Viharsarok népe, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-09 / 83. szám

1953 ápri.ls 9., csütörtök _______________________ VLUcnstnak Hfyii M ájus l-ro vállaljuk: Határié elüt végezzük el a kukorica vetését Maradéktalanul teljesítették vállalásunkat Termelőszövetírezetiink az április 4-no tett felajánlását teljesiteLte- Minden tavaszi kalászost határidő előtt elvetettünk. Most a kukorica és a gyapot vetése van folyamat­tan. Jó munkát végeztek: Polgár Lajos, Czirják Sándor, Szabó Gá- bor# brigádvezetők. Mindig rend­szeresen megtartják a brigádérte- kezleleket, ahol beszámolnak az elmnlt hét eredményeiről és hiá­nyosságairól, do meg!eszélik a kö­vetkező hét feladatait is. Jó mun­kát végeztek az MNDSZ-asszonyok is. A nőnevelők mozgósítják a ter­melőszövetkezet asszonyait a mun­kák elvégzésére. Ennek eredménye az, hogy igen sok nődolgozópk van. Zsiga Istvóamé háromcsaládos anya, fejőnő most vállalta, hogy ez évben 300 munkaegységet teljesít. Nagy Mihályné ötosaládos és Apáti Nagy Lajosné háromcsaládos édes­anyák vállalták, hogy ezévten rend­szeresen kávésaik részüket a mun­kából. Tagságunk nem akar megállni az ölért eredményeknél. Vállalást tet­tünk, hogy május 1 tiszteletére még jobb munkát végzünk. Vállaljuk, hogy április első felében — tehát határidő előtt — elvetjük a kuko­ricát, amelynek 70 százalékát négy­zetesen vetjük. A 300 kát. hold gya­pot vetését ia három napon beiül befejezzük. Május 1-re a cukorré­pát, takarmányrépát, borsót, mákot egyszer megsaraboljuk. A szövetke­zeten belül is mimkaversenyt indí­tunk, hogy vállalásainkat teljesíteni tudjuk. A versenyt minden héten értékeljük. Azt a munkacsapatot, brigádot, egyént, áld legtöbb pontot ér el, jutalmazzuk. . & MUCSI JULIANNA, Kamut, «Lenin» tsz. Yersenymozg alommal begyiifíési terv teljesítéséért! (Megyei Tanács begyűjtési ©sz- tá ya jelenti:) Április elseje után a begyűjtés üteme visszaesett a megyében. Kü­lönösen nagy visszaesés van a sarkadi járásban, amely tejből, a korábbi 53 hl napi átlaggal szem­ben, áprilisban csak 12 hl-t ért el. így áprilisban hatodik helyre esett vissza a járások közötti verseny­ben. Komoly visszaesés van az elsők között haladó orosházi és szarvasi járásokban is. A visszaesés oka elsősorban az, bogy tanácsaink nem szereznek érvényt a szabadpiaci jog be­tartáiának, az ellenőrzésnek és nem tudatosítják az eredmé­nyeket. Nem ellenőrzik kellően a piaco­kat, hogy csak azok értékesitsék a tojást, a baromfit, akik eleget tettek ' állammal szembeni kötele­zettségüknek. A- megye egyetlen községéből .sem tudnak olyan ter­melőt mondani a tanácsok, akit ellenőrzés során lepleztek volna le, azért, mert a hátraléka ellenére a piacon értékesítette terményeit. Ez azt bizonyítja, hogy tanácsa­ink elhanyagolják az ellenőrzést, amiből következik, hogy a Ntej- ucadás üteme állandóan csökken, ugyanakkor a piaci felhozatal ál­landóan emelkedik. Fokozni kell a be nem jelentett tehenek felkutatását is. Ezen a téren is az a tapasztalat, hogy mindén községben jelentős szám­ban található be nem jelentett te­lién. Vésztőn például a megyei kiküldött rövid pár nap alatt 18 be nem jelentett tehenet talált, amelyeket már hónapok, sőt évek óta elhallgattak a tanács előtt a termelők. Orosházán Nyitrai Kál­mán két -tehenet nem jelentett be, s ezáltal 1952 december 31-ig 1193 liter tejet vont el a dolgozóktól. Megyei viszonylatban idáig 157 egyéni felajánlás született a hátralékok rendezésére, a be­adás túlteljesítésére, május el­seje tiszteletére. De ezen a téren is komoly hiá­nyosságok vannak. Az április 4-i verseny után tanácsaink nem moz­gósítják az állaírdó bizottság tag­jait, tanácstagokat a verseny to­vábbfejlesztésére. Az utolsók kö­zött levő gyomai járásban még idáig nem történt felajánlás. Ha­sonló lemaradás van a gyulai és a sarkadi járásban is. Egyéni vál­lalások azokban a községekben van­nak szép számmal, ahol az állandó bizottság és a tanács bevonja a versenySzervBzésbe azokat a dol­gozókat, akik az április 4-i ver­senyvállalás teljesítésében élenjár­tak. Ennek ered menye például az is, hogy a mezőkováceházi járás­ban eddig 76 vállalás történt. A járás már április első napjaiban konkrét versenys zer vezési felada­tokkal ellátva küldte, ki a területi felfelősöket és a vb aktíváit a községekbe. így a járás már meg­előzte a sarkadi járást. Az oros­házi és a szeghalmi- járásban is többen vannak olyanok, mint pél­dául Szabó Lajos hétholdas dolgozó paraszt, aki első negyedévi tervé­nek teljesítésében is élenjárt, most vállalást tett, hogy félévi baromfi és tojásbeadását rendezi május el­sejére. Marton András kétholdis szeghalmi dolgozó paraszt évi to­jás -és baromfibeadási kötelezett­ségének teljesitését vállalta május elseje tiszteletére. Az orosházi já­rási tanács jutalmat tűzött 3d a versenyek szervezésében, a hátra­lékok felszámolásában legjobb ered­ményt elérő három községi tanács­nak. Minden községbe felelősöket küldött ki a munkák irányítására, ellenőrzésére. Komoly hiányosságok vannak az állandó bizottságok munkájában. Nem tartják meg rendesen ülései­ket. Komoly visszaesés tapasztal­ható például a gyomai járásban is, ahol a legutóbbi járási állandó Tanulóifjúság műsoros estje Battonyán A baltonyai I. sz. Ilami általános is- ola szülői munka- özössége, nevelő tes- ilete és az úttörő- iapal ifjúsága rán­ézésében a batto- yai kultúrházban 'ínvonalas és nagy kert elért műsioros- :t volt. Batlonya kö- insége élvezhette a mdégszereplő bé- ás-larhosi ének_ és aieiskola és konzer- itórium vegyeskará- ak és zenekari elő- lásának értékes szá­lait. A művészi él- iényt nyújtó ének­és zeneszámok után előadásra került Mar­sai: szovjet, szerző 3 felvonásos »12 hó­nap« c. mesejátéka. Az előadott színjáték­ban körülbelül 60 gyermekszereplő vett részt. A páratlan ér­deklődéssel kísért mesejátékot a hatal­mas kultúrtermet szí­nültig megtöltő, csak­nem 1000 főnyi kö­zönség lelkes tetszés­nyilvánítása jutal­mazta. Erdei állato­kat megszemélyesítő kisgyermekek és a 12 hónapot megsze­mélyesítő nagyobb leányok ügyes, ki­dolgozott játéka és a kitűnő fényhatá­sok, színpadi lló- hullás mesteri beál­lítása osztatlan siliert aratott. A tanulók egyes alakítása, szor­galma, a szülői mun­kaközösség készséges segítsége és a neve­lőtestület szívós mun­kája kiváló érdeme­ket szerzett Batlo- nyán a szocialista kultúra népszerűsíté­se terén. Balogh Gyula igazgató, Batlonva. bizottsági ülésen mindössze egy tag jelent meg. A legtöbb község­ben a tavasa munkákra hivatkoz­nak s nem jelennek meg a meg­beszéléseken. Az egyéni tervfelbomtások üteme sem kielégítő. Megyei viszonylat­ban április 4-ig 46.6 százalékban fejezték be tanácsaink a termelők­kel való foglalkozást. Különösen nagy lemaradás van a gyomai járásban, ahol csak 27 százalékig, az orosházi járás­ban, ahol 39 százalékig és a sarkadi járásban, ahol mindösz­sze 38 százalékig végezték el a ---------­--------- " te rvfelbontásokat. Megyénkben eddig Reformátusko- váosháza, Káedombegyháza és Ma- gyardombegyháza községek fejez­itek be a tervfelbontást. X járások együttes versenyének állása az április 4-i értékelés sze­rint: 1. Orosházi járás 3 2. Szarvasi járás 3. Gyulai járás 4. Békési járás ’ 5. Mezőkovácsházi járás 6. Sarkadi járás 7. Gyomai járás 8. Szeghalmi járás. n vörös nyakkendő Hazánkban eddig mintegy 920.000 ifjú ajkáról hangzott el az úttörő fogadalom a csapatzászló alatt. A pajtások szive hangosabban vert, mikor átadták nekik a vörös-nyak­kendőt, amely kötelezi őket a jó ta­nulásra, a fegyelmezett magatartási­ra. Arra, hogy büszkén viseljék ut- törőnyakkendőjüket, mely része a kommunisták vörös zászlajának, an­nak a zászlónak, melyet diadalma- ♦ san lenget^ a széjl a Kreml bástyái ♦ felett, a sztálinvárosi házakon, épülő X gyárainkon, koreai csatatereken. Ez | a zászló az élet színével sugározza | be egész földkerekségünket. Néhány héttel azelőtt egyik szeg- | halmi úttörő levelezőnk, Szívós Zsu­zsa pajtójs a következőket irta szer­kesztőségünkhöz: »Az elmúlt nyá­ron községünkben igen elterjedt az, hogy a dolgozó nők vörös nyak­kendőt vásároltak fejkendő helyett. Mi erre felfigyeltünk és megindítot­tuk ez ellen a harcot. Például Már­kus Gyöngyi, selyem-nyakkendős pajtás megszólított az utcán egy né­nit, akinek a fején nyakkendő volt ♦ és megmagyarázta a nyakkendő je- X lentőségét. A néni meg is értette, | hogy ez a mi jelképünk és tovább ♦ nem viselte.« Ezeknek a pajtásoknak igazuk X van és ezen érdemes elgondolkozz ♦ niok azoknak a dolgozó nőknek, X asszonyoknak, lányoknak, akik elő- X szeretettel vásárolják az üzletekben ♦ az úttörő nyakkendőket csak azért, X mert pár forintért megvehetik. Az X úttörő a lenini hadsereg legifjabb | katonája és büszke a vörös nyak- ♦ kendő”e, akárcsak édesapja, vagy X édesanyja pá -ttagsági könyvére. Ez- '♦ ért a pirosnyakkendőt azok visel- £ jék, akiket' megillet: az úttörők. | Bánfalvi Ilona* ♦ Orosháza MÁV-állomás vasutas dolgozói maradéktalanul teljesítet­ték április 4-r© tett vállalásukat. A forgalmi dolgozók vállalták, hogy az elegy továbbítási tervet 108 százalékra teljesítik, ezzel szem­ben 110.1 százalékra teljesítették. A vonatok menetrendszerinti indí­tását a vállaláson felül 8.5 szá­zalékkal teljesítették túl. A kocsi tartózkodási tervet 106-ról 108-ra vállalták és azt 111 százalékra tel­jesítették a legutolsó versenysza*- kaszban. A kereskedelmi dolgozók hasonló jó eredményeket értek el a vállalások teljesítésénél, bizo­nyítja ezt az is, hogy Maehula Gyula sztahánovista főraktárnok a Közlekedési Minisztériumtól — a rakodási idő, valamint a kocsi ki­használásánál elért eredményeiért — üdvözlő táviratot kapott. Jó munkát végeztek a pályafenntartási és a vontatási dolgozók is. Az eredmények elérését segítette az is, hogy az állomás knltúrcsoportja nem egyszer felkereste az egyes brigádokiat és üdvözölte a jó ered­ményt elérő dolgozókat, mint pél­dául a lles és a XXVII-es pá- íyamesteri szakasz dolgozóit. Pataki Lajos, Orosháza, MAV-állomás. Eddig elért eredményeinknél nem állunk meg A gyomai Téglagyár dolgozói tettekkel bizonyították be, hogy a szodidízmus mielőbbi felépítéséért harcolnak, amikor felszabadulásunk nyolcadik évfordulójára tett válla­lásukat időben teljesítették. A dol­gozók üzemi értekezleten tettek vállalást arra, hogy 50.000 darab nyerstéglát gyártanak terven felül. Ez nem volt kis dolog, főleg az­ért nem, .mivel a présgép nemi műkö­dött elég jól. A dolgozók odaadó munkája megszüntette a hiányossá­gokat és az április 4-r© tett vállalá­sunkat időben teljesítettük'. Eddig elért eredményeinknél azonban nem állunk meg, hanem azt növeljük, hogy ezzel még többet tudjunk tenni békénk megerősítéséért. Tímár Vilma üb-elnök. Készüljünk fel a tavaszi legeltetésekre Az állatátteleltetés utolsó sza­kaszához érkeztünk. A jó időjárás arra enged következtetni, hogy három-négy hét múlva etethető]*: lesznek a borán vetett őszi takar­mány keverékek. Ismeretes, hogy a zöldtakarmány etetésére való át­menet és környezetváltozás mindig erősen megviseli az állatokat, kü­lönösen fennáll ez most, amikor állataink átteleltetése igen komoly gondot okozott. Egyes helyeken, ahol hanyagul gondozták az állato­kat, 'legyengültek, az r, ilyen állato­kat fokozott figyelemmel kell elő­készíteni a legeltetésre. Az állato­kat először a levegő- és környezet- változáshoz kell hozzászoktatni, huzatmentesen, rendszeresen kell végezni az istállók szellőztetését és jártatni kell az állatokat. Eleinte csak a déli órákban egy-egy óra- hosszát, majd az idő felmelegedésé­vel fokozatosan emeljük a Szabad­ban való mozgatás időtartamát. A ki hajtást 1 nie^lőzöen leí?­alább 10-14 nap­pal meg kell kezdeni az érátok­nál a zöldtakarmány-etetést. A ko­rán vetett őszi takarmánykeveréket szalmával keverve szecskázzuk az állatoknak. Megelőzzük ezzel az esetleges emésztési zavarokat álla­tainknál. Az átteleHetés nehézségei­nek leküzdésére, ahol arra lehetőség van, használjuk fel1 az erdei, a díí5-> lőutak és árok melletti avarok le­geltetését, illetve etetését. A ki- hajtás előtt 3—4 héttel végezzük el az állatok körmözérét is, mivel a tél folyamán az istállózott állatok kör­me rendszerint erősen megnő. Az istállóból kiszabadult állat ugrálni kezd, ugrálás közben körme betö-, rik, békásad és az állat lesántulhat, Éppen ezért a körmözést nem sza­bad elmulasztani kihajtóé előtt- A kihajtást lehetőleg meleg napsüté­se® napon, a délelőtti órákban kezd­jük el, amikor bz idő már feltnelfei- gedett. Az esti behajtást az első napokban korábban fejezzük be és eleinte adjunk a legelőre "járó ál­latoknak kevés szalmát, hogy azzal a mohón fogyasztott zöld fű hatá­sát ellensúlyozzuk. Alapvetően | íof.os’ í°?,y---- r 1 a környezetvál­toz ásra, a zöld etetésre, illetve a .legeltetésre előkészítsük ál írtainkat, mert csak így kerülhetjük el azo­kat a bajokat, amelyek nagyi-észt gondatlanságból, a megszokott ré­gihez való ragaszkodás miatt állat­állományainknál tavasszal be szok­tak következni. Elejét vehetj ük ez­zel a ki hajtással járó megbetegedé­seknek is. A jó előkészítés mellett az állatok hozama a legelőn nem csökken, hanem emelkedik, a nö­vendék állatok is erőteljesen fejlőd­nek. Természetesen ehhez az is szük­séges, hogy a legelők ápolási mun­káját a legsürgősebben elvégezzük, ezzel biztosítsuk állatainknak a jó legelőt, 1 Az átteleitetég | “ká­ban továbbra is arra kell töre­kednünk, hogy mindenütt emel­kedjék a hozam, a termelékenység. A jó gondozás, takarmányozás, há­romszori fejés bevezetésével, a mes­terséges borjúnevelésEBl, egyéb új módszerek alkalmazásával ezt el ifi érhetjük. Az állatállomány mennyi­ségi és minőségi fejlesztése érde­kében egyetlen szaporításra alkal­mas anyaállat sem maradhat üresen, így teljesíthetjük csak állatszapo­rulati tervünket- E feladatok végi-ó­haj tasa mellett istállóinkban fokoz­zuk a tisztaságot, az állattianyéezr' tési farmokban gondozzuk jobban az állatokat, tartsuk be az állat­egészségügyi rendszabályokat, előz­zük meg ezen keresztül a betegsé­geket, hogy a még hátralévő időben minél eredményesebb legyen álla­taink átteleltetése. PATAJ MIHÁLY az MT éllatteny. csop. vezetője. Közös munkával építjük, szépítjük óvodánkat A felszabadulási hé­ten nagy lendülettel folyt a békési epres­kerti óvodában az «Építsük, Szépítsük óvo- dánkat»-taozgalom ke­retében óvodánk fej­lesztése. Szülői munka­közösségünk műsoros délutánt rendezett és a befolyt összegből 60 •darab gyümölcsfa cse­metét, 16 darab díszfa csemetét és díszbokro-t vásároltunk. A játék­udvart díszfákkal fásá- tottuk. A paviilonba vezető út két oldalára és környékére 60 da­rab szőlővenyigét ül­tettünk el lugasnak. A virágoskert és kocsibe­járó szépítéséhez a bé­kési MÁV dolgozói 5 köbméter salakot ad­tok, amit a Belsped dolgozói a helyszínié szállítottak. A Ruhá­zati Bolt dolgozói 3 méter csipkeanyagot adtak, amibői a szülői munkaközösség a még hiányzó függönyöket elkészítette. Őszinte örömünké! fejezzük ki a MÁV, a Belsped, a Ruházati Bolt és a Földműves Szövetkezet dolgozói­nál! a jó munkáért, mellyel óvodánkat szeb­bé, otthonosabbá tet­ték. Békési epreskerti óvoda szülői mun- ínkmössge.

Next

/
Thumbnails
Contents