Viharsarok népe, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-14 / 87. szám
Viláp proletárjai egyesüljetek! r A békéscsabai Ruhagyár és a kondorost gépállomás csatlakozása a választási békeversenyhez l J A 2 HD P BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1953 ÁPRILIS 14., KEDD Ara 50 fillér IX. ÉVFOLYAM; 87. S/ÁM Népünk programmja Az 1953 április 12-én megjelent napilapokban olvasta megyénk dolgozó népe is a Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívását. S számok, adatok, megvalósult tények minden éke szólásnál jobban bizonyítják, hogy legutóbbi választásunk óta eltelt négy esztendő eredményekben gazdag, tettekben dús fejlődést hozott országunkban, de megyénkben is. 1919-ban még itt-ött találkozhattunk munkanélküliséggel. A munkaisrőtartalékok hivatala előtt Béloéscsa'ián -is* de másutt is a megyében naponta 50—60 ember is várakozott elhelyezésre. Fakm még a DÉFOSZ-saervezetnak komoly nehézségei voltak.. amikor a cséplőmunkára je'entí.ező dolgozó parasztok tömegét igazságosan elosztotta. Bizonyára nem felejtette még el egyetlen falusi dolgozó som azt, hogy elsősorban a foldnélküliek jöhettek számításba, aztán az 1—3 holdig, majd a ’3-tól 5 holdas dolgozó parasztok. Négy esztendő után pártunk kemény harc árán, dolgozó népünk támogatásával városban, faluban egyaránt megszüntette a munkanélküliséget. Az 1949-es választások alkalmával a Népfront azt ígérte a választópolgároknak, hazánk, megyénk dolgozó népének, hogy a választások győzelmes. befejezése azt jelenti, hogy nagyobb lendülettel' építjük országunkat, megszűnik n munkanélküliség, az üzem és a mezőgazdaság több gépet kap. Dolgozó népünk a Népfrontra adta szavazatát. Bízott a Népfront választási programmjában és pártunk vezetésében. Ez a programul nemcsak megvalósult, hanem sokkal többet valósított meg az 1919-ben megalakult országgyűlés. A legutóbbi választás alkalmán»! a reakció azzal is próbálta elgáncsolni a választást, hogy azt mondta, ha több gépet kap a mezőgazdaság, akkor nem csökken, hanem nő a munkanélküliség a falun. A valóság az: nemcsak több traktor és egyéb talajművelő gép vau a faluban, mint 1919-ben volt, hanem motorvontafcású vetőgépakkal és kombájnnal bővült megyénkben a géppark. 1949-ben még csak elbeszélések, leírások alapján ismerte a falu népe a kombájnt. 1951—52- ben pedig a békésmegyei búzaföldek büszke óriása lett. A valóság az: üzemben, mezőgazdaságban munkáshiányunk van. Mindez azért válhatott valóra, mart az országgyűlés nem pártok és csoportok közötti harcra fecsérelte el alkotó erejét, hanem a -oronlévő feladatok egyre szorosabbra fűzték, egységesebbé tették hazánk .Legfelsőbb törvényhozó testületét. Az országgyűlés tehát minden erejét hazánk felvii-ágoztatására. dolgozó népünk gazdasági és kulturális felemelkedésére fordította. Hazánk történelmében ez az első eset, amikor az országgyűlésről megállapíthatjuk: kitűzött programmját maradéktalanul megvalósította. «Magyar dolgozók! Elvtársik! — hangzik a Függetlenségi Néptemt kihívása. — Büszkók vagyunk négyéves munkánkra, de megállni nem akarunk. A választóktól nemcsak elvégzett munkánk jóváhagyását kérjük, hanem bizaiinat 6s támogatást jövendő munkánkhoz«) Ez azt jelenti, hogy a jövő nagy célkitűzéseit' csak úgy tudja az új országgyűlés megvalósítani, ha a választó po.gárok nemcsak leadják szavazatukat a Függetlenségi Népfrontra, hanem több és jobb munkával)- a munka- és az államfegyelem állandó növelésével járulnak hozzá ahhoz, hogy az országgyűlés erejét méginkiább szocialista hazánk megerősítésére, a dolgozók békéjének megvédésére fordíthassa. A Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívásában elmondja: az új országgyűlés feladata lesz a magyar népgazdaság második ötéves tervének törvénybeiktatása. A második ötéves tervben felépíteni hazánkban a szocialista társadalmat, acéltermelésünket évente 3.5—4 millió tonnára, a széntermelést mintegy 40—50 millió tonnára, a villamosenergiatermelést pedig mintegy 10—12 milliárd kalowatt- órára emelni. Népgazdaságunknak ezen alapanyagtermelése járul hozzá ahhoz is, hogy mezőgazdaságunk még több gépet kapjon. Népi kormányunk ezzel is hozzájárul ahhoz, hogy a Függetlenségi Népfront progiammja szerint 35—40 millió métermázsára emelkedjen kenyérgabonatermelésünk. A Függetlenségi Népfront programmjában a dolgozó parasztok régi vágya is helyt kapott. A második ötéves tervben 600—700.000 holdra emelkedik az öntözött területé Tehát ilyen hatalmas területen szűnik meg soberer dolgozó paraszt aszály okozta félelme, rettegése. Célkitűzéseink nagyok és éppen ezért minden szavazó polgárnak tisztában kell tennie azzal, hogy nemcsak a szavazó cédulával és nemcsak május 17-én, hanem már most is szavaz azzal, hogy munkáját állandóan javítja, kötelezettségét maradéktalanul teljesíti. Csakis ezrei járul hozzá minden egyes választópolgár ahhoz, hogy még több forrasztási cikk kerüljön a dolgozók szükségleteinek kielégítésére, hogy -a dolgozók reálbér© legalább 50 százalékkal emelkedjék. A Független- seri Népfront programmja azt is kimondja, hogy rá kell terűi a fogyasztási és ipari cikkek árleszállításának útjára. Mindezekből megállapíthatja bárki, hogy a Magyar- Függetlenségi Népfront csak azért adhatott ki ilyen választási programmot, mért a mi népünk egységes erejét nem bonthatják meg különböző pártok és csoportok választási verrengásei, mert a mi népünk minden erejét az építő, alkotó munkára tudja fordítani, mert a mi választási harcunk a termelőmunka állandó javítása és növelése körül domborodik ki. A mi népünk a jók közül a legjobbakat bízza meg az ország vezetésével, irányításával. A lagjobbakra bízza azt, hogy tovább erősödjön a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal barátságunk, a legjobba kn hi-*z:i békénk, függetlenségünk megvédéséért folytatott harcunkat. SZÜL A IMRE. Bz egész megye leghobli vágya teljesült: Rákosi elvtársai jelölték a nép pariameafjéfis a mezőhegyesi állami gazdaság doEgozói MEZŐHEGYES. A múltban esendőrazuronyok villogása közben, sipkagyűrve éltek itt is a dolgozók. S «szerencsés» volt, aki szombaton néhány kuncogó filér- rel tért haza. Ma: szabad emberek. Saját maguk formálják életüket. Megtanította erre is őket a párt. Ezért csillogott szombat este a mozi helyiségében a jeVzo: «Rákosi elvtárs vezetésével, ter- vüuk túlteljesítésével indulunk harcba a választékok sikeréért!» Erről beszól Mezőhegyes öregje, fiatalja, kommunisták és párton- ldvüliek. összo is gyűltek , vagy másfélezren. Akik nem fértek te a teremte, azok kívül a hang- száréból figyeltek minden szót. Egyesek padokat húztak a tömött ajtókhoz, látni akarták « bent történteket. Képviselőt jötLASZLI PAL ELVTARS, a me zőhegyesi Állami Gazdaság pártbizottságának titkára lépett a vörös drapériával beront előadói emelvényhez. Kedves elvtársak, tisztelt ünnepi gyűlés! Az Elnöki Tanács 1953 márci-1 usábáii hozott határozata értelmében országunk minden területén, üzemeinkben, falvainkban, szocialista szektorainkban és hivatalokban megkezdődtek a® országgyűlési képviselő jelölő gyűlések. A mai ünnepi gyűlésünkön jui is. a mezőhegyest Állami Gazdaság dolgozói megválasztjuk képviselőjelöltünket — kezdte meg ünnepi beszédét Laszü elvtáré, majd így folytatta: A multiján soha inam voltak és nem is lehettek ilyen gyűlések Magyarországon. Az liri Magyarország képviealőházába küldött képviselők kiválasztásába nem volt beleszólása a dolgozó embereknek. Az idősebbek átélték, a fiatalok pedig elbeszélés után, meg a kapitalista államok választásáról olvasva képet alkotnak arról, hogyan tiporták sárba az egyszerű emberek jogait az úri Magyarországon. A kapitalista országokban — mondotta — az egyszerű emberek millióinak nincs joguk olyan képviselőket jelölni, akik valóban a nép érdekét képviselik. Míg a burzsoá országokban sárba tiporják a nép legelemibb jogait, inig a burzsoázia egyre kegyetlenebből, véresebben nyomja el a dolgozók tömegeit, a lakosság óriási többségét, addig nálunk — hangsúlyozta Laszti elvtárs — állandóan szélesednek, szaporodnak a nép jogai. egyre inkább érvényre jut népi államunk demokratizmusa. Njm leltet leírni azt a büszke érzést, örömet, ragaszkodóét, szeretetek, ami kifejeződött, amikor Laszti elvbám a magyar nép bölcs vezérének, Rákosi elvtársnak: jelölését javasolta. Minket — mondotta — a mezőhegyesi AHann Gazdaság dolgozóit érte az a nagy ki tűn bottá, hogy megyénkben elsőnek jel ölhetünk képviselőt. Én úgy érzem és tudom, hogy valamennyiünk gondolatát és kívánságát felezem ki akkor, ami tek jelölni, a pánt, a nép állama adta jogukkal élni. Ifjak, öregek, asszonyok, lányok mind ott vannak, életükben először jelölik maguk képviselőjüket. Ünnepi hangulat. A beszélgetésbe zeroes énekszó vegyül. Ott ül az arcokon, mint gyermekek arcán a jóságos apa iránti szereiét, amikor Rákosi elvtársról esik szó. Figyelik az emelvény vörös ésnem- retiszínű drapériával díszített falúm lévő arcképét. Az ő személyes gondoskodása kíséri a mezőhegyesek munkáját nap mint nap. Még az őszülő bajuszokra is lehull egy-3gy könnye-épp. Ilyenkor érzi csak igazán mindenki: mi-minden megváltozott a rövid nyolc esztendő alatt. A régi nwzítlábos creíédgyai ekek helyett ma vörös- nyakkendő« úttörők együtt ünnekor javasa.om, hogy népünk szeretett vizáiét, drága Rákosi elv- társat jelöljük képviselőnek mi mezőhegyesi dogozók. Szűnni nem akaró taps ütemére, felállva, a többszáz főnyi tömeg egy szívvel kiáltja: »Éljem Rákosik A továbbiakban Laszli elvtárs Rákosi elvtárs harcáról beszélt, a 15 évi börtönben való szenvedésről, majd a felszabadulás utáni szerető gondoskodásról, mellyel az egész magyar népet Rákosi elvtárs elhalmozta. Beszédét a következőképpen fejezte be: Rákosi elvtáis bölcs vezetésének köszönhetjük, hogy' országunk a három miliő koldus országából, fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá fett. Az iparban a gyárak ezret, a mezőgazdaságban a gépek tízezrei segítik elő dolgozó népünk felvirágoztatását. Tehát mindaz, ami ebhen az országban szép és jó, Rákosi elv- társ nevéhez fűződik. Mi, a mezőhegyesi Állami Gazdaság dolgozói is nap, mint nap érezzük Rákosi eb-társ segitségét. Rákosi ©Ívtál» nem egy alkalom mai személyesen tett látogatást ál [ami gazdaságunkban és szeretettel beszélgetett el a dolgozókkal. Atyai gondoskodással, tanáccsal látott el bennünket» hogy- minél jobb eredményeket érjen el gazdaságunk. Ezért javaslom képviselőnkké a magyar nép legnagyobb fiát, első békeharoösát, a magyar nép tanítóját, dolgozó népünk szeretett vezérét, drága Rákosi elvtársat. A szív hevesebben vert, a szén. jobban csillogott, egy-egy könnycsepp gördült az arookon a meg- hatódottságtól. Ifjak, öregek, fejkendős asszonyok, egy percre sem vették le tekintetüket az emelvény vörös faláról, ahonnan a magyar nép szeretett atyja, Rákosi elvtárs arcképe néaett te az ünneplő tömegre. Az ünnepi beszédek után hozzászólások következtek. A hozzászólások mind-mind egy fogadalom a párt, Rákosi elvtárshoz való hűségről. Első felszólaló, Bodolsski Mihály az állami gazdaság dolgozója, többek között ezt mondta: »Rákosi elvtársiak köszönhetjük, hogy a mezőhegyesi állami gazdaságban nem kényszerűség pelnek a szülőkkel. Mintegy figyelmeztetve: etnlétezzetek raját gyermekkorotokra! így tegyelek számvetést! S gondoljatok szüléitekre, nagyszülőitekre: mik voltak? Senkik. Megalázott, megvetett robotolok. É'et-haiúil um az ispán volt. Ma: gazdái vagytok je'eretekr.ek, jövőtöknek, S a proletariátus nemzetközi himnusza jut akaratlanul is eszünkbe itt. a nagy embertömegben. íven: minden lettünk! Mi vagyunk a jelen, mi vagyunk a jövő. Az egész terem egy nagy egységes erő kifejem;©. A párt katonái, a kommunisták összeforrva a pár- tonkívülrekkel, újabb nagy tettekre készüllek. Ezért jöttek össze, hogy kijelöljék kép vi>előj ükét. S minden szem az emelvény felé fordul. már a niimki, nem nyűg. \ múltnak ezt az Síitát örökre elűztük. Nemesük szavakban, hanoii} tettekben is t>e akarja bizonyítani ragaszkodásul a párthoz. Vállalást tett, hogy a tavaszi munkákat a választási hétre, május 17-re a lucerna kaszálását, begyűjtését szán százalékban teljesítik, ezzel egy- időben vállalták, hogy a gazdaság cukorrépáját teljes egészében kiegyelik. Háromszáz kát. hold vetésterületük gyomtalanítását teljen egészében befejezik. Majd így fejezte be hozzászólását : Soha el nem múló hálánk és szeretetünk feléül javasoljuk népünk parlamentjébe a mezőhegyesi Állami Gazdus.ig jelöltjeként Rákosi elvtársat. Juhász Erzsébet kamaráspusztai barom i ondozó kereset en szavakkal beszélt a púit gondoskodásáról s arról, hogy 5, mint fiatal, ele® szavazatát is Rákosi elvtársra adhatja. Majd Joó Etelka, az állami gy®- daság dolgozója tette meg hozzászólásában vállalását. A szf« iaLin- musórt folytatott harcból úgy vese- szüle ki részünket — mondotta —, hogy az általunk megindított hőse- szúíejáratu verseny eddigi eredményeit tovább növeljük hat százalékkal, ami 100 üszőnél naponként 234 forintot, az eddigit hat százalékkal növelve 280.80 forintot jelent. Mi fiatalok tudjuk, hogy csak jó munkánkon keresztül hálálhatjuk meg a Szovjetuniónak, pártunknak és szieretett Rákosi elvtársnak odaadását, amelyet népünkért és érettünk, fiatalokért tesz. Majd Joó Etelka javasolta, hogy az ünnepi gyűlésről küldjenek táviratot Rákosi efvtársnak. (A távirat teljes szövegét lapunk április 12-i, vasárnapi számában közöltük.) A gazdaság dolgozói terven felül vallált teljesítésének forintérték« növénytermelésben és állattenyésztésben együttesen 3 millió 443 ease 610 forint. Több hozzászólás hangzott még el, majd Laszli Pál elvtám, aa ünnepi gyűlés elnöke mondott rövid záróbeszédet. Többek között ezt mondta: »A felszólalások nein- (Fotytstá* a 2. oldalon.)
