Viharsarok népe, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-03 / 79. szám
1953 április 3., péntek ó VLUa<uawk Héyii Jól működik a mezőgazdasági állandó bizottság, jól haladnak a tavaszi munkák Nagyszénáson Február ©leje volt még csak, de Nagyszénáson már a tavaszi munkák előkészületeiről’ volt szó, a mezőgazdasági állandó bizottság heten ként ülésezett, széleskörű aktíva- hálózatot szervezett. Március elején a tizennyolctagú mezőgazdasági állandó bizottságnak már 480 aktívája volt, akik valamennyi dűlőben megszervezték a párosversenyt. Mindegyik aktívának megvan a kijelölt terül&te, melyért fe'tíős. Naponként tesz je’eatást a dűlőbiztos- hak a .területén folyó munkák állásáról. Az adatokat ugyancsak- naponként továbbítja a dülőbiztos a tanácsnak. A verseny állását a-- háromtagú versenybizottság vasárnaponként rendszeresen értékeli. Lendületes veraennyél, a fogatok számbavételével, a fogatlapok rendszeres és szigorú ellenőrzésével, a községben a taz-ek és az egyénileg dolgozó parasztok még a múlt hét végén elvetették a tavaszi árpát, napraforgót, cnkorrépát. Zabvetési tervelőirányzatukat kedd estig 81 százalékra teljesítették. A korábban elvetett tavasziárpa már szépen zöldéi, a «Lenin» tsz-fcen két-három. centiméter magas. A vetés mellett nem feledkeztek Európa legnagyobb falujából fejlett iparral rendelkező szövetkezeti város lett Békéscsaba Búi léscsaba árpádkori település, írott emlékek 1332-benemlítik először. Pál nevű papja ekkor ' hat garast fizetett pápai tized fejében. A községet a hozzátartozó földterülettel a XIV. század közepétől az Áhrahámfy család birtokolta. Nadányi István birtokrészét jobbágyokkal együtt, 25 tallér értékű lóért adta el. A XVIII. század közepén a Haruckemeké lett Békéscsaba. A várost még 50—60 évvel ezelőtt az egykori feljegyzések Európa legnagyobb falujának nevezték. ^ felszabadulás, a három- és az ötéves terv gyökeres változást hozott Békéscsaba fejlődésében is. Az elmaradt mezőgazdasági város üzemeit korszerűsítették, új gyárak épültek. A Ruhagyár, a Forgácsoló-üzem, a gyapolmagtalanító, a maghán- toló-liombinát, mind a terv ajándéka. A Kötöttárugyár valamennyi üzemrészében neonfény világít. Ugyancsak a Kötöttárugyár új Iranszformátorliázat, korszerű szabászati termet kapott. Neonfény gyűlt ki a Pamutszövő üzemrészeiben is, amire 510 ezer forintot áldozott a dolgozó nép állama. Légnedvesítő-be- rendezésekre az üzem közel 400 ezer forintot kapott. Uj műszá- rító-szín épült a Téglagyárban, két új kazánt kapott az István- malom. December 10-én kezdték meg a 16 kemencés új kenyérgyár építését, mely Békéscsaba és környéke dolgozóinak ke- nyérszükségletét biztosítja. A nyár végén Békéscsaba főutcáján újabb 24 lakásos mun- kásbérliázakal adtak át rendeltetésének, melyben a téglagyár szlahánovistái kaptak új, kényelmes otthoni A dolgozók igényeinek kielégítéséi-e az elmúlt évben korszerű ruházati bolt, új, hatalmas népbolt, müszakikereskedés nyilt meg. Az ötéves terv negyedik évében tovább fejlődik Békéscsaba. A központban 200 lakásos munkásbérház építését kezdik meg. Az épület alagsorában majd univerzális kereskedés nyílik. Az iparral párhuzamosan fejlődik a város mezőgazdasága " is. A dolgozó parasztság túlnyomó többsége a szövetkezeti gazdálkodás terméseredményeinek láttára, az elmúlt év decemberében a közös gazdálkodás útját választotta. A korszerűen felszerelt gépállomás erőgépeivel, a szovjet tapasztalatok segítségével egyre korszerűsödik a mezőgazdaság is. Börtönbüntetést kaptak a közvagyon megkárosítói Molnár János, a zsadányi állami gazdaság volt igazgatója és Zsíros Lajos főagronómus az állami gazdaság értékes tenyész- üszőil olyan hodályba helyezték el, amely szakvélemény szerint, életveszélyes volt és minden pillanatban összedüléssel fenyegetett. A hodály teteje össze is dűlt s a tenyészüszőkből 11 elpusztult, 3 darabot pedig kényszervágásra kellett bocsátani. Az állami gazdaságot 20.000 forint kár érte. A bíróság Molnár Jánost 1 évi és 2 havi, Zsíros Lajost pedig másfélévi börtönre ítélte. Gerdán István, a zsadányi állami gazdaság traktorosa bűntársaival összejátszva, hamis számlák alapján több mint 1500 forintot vett fel és azt közösen elitták. Másik társával egy mázsa morzsolt tengerit lopott, több rakodó munkással összejátszva, 6 zsák korpát loptak el és azt az állami gazdaság zsákjaival együtt eladták ifj. Gara Lajos kulák- nfik. A gyulai járásbíróság Germánt 3 évi börtönre, Szabó József traktorost egyévi börtönre, Ve- resi Ferenc rakodó brigádvezetőt 1 évi és 2 havi börtönre, több rakodómunkást 6—6 havi börtönre, ifj. Gara Lajos orgazdát pedig 2 évi börtönre ítélte. Tolvaj kulííkot ítélt el a bíróság Fekete Sándor 27 holdas kulák, aki lopásért már őt ízben volt súlyosan elítélve, hónapokon át fosztogatta a szentetomyai dolgozó parasztokat Nem kevesebb, mint 16 rendbeli betöréses lopás nyert igazolást és bűntársaival együtt 1952-től elfogatásukig kizárólag ezekből a lopásokból tartották fenn magukat és megszámlálhatatlan baromfit, gabonát, zsírt, kolbászt, sőt kerékpárokat is lopkodott össze ez a kulák, amiért á bíróság tízévi börtönre és tíz évre a közügyektől való eltiltásra ítélte. Bűntársai közül Keller Lászlóné, sokszorosan büntetett előéletű pesti nő, mint üzletszerű orgazda ötévi börtön, Miszlai Ferencné orgazda háromévi börtön és Valackai Sándor orgazda másfélévi börtönbüntetést kapott. meg’ az ősziek ápolásáról sem, a tsz-ek befejezték a fej trágyázást, a község határában. mindenütt henge- lezték a búzát. A szabotáló kulákok elleni harc, az éberség jegyében folynak a tavaszi munkált Nagyszénáson. Az állandó bizottság aktívái a műik heten le’epl'ezték Gombkötő Sándor és Krajcsovies Mihály háláitokat, akik még hozzá sem fogtak a ve- tésliez. Kaezkó János hatholdas dol- Igozó paraszt is a napokban jelenítette a tanácsnak, hogy a szomszédjában lakó Krajcsovies István 28 holdas kutak még nem kezdte^meg a vetést. Siránkozik, hogy lovai a takarmányhiány miatt olyan gyengék, hogy nem lehet őket befogni. A vizsgálatnál kiderült, hogy lovai jó kondícióban vannak, széna mellett ezemestalcarmármyal is eteti azokat. Mind a húrom kulák ellen megindították az eljárást. Hz SZMT versenvnvilvánossági kiállítást rendez A verseny szervezésében igen nagy feladat vár a szak- szervezeti bizalmiakra, mivel állandóan a dolgozók között vannak, ismerik azok problémáit és a művezetővei közösen ezt meg is tudják oldani. Nem kisebb feladat vár a bizalmiakra a mun Ica verseny nyilvánossága, a szemléltető agitáció terén. A szemléltető agitáció nagy jelentőség© a »Felszabadulási Hét« napjaiban különösen kitűnt, amikor fokozottabb gondot fordítottak üzemeinkben a dolgozók naponkénti teljesítésének értékelésére, tudatosítására. De van még sok javítanivaló. Egyes üzemeinkben a szemléltető agitáció versenylenditő szerepét elhanyagolják és egyszerűen csak egy fekete táblára kiírják az eredményellet. így van ez a gyulai Húsipari Vállalatnál. Ez sablonos módszer, nem ösztönzi a dolgozókat újabb eredmények elérésére. Legtöbb esetben ezt meg sem nézik, úgy mennek el mellette. Nagy javulás tapasztalható ezen a téren a gy ulai Harisnyagyárban, ahol megvan a rendszeres értékelés és az eredmények nyilvánosságra hozása. ötletesen, színesen, változatosan oldják meg ezeket. De nemcsak az eredményeket, hanem a hiányosságokat is nyilvánosságra hozzák, például a munkafegyelemlazitókflt, se- lejtgyáitókat és későnjö vöket. Ezt képekkel is illusztrálják. Természetesen ennek mindenkor megvan a kellő eredménye. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa a versenynyilvánosság terén eddig elért eredményeket tovább ldvánja fokozni azzal, hogy április 4-től verseny- nyilvánoseági szemléltető agi- tácdós kiállítást rendez, amely ma este nyílik meg az SZMT székhazában. A megye különböző szakmái mutatják be üzemeik ötleteit, versenynyilvánossági módszereiket. Ez feltétlen hasznos, mert azok az üzemek, ahol kevésbbé megy jól ez a munka, az itt szerzett tapasztalatokat át tudják venni és azt a saját üzemükben hasznosítani tudjak. A versenynyilvánossági kiállításon a legjobb módszereket bemutató üzemi bizottságokat, valamint azokat az elvtársakat, akik azt készítették, az SZMT értékes jutalomban ré- t szesiti. I Mázán Judit, SZMT kultúr felelős. J Agronómusaink feladata a tavaszi mezőgazdasági munkában Számos év. tapasztalata bizonyítja, hogy csak az agrotechnikai módszerek alkalmazásával, a tavaszi munkák időbeni és jó minőségben történő elvégzésével érhetünk el igazán nagy termést Az előttünk álló feladat, hogy ebben az évben még jobb és nagyobb termést érjünk el. A tavaszi munkák sikeres végrehajtásához, az idei tervben előirányzott, sőt az azt túlszárnyaló terméseredmények eléréséhez elsősorban szükséges, hogy a tavalyinál jobban segítsék a munkát mind a megyei osztály, mind a gépállomás agronómusai. Megállapítható az, hogy. az utóbbi időben kétségtelen, eredmények mutatkoznak, azonban, ha ezeket az eredményeket százalékban értékeljük, de ha különösen az agrotechnikai eljárásokat vizsgáljuk, akkor megállapítható az, hogy igen nagy a lénia-1 radás. Jó munkát végzett a haltonyai gépállomás vezető agronómusa, Vrányis Sándor elvtárs. Az ői körzetéhez tartozó termelőszövetkezeteknél 653 kát. hold tavaszi árpát vetetlek keresztsorósan, hasonlóképpen a kaszaperi gépállomás vezető agronómusa, Patócs Sándor elvlárs területén 3000 kát holdat vetettek keresztsorosan. Munkájukból meglátszik az, hogy harcollak a magasabb terméseredmény eléréséért, de nekik is van még igen sok tennivalójuk körzetükben, különösen a kukorica, burgonya és a napraforgó négyzetes ültetésével kapcsolatosan: Hasonló jó munkát végzett az orosházi járási tanács mezőgazdasági osztályának vezető agronómusa, Puskás Ferenc elvtárs Járásában a tavaszi árpa tervének 35—45 százalékát keresztsorosan vetették el. Vagy a szarvasi vb. mezőgazdasági osztály vezető agronómusa, Hajós Lajos elvlárs. Területén 27 százalékát vetették keresztsorosan a tavaszi árpának. E két helyen kidomborodott a gépállomási agronómusok és az osztály agronómusainak szoros együttműködése oly értelemben is, hogy meg tudták győzni termelőszövetkezeteinket a helyes agrotechnika eljárásának a bevezetéséről. Nem így dolgozott a medgyes- egyházi gépállomás vezető agronómusa, Csapó Gábor elvlárs. Ez a gépállomás a saját gépeivel egyetlen holdat sem vetett kérész tsorosan, noha a körzetébe tartozó termelőszövetkezetek kérték a segítséget a gépállomástól. Csapó elvtárs, úgy látszik, nem tartja- szívügyének az agrotechnika alkalmazását és nem látja világosan, mit jelent számunkra a magasabb terméseredmények elérése. Hasonlóképpen gyenge eredményt ért el a mezőgyáni gépállomás a keresztsoros vetésben. Ladányi Imre vezető agronómus elvtárs nem szervezte meg időben ezt' a munkát, úgy gondolkozott: »így is le vagyunk maradva, mindegy, hogy hogyan velünk, csakhogy el legyen már vetve«. A sarkadi járási osztály vezető agronómusa, Szabó Imre elv társ sem gjazdája ilyen értelemben a járásnak, maga sem tesz meg mindent annak érdekében, hogy termelőszövetkezeteinkben mindenhol alkalmazzák az agrotechnikai módszereket. Isién fontos agrotechnikai eljárás a simítózás, fogasolás, boronái ás és a hengerezés. Megállapítható, hogy még mindig vannak erőgépele, amelyek nem húznak maguk után fogast, vagy ha igen, keskeny fogast, vagy olyan könnyűt, amivel munkát végezni egyáltalán nem lehet. Agronómusaink pedig nem ellenőrzik ezt kellően. Vannak ugyan kezdetleges eredmények ezen a területen is a megyében, például a muronyi »Alkotmány« és az »Október 6« tsz-ekben, ahol a községi tanácselnök, Vetési elvtárs maga szervezte meg a hamugyüjtést, de ezt a kezdeti lendületet, a járási osztály nem vette észre és nem hasznába fel Kürti elvtársnő ar- ra, hogy kiszélesítse az egész járás területére. Jól működött ezen a területen az orosházi járás, ahol a »Dózsa« és az »Október 6« termelőszövetkezet nemcsak a keresztsoros vetésben, hanem a komposzt trágya használatában is kimagasló eredményt ért el. Gyenge az eredménye a gyulai, gyomai és a szeghalmi járási vb mezőgazdasági osztály agro- nómusainak és gépállomásoknak a fejlett agrotechnika bevezetésében. Súlyos felelősség terheli mindazokat az agronónnisokat, akik a párt és a kormány határozatait ilyen felelőtlenül keze Ítéli, nem okultak azokból a jó tapasztalatokból, melyeket} az elmúlteuzlem- ben egyes termelőszövetkezeteknél a keresztsoros -vetéssel elér- türik. Nem tudják kellően értékelni a keresztsoros vetésnek a jelentőségét, munkájukban megmutatkozik minden időben a szervezetlenség, a kapkodás, a fejetlenség. Sok esetben maguk is az ellenség véleményét lian- goz tátják. Határidők ugyan meg vannak szabva egyes növényféleségeknek az elvetésére, de mindig úgy kell a munkát megszervezini, hogy gz előírt határidőben be kell dolgozni a fejlett módszerek alkalmazását is. Tennivalónk van még bőségesen az elkövetkezendő időben, de ebből a hiányosságból le kell szűrni a tapasztalatot és a soron- lévő vetési munkálatoknál feltétlen alkalmazni keli a fejlett agrotechnikai módszereket. Példamutató e téren az orosházi gépállomás, ahol már közel 600 darab kézi kukorica-ültetőt készítettek el négyzetes vetéshez. Az orosházi «Dózsa» és az «Uj Élet» tsz vállalta is, hogy összes tengerijüket négyzetesen vetik. Előkészületek folynak az utalók készítésére is. A békéscsabai «Kossuth» tsz-ben maguk készítettek négyzetes vetőgépet és ez- -zel fogják a tengerit elvetni. De mindez csak úgy vezet eredményre, ha Juhász és Tóth elvlársak, a megye vezető agronómusai sokkal keményebben harcolnak az agrotechnika alkalmazásáért és lia saját maguk is érzik a hiányosságért a felelősséget és úgy mozgósítják harcra a megyében lévő összes szakembert, hogy ezt a munkát jól végezzük. Ki kell használnunk minden napot s a fogatok és gépi erők mozgósításával harcoljunk tervünk maradéktalan teljesítéséért, a magasabb terméseredményekért. Szeniiványi Sándor MT VB elnökhclyetlBs.
