Viharsarok népe, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-15 / 88. szám

4 1953 április 15., s/wdu ________________________________________- VUuusai&U Vlé^t h ét évre Ítélték. Miért kell fásítanunk ? a gyulai Húsüzemben leleplezett jobboldali szociáldemokrata banda vezérét Lapunk 1953 március 15 i Siti múbau beszámoltunk Moldován János jobboldali szociáldomokr t - ta, a Gyulai Húsüzem volt vál­lalatvezetőjének tudatos, magion- tolt, a dolg-ozó nép ellen irá­nyuló ténykedéséről. Az elvete­mült .jobboldali szociáldemokrata minden lépése, minden megnyi­latkozása a nép ollen történt. A népellenes, szabotázs munká­jáért Moldován április lió 11-én állt a bíróság elé. A bíróságon Moldován bevallotta, hogy 100 mázsa o&emagekolbászt romlasz- fcott meg az üzemben és. ebből csak 23 mázsát jelentett a fe­lettes szervének, a többit el- tüzeltetbe és más részéből pedig szappant főzetett. Utasítást adott a könyvelésben is, hogy tüntes­sék el a nyomát. Csak a dol­gozó nép legelvetemültebb ellen, sóge képes arra, amit Moldován csinált; 30 mázsa romlott zsírt hozott forgalomba. Vagy, amikor a gyopárosi vidám-vásárra a dol­gozó nép jól végzett munkája után örömmel ment. Moldován úgy »kedveskedett«, hogy 650 kiló romlott virslit akart for­galomba hozni. Hosszú bűnlajts- rom vádolja Moldován János bandavezért. Összesen 550 ezer forint értékű kár származott ab­ból, hogy az üzem dolgozói so­káig szemét-hunytak Moldován ténykedései felett. Moldován e gálád tettei mellett igyekezett megtéveszteni a dolgozókat, jó apát kivánt játszani, például 100 forint bírságot adott olyan ese­tekért, amikor megromlott több mint 50 mázsa hús. Tipikus szo­ciáldemokrata módszere volt: fel­felé hizelgett és eltussolta a hi bálcat, lefelé pedig taposott, el­nyomta a bírálatot. A dolgozó nép ítélt. Moldován fejére ol­vasta bűneit. A nép lesújtott e szövevényes banda vezérére: hétévi börtönre, kétezer forint pénzbüntetésre, nyolcezer forint értékű vagyonelkobzásra ítélte a bíróság. Az ügyész az ítélet sú­lyosbításáért fellebbezett. Megkapta méltó büntetését Moldován cinkostársa is Schif- fert József, aki mindenben bűn­segédje volt Moldovánnak. A bí­róság háromévi börtönre ítélte. A javaslatot elfogadtuk — eredményt ériünk, el a faliújság szerkesztésében Néhány hónappal ezelőtt segítséget keltem a Viharsarok Népe szerkesztőségétől: hogyan tegyem jobbá, eredményesebbé a DISZ faliújságot? fi szerkesztőség segítségemre sietett, útmutatást adott a lapon keresztül, melyet felhasználva, sikerült jobb faliújságot szerkeszteni. Hogyan csináltam ezt és ho­gyan szerkesztettem meg, erre most levélben válaszolok. Hogy néz ki a Ilii fa­liújságunk, nri'-'ől ír, mivel foglalkozik és kik írnak bele? írunk mindenről. A lap minden száma gazdag, tájékoztatjuk a dolgo­zókat a bel- és külpolitikai eseményekről, a nagy világ híreiről, békeharcról. munkáról, alkotásokról, hiányokról, eseményekről. Ugyanakkor segítséget adunk a .politikai oktatáshoz is. A JÓ faliújságnak — mi mát* azt tapasztaltuk — óriási szervező ereje van. Olvastam egy könyvet, melyet soha sem felejtek el. Sok­szor visszagondolok arra, hogy, amikor a »Cseljuszki« jégtörő hajótörést szen­vedet«, a legénység úszó jégtáblákra került. A szovjet emberek a halálos ve­széllyel szemben sem vesztették el fejűket, újságot szerkesztettek Nem adjuk meg magunkat« címmel. Fcdja Reszetnyikov matróz komszomol vidám ka­rikatúrái a legnehezebb óráiban is nevetésre késztettek az embereket, akik az első betűtől az utolsóig elolvasták az újságot. A blSZ-tagoknak is i*ni kell a faliújságra, hiszen a DISZ-élet . annyra sokoldalú, olyan gazdag eseményekben, az elvtá'-sak törekvései annyira különbözőek, hogy mindig lehet találni eleven, mozgalmas anyagot a faliújság számira- Éppen ezért fontos az, Uogiy a cikkeket saját tapasztalatainkból, hibáinkból, eredményekből, munkánktól és a hétköznapi mozzanatoktól írjuk. A szerkesztőbizottságnak az is feladata, hogy a legjobb köny­vekből vitát rendezzen az újságon k'-esztül. Helyes, ha vezércikkben a DISZ- élet fontos eseményeivel foglalkozik. Arra kell törekedni, hogy ne az újságból ollózzuk ki az általános politikai dolgokat, — ezzel nem lesz siker —, hanem életünkből vett tényeket és példákat kell tartalmazni a cikkeknek. Úgy kell dolgozni, hogy a legjobb DISZ-tagok levelei kerüljenek a vezércikkekbe. Az újság egyik legerősebb fegyvere a humor. A mi szerkesztőbizottságunk elhatá­rozta és már meg is valósította, hogy DISZ-élet», címmel rovatot indítunk el. Ebben a kováiban á-b-c sorrendben, humoros stílusban ismertetjük a DISZ- élet egyes eseményeit. . Most nyugodtan megkérdezhetné bárki, melyik a leg­fontosabb. a külsőalak, vagy a tartalom. Tapasztalatom szerint, mindegyik egyformán fontos. Az újság csak jó tartalommal, ízléses formában lehet szóra­koztató és tanító. Ahhoz, hogy a faliújság mindig a megszabott időben je­lenjen meg. tartalma kielégítő legyen, természetesen a DISZ-tagoknak is segi- teái kell­A DISZ-tagok egyik feladata az, hogy mindig írjanak cikkeket a faliújság szárnál a. Éppen ezért fontos és javasolom, hogy minden üzemben ala­kítsák meg a DiSZ-fiatalok a faliújság szerkesztőbizottságot és készítsenek közösen a dolgozókkal faliújságot. Nem telik bele néhány hét és a dolgozók szívügyüknek tekintik a faliújság szerkesztését. Ehhez azonban szükséges az, hogy a faliújságnak legven állandó gazdája, vagyis szerkesztőbizottsága. BERECZKI SÁNDOR levelező. Vésztő. £étn$>fyitytéd Aíbei Megyénk fiataljai, úttörői az el- nralt napokban, továbbra őt toljoai- tették pártunk és kormányunk megbízatását, a vas és fém­hulladék újabb tonnáit gyűjtötték összó. A MÉH Vállalat, gyomai te lepveaetőjo.az elmúlt napokban fel­hívta az endrődi hídépítés dolgo­zóit, hogy a közelben, a Körös vizében egy tank-roncs fekszik. Szakállas Géza nyolctagú brigádot alakított dolgozó társaiból és több napon keresztül végzett fáradságos munkával a nyolcimétor mély víz­ből kiemelték a tankot. Ezzel májdniem egy vagon vasat terem­tettek elő önkéntes munkájukká] hazánknak. Endréd dolgozó* is tudják azt. mit jelent a fémgyűjtés. Minél több fémet gyűjtenek tesze, an nát több árut kap a falu a jövő­VIHARSAROK Nf.PE az MDF Békésmegyei Pártbizottságának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadd: Nagy Antal. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Sztálin-ut 7. I. emelet." Telefon: szerk.: 22-85, kiadóhiv-t 21-76. Békési Nyomda, Békéscsaba. Felelős nyomdavezető: Botydnszky Pál. ten. Kaszaper-puszta fakói, mintegy 120 mázsa vasat és 205 kiló szi- nes fémet szolgáltattak te a föld­mű vesszövetkezethez az elmúlt na pókban. Gregus István, a szövet­kezet terményfelvásárlója egymaga 35 mázsa fémet gyűjtött. Csürhés István IV. osztályos úttörő pedig 810 Idlós fémgyűjtésével mutatott példát úttörőtársainak. Az elmúlt vasárnap a szövetkezet dolgozói fémgyűjtésre indultak. Ebből a munkából csupán Diószegi Erzsé­bet könyvelő vonta lei magát, áld mint kijelentette: ezt nem tartja szükségesnek. Az okányi f rildtuű vesszővé tkc- zet dolgozói eddig már 50 mázsa fémet gyűjtöttek össze. Vésztőn vasárnap a dolgozók mintegy 30 kocsival indultak el fémet gyűjteni a községben. Ered­ményes munkájukkal mintegy 60 mázsa fémet szállítottak te az átvevőhelyre. Dobozon egyáltalán nem sietnek a vasgyüjtéssel. Élőben a földmű vessző vetkezet dolgozói sem mutat­nak jó példát, akik mindössze az elmúlt két hét a latt két mázé a fémet szolgáltattak te. Kűdió Április 15., szerda Kossuth Rádió II,.,30 A Holt és az Élő Kecske öble. 12.10 Népdalok. 13.00 Filmzene. 13.30 Da- Jok a XIX. századból- 11.15 Úttörő-hír­adó. 14.35 Hangverseny gyermekeknek*» 14.50 Szív küldi.. 15.30 Katona Lajos énekel. 15.50 Kod almi riport. 16.20 Aján- dékmüsor. 17.00 í|Zemek közötti együtt­működés. 17.10 Macsava: iani: Hegedű­verseny. 17.40 A béketábor országaiban. Előadás. 17.55 Magva;- dalok. 18.10 Épi- tőipaá’-i dolgozók félórája. 2010 Jó mun­káért szép muzsikát. 2045 Szimfonikus hangverseny- 22.25 Orosz operaest. 23,25 Hanglemezek. Petőfi Rádió 7.00 Ke-’ingök, polkák. 7.35 Békeharcos művészek műsorából. 8 00 Szovjet balett- zene. 900 Bántay Vilmos fuvolázik. 9.20 A gye' mekrádió műsora. 110.10 Ope.rett- és filmdalok. 10.30 Óvodások műsora. 11.00 Népek dalai- 15.00 A Rádió kis­együttese játszik. 15.30 £ gyi'óti ember. Részlet Rideg Sándor készülő regényé­ből. 16.00 Nyugati zeneszerzők a bé­kéért. 16.30 A külákság a dolgozó nép ellensége. Előadás* 16.45 Bartók: II. vo­nósnégyes. 17.10 így születik a szabad­ság Vietnámban. Irodalmi riport. 17.40 Szatmári népdalok. 18.00 Könnyű zene. 18.45 Filmzene- 19.00 Híres dalköltők da­lai. 19.20 Tánczene. 19,45 Szovjet és népi dejnokratikus híradó. HÍREK , - AZ ARAMSZOLGAVTATó VíL- LALAT gyakorlattal^ndelk.*^ gyors- és gépirónő-t kep«£ felvételre. Jelent­kezni lehet Bp+fescsaba, József Attila-u. 2/1 sz. alatr- AZ ARAMSZOLGALTATÓ VÁL­LALAT személy-, teherg£pk6csi és mo­torkerékpár javitásábaf^jártas és gyakor­lattal rendéikor; önálló motorszerelőt keres alkaj*rf£zásra. Jelentkezni lehet Bé­késcsaba, József Attíla-u. 2/ sz. alatt.- KéSZPéNZHZEJéS ellenében ve­szünk egy kózéojíftgyságu pénzszek­rényt; Békéses^Kaí Gyapottermesztési Szakiskola ÓFangazdasága, Fürjes (volt Polner-tanva). v MINT AMENNYIT BEFIZETETT MERT A TAKAREKBETET kamatozik! A e diő, a fa, a növény mindent jelent — az életet jelenti az emlxjff számára. * . Mi a /magyarázata a fa óriási jelentőségének? Az embeti életnek fő elő­feltételei — egyebek mellett — oxigén, sfcén és viz. Mindhá om említett anyag állandó körforgást végez a természetben. Ennek a körforgásnak legkedvezőbb egyensúlyát a bőséges növényzet biztosítja. Az utóbbi évtizedekben bebizonyoso­dott: az eredményes mezőgazdálkodás is szer ves összefüggésben van a táj fában való gazdagságával, az erdő éghajlat szabályozó, az adott vízmennyiség Wlyi kö forgását elősegítő és legkedvezőbb talajviszonyokat biztosító szerepével. MTiéirt probléma a fásítás? A távoli múltban, amikor sokkal kevesebb ember élt a földön és sokkal több volt az e* dő, az emberközösségek bőséges erdők közelében telepedtek meg. Honfoglaló őseink kisszámú csoportja fában és erdőben gazdag vidéken telepedett meg a Duna-Tisza völgyében. A domb- és hegyvidékeket hatalmas őse dók borították. A folyók és állóvizek szegélyét gazdag e» dőligetek koszoruzták. A nagy kiterjedésű árterületeken dús mocsári e,-dők tenyésztek. Évszázadok múlásával, a gátló történelmi tényezők ellenére, mind sűrűbben népesítette be a magyarság az elfoglalt földet. Gazdasági és társadalmi berendezkedésének alakulása mindinkább visszahatott a természeti környezetre. És főleg a feudál-kapitalista gazdálkodás felvirágzása idején, erő­sen ká os értelemben. Mint minden terüleien, az e» dőgazdálkodásban is terv­szer ütlenség és rablógazdálkodás uralkrdott. Esztelen és felelőtlen e* dóirtás folyt az országban. alföldi e’ dőligetek kiirtása vezetett hazánk egyes vidékein a nagy futó­homokos pusztaságok kialakulására. A mocsári erdők kiirtása, a mocaap rak lecsapolása után, nagy szikes - pusztaságokat eredményezett. Az erdőségek vízkör forgalmat szabályozó szerepének hiánya az Alföld nedvess ég viszonyainak általában nagyfokú leromlására vezetett. Mindezen tényezők a magyar föld mezőgazdálkodása szempontjából felbecsüllietetlen károsodást és hátrányt je­lentenek. Mint látjuk, az e* dók kiirtása a táj pusztává alakulásához vezet és nagy­mértékben rontja a mezőgazdálkodás lehetőségeit. Ezzel Ellentétben, kopár puszta, vagy akár sivatag vidékek észszer ű Jásitással és erdősítéssel virágró kultur területekké varázsolhatok. Ennek fejisme» esén alapul a 15 éves szovjet erdősítési terv, mely a világ fában leggazdagabb államában, a világon legnagyobb méretű fásítási és erdősítési tervvel kezdett hozzá a természettől mezőgazdál­kodásra kevéssé alkalmas, vagy alkalmatlan ter ületeknek virágzó termőterüle­tekké alakításához, az eddigi példák szerint is óriási eredménnyel. A szovjet példán, de büszkén mondhatjuk, előző magyal kezdeménye­zések felelevenítésével is, népi államunk határozott intézkedésekkel fo­gott hozzá ezen égető kérdés gyökeres megoldásához. A hazai feladat meg­oldása húszéves erdőgazdasági tervünk szolgál. A ter vben foglalt tenniva’ők nagyrésze a nagyüzemi állami erdőgazdaságok feladatkörébe tartozik. Igen' je­lentős sze»ep vár azonban a terv megvalósításában az egész dolgozó magyar népre. Minden magyar dolgozónak egyéni, embe i és hazafias, közösségi kö­telessége, hogy megkeresse, felismerje* vállalja és teljesítse is ezen a te Ho ten az általa elvégezhető kötelességeket. ERDöS ZOLTÁN, Természettudományi Társulat biológiai szakosztálya. Könyvespolc RABSZOLGA WASHINGTON SÍRJÁNÁL. (Kossuth emigránslársaiuak írásai Amerikából). A könyv Kossuth emigránstár­sainak Amerikáról szóló uliraj- zaiból, leveleiből, naplójegyzetei­ből készült gyűjtemény. »Az ame­rikai imperialisták hivatásos lia- zudozói azt állítják — mondotta Révai József elvtárs Kossuth új szobrának leleplezésekor —, hogy Kossuth Lajost az Egyesült Álla­mok támogatta. Ebből a legen- dából nem igaz egy szó sémi« A könyv a kortársak írásaival tá­masztja alá Révai elvtárs megál­lapítását. De megdönti azt az ugyancsak hamis hírverést is, amely a századvégi Amerikát, mint a »szabad demokrácia« or­szágát népszerűsítette. (Művelt Nép.) SZÁRNYAK (Elbeszélések.) Mindegyik elbeszélés más és más munkaterületen mutatja be a dolgozó szovjet nőt. Mindegyik­ből. kitűnik, milyen telkes áldo­zatkészséggel és odaadással vég­zik munkájukat a szovjet asszo­nyok, lányok. Az egyes történe­tekben különböző korú, foglalko­zású szovjet nők életéről van szó s mégis harmonikusan egy­séges, egy cél felé haladó, a kom­munizmusért harcoló asszonyo­kat látunk. (Uj Magyar). MOZI SZABADSÁG FILMSZÍNHÁZ, Bé­késcsaba, Április 16—19: »Vörös zászló a iöld hegyi».« BRIGÁD FILMSZÍNHÁZ, Békéscsa­ba. Ápíjlis 9—15: »Első hangversenyt* TERV FILMSZÍNHÁZ, Békéscsaba, Április 15—17: »Cigányok.« ' PARTIZÁN FILMSZÍNHÁZ, Oros­háza. Április 13—15: »Pi!6taszerek«n_.« BÉKE FILMSZÍNHÁZ, Orosháza. Aprils» 16—18: »Három sürgöny « PETŐFI FILMSZÍNHÁZ, Gyula. Április 9—15: »Feledhetetlen 1919.« Rubin Szilárd: partizánok a szigeten. Mirkó Ránics, az egykori parti­zán egy jugoszláv kényszermun­katáborból való elmenekülése lilán Magyarországra iiyomonkö- vet egy diverzásként átdobott árulói. Nemcsak öt leplezi hanem a Tilo-klikk egész nép- áruló politikáját, régi kapcsola­tait a Geslapóval. Kalandos tör­ténet keretében mutatja be a kis regény a Tito-bandilák aljas mesterkedéseit, nemzeli ellenté­teket sziló aknamunkájukat, — ezzel szemben kidomborítja a szovjet katonák prolelámemzet- köziségét, emberiességét. (Szép­irodalmi.) Szauder József: BESSENYEI. A könyv megismertet a pol­gári irodalomtörténetírás állal tu­datosan félremagyarázolt Bes­senyei jelentőségével, írói és filo­zófiai munkásságával. Apróhirdelósek Jóállapotban lévő gyermek sportkocsi el­adó; érdeklődni vasárnap. Békéscsaba, /IV., Zs • os-utca 21 sz* at a#. Ballonos lOO-as Csepeleladó, Békése ba, Kinizsi-utca^T Egy dupla ablak^dltóvai eladó, Békés­csaba, Luthe--tífea 10/1. Iker gyermek spopkdesi eladó, Gyoma, Mátyás kiji-u^-Ä^tZö-'d Kálmán). * Kombinált szoba,.direttfiy, asztal, stb. eladó, Békés^aB^tj Bartók Béla-u. 44. Egy 12 basszusos^aTngóhairmónika el­adó, Orosháza-^Toldi-u. T*, , Dénes totfffo- ), az^artctl beköl Grosliáza, ház eladó. iö-utca 2 sz, beköltözhető. alatti Eladó egy 125-ös expojsttmnőségü, piros Csepel motor ke rókpdfT Békéscsaba, Orov­háei-u. 37. ‘Uj épületfa eladó, Táncsics-u. 33. Azonnali sfze és egy Doxa csaba, III. ré­eladó, Békéi*­Könyvelői és egyéb j>*Tíi munkában nagy gyakoTlattaU-díflast keresek. Cin%: Geszt, postahiyéffal. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents