Viharsarok népe, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-12 / 86. szám
1953 április 12., vasárnap t/iUaitaiöU Hifit KÉTSOPRONYBAN az ellenség szabotálása hátráltatta a tej- és tojásbegyiijtést Kétsoprony község huzamos időn keresztül elmaradt a tojás- és a tej begyűjtéssel. Különösen nagy volt az elmaradás a tej begyűjtésnél, a teljesítés mindössze négy százalékos volt. A nagy elmaradás mögött — mint általában minden olyan dolog mögött, ami az előrehaladást, a fejlődést akadályozza, — az ellenség húzódott meg Iíétsoprony községben. Szabotálás, hivatali visszaélés, sikkasztás... így lehetne sorolni azokat az elkövetett bűnöket, amelyek visszatartották a begyűjtést, amelyek a négy százalékos tejbeadást előidézték Kétsoprony- ban. A nagy elmaradás ellenére Szabó Gábor tanácselnök elvtárs tapasztalta, hogy a gazdák, főleg a kétsoprony! kulákok igen nagy mennyiségű tojást és tejet szállítanak be Békéscsabára, a hetipiacokra. Nem egyszer el- f vecskéjüket, rendben van_e a tej- lenörzött tejeskannákkal felsze-I beadás? Mert tudják, ugye, hogy relt asszonyokat, hogy jogosan csali akkor lehet a szabadpiacra viszik-e piacra a tejet, vagyis teljesítették-e előzőleg a tejbeadást. Mindannyiszor rendben találta a begyűjtő könyvecskéket. Még a kulákok begyűjtési könyvecskéit is. »Itt valami nincsi rendjén — mondotta magában —, akármilyen szabályosak is a könyvek, valami kulákraffinériá- nak kell itt lenni...« A megyei tar nács begyűjtési osztályáról is többször voltak lent a községben ellenőrzésre, a kiküldött elvtársaknak a tanácselnök mindannyiszor elmondta tapasztalatait és gondolatait a tejbegyűj- téssel kapcsolatban. Az egyik megyei begyűjtési előadó azután igen hasznos tanácsot adott Szabó elv társnak, aki aztán a kapott tanács szerint járt is el a .köve tkezőképpen •. ...Az egyik nap kora hajnalban a tanácselnök elv társ lezárta A«^lyéscsab^a vezető utakat« Éppen piaci na]i volt Békéscsabán Zeitté elv társ -, az egyik megyei ellenőrrel — úgy négy óra körül kiment a kondorost' betonúthoz. Látják ám, hogy ott már 2—3 asszony álldogál tele tejeskannákkal kezükben. Csabára akartak menni a piacra. Szabó elvtárs, ahogy odaértek, meg is kérdezte az egyik asszonytól; — Hova, hova jó asszony a tejjel ? — A piacra lelkem — válaszolt az asszony — sietnénk már, hogy időben beérjünk. — Jól van, rendben van, — így a tanácselnök —, csak mutassák már meg a begyűjtési könyvinni a tejet, ha rendben van a begyűjtés... — Hát hogyne volna rendben a tejbeadásunk —kapcsolódott bele a párbeszédbe egy másik asszony, Laurinyecz Istvánné. — Hatvan liter az én előirányzatom, teljesítettem én azt már előre, erre a hónapra is- Kifizettem... — Kifizette? A tejet? — szólt közbe a megyei ellenőr. — Hát itt, ebben a községben fizetni lehet a tejbeadás helyett? Ez... A tanácselnök gyorsan közbevágott s intett a szemével az ellenőrnek, hogy ne szóljon, majd ő... — Hát hogyne lehetne, nálunk, Kétsopromyban az a szokás, hogy ha nem teljesítik a gazdák természetben a tejbeadást, akkor kifizethetik nyugodtan. így csinált ez a jó asszony is. De csinálnak így többen is a faluban. — Az asszony felé fordult — igaz-e? — Hát hogyne... én is, meg vagy hat Laurinyecz család, ítet- rovszkiék is. — Sorolja csak lelkem a neveket mind, — biztatta az elnök Laurinyecz Istvánnét Az meg mondta sorjában, hogy kik »teljesítik« így a tejbeadást Még ott nyomban kiderült a következő: A község 22 kulákja, és még néhány dolgozó paraszt is »megegyeztek« ifj. Petrovszki Mihály tejbegyűjtővel, hogy a tej beadást nem természetben, hanem literenként 2 forint 30 fii— ifj. Petrovszki igen érdekes választ adott: a pénzt »testvériesen« megosztották Mitykó Jánossal, a békéscsabai tejüzem áru- Ennek a megegyezésnek a szel- ‘főjével. Ez a Mitykó »vette lemében folyt a tejbegyűjlés egészen idáig Kétsopronyban. A községi tejbegy üj tő, miután a kész tények elé állították, nem, tagadott semmit, bevallotta, hogy valóban így járt el, hogy valóban megszegte a begyűjtési rendeletét Dehát, hol van a befolyt pénz, a tej ára? Erre a kérdésre rá« Petrovszkit a csalásra, (köny- nyű Katit táncba vinni...) és Ugyancsak ő »falazott« a tejfüzemnél a községi begyűjtőnek. A két gazembernek ez az »üzlet« összesen 18.200 forint tiszta hasznot jelentett, vagyis fejenként 9100 forintot... A tanácselnök elvtárs ellenőrizte a helyi begyűjtést is. Az adminisztrátor nem tudott elszámolni a tejbegyüjtés irataival Azt hazudta, hogy a papírokat (a kimutatásokat!) elhasználta számolópapírnak. És egy újabb érdekesség: ez az adminisztrátor menyasszonya volt ifj. Pelr^ szkinak, a községi tejbegyűjic- nek, akitől 20 forintos csokoládé» kát és egyéb drága encsem-ben- csemeket kapott ajándékul. Bizonyára azért, amiért a kimutatásokat számolócédulának használta fel... S míg a községi tejbegy üj tő, a békéscsabai tejüzem árukísérője s a begyűjtési nyilvántartó adminisztrátor folytatták üzel- meiket a községben, addig a kulákok — kiállított begyűjtési könyvecskéjükkel a zsebükben — kannaszámra Hordták a piacra a tejet s adták el literenként 4—. 5—6 forintos áron a dolgozóiinak... A kétsoprony!tanács leleplezte, felszámolta a tejbeadás terén levő visszásságokat, megfelelő helyre juttatta a bűnösöket. Ez osztályharcos győzelmet jelent, de nem jelenti azt, hogy nincs több tennivaló a községben. Van még ott elég. Ebből az esetből vonják le a megfelelő következtetéseket: fokozzák éberségüket az ellenséggel szemben, harcoljanak még keményebben a lemaradások, a hibák ellen, ne nyugodjanak bele eddig elért eredményeikbe, hanem harcoljanak a szebb, nagyobb eredményekért. A hibák és hiányosságok mögött keressék és találják meg az osztályellenséget, sújtsanak le rá a dolgozó. nép törvényének teljes szigorával. Úgy, ahogy azt az osztályharc, a szocializmus építése tőlük megkö_ veteli A gyomai járás gépállomásai kössenek talajművelési szerződést az egyéni dolgozó parasztokkal A gyomai járás gépállomásai ee- százaléka nincs elvetve, a szántást rBghajtók a gépállomások közötti versenyben. Vontatottan indult be ezeken a gépállomásokon a tavaséi munka, csak a felszabadulási hét versenyében, az utóbbi napokban vették észre lemaradásukat, emé!- Jaedett a napi teljesítményük. A kései ébredés miatt tftbbezer hold föld szántatlan még a gyoma-kleseősi, póhalom-bal- lai, dévaványa-varsányhátí. határrészeken. Nagymezben felelősek a gépállomások vezetői, amiért a határidő lejárta előtt két nappal az árpa- éű a ki L vetésnek mintegy 25 is csak 80 százalékban végezték el a járásban. De bem kisebb a dévavójnyai, gyomai, a járási tanács felelőssége sem. A minisztertanács tavaszi munkákra vonatkozó határozata — amely február 1-én jelent meg — világosan kimondta, hogy a parlag-gyanús .területetet a mezőőrökön, dűlőié1 élősök ön keresztül fel laell kutatni, kötelezni keli a tulajdonost a föld megművelésére s ha az nem lehetséges, termelőszövetkezetnek kell átadni hasznosításra. A gyomai járásban azonban ezt kevásbbó hajtották végié, most az utolsó napokban próbálják behozni a hetek óta elmulasztott hiányosságokat Kevésbbé tudatosították az egyénileg dolgozó parasztokkal a minisztertanács legutóbbi határozatát, amely kimondja, hogy a gépállomások — utólagos természetbeni elszámolással — szerződést köthetnek gépi munkáira egyénileg dolgozó pa- nasztokkal is, hasonlóan az előző évekhez. Ez a határozat igen nagy jelentőségű. Kormányzatunk segítséget ad ezen keresztül a föld megművelésére azoknak, akü igaerővel nem rendelkeznek. Ha ezt ismernék, bizonyára Gyomán sem 100 hold föld megmunkálására szerződtek volna a dolgozó parasztok, hanem Wolf András, Forgács József, Fekécs András dolgozó parasztokhoz hasonlóan több dolgozó paraszt igénybe venné a gépállomás segítA gyomai gépállomás — igen helyesen — a termelőszövetkezetekkel megkötött szerződések teljeeíté- sét tartja előbbrevalónak. De nem megengedhető, hogy erre való hivatkozással az egyénileg dolgozó parasztokkal igen keveset tőrödnek, nem érzik a felelősséget a gépállomás vezetői a körzetükben lévő minden talpa’atnyi föld időbeni megműveléséért. Tegyen többet a gyomai gépállomás a szerződéskötés érdekében. Természetein, ha a saját gépeikkel nem tudják azt időben teljesíteni, elvégzik azok a gépállomások, amelyeknek már nines mozgási területük, — mint ahogy többszáz holdat felszántott már a gyomai határban a kondorod gépállomás. Az idő sürget, minden óra, amivel késünk a vetéssel, szántással, sok mázsa termés- kiesést, kárt je'ent a dolgozóknál!, kárt jólent népgazdaságunknak. Éppen ezért a gyomai, dévavá&yai tp- náos a tanácstagokon, az állandó bizottság aktíváin, a pártszervezet a népnevelőkön keresztül keressa fel azokat a dolgozó parasztokat, akik még nem végezték el szántásukat, vetésüket, hívják fel a figyelmüket, hogy haladéktalanul kössék meg a szerződést a gépi munkára Úgy dolgozzanak tanácsaink, gépállomásaink vezetői a gyomai járásban, hogy minél hamasabb fel legyen szántva éa el legyen vetvau Hátul kul lógásukkal, hanyag munkájukkal ne rántsák tovább a többi járás, megyénk mezőgazdasági munkákban eddig elért eredményét. léres áron, pénzben fizetik ki WbmillHHliiHiniimiiiiiminiiimiiiiiiiiiiiiiiuiiii ...... i.ijiii.i.iiiii.iiri.i. n ■... n .................................----------------------------------------------------------------------------------------------B ABAKELENGYE Szép nagy lánya van! — vala logy olyan messziről jutottak el lozzá a bábaasszony szavai. Még >tt sajgóit benne a fájdalom, de gy pillanatra mosoly futott át a negtört arcon. Kislány, a három íú után. A negyedik gyerek. A «egyedik éhes száj. Vájjon mire zü letett F Aztán meg is adta rá i választ, — nyomorúságra, kin- ódásra, amire ő. Arra hogy ide da vesse az élet. Mibe tegyem ezt a csöppséget? - zökkentette ki gondolataiból a ábaasszony hangja. Erőtlenül melte fel a kezét, a hangja is ilyan suttogó, gyenge volt még: itt, a szekrény felső sarkába. Oda- aktam kimosva a kis holmit. A islányból feltört az életet köve- elő sirás. »Jól van már« csitit ;atta szeretettel a bábaasszony s ■yors kezekkel adta fel a cfiöpp- égre a 6zdnehagyott, koshedt kis nget, réklit. Pelenkának az apja cska, összehajtogatott inge került Iá. Aztán odatette az anyja mellé. — Nézze csak, micsoda nagy- Lny., Maholnap már segít magának őzni. — Az ám — mosolyodéit el áradtan s ahogy a pergő könnyek mögül nézte a foszladozó szélű párnát, amiből pólya lett, úgy tört fel belőle a keserűség: Segita ség Lesz. De milyen? Sápadt kis vézna gyetek, mint amilyen itt az utca porában felnő. Aztán iskolás e még fel nem cseperedik, már elnyeli a gyár. Barnafürtös hajacskáját belepi a fonalból szálló por, megfakul a szeme csillogása. Dolgozik reggeltől késő estig e szombaton felét vissza haza annak, amit a többiek, mert lény és fiatal még. Aztán, ha asszony lesz, hát az sem jobb. Addig egyedül kínlódott, aztán ketten. S ha a gyárban észre veezák, hegy elnehezült testtel új életet hord a szive alatt — elküldik úgy, mint őt. — Hadd látom a lányom — nyitott be az ura az ajtón. Ne búsulj — veregette meg a kezét biztatóan, mikor észrevette a párnán a könnyek nyomát. — Ahol öten megvagyunk, ott a hatodik is elfér. Meglátod milyen segítség lesz. S csak jobb lesz egyszer nekünk ifi. — halkította le a hangját. — Ugye kislány — hajolt a szendergő csöppség felé. Megbékélten néztek egymásra. örültek a kicsinek, aztán a pillantásuk az ablak alatt álló széles fa- priccsre tévedt. A nappali játék fáradalmát pihente ki a ihárom fiú. A legkisebb biztos valami szép színes golyót nyert álmában, olyan édesen nevetett. 1943-at Írtak akkor és nyár volt. Még egyhetes gyetekágyas sem volt Kovácsné, amikor az ura behívót kapott. Néhány nap múlva ismét ott állt a gép mögött. Meg- megszédült a gyengeségtől, de bírni kellett. A hadisegélyből nem lehBt jóllakatni négy éhes szájat. — Kovácsné magát holnaptól kiírom. Moet már maradjon szépen otthon, öt-hat hét múlva itt a csöppség. Ez a hetedik ? Na, csak egészséges legyen, nem lesz itt semmi baj, — veregette meg biztatóan a hátát az orvos. Megkapja most már az utalványt ifi. Aztán szépet válogasson ám a kis legénynek. Szépet ám, — hirtelen el tudta volna sírni magát, ahogy ránézett a kis papírlapra. »Utalvány csecsemő kelengyére«. Elsétált az üzlet felé. Mostanában sokszor nézegette a kirakatokat, gondolatban már kiválogatta mit is vesz majd. »Azt a 6zép kék pikétakarót, igen azt megveszi«. Észre sem vette, már be is lépett az üzletajtón. »Ezt az utalványt akarom beváltani.. .« Maga sem tudta miért csuklott ét egyszerre a hangja. S mig eléje rakták az apró holmikat, elhomályosodott a szeme. Azt a régi kelengyét látta maga előtt, a foszladozó párnát, a szinóhagyott réklit, amibe éppen tiz éve a kislányt, Jutkát pólyálták. Jól mondta akkor a férje: egyszer csak jobb lesz az élet. — Ezt a kék tipegőt kérem, meg azt a kocsipaplant, kék ée rózsaszínű, akár fiú lesz, akár lány, jó lesz nein: meg a kis pikétóka- rót is. Kell majd a kocsiba. Mert kocsit is vesznek, a 600 forint segélyhez még pótol 300-at, hiszen kapja a teljes fizetését most is, aztán megveszik a ,méIykocsdt. Már azt. is kinézték, mint valami fiatal házasok. De cfiuda tudja, ezek az elmúlt esztendők nem öregitik az embert, hanem mintha csak levettek volna a vállukról vagy tiz esztendőt. Pedig hoeszú volt az út idáig. A szomszédasszonytól kölcsönkért ruháskosárban síró gyerektől a mély kocsiig, az új kelengyéig. Igaz, ezt az utat nem egyedül tették meg — ezer és millió ember útja volt ez. Jókora csomag kerekedett belőle, mire mindent összeválogatott. Jó lett volna valamelyik gyereket elhozni, hogy segitsen — ötlött az eszébe és aztán önkénytelen el- mosolyogta magát. Hol van ez a teher ahhoz, amit akkor cipelt a gyárban, amikor a kis Jutkát várta, de hát akkor vinni kellett. Megerősítette a rettegés, hogy kidobják a gyárból. Azért csak kifáradt, mire hazaért. Hosszú már az út s nem vagyok 16 éves — ereszkedett le az egyik székre, de a következő pillanatban már fel ifi állt. Be kell már egy kicsit gyújtani, megmelegiteni a vacsorának valót. Mindjárt jönnek az éhesek. Egyik a munkából, a másik az úttörőotthonból, a harmadik az óvodából. Milyen vidám zsivaly van esténként. Majd felforgatják a házat, mindegyiknek van valami uj ságolni valója. — Nézdd csak apjuk — bontogatta a csomagot este a tisztára törölt asztalon — a kelengye. A picié. Látod, még meg sincs és máris gondolnak rá. Mosolyogva néztek össze. ZENKER ENDRÉNÉ 010100010102010100000101230100040601000123010153235301010101300100530100020101530201020101000100020100020102010000010100010100480153230101010123530001020102015300015353534830020201010123530002010000232348015301000253010000030200010201003001020101000110010001050248230109060005070110060900020602
