz levelezőmunkája, amikor pél­dául egy dolgozóval beszél s a beszélgetés legérdekesebb részleteit, érveit is közli levelében. Ha pe­dig Kulibás elvtárs rendszeresen segít a helyi faliújság szerkesz­tésében, még közvetlenebbül és még eredményesebben segíti a köz­ség dolgozóinak munkáját. Arról már, meggyőződött, hogy a szemléltető agitációnak nagy je­lentőség® van a község fejlődésé­ben. A faliújság pedig fegyver a levelező kezében s ezt a fegy­vert jqj fel kell használni. A faliújság hpzzás foktatja a dolgozó­kat a bírálat és az öubirálat al­kalmazásához. Éneikül — mint tudjuk — nincs és nem is lehet fejlődést elérni.. Még teljesebbé ak­ikor válik munkája, ha leveleiben hírt ad Kulibás elvtárs arról ia; hogyan vélekednek a dolgozók, amikor egy-egy level© megjelenik a lapban? Helyeslik-e ß mi az, amit másképpen kellett volna meg­írnia. "O' a Kulibás elvtárs szerkesztő­ségünk tanácsait továbbra is elfogadja, akkor még jobb munkát végez és még szebb eredménye­ket ér el levelezési munkájában, egyi© több dolgozó megbecsülésé­ben részesül. Kovács Erzsébet. Ahol nem okultak tanácsaink a kiskőrösi járás esetéből A Szabad Nép február 27-i számában felfedte, hogy a kis* körösi járásban milyen kártevő tevékenységet fejtett ki az ellen­ség a tanács nevében. Durva, fenyegető hangot használtak a dol­gozó parasztokkal szemben, feleslegesen, jogtalanul idézgették és zaklatták a dolgozókat. A kuiakokkal szemben engedékenyek vol­tak és a terheket a dolgozó parasztokra hárították át. A tapasztalatok azt mutatják: tanácsaink nem vonták le kel­lőképpen a tanulságot ebből a saját területükre vonatkoztatva. A gyomai járás Dévaványa községében például Barabás Mihály dol­gozó paraszttól, aki sertésbeadását túlteljesítette, elvitték 126 ki­lós sertését azért, mert a kulákok nem teljesítették tervüket -s emiatt a község elmaradt begyűjtési tervének teljesítésében. Bara­bás Mihály egyébként a községi pénzügyi állandó bizottság elnö­ke és jó munkájáért már többször részesült kitüntetésben. Nem ritkaság a községben a dolgozó parasztok jogtalan idéz- getése, zaklatása. A tanács minden apró-cseprő ügyben beidézgeti a dolgozó parasztokat a tanácsházára. Volt olyan dolgozó paraszt, akit különböző ügyekben egy héten bárom esetben is behívtak a tanácsházára-és ott órákhosszat kellett várakoznia, míg ^ alaki elintézte ügyét. Nem egy esetben előfordult, bogy a beidézettek- nek többórás várakozás után dolguk-végezetlenüí kellett hazamen- niök, mert a tanács az idézés ellenére sym volt hajlandó foglal­kozni velük. A községben a jogtalan idézgetések, a dolgozók zaklatásán kívül megtalálható a jogtalan pénzügyi kivetések sorozata is. Fü- leki Lajos tsz-tagnak például, aki a «Vörös Csillag» tsz-ben dol­gozik, annak ellenére, hogy 1952-ben adótúlfizetése volt, az állat- beadás után járó pénzből 1100 forintot vontak le adótartozás cí­mén. Füleld Lajos ennek a jogtalanul nyilvántartott adótarto­zásnak törlését már 1952 őszén kérte, de a tanács még a mai napig sem tett semmit ebben az ügyben. Több esetben megtörtént az is, hogy jogtalanul róttak ki adót a dolgozó parasztokra. L. Papp András I-es típusú tszcs-tagnak pl. egy háza van s ennek ellenére 1951 óta jogtalanul két ház után vetnek ki rá adót, hol­ott ez ellen a községi tanácsnál már több esetben felszólalt. L. Papp András ezt a kivetést jogosan tartja sérelmesnek, azért, mert csak egy ház után fizet adót s így a tanács 3900 forint adótarto­zás címén ingóságainak nagy részét lefoglalta. De más túlkapás­sal js találkozhatunk. A tanács egyre jobban meghonosítja azt a módszert, ha valaki ötödikéig nem fizeti ki adóját, azonnal zále- golni mennek a lakására. így zálogoltak például Magyar János- nénál egyhavi adótartozás címén 50 kiló lisztet. A dolgozó parasztok elítélik a tanácsnak ilyen és ehhez ha­sonló törvénytelen cselekedeteit, de nem merik felvetni, mert a tanács vezetői mindig visszaverték a bírálatot. Ha az ilyen taná­csok hallgatnának a dolgozókra, egészséges önbírálattal fölvetnék saját hibáikat, kijavítanák azokat, azzal a falu dolgozóit bátorí­tanák,. segítségül hívnák az állami munkában való tevékeny rész­vételre. Ehelyett a tanács helytelen magatartásával nem neveli a dolgozókat az állam iránti hűségre, lennem elkeseredést szít köz­tük, rombolja államhatalmunk helyi szervének tekintélyét. (Részlet a «Tanácsok Lapja» május 25-1 számából).) A cikk élesen felveti azokat a hibákat, amiket már hosszú idő óta tapasztalhatunk a dévaványai tanács munkájában, s amik gátolják a községet a tervek teljesítésében. A cikkből le kell von­nia a tanulságot elsősorban a gyomai járási tanácsnak, de a me­gyei tanácsnak is, hogy számolják fel munkájukban a megmu­tatkozó szájtátiságot, ebertelenséget s őrködjenek harcosabban pártunk .parasztpolitikájának betartása felett, mert ott, ahol ezt megsértik — bizonyítja a dévaványai példa is —, a dolgozók el­fordulnak a tanácstól s ez hihetetlen károkat okoz terveink teljesí­tésében. Baráti országok életéből 4iek dolgoznak, amelyek az álla­mi gazdaságokkal együtt ma már az összes termőföldeknek több mint a 45 százalékán gazdálkodnak. A produktiv szövetkezeti nagyterme- Jés lényegesen emeli a hektárlioza­Gyors fejlődésnek indult Szlovákia Szlovákia néhány esztendő alatt energia kihasználására fektetik. A mot és a gazdasági állatállomány a felismerhetetlenségig megváltó- uralt évben üzembe helyeztek a hasznosságit. Az igazságos beszol- zott. Szlovákia gazdasági fejlődé- Vágón egy hidroeentrálét és az gáltatúsi rendszer biztosítja a föld- sót, mintahogy az egész országét idén néhány további vizierőmű műveseknek terményeik előnyös is, Sztálin elvtáre tanai szerint, kezdi meg működését. Ma a vil- eladását, igy a parasztok ma már valósítják meg, aki a szocialista íauyáraintennelés éléit© az 1937. nincsenek kiszolgáltatva a keres- iparosodásról a következőket mond- évi termelés négyszeresét és 1955- kedelmi spekulációnak, mint azelőtt, ja: »Az iparosodás súlypontja, ben a nyolcszorosára emelkedik. A szocialista iparosítás és alapja a nehézipar (tüzelő, fémek, A vízierőművek kiépítésével részük a falu szocialista átszervezése stb.) fejlődés©., vagyis ff termelő- a villanyáram termelésben 41 6zá- alapjában megváltoztatják a szlo- eszközök gyártásának fejlődése, sa- zalékra emelkedik. vak dolgozók életét. A kulturális ját gépiparunk fejlődése.« Ennek Á szlovák népgazdaság igen fon- berendezések, iskolák, színházak és a politikának megvalósítását a leg- tos ága ras erctermelés. A vas- mozik száma állandóan növekszik, jobban bizonyítja az a tény, hogy ércteruie!és nagymértékben felül- A háború előtti Szlovákiában egy •az 1952. óv végéig az ipari tér- múlja a háború előtti színvonalat, főiskola volt, ma nyolc van 28 melés Szlovákiában 1937-hez viszo- A gépesítés, a javítók építése és' fakultással. Még gyorsabban nő a nyitva 435 százalékkal emelkedett, a kiterjedt földtani munkálatok közép- és szakiskolák száma, A 1953 évben a termelés összegének hozzájárulnak a vasérc és szinesfé- mozik száma az 1937. évi 187-rői emelkedése nagyobb lesz, mint a inek termelésének további fejlődé- az 1952. évben 776-ra emelkedett, háború előtti, 1937 év egészévi, séhez Szlovákiában. Uj üzemek ki- Az eddigi kilenc állandó szinház- ipari termelése. terjedt építése a kohászatot a szio- hoz tizediknek a magyar területi Szlovákia népgazdasága szem- vak népgazdaság legfontosabb ágai színházat létesítették Komárnobaa. pontjából elsőrendű fontosságú a közé sorozza. Szlovákia országépitésére és ipa­széntermefés fejlődés©. A terv Az ipar kiépítésével egyidejű- rositá&ára és ezzel a szlovák nép megállapítja a szémevirek lénye- leg tovább folytatódik a falu szó- egyre növekvő életszínvonalára gos kiterjesztését és új bányák cialista átszervezése. A kapitaliz- nézve elsőrendű fontosságú a Sz/ov- épitését. Nagy lépéssel haladt előre mus alatt csak a földbirtokosnak jetunió testvéri segítsége, amelyet a széntermelés gépesítése 'és a bá- és a kutaknak voltak gépei, ma a népi demokratikus Csehszlová- nyákba nagy számmal bevezették minden járásban van gépállomás Idának nyújt. A szovjet tapaszta- a szovjet »Donbassz« szénkombáj- elegendő traktorral, öntözőgéppel, latok, gépek és nyersanyagok segi- nokot. A széntermelés kilerjcsz- burgonyavetőgéppel, répakombájn- tenek a szlovák dolgozóknak gyor- tcse nyomán kiépítik Sztová- nal, stb. Ezek a gépek a földmű- sün kiküszöbölni hiányaikat és utol- kia eröműalapját is. A fő- vésőknek és elsősorban az egyse- érni az iparilag fejlettebb Cseh- hangsúlyt azonban a bőséges viz- gee mezőgazdasági szövetkezetek- országot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents