Viharsarok népe, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-08 / 82. szám

2

1953 április 8.. szerda:

Megalakult a békésmelyei választókerület választási bizottsága

Április hó 5-én délelőtt meg-, alakult a békésmegyei választó- kerületi választási bizottság.

Tagjai: Klaukó Mátyás, Go- rondi Józsefné, Szabó János, Nyemcsok Pálné, Mázán Judit, Öze István, Szik óra János.

A bizottság tagjai a békésmegyei Tanács Végréhaj tóbizottságának elnöke, B Lali út János előtt

letették az esküt. Az eskü letétele után a bizottság nyomban megkezdte munkáját. A bizottság elnökének Klaukó Mátyás, helyettesének Gorondi Józsefné elvtársat választották meg.

A megye területén mindenütt ugyancsak megalakultak a választási bizottságok.

Trolctoristák versenye

Az A ÍVIG főigazgatósága jelenti:

'Az április 7 i jelentések szerint felszabadulásunk ünnepe után a legjobb traktorosok rangsora a következőképpen alakult:

1. Tótli László és váltótársa, Karakó András (hartai gépállomás) 692.3;

2. Nagy József és váltótársa,

Ulilár János (kondorosi gépállomás) 631.5;

3. Magyar János és váltótársa, Várnagy Zoltán (kondorosi gépállomás) 585.2;

4. Piros István és váltótársa,,

Kisvéró József (pusztaezabolcsi gépállomás) 577;

5. Tóth Sándor és váltótársa,

Tóth Ferenc (nagyigmándi gépállomás) 565.8:

6. Sólyom Imre és váltótársa,

Szabó Gábor (sárrétudvari gépállomás) 547.5;

7. Gorzás Antal és váltótársa, Molnár Imre (hajdúböszörményi gépállomás) 560.5;

8. K. Szabó István és váltótársa, Varga István (karcagi gép állomás) 498;

9. Dancsó Sándor és váltótársa, Delezsán Károly (battonyai gépállomás) 477.4;

10. Veres Lajos és váltótársa, Molnár László (egyeld gépállomás) 472.3 normálholdnak megfelelő ta- lajmxmkát végzett eddig.

Tóth László a haltai gépállomás kiváló traktorosa újabb munkafelajánlást tett: vállalta, hogy május 17-ig az országgyűlési választások napjáig egész évi tériét befejezi..

MÉG JOBBAN FOGUNK ÉLNI

Irta: Ivan Laptyev, a moszkvai „Sarló és Kalapács“ könyvelője

Valamennyi szovjet emberrel együtt én is lelkesen üdvözlöm ö Szovjetunió kormányának és a Kommunista Pártnak a kiskereskedelmi árak újabb leszállítására vonatkozó rendeletét. Havi jövedelmem ezer ötszáz rubel, vagyis 1952. végén ezen az 1500 rubelen kélszerannyi árucikket tudtam vásárolni, mint öt esztendővel azelőtt. Most pedig a ‘hatodik árleszállítás után, keresetemen még több értékes terméket, ruhát* cipőt tudok vepnife mint ezelőtt. Az újabb árleszállítás egy év alatt annyi nyereséget ad számomra, ami felér körülbelül egyhavi fizetésemmel.

Feleségemmel együtt, a Szovjetunió minden dolgozójához hasonlóan, biztosan tekintek a jövő elé. Munkanélküliség nem fenyeget, reálbérem állandóan növekszik.

Teljesen biztos vagyok benne: ma jól élek, holnap pedig még jobban fogok élni.

Gondoskodás a nép jólétéről

írta: I. Szidoronko, a „Sarló és Kalapács“ gyár finomhengerdéjének műszaki vezetője

Amikor tudomást szereztem arról, hogy a Szovjetunióban újból leszállították a kiskereskedelmi árakat, szívemet büszkeség töltötte el hazánk iránt. A Szovjetunióban a dolgozókat figyelem és gondoskodás övezi. Ennek a gondoskodásnak egyik megnyilvánulása az ár leszállítási politika.

Családomnak négy tagja van. Évi jövedelmünk, amely az én béremből és feleségem keresetéből áll, körülbelül harmincezer rubelt tesz ki. Ez az összeg teljes mértékben elegendő ahhoz, hogy jól étkezzünk, szépen öltözzünk és amellett még meg is Lakarítsunk. Családom számára a megtakarítást nagymértékben elősegítette, hogy a Szovjetunióban 1947—1953. között hatízben leszállították az árakat. Családomnak minden egyes árle- szállílás jelentős nyereséget hozott. A háború után az árleszállítás folytán megtakarított összegből nyaralót építettünk a Moszkva melletti Iris Vosztrjakovo üdülőhelyen.

Boldogság az élet és a munka a szovjet országban, ahol a kormány állandóan gondoskodik a nép jólétéről, életszínvonalának emeléséről.

A békéért, a nép javáért dolgozunk

Irta: Valentyin Csernyajev, a moszkvai Sztálin-aatógyár esztergályosa

Én a legújabb . árleszállítás előtt is jól éltem, most pedig az árleszállítás következtében havi reálbérem mintegy kétszáz- kétszázötven rúbellel emelkedik.

Mi, a szovjet ország dolgozói, üzemeink gazdái vagyunk. Békés célokra termelünk. Tudjuk, minél többet termelünk, annál jobb lesz a nép élete és munkánkkal lehetővé tesszük, hogy kormányunk árleszállításokat hajtson végre. Az a tudat, hogy békés célok érdekében dolgozunk, hogy munkánk szebbé és jobbá teszi a hozzánk hasonló, egyszerű emberek életét, még jobb munkára, még jobb termelési eredményekre lelkesít bennünket!

Vikai&aiak hé^e

módon élő szabad emberek alkotásai

Újabb és újabb eredményekkel gazdagszanak történelmünk aranylapjai. Minden év, minden, hónap, minden nap egy-egy győzelmi jelentés. A felszabadult nép ereje az alapja ennek. A megvetett munkások, parasztok fiaiból, lányaiból tudósok, művészek, mérnökük, orvosok, pedagógusok, katonatisztek lettek. A pusztulás helyén új üzemek, gyárak hirdetik a magyar nép élniakarását, alkotó erejét. Uj életet, emberi jogokat kaptak a felszabadulás után asszonyaink is. Az anyák élete örök rettegés volt az otthon bezárt gyermekekért. Ma a gyermekekért épül a napközik, a bölcsődék egész sora megyénkben is.

A felszabadulás óta eltelt rövid esztendők alatt megyénk ipara is állandóan fejlődött. Az ipar fejlesztésére fordított beruházási összegele minden szónál ékesebben beszélnek. 1950-ben 15 millió 241 ezer forintot fordított államunk megyénk ipari fejlesztésére, 1951- ben 20 millió 44 ezret és 1952- ben 42 millió 211 ezer forintot.

Véglegesen megszűnt a kapitalista gazdasági rend állandó kísérője, a munkanélküliség s ma mar munkáshiánnyal küzd iparunk, különösen az építő és az építőanyag- gyártó ipar.

Ma már biztos jövője van a dolgozó parasztnak. A munkásosztály segítette ehhez. Megmutatta a dolgozó parasztnak mit jelent, ha erős, szilárd szövetségben állnak ki a munkásosztály vezetésével érdekeik megvédéséért. A munkásosz- túly egyre több és több iparcikkel látja el a falu dolgozóit. Megváltozott a falu élete is, a régi gémeskút helyett új egészséges Norton kutak állnak a dolgozók rendelkezésére.

az az árumennyiség, amit saját szükségleteire vásárolt-. Míg 1950- ben 405.000 méter gyapjúszövetet adtak el megyénkben, addig 1951ben már 471.000 .méter gyapjúszövetet vásároltak a dolgozók. Ez a szám 1952-ben már 510.000 méterre növekedett. Kötöttáruból 1950-ben

19.403.000 forint értékű árút vásároltak a dolgozók, 1952-ben közel 10 millió forint értékkel több kötöttáru került a dolgozókhoz. A felszabadulás előtt nem igen járt iskolába a szegény paraszt gyermeke, mert nem volt cipője. 1950- ben 226.000 pár cipőt vásároltak a dolgozók megyénkben. 1952-ben pedig 319.439 párat.

Könnyebb lett az élete a dolgozó parasztoknak, nem fenyegeti nincs- telsnség, a holnap nem nyomort

tartogat számára, hanem biztos jövőt. Egyre több és több dolgozó paraszt lép a nagyüzemi termetes útjára. 1948-ban csupán néhány községben volt egy, esetleg két ter- melőceoport. Mja a megye 27 községe lett szövetkezeti község e a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett két nagy városunk, Békéscsaba és Orosháza dolgozó parasztjainak

túlnyomó többsége is. Uj szövetkezeti parasztság növekedik.

Szabod életük 8. évében büszkén mondhatjuk el, hogy dolgozó népünk javára, gyökerében megváltozott iskolánk szelleme, mind jobban érvényre jut pártunk nagyszerű iskolapolitikája. A felszabadulás el őtti négy kollégiummal szemben ma már 15 működik megyénkben, több nemzetiségi kollégiummal együtt. A .kollégium a. tanulók második otthonává vált. A felszabadulás előtti 2400 volt a középiskolás tanulók száma. Ezeknek is 4—5 százaléka volt munkás- és parasztszérmazású. Ezzel szemlén most megyénk középiskoláiban 5000 — 25 százalék kivételével munkás- és parasztszármazású — gyermek tanul.

A felszabadulás előtt hosszú kilométereken keresztül, esőben, sárban, rossz cipőben, rossz ruhában gyalogoltak a tanyai gyerekek, hogy a rozzant, hiányos felszerelésű iskolában legalább a betűvetést megtanulják. Az új élet építésében új iskolákat is teremtettünk, hogy minden dolgozó gyermeke eljuthasson oda. Az iskolákban a jó tanulás minden tárgyi feltétekét biztosítottuk, hogy ne csak iskolába járjanak gyermekeink, hanem tanuljanak, képzett tagjai legyenek a társad alomnak. /

Kormányzatunk évről-évre mind nagyobb gondot fordít dolgozó népünk egészségének ápolására e a megbete.edé ek csökkentésére. 19-13letére 4 millió forint értékű anya- és csecsemővédelmi, juttatásit irányzott elő. Megyénkben is tovább növekszik a szülőotthonok, bölcsődék ée napköziotthonok szánra.

Uj módon élő, szabad emberek alkotásai ezek. Olyan embereké, akik pgy új, egy szebb jövőt alkotnak maguknak.

Dolgozó parasztságunk megváltozott életét tükrözi többek között

AA/WVWZVWWVWWWWV\AAAWVWV\/WWVWWVW\A^VWWVWVVW^W,AV

ban kormányzatunk a magyo terűNEMZETKÖZI ÉLET

Újabb lépések a koreai kérdés megoldására

Clark tábornok, az úgynevezett ENSZ-csapatok főparancsnoka február 2Íén levelet intézett a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek parancsnokaihoz, amelyben javaslatot tett a beteg ée sebesült hadifoglyoknak a genfi konvenció 109-es cikkelye alapján történő kicserélésére.

Clark levelére közös levélbén válaszolt Kim ír Szén, a koreai néphadsereg főparancsnoka és Peng Teh-Huai tábornok, a kínai népi önkéntesek parancsnoka. Nyilatkozott a levéllel kapcsolatban Ceou En Laj kínai külügyminiszter és a szovjet kormány álláspontját Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere fej lelte ki.

Clark levelére adott válaszok bizonyítják a ko- reai-ld nai fél messzemenő készségét az ellenség ejke- défelt megszüntetése érdekében.

Csou En Laj nyilatkozatában kijetentette, hogy a beteg és sebesült hadifoglyoknak az ellenségeskedések ideje alatt történő kicserélése igen jelentősen befolyásolja az egész hadifogolykérdés zökkenőmentes megoldását és hangsúlyozta, hogy megérett az idő az egész hadifogolykérdés rendezésére és a fegyverszünet megkötésére.

A Panmindzsonban amerikai részről öt hónappal ezelőtt megszakított tárgyalások lényegében megteremtették a koreai fegyverszünet megkötésének alapját. Megegyezés jött létre a katonai demarkációs vonal megvonása, a demilitarizált övezet Lét- re’no.á >a, a fegyverszüneti egyezmény végrehajtásának ellenőrző e, a semleges nemretekből alakuló felügyelőbizottság kérdésében és abban, hogy a fegyverszüret megkötése után három hónapon belül kezdjenek el tárgyalásokat iaz összes külföldi haderők Koreából való visszavonásának, a koreai kérdés megoldásának rendezése érdekében.

A hadifogolykérdés — így a hadifoglyok haza- telepítésénBk kérdése — volt az, amely akadályozta a koreai fegyverszünet létrejöttét.

Minthogy a-z amerikaiak a genfi konvenoió 109-es cikkely© alapján kívánják rendezni a beteg és sebesült hadifoglyok kérdését, méltányos a koreai-kínai félnek a.z a kívánsága, hogy a genfi konvenció alapján rendezsók a haza- telepítés kérdését is.

Nem ismerhető el az amerikaiaknak az az állítása, hogy vannak olyan hadifoglyok, akik megtagadják a hazaletepítést, de lehetséges, hogy vannak, akik az amerikai részről alkalmazott megfélemlítés és nyomás hatásúra telve vannak aggodalommal és félnek hazatérni. Ebben az esetben a koreai-kínai fél javasolja, hogy egy semlo.es államnak adják át azokat a hadifoglyokat, akik nem akarnak azonnal hazatérni.

V. M- Molotov, a, Szovjetunió külügyminisztere a koreai-kínai javaslattal kapcsolatban megállapítja, bogy a Kínai Népköztársaság kormánya és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya ismét kezdeményezőként lépett fel a koreai háború befejezése terén. A szovjet kormány megbízásából kijelentette, hogy a Szovjetunió kormánya teljes szolidaritását fejezi Id o nemes lépéssel kapcsolatban és biztos abban, hogy a világ népei lelkesen támogatják ezt a lépést. A Szovjetunió kül- ügymiuiszte e hangsúlyozta annak ..szükségességét, hogy az ENSZ-Ion helyet foglaljanak Kína és Ko ©a tö \é vés 1 épv.te- WT.