Viharsarok népe, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-04 / 80. szám

1953 április 4.. szombati Koszorúzási ünnepség a gellérthegyi és a Kessatfe Rkaüémia előtti szovjet hősi emléhmővehnél “* ___________________ -___________ (/ikaisawU Hcpe _ T estvéri népek táviratai felszabadulásunk évfordulójára TÁVIRATOK DRÁGA RÁKOSI ELVTÁRSI A békésmegyei ÁMG Megyei Igazgatósága jelenti, hogy hazánk felszabadulásának ünnepére tett felajánlá­sunkat határidő előtt teljesítettük. Talajmunkában 101 4 százalékra, össztraktor munkában 102i százalékra telje­sítettük tavaszi tervünket. Vállaljuk, hogy tavaszi tervün­ket június 10-ig 130 százalékra teljesítjük. Forgács Dózsef megyei igazgató. Csatári Béla pol. oszt. vezető. MDP BÉKESMEGYEI BIZOTTSÁGA, BÉKÉSCSABA Mi, a tótkomlósi gépállomás dolgozói örömmel je­lentjük a Megyei Bizottságnak, hogy tavaszi tervünket 110 százalékban teljesítettük. Ismerve kötelességünket, töretlen lendülettel harcolunk tovább a szocializmus építéséért. Tótkomlósi gépállomás dolgozói A gépállomások legjobb traktorosai Felszabadulásunk nyolcadik év­fordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek Budapesten a gellérthegyi és a Kossuth Akadé­mia előtti eaovjet hő6i emlékmű­nél. ' A gelléthegyi koszorúzási ünnep­ségen meg jelent népünk szeretett vezére, Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja főtitká­ra, a Magyar Népköztársaság Mi- nisztortanácsáűak elnöke. Resztvett az ünnepségen Dobi István, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke. Ott voltak Gerő Ernő, Nagy Imre, a minisztertanács elnökhe­lyettesei, Kristóf István, a SZOT elnöke, Rónai Sándor, az ország- gyűlés elnöke, a Magyar Dolgo­zók Pártja Politikai Bizottságá­nak tagjai és a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet szá­mos más, vezető személyisége. Resztvettek az ünnepségen J. D. Kiszel jov, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövete és a többi baráti állam budapesti diplomáciai kép­viselőn A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után elsőnek a Magyar Dolgozók Pártja Központi Veze­tősége és a Magyar Népköztársa­ság minisztertanácsa nevében Rá­kosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára, a mi­nisztertanács ehr ölre ée Gerő Ernő elvtáis, a minisztertanács elnökhe­lyettese, helyezték el a koszorút az emlékmű talapzatára. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának koszorúját Dobi István, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke helyezte ' el. A Szovjetunió ma­gyarországi nagyk ö vétségé nevében J. D. Kiezeljov nagykövet heiye zett koszorút az emlékmű talap­zatára. Ezután e baráti országok, a test­véri kommunista pártok képviselői boszorúzták meg az emlékművet. Koszorút helyeztek az emlékmű talapzatára a néphadsereg, a buda­pesti városi tanács és a tömege szervezetek képviselői, valamint a politikai és társadalmi élet több más képviselője. Megjelent a koszorú­záson V. R. Rojko altábornagy, a Szovjetunió magyarországi nagykö­vetségének katonai attaséja, vala^ mint több más baráti állam buda­pesti képviseletének tagjai. Április 4-ét soha el nem múló hála jegyében ünnepük meg a magyar dolgozók, ennek a nap­nak az évfordulójára, amikor a szovjet csapatok teljesen felsza­badították Magyarországot a né­met fasiszták hódító igája alól, velünk ünnepelnek a szovjet dol­gozók is. Velünk ünnepelnek a né­pi demokratikus államok dolgozói is, akik ma szintén nagyszerű sikereket érnek el a szocializmus építésében. Velünk ünnepelnek a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a lengyel, csehszlovák, román, német, az albán, bolgár és mon­Pontosan tíz órakor kürtszó je­lezte, hogy megérkezett Farkas Mi­hály hadseregtábomok, honvédelmi miniszter, pz MDP Politikai Bi­zottságának tagja. Elsőnek Farkas Miliálv hadseieg- tábomok, honvédelmi miniszter he­lyezte »1 az emlékmű talapzatára a magyar néphadsereg koszorúját. V. R. Rojko altábornagy a Szov­jetunió magyarországi nagykövet­sége nevében koszorúzta meg az emlékművet, majd a baráti orszá­gok képviselői helybztéfc el koszorú­jukat az emlékmű talapzatára. Az államvédelmi hatóság, az éllomiend- őrség, a Dolgozó Ifjúság Szövet­ségének koszorúját helyezték el ez­után az emlékmű talapzatán. > goi népköztársaságok dolgozói. Örömmel és lelkesedéssel kísé­rik nagyszerű eredményeinket és erről a lelkesedésükről számol­nak be azok a táviratok, melyek óráról-órára érkeznek a Magyar Dolgozók Pártja Központi Veze­tőségéhez, Rákosi elvtárshoz. További sikereket és eredmé­nyeket kívánnak országépítő munkánkhoz a kapitalista álla­mok kommunista pártjai is, azok az országok, melyek nem tudták elküldeni küldötteiket az április 4-i ünnepségekre, táviratban em­lékeznek meg felszabadulásunk 8. évfordulójáról. A »Felszabadulási Hét« ve menyé­ben az április 2-i jelentések szerint a gépállomások legjobb traktorosai­nak rangsora a következő: 1. TÖTH LÄSZLÖ és váltótársa, KARAKÓ ANRÁ8 (Harta) 611.2; 2. NAGY JÓZSEF és váltótársa, UHLÁR JÁNOS (Kondoros) 572.6; 3. MAGYAR JÁNOS és váltótár­sa, VÁRNAGY ZOLTÁN (Kondo­ros) 540.9; 4. TÓTH SÁNDOR és váltótár­sa TÓTH FERENC (Nagyigmánd) 531; 5. PIROS ISTVÁN és váltótársa, KISVERÓ JÓZSEEI (Pusziaza- bolcs) 494; 6. SÓLYOM IMRE és váltótársa, SZABÓ GABOR (Sárrétad vari) 488.2, 7. DANCSÖ SÁNDOR és váltó­társa, DOLEZSÄN KÁROLY (Bat- tonya) 460.4; 8. K. SZABÓ ISTVÁN és váltó­társa, VARGA ISTVÁN (Karcag) 458; 9. GORZÄS ANTAL és váltótár­sa, MÖLNÄR IMRE (Hajdúbö­szörmény) 444; 10. VERES LAJOS és váltótár­sa, .MOLNÁR LÁSZLÓ (Egyek) 438.4 normálholddal. Használjunk ki minden percet a tavaszi munkák sikeréért A vezércikk folytatása netének legdicsőbb lapjaira: hogy az 1949-ben megválasztott or­szággyűlés a békeharc, az eddig elért eredményeink parlamentje volt. Á most lezáruló országgyű­lés egész munkáját a békeszerető népek baráti együttélésének, a béke megvédésének magasztos eszméje hatotta át, fűzte még szorosabbra a külcsönös segítség és barátság kapcsolatait a test­véri népi demokráciákkal. Boldog, felszabadult életünk 9. évébe lépünk. Ezt az évet felelős­sége legteljesebb tudatában, dol­gozó népünk még szilárdabbá ko­vácsolt egységben, a mi nagy és szeretett pártunk vezetésével még összeforrottabban kezdi meg. Ez az egység — a nép gránitszilárd egysége és összeforrottsága a párttal — volt záloga eddigi ered­ményeinknek, most is biztosítéka, erőforrása további felemelkedé­sünknek. Úgy készülünk az előt­tünk álló nagy feladatok végre­hajtásához, hogy népünk egysé­gét még szilárdabbá kovácsoljuk, hogy mélyítsük népünk szeretetét és ragaszkodását nagy pártunk iránt Dolgozó népünk pártunk iránt tanúsított szeretetének és ragasz­kodásának lesz nagy, impozáns megnyilvánulása a május 17-én megtartandó országos választás. És nemcsak a választások napján lévő egységes, félreérthetetlen ál­lásfoglalásával fogja bizonyítani szeretetét és háláját Rákosi elv­társ iránt azáltal, hogy a Magyar Függetlenségi Népfrontra adja szavazatát, hanem azzal is, hogy munkáját április 4-e után nem csökkenő, hanem fokozódó len­dülettel folytatja tovább, hogy továbbfejleszti a »Felszabadulási Hét« hazafias mozgalmát, s a ter­melő munka további fellendíté­sével, új sikerek kivívásával mu­tatja meg erejét, szabadságszere- tetét és ragaszkodását a Rákosi Mátyás elvtárs által vezetett Ma­gyar Dolgozók Pártja iránt. Mt***»«»««««»****« A HÁROM CSERI A motor zúgása erősebb lett, a lánc megosördült, kicsit ugrott a gép és a nagy DT 54-es Sztáll- nyecz elindult a tábla szélén. — Igyekszünk, de az nem me­het a minőség rovására. Jól ifi akarunk dolgozni. Vállaltuk is — mondja csöndesen. Aztán elindult ■vissza a bódéhoz. Leült. — Öt óránként váltjuk egy­mást, meg mikor hogy — fordult hozzám. — öcsém és én megért­jük egymást. Moat a másik öcsé­met, Imrét . szeietnénk lehagyni. Vele vagyunk párosversenyben. Míg beszél, kissé mosolyog, de azért komoly. Szeme a traktorost követi, állandóan figyeli a mo­tor búgását, nincs-e valami hi­ba .Minden nap átnéznek minden csavart, hogy megelőzzek a gép- ldesést, mert e: a versenyben is hátráltatná őket, mag a herének is a földben laellene már lenni. — Olyan gyorsan telnek a na­pok — szólal meg hirtelen — új­ra itt a tavasz, mindjárt, itt a nyár iß. Amikor Dunántúlon a Vörös Hadsereg utolérte csapa­tunkat, nem gondoltam, hogy itt szántok a gépemmel. Akkor fog­ságba estem és fogoly is vol­tam egy óráig. Hazaengedtek, azt mondta az egyik szovjet katona: szabadság van. Boldogan jöttem haza családomhoz, feleségemhez, örültem a szabadságnak, d© to­vább nem is gondolkoztam azon, mit jelent az, hogy szabad va­gyok. Apámék itt dolgoztak a gazdaságban, tehenészek voltak. Örültek, hogy hazajöttem. A két öcsém: Jancsi, meg Imre még oda voltak. 1947 májusában jött haza Já­nos. Imre már előző évben is itthon volt. En már akkor trak­toron dolgoztam és tudtam, ér­tettem már akkor annak a szov­Mezőgazdasági dolgozóink kö­zül számosán tettek vállalást ar­ra, hogy április 4-ét, felszaba­dulásunk évfordulóját a tavaszi munkák határidő előtti elvégzé­sével ünnepük. Az elmúlt napok- ban már több gépállomás, és termelőcsoport dolgozói jelentet­tél!, hogy határidő előtt teljesítet­ték vállalásaikat. Bár értünk el jó eredményeket a tavaszi mun­kák során, meg kell mondani, hogy ezek az eredmények távol­ról sem kielégítőéi. Hat nap múlva lejár a tavaszi árpa, cu­korrépa, napraforgó vetésinek határideje, mégis alig van olyan járásunk, ahol már teljesítették a tervet Nem használtuk ki a rendkívül kedvező időjárás min­den percét a tavaszi munkák gyors befejezéséhez. A legjobb eredményeket a ta­vaszi munkákban a mezőkovács­házi járás dolgozói érték el a jet katonának a szavát. A két öcsém is a gazdaságba jött dol­gozni. Kocsisnak. Szerettem a gépet mindig. Igyekeztem jól dolgozni. Magam­nak dolgoztam. Bizony sok mú­lik egy traktoristán. Mert ha nem adja meg azt a munkát a földnek, amit az kíván, a ter­més sínyli meg. En pedig jó termést akartam elérni. Erről beszéltünk a párttitkár elvtárs­sal is több ízben. 1949-ben lettem párttag. Érez­tem, nagy dolog ez. Tudtam, ezentúl még jobban kell dol­goznom. Igyekeztem megállni a helyem. — Itt Cseri elvtárs meg­áll beszédében. Rágyújt, egy kis csend után folytatja. — Imre 1950-ben ült trak­torra, 935-ös gépe volt. Neve több Ízben került a versenytáb­lára, tehát úgy dolgozott mint egy Cserinek kell. Mert, egy Cserinek nem szabad ám szé­gyent hozni a családra. — Egy kicsit elmosolyodik. tavaszi árpa vetéséinél, de a nap­raforgóvetésnél még itt is sok a tennivaló. A legnagyobb lemaradás a gyo- gyomai és szeghalmi járásokban van, ahol nemhogy a vetés, de még a szántás sem halad megfe­lelően. Arra hivatkoztak, hogy a talaj állapota nem megfelelő. Ez nem indokolt, mert a sarkadi járásban hasonlóan szikes tala­jok vannak, a járás mégis a leg­jobbak között van. A lemaradásnak egyik igen nagy oka az, hogy nem fordíta­nak kellő gondot arra, hogy a kulákok a tulajdonukban lévő te­rületeken elvégezzék a tavaszi munkákat A tavaszi munkák meggyorsí­tásának egyik akadálya az is, hogy a verseny nem lendületes, hiányzik az alapos értékelés, s az élenjárók népszerűsítése nem­— Az elmúlt évben 1600 nor­málhold volt a tervem. 2700 nor- málholdat teljesítettem. Szépen kerestem. Jól éltünk. Legna­gyobb öröm ekkor ért, amikor munkámért megkaptam a eztaliá- movista oklevelet. Anyám meg is könnyezte. Azt a pillanatot soha eem fogom elfelejteni. Ek­kor újra eszembe jutott annak a szovjet katonának a szava. Szabad vagyok. Most egész télen dolgoztunk. Mind a hárman. Szeptemberben magam mellé vettem az öcsémet Jánost. Hadd tanuljon, ifimerje meg a gépet ő is. Megfogadtam, sztahanovistát faragok belőle. Imre is DT-54-es gépet kapott és azon dolgozott. — No, bátyám — mondta még januárban Imre — verse­nyezzünk. Komoly versenytárs lett az öcsém — nevette el ma­gát. — Mindig a sarkamat ta­posta. Persze, mi sem hagytuk magunkat Jánossal. Mikor szabad időnk volt kö­csak a községi vagy,járási taná­csoknál, hanem a megyei tanács- nal is. A megyei tanács mező- gazdasági osztálya maga sem- használja fel a,tavaszi munkák meggyorsítására azt a fegyvert, amit a sajtó nyújthatna. Nem ké­szítik el rendszeresen a sajtó szá­mára a jelentéseket, így akarva, akaratlanul gátolják a legjobbak népszerűsítését, a lemaradók bí­rálatát. A következő napokban sokkal nagyobb lendülettel kell végezni a tavaszi munkákat s tanácsaink­nak az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítaniuk a ver­senymozgalom fejlesztésére. Párt- szervezeteink pedig nyújtsanak nagyobb segítséget ezen a téren tanácsainknak, hogy a minisz­tertanács határozatának megfele­lően, határidőre végezzük el a vetést. zösen megbeszéltük, milyen újí­tásai vannak neld, vagy nekem. Mert akármelyikünk nyeri is meg a versenyt, mindketten nyertünk.. Olyan sokszor elmondom oda­haza is, mikor az ölembe ül­tetem a kisfiam, mi lett volna belőle is, ha a szovjet katonák nem hozzák meg a szabadságot. A nagyobbik fiam már kilenc­éves, jól tanul. Mondom is neki, tanuljon, tanuljon jól, mert mi - erősen fogjuk a kormánykereket. Az iramból sem adunk, tart­juk magunkat. Az éjjel vetünk. Három vető­gépet kapcsolunk össze, úgy job­ban halad. Valahogy be kell hozni a lemaradást. Igaz, most Imréék gépe is javítás alatt van, de éjjel is javítják. Alkonyaira készen lesznek. Feláll, a sapkát fejére teszi. — Bocsásson meg, megyek le­váltom az öcsémet. Janit, hadd beszéljen egy kicsit ő is. Lipcsei Mária.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents