Viharsarok népe, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-29 / 124. szám

3 1953 május 29., péntek ViUaisatoU héyit Á Forgácsoló Szerszámgyár kommunistái harcoljanak az újért, az anyagtakarékosságért I Nem is olyan régen __________;_____ 1 meg így v olt a békéscsabai Szerszámforgá- cso’ó üzemben: »Selejtmunka? Ez titok. Szégyenkezik miatta az em­ber.« Nem egy és nem is kettő volt az olyan dolgozók száma, akik jgy gondolkoztak. Ez idáig nem is lett volna hiba, hiszen a se­lejtmunka nemcsak szégyen, ha­nem gyalázat és anyagpocséko- lás is. A hibát azonban nem jobb mm kával, . hanem a selejtanyag el- dugásával igyekeztek eltüntetni a dolgozók. Vagy pedig átlopták va­lamelyik munkatársukhoz. Az az­tán csodálkozhatott azon, hogy neki mennyi sefejtje van. Ez azért fa­julhatott odáig, mert a pártszerve­zet nym fordít kellő gondot arra, hogy a dolgozók körében megér­tést találjon: a selejt megszünte­tése nemcsak nemzetgazdasági, ha­nem egyéni érdek is. Tehát nem ismertették kellően, hogy az kö­vet el hibát, aki dolgozik, de ezt jó munkával helyi« is kell hozni. | Az utóbbi hetekben javulás _ van. A jó munka- Ma már Belejt csökkent, amit szervezéssel értek el. minden dolgozó annyi munkadarab­bal köteles elszámolni, amennyit a műszaki vezetőtől átvett. Ez a dolgozók kérelme volt és a párt­szervezet segítségével ezt a kérést teljesíteni tudták. Ez elég jó ered­ménnyel járt, amit abból is meg lehet állapítani, hogy például már­ciusban 1.38 százalék volt az üzemben a selejtátlag, áprilisban pedig 1.27 százalékra csökkent. Ezt az eredményt általában úgy értékelik, hogy elérték a minimu­mot. Ez kétségtelen, hogy igy van, de nem jelenti azt, hogy most már minden rendben van és nincs tennivaló a selejtcsökkentés terén. Már pedig a Forgácsoló üzemben ilyenformán értékelik ezt, ha nem is hangos szóval, de hallgatólago­san. | A pártszervezet | nem ismét te még fel kel­lően azt, hogy a selejt ellen is le­het és ke'l is alkalmazni az agi- tációt. Például nem ragadnak meg az agitácdóra olyan alkalmat, mint Stefán József dolgozó esete. Ste­fan József selejtje áprilisban a mű­vezető szerint körülbelül három­négy százalékot tett ki. Az irodá­ban pedig kimutatták, hogy kere­setét a se.'ejt nem kevesebb, mint 249 forint 50 fillérrel csökkentette. Ehhez hasonló eseményt többet is lehet találni az üzemben. Mit te­tetne a pártszervezet az ifjren ese­tekkel kapcsolatban? Faliújságon és szóbeli agitációval is szemlél­tetően be lehetne mutatni, hogy a 249.50 forintért — 7.50 forint pótlással — Stefán József, vagy a hozzá hasonló dolgozók három darab munkásinget tudnának ma- muknak vásárolni, amelynek ára darabonként 86 ■ forint. Orosz nyelvtanfolyam vizsgák Békés megyében A Magyar-Szovjet Társaság keretén belül minden évben jelentő­sen emelkedik az iskolán kívüli orosznyelvtanfolyam hallgatók szá­ma'. Ezt mutatja a megye területén folyó 48 városi és falusi tan­folyam, ahol 630 fő tanulja, nagy tanítóink: Lenin és Sztálin elv- társak1 riyéfvet!1' Tavaly még csak összefoglaló volt ezeken a tan-, folyamokon, most azonban állami jellegű vizsgát tesznek és erről a ha lgat-ók bizonyítványt kapnak. A vizsgák lebonyolítása ter­mészetesen nagyobb követelményt kíván a hallgatóktól, mint az eddigi. Hogy ennek eleget is tesznek, mutatja az a tény, hogy áp­rilis hónapban a falusi nyelvtanfolyamon levizsgáztak és ezeken a hallgatók nagy szorgalma volt lemérhető. Például Gerendáson Kiss Lászlóné pedagógus vezetésével 13 fő tanult, kik többnyire dolgozó parasztok és lemorzsolódás nélkül vettek részt a vizsgán. Megfo­gadták azt, hogy a tanfolyam befejezése utón 'tanulókörökön fogják gyakorolni az orosznyelvet. Nem látták eléggé a vizsgák jelentőségét Vésztő és Bucsa köz­ségben, ahoi a hallgatókkal kevésbbé foglalkozott az MSZT vezető­sége és igy összefoglalót sem tudtak tartani. Maga a járási vezető­ség is úgy nyilatkozik,, hogy »a hallgatók megijedtek a vizsga-. tói.« Pedig egész tanulási évben nem sajnálták az időt a tanulás­tól és nem volna közömbös számukra, hogy most a tanfolyam be­fejezésével az ő kezükben is ott lenne a munkájuk elismerése, a kitűnő bizonyítvány. Békéscsabán és Orosházán a tanfolyamok vizsgáinak ideje június 15-től 30-ig lesz. A vizsgák kellő színvonala érdekében feladatunk az, hogy a megadott vizsgakérdések a'apján a hallgatók tartsanak alapos ' ismétlést. Az MSZT alapszervezetek orosznyelvtanfolyam fe­lelései törekedjenek arra, hogy a hallgatók teljes létszámmal le­tegyék, az állami vizsgát, mely kellő alapot ad arra, hogy eredeti­ben elolvassák Lenin és Sztálin elvtársak műveit. A gerendási példa nyomán alakítsanak tanulóköröket a nyelv gyakorlására, vonjanak be idei új hallgatókat, hiszen a most folyó vizsgák adják meg az "alapot arra is, hogy az őszi oktatás megkezdésére új hallgatókkal szaporítsuk az orosznyeívtanulók táborát. Péter József, Békéscsaba, MSZT m. prop. Nagyobb gondot az ebédmennyiség biztosítására Már több alkalommal előfordult, hogy az Űzemélelmezési Vállalat az általunk megrendelt ebéd mennyiségét hiányosan, az adagokat nem pontosan kimérve szállította le. Már több alka­lommal felhívtuk a vállalatvezető elvtárs figyelmét arra, hogy nagyobb gondot fordítson az ebédmennyiségek kiosztásának ellen­őrzésére. Mégis ez a hiányosság újra megismétlődik, főleg, ami­kor jobb az ebéd minősége. Május 20-án is káposztás húsból kilenc adag hiányzott. Előfordult az is, hogy dolgozóinknak rész­ben, vagy egyáltalán nem tudtunk ebédet biztosítani. Szekeres Istvánná üzemélelmezési felelős, Békéscsaba, MÁV-fütőház. ♦ A Délmagyarországi Élelmezési Vállalat vezetősége sürgősen javítsa ki a levélben felsorolt hiányosságokat. Megfelelő ellenőr­zés mellett biztosítsa, hogy a dolgozók teljes egészében és minden alkalommal megkapják az ebédjüket. . Természetesen még száz és száz formája van az agitációnak, amely a selejtesökkentést tudná előssgi- teni. A pártszervezet tehát no elé­gedjen meg azzal, hogy csak szer­vezéssel old meg fontos politikai nevelőmunkát igénylő feladatot. Közömbösség van a kom­munisták ré­széről az újért való küzdelem te­rén is. Például hat pártonkiviili dolgozó: Endrődi, Izsó, Kelemen, Miskolci, Pintér és Komlódi szak­munkások áttértek az eszterga üzemrészben a KoIeszov-,munka- módszerre .Ennek a lényege az, hogy az egy gépen dolgozó mun­kások egymást segítik a termelés­ben. Vagyis a műszak lejártakor nem szerelik le a késeket, hanem mozgásban adják át a gépeket és a befejezetlen munkadarabot is. A műszakon kiviü lévő két dolgozó valamelyike pedig megfcöszörülteti a késeket. így a termofésből sem­minemű időkiesés nincs. Ezt azért tudják megcsinálni, mert a három műszakban e'ért teljesítménybért egyenlő arányban elosztják egymás között. Eddig ők is úgy dolgoz­tak, hogy műszakváltáskor mind­egyik leszerelte a maga késeit, a másik pedig felszerelte azokat a késeket, amelyekkel ő szokott dol­gozni. » A Koleszov-módszerrel dol­gozó brigádok ma már 180—200 száza­lékos termelési eredményeket tud­nak felmutatni. A pártszervezet' nevelőmunkájának hiánya a párt­tagok felé abban is megmutatko­zik, hogy a Koleszov-módszerre át­térő dolgozók mindegyike párton- kivüli. A párttagok példamutatása az üzemben nem kielégítő. Széle­síteni kellene azokat az esetenkénti jó tapasztalatokat, hogy a jól dol­gozó szakmunkások segítséget nyúj­tanak a gyengébben dolgozóknak. Ennek eredménye az, hogy pél­dául a Kucsera elvtárs körül dol­gozó Nagy János és Somogyi Ti­ter szakmunkások májusban ma­gas termelési eredményeket tud­tak elérni. Nagy János áprilisi­ban átlag 123 százalékot termelt. Május 25-én pedig 237 százalékos eredményt ért el. Somogyi Tibor áprilisban átlag 87 százalékot tel­jesített, májas 25-én pedig elérte a 20G százalékos eredményt. Ste­fán József sincs magára hagyatva, őt Sitkéi János műszaki vezető segíti munkájában. Ö a 86 százalé­kos áprilisi termelése helyett má­jus 22-én már 127 százalékos ered­ményt tudott elémi. Van javulás a termelőm un­kában és a selejt­es ö.kkmtérf torén is, de a kommu­nista helytállás, és példamutatás nem állandó az üzemben. Főleg az új kezdeményezésektől éppen egyes párttagok húzódoznak. A pártszervezetnek semmi körülmé­nyek között nem szabad belenyu­godni abba, hogy a Koíeszov-moz galoinba csak a pártonkivüliek kap­csolódjanak be. Ez nem a pártou- Irtvüli dolgozók lebecsülését jelenti, de világosan mutatja a tagsággal való nem foglalkozást, aminek kö­vetkezménye a párttagok határo­zatlansága, az, hogy nem merik vállalni az új munkamódszerek be­vezetésével járó nehézségek elleni harcot.. A felsőbb pártszorvek fel­tétlenül figyeljenek fel erre a je­lenségre és ellenőrző munkájukkal is nyújtsanak több segítséget a Forgácsoló üzeni pártszervezetének, hogy helytállásra, meg nem tor­panó harcosokká nevelje a párt­tagokat és az üzem valamennyi dolgozóját. .Sziiia Imre. OLVASD a Viharsarok Népól■ Földmüvesszüvetkezeteink feladata a minisztertanács aratási, cséplési határozatának végrehajtásáért rosabb együttműködést kell te* A minisztertanács határozata kimondja, hogy íöldművesszövet- kezeteinknek az állami tartalék- területekre június 10-ig biztosí­tani kell az aratási és cséplési munka elvégzésére a munkaerőt. Ha megvizsgáljuk, mit tettek me­gyénk szövetkezetei, megállapít­hatjuk, hogy nem kielégítő a fel­készülés. Vannak ugyan eredmé­nyek, például a nagyszénási föld­művesszövetkezet ügyvezetője, Kovács Pál elvtárs 50 aratópárt biztosított a 138 hold kalászos learatásához. Kardoskúíon Ma- gony János ügyvezető elvtárs 94 aratópárt biztosított a tartalék- területen lévő kalászos learatásá- ra. Párosversenyre hívta ki a pusztaföldvári földmfivesszövet- kezetet arra, hogy az állami tar­talékterületen időben learatják a termést s közvetlen a cséplőgép­től teljesítik a beadást. Azonban, ha megnézzük me$ gyénk egész területén ennek a fontos munkának az előkészítését, komoly hiányosságokat tapaszta­lunk. A sarkadi és a szarvasi já­rásban — de többé-kevésbbé a többi járásban is — nem folytat­nak megfelelő munkát a munka­erőszerződtetés érdekében, nem készítik elő alaposan a tartalék- területek learatását. De nem ki­elégítő a gépállomásokkal köten­dő szerződés üteme sem, pedig igen sok helyen vannak egy tag­ban olyan állami területek, ahol aratógéppel, kombájnokkal lehet­ne végezni a munkát. Földművesszövetkezeteink, de járási és megyei szövetségünknek is egyik döntő feladata kell, hogy legyen az aratás-cséplésre való felkészülés. Ennek érdekében szo­remteni a többi tömcgszervezettel és a gépállomásokkal, hogy idő­ben biztosítsuk a munka elvégzé­sét. , A minisztertanács határozata azt is előírja, hogy a szövetkeze­tek kezelésében lévő állami terü­leteken a fogatokat a szövetkeze­teknek kell biztosítaniok. Ha visszatekintünk az előző munkákra, megállapíthatjuk, pél­dául a tavaszi szántás-vetés ide­jén is igen nagy probléma volt a fogaterő biztosítása. Részben azért, mert a tanácsok és szövet­kezetek között nem volt kielé­gítő a kapcsolat, de döntően azért, mert a földművesszövetkezet ak­tívái nem végeztek megfelelő munkát. Most arra kell törekedni, hogy elsősorban a fogattal ren­delkező szövetkezeti tagokkal kössenek szerződést, de ezen túl­menően a község többi dolgozó parasztjait is meg kell győzni arról, milyen fontos, hogy ezekre a területekre is biztosítsuk a fo* gaterőt. Gondoskodni kell szövetkezete­inknek arról is, hogy az aratás után a határozatnak megfelelő időben elvégezzék a tarlóhántást s ahol erre lehetőség van, a má­sodvetést is. Földművesszövetkezeteinknek a határozat alapjón kell felkészülni erre a fontos munkáira s a tarta­lékterületek időben való learatása mellett arra kell törekedni, hogy — mint a falu együk legnagyobb tömegszervezete — mozgósítsák a dolgozó parasztokat az aratás- cséplés sikeres befejezésére. Pallag Sándor, MÉSZÖV. A ruhagyári Képes Híradó legújabb számából... A Viharsarok Népe május 1-i számában- megbírálta a Bé­késcsabai Ruhagyár üzemi «Képes Híradó»-jának munkáját. A bírálatot elfogadták s ma már rendszeresen népszerűsítik az élen­járó dolgozókat is. «Büszkeségeink» című rovatban a legutóbb töb­bek között a következő cikk jelent meg: Knyihár Mária Okleveles sztahanovista, a Il-es varroda példamutató, jó dol­gozója munkáját nagy gondossággal végzi, 100 százalékos minő­ség mellett. Nevét mindig az élenjárók között láthatjuk. Társa­dalmi ellenőr, kiválóan harcol a minőség megtartásáért és annak megjavításáért. A műszakja nemrégen új cikk gyártására állott át, de így is a legutóbbi tíznapos átlagteljesítménye 121.5 szá­zalék V’Olt. A «Képes IIíradó»-n megbírálják a hanyagokat és a selejt- gyártokát is. Selejtgyárlók figyelmébe! A Il-es varrodában Ilavrán Mária szaktársnő minap olyan jól dolgozott, hogy érdemes beszélni róla. Amit a szaktársnő a műszak első felében gyártott, azt a műszak második felében megjavította, mert a, munkája minőségi kifogás alá esett. A felelőtlen, kapkodó munka sohasem volt jó — ezt meg­állapíthatjuk Havrán Mária példájából is. A sok darab nem min­dig jelent ténylegesen magas teljesítményt, mert ha rosszul van elkészítve, bizony azt ki kell javítani, a javítással pedig sok ér­tékes időt veszíthetünk el. Jó lesz ezen elgondolkozni a selejt- gyáriaknak ... 1 * A «Képes Híradó» körülbelül két hónap óta működik, bírálja, neveli a dolgozókat. A megjelent cikkek hozzásegítik az üzemet a tervteljesítéshez, a dolgozókat pedig ahhoz, hogy Rákosi elv­társnak tett Ígéretüket valóra váltsák. Helyeselnénk, ha a «Ké­pes Híradó» az élenjáró dolgozók népszerűsítésekor részletesen is­mertetné jó munkamódszereiket s azt, hogy milyen módon harcol­nak a munkaidő jobb kihasználásáért. Megjelent.., A Szikra kiadásában megjelent Sz. Golikov «A Szovjet Hadsereg világra­szóló győzelmei a Nagy Honvédő Hábo­rúban» cimii könyve. A szerző müvében népszerű formában történelmi áttekintést nyújt azokról a di­cső harcokról, amelyeket a Szovjet Had­sereg és a szovjet nép vivott a nagy Sz-álin vezetésével a fasiszta-imperialista hordák ellen. A mü bemutatja Sztálin elvtárs irá­nyitó és vezető szerepét, a Bolsevik Párt mozgósító szerepét, a Szovjet Had­sereg fokozatos fejlődését, a szovjet harcosok önfeláldozó hazaszeretetét, párthüségét és páratlan hőstetteit. Az egyes hadműveletek leírását térképek egészítik ki és magyarázzák. ♦ ' A Szikra kiadásában újabb 50.000 példányban jelent meg Sztálin: »A le­ni nizmus kérdése« cimü1' müve. A nagy­jelentőségű miinek ez a hetedik magyar- nyelvű kiadása. Ezzel együtt «A le­tt inizmus kérdései» összesen 335.000 pél­dányban jelent meg eddig magyarul.

Next

/
Thumbnails
Contents