Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-25 / 71. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! 1953 MÁRCIUS 25., SZERDA Ara 50 fillér A Terv — több gép, több kenyér,, gazdagabb élet Javítsák tovább munkájukat az üzemi filmfelelősök IX. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM Új honfoglalás évfordulója Öt évvel ezelőtt, 1948 március 25-én a dolgozó magyar nép hatalmas győzelmet aratott, új honfoglalóként elhódította a tőkés kizsákmányol óktól a száz alkalmazottnál többet foglalkoztató ipari vállalatokat. Hogyan sikerült ez a nagyszerű hőstett ? Hogyan tudott a magyar munkásosztály diadalt aratni a tőkések felett? A magyarázat egyszerű: a munkásosztály harcát segítette a párt, vezette a küzdelmet a magyar nép nagy tanítómestere, Rákosi Mátyás. A párt a nap minden órájában figyelemmel kísérte a tőkések garázdálkodásait, leleplezte azt és a dolgozók ezrei és tízezrei híven követték azokat az útmutatásokat, amelyeket a párt adott a nemzet vagyonának, igy az ipari üzemek felszerelésének, berendezésének megmentésére. A párt volt az, amely biztosította, Jiogy a tőkések ne tudják kivonni (tőkéjüket a gyárakból s ezzel könyörtelenné tenni ezreket, a párt volt az, amely gondoskodott arról, hogy a tőkések minden gonoszsága és rosszindulata ellenére épségben maradjanak a munka gépei, melyeken majd új, győztes termelési csatára indulhatnak dolgozóink. A magyar munkásosztály határ tálán nagy lelkesedéssel és örömmel fogadta az ipari üzemek államosítását. A gyárak homlokzatára felröppentek a vörös zászlók, a nemzeti lobogók, hirdetve, hogy Bbben az országban már a dolgozóké a gyár és az üzem. Hihetetlen gyorsasággal festik serény kezek a táblát, — »Éljen az államosított Kis text.', — írja a Szabad Nép, beszámolva a munkások nagy öröméről. A Magyar Optikai Művek —: s számos más gyár munkássága — kormányzatunkhoz küldött táviratukban Írták: »... Lelkesedéssel és örömmel vesszük tudomásul a demokratikus magyar kormány korszakalkotó törvényjavaslatát ...« A tőkésekre mért csapás hatalmas volt. A gyárak, üzemek régi gazdái, a pénz emberei a felszabadulás után, felhasználva az inflációt, a munkásosztály vérét szi- polyozva hatalmas összegeket harácsoltak össze. Az 1946—47-ben a tőkések már azt hitték, hogy visa szaragadhatják elvesztett uralmukat s már nagyon berendezkedtek a vezérigazgatói szobákban, ahová munkásember alig tehette be a lábát. Nem riadtak vissza sem.mi gaztettől és mig kizsákmányolták az elérhető legnagyobb haszon érdekében a munkásokat, adócsalástól kezdve valuta eltitkolásig mindent elkövettek. Az 1948 március végén államosított vállalatok hetvenöt százalékának priusza volt az akkori gazdasági rendőrségen. Az államosítás idején az ország már nj-olc hónapja a tervgazdálkodás útján haladt, a nagyipari vállalatok tőkés vezetőinek azonban a legkisebb gondjuk volt, hogy az állami bankok által nyújtott hiteiteket a nemzetgazdaság érdekeinek megfelelően használják fel. A tőkésekre mért csapás után természetesen a suttogó propaganda folyton folyvást, imamalomként szajkózta, hogy az államosított vállalatok tőkés vezetés nélkül csak ráfizetéssel gazdálkodhatnak, a .munkások nem értenek a nagy vállalatok vezetéséhez, hiányzik majd a tőkés kezdeményezése. öt év távlatából a napfénynél is világosabban látja a dolgozó magyar nép, hogy a szocializmus döntő fölénnyel rendelkezik a pro fit hajtotta anarchikus tőkéster- melés felett és csak a szocialista gazdálkodás biztosítja a leggazdaságosabb termelés megszervezését, a szocializmust építő ország gon-' doskodik csak emberhez méltóan a dolgozókról. A tények beszélnek: a győri Wilhelm Pieck Vagon és Gépgyár például a felszabadulás után félig romokban hevert. Az akkori tőkés gazdálkodás nem is gondolt arra, hogy teljes egészében .újjáépítse, arról pedig szó sem esett, hogy fejlesszék. Ma már a dolgozók a győri Yagongyárban is nagyszerű, új gépekkel harcolnak a többtermelésért és például a kéttonnás szovjet légkalapács mintegy tiz házalókkal növeli a műhely kapacitását. 1949 óta többszáz szovjet gépet, esztergapadot, horizontúit, csiszol ót, fogaskerékmegmunkálót, különféle automata, és félautomata gépet kaptak a győriek a Szovjetuniótól s az új munkacsarnokban mar sokkal egészségesebb körülmények között dolgozhatnak. A hódmezővásárhelyi Mérleggyár, a gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár, az ötéves terv sok új gyára és üzeme mind azt bizonyítja, hogy a párt segítségével az államosítás után ipari fejlődésünk soha nem remélt és gondolt fejlődéshez juthat. A tőkés egyéni kezdeményezését felváltotta a dolgozó százezrek kezdeményezése. A tőkés viszonyok között, az államosítás előtt nem érvényesülhetett a munkások alkotó és újító, ószszerűsítő kezdeményezése. A kapitalista viszonyok között elképzelhetetlen volt, ami azóta megvalósult: munkások tízezrei törik fejüket munkamódszerük megjavításán, újításokon, amelyek a munka termelékenységét fokozzák. Öt év távlatából azt is világosan láthatjuk, hogy megdőlt, mégpedig alaposan a tőkéseknek az az «aggodalma», hogy a munkásság legjobb képviselői nem állják meg helyüket a vezetésben. Az államosítás után újtipusú szocialista ipari vezetők vették át a gyárak éjs üzemek irányítását s ezek az újtipusú vezetők nem trónolnak a párnázott vezérigazgatói szobák elérhetetlen magasságában, hanem meghallják a munkások hangját, javaslatait, azokat felhasználják az irányításban és vezetésben. Az államosított gyárak és üzemek élére került dolgozók •megtanulták száz százalékig érvényesíteni az egyéni vezetést, párosítva azt a legmesszebbmenő egyéni felelősséggel. Az államosítás után megváltozott a dolgozók életkörülménye, munkakörülménye, de óriási távlatok nyí ltak meg iparunk fejlődése előtt is. Itt is a példák beszélnek legszeanr léltetőbban: a magyarországi tőkések nyolc év alatt, 1930—1938-ig 11 százalékkal emelték a gépgyártást. Mi a gépgyártás termelését az ötéves terv végére 390 százalékkal emeljük, ez azt jelenti, hogy ahol 1949-ben egy gépet gyártottunk, ott most csaknem négy gép készül, ötéves tervünk során végleg rendezzük a gépgyártás tőkés tennelesé- ből adódott rendezetlenséget: a fel- folytatás a 2. oldalon.) „Felszabadulási Hét“ győzelmével köszöntsük felszabadulásunk ünnepét! | A Gyulai Harisnyagyár | dolgozói hétfőn reggel röpgyűlésen beszélték meg a Felszabadulási Hét jelentőségét, ahol újabb felajánlások születtek. Tímár Miklósaié elvtársnő fejelő vállalta öt egység reszli harisnya megfejelését. Dan- dé Andrásné elvtársnő 97 százalékos minőségi eredményét 98-ta, Szabó Erzsébet láncoló ugyancsak 97-ről 98-ra, Tövisháti Sándorné orsózó 96-ról 98 százalékra növeli minőségi eredményét vállalása szerint. Veres Mária kötőnő árra tett vállalást, hogy a Felszabadulási Héten selejtmentesen dolgozik. Japport Ferencné válogató egységének emelésére tett vállalást. Az üzem dolgozói közül nyolcvannyolcan vannak párosvereanyben. A «November 7» brigád vállalást fett arra, hogy minőségét 75-rő.l 78-ra, »«Szabadság» brigád 97-ről 98-ra, az «Előre» brigád 94-ről 96 százalékra, növeli. Március 23-án 6 órától 10-ig az orsózóban Tatár Mária 140, a tejelőben Hajdú Erzsébet elvtársnő 210, a láncolóban Béla Ottóné 147, a javítóban Remeczki Erzsébet 148 százalékot ért el. A műszak második felében újabb eredmények születtek. Az orsózóban Titár Mária 198 százalékos teljesítményt ért el. A fejelőben Hajdú Erzsébet 210, a láncolóban Csonka Józsefné II. 146, a javítóban Remeczki Erzsébet 148 százalékot teljesített. Az elért eredményekről a dolgozók hangoshíradón és a Felszabadulási Hét ve.r- eenytáblájáról tájékozódnak. A legjobb eredményt elérőket rigmusokkal népszerűsítjük az üzemben. Hiányosság volt az, hogy hétfőn reggel, a műszak kezdésekor Tamás Jánosné szegélykötő és Dávid Gyu- láné javító késve érkeztek munkahelyükre, így ezzel akadályozták a többi becsületes dolgozó törekvését abban, hogy a Felszabadulási Hét minden percét kihasználva győzelmére vigyük az első negyedévi tervünk teljesítését. Szeneit Eitel, üzemi párttitháv | Alföldi Kisvasút Az egykori nagybirtokosok érdekeit szolgáló kisvasút ma már a dolgozókat, a szocializmus építését segíti. Az Alföldi Kisvasút dolgozói a rájuk háruló feladat teljesítése érdekében azért, hogy dolgozó parasztságunknak, termelő.zövetke- zeteinknek mindenkor időben biztosítsák a termények elszállítását, verseny-szerződért kötöttek egymással <;a legjobb szolgálathe'-y» címért és páros versenyre hívták a kecskeméti vonalfőnökség állomásait. A február havi értékelés Szerint Lu- dad állomás dolgozói 230, Kaszaper állomás dolgozói 175, Pusztaföldvár állomás dolgozói 163 százalékban teljesítették tervüket. A Felszabadulási Héten a mim- kaverseny lendülete tovább emelkedett. Az első napán pl. Kaszaper állomásra a «Rákóczi» tsz-nek 18 ko- Ai kő érkezett, amelyet a mostani nagy munkaidő alatt is a tsz dolgozói 40 perc alatt kiürítettek. így a vonat csupán 1 órát tartózkodott az állomáson és azután újból megrakva másnap 11 kocsit továbbítottunk a szövetkezethez. A «Rákóczi» tsz dolgozói ezzel a munkájukkal újból példát mutattak szállítóinknak. Ezenkívül a beadásban, a mezőgazdasági munkákban is élenjárnak, ezt bizonyítja a község versenytáblája. Szabadkígyós állomás dolgozói sem maradtak le ebben a munkában. Az Útfenntartó "állatot és az állami tangazdaság részére érkezett szállítmányokat előzetes értesítés alapján az illetékesek 40 perc alatt ürítették ki. Mag János és Koosor (Mihály — aki egyébként tanácstag — így mutatnak példát üzemünk dolgozóinak, amikor a munka verseny váll állásnak eleget tesznek és segítik a vállalások teljesítésében dolgozó társaikat. Honfi Pál Alföldi Kisvrrsiit, llókrscsaht Mezőhegyesi Kendergyár | Nagy lelkesedéssel indult meg üzemünkben a Felszabadulási Hct, az eLső negyedéves tervünk leljesí- téséórt folytatott csalja. A legjobb eredményeket elérő dolgozókat a Felszabadulási Hét beindulásának reggelén zenés ébresztővel köszöntötték zenekarunk tagjai. A '.eind.i- lás előtt röpgyű lést tartótunk, amelyen Huszár párttitkár elvtárs és Horváth István sztahánovista telepvezető elvtárs ismertette a dolgozók előtt a Felszabadulási* Hét jelentőségét. Ezen a röpgy ülésen a dolgozók a már megtett vállalásaik mellett újabb vállalásokat tették, Merlák Márton elvtárs, az eddigi 10 kilós napi felajánlásához még 5 kilót, Bakos Erzsébet az eddigi 5 kilós vállalásához ugyancsak 5 kilót, Vasas Rozália 5 kilós felajánlásához még 2 kilót vállalt. Varga Jánosné brigádja nevében Ígéretet, tett arra, hogy a Felszabadulási Héfen jobb muhkát végeznek. A dolgozók vállalásai teszik lehetővé azt, hogy első negyedévi tervüket március 25-re, a határidő előtt 5 nappal befejezik. Különösen nagy .lelkesedést váltott ki dolgozóinkból az, hogy a munkagépeken dolgozókat zenével köszöntötte zenekarunk. A Felszabadulási Hót jelentőségét az üzemi dekoráció is ünnepélyessé teszi. Dolgozóink csatlakozva a Zsédely-mozgalomhoz, láváié minőségű anyag gyártásával biztosítják a szövőgyárakat. Csubái Etelka sztahanovista, Mezőhegyest Kendergyár, Befejeztük a cukorrépavetést Elvetettünk 10 hold zabot és 20 hold tavaszi árpát beresztsorosan és simavetéssel még 20 hold tavaszi árpát. A 40 hold cukorrépavetésünket 21.-re befejeztük. Tizenhatodikéra az összes szántást befejeztük. ötezer darab facsemetét is elültettünk. Dohányos Mihály, »Uj élet« tszcs. A területet felosztottuk egyénekre A minisztertanács határozata által megszabott határidő előtt elvégezzük a tavaszi munkákat. Pél- IdáuL a tavaszi árpa vetésével március 15-ne 100 százalékban végeztünk. Vállaltuk, hogy április 2-ra a kukorica kivételével mindent 100 százalékban elvetünk. Az elmúlt évben a munkaszervezés nem a legjobb volt nálunk. Kukoricánkat és egyéb növényeinket csak egyszer kapáltuk meg. Így a termésünk is gyenge volt. Most a területet felosztottuk egyénekre. A munkából 68 női dolgozó is kiveszi részét. Egyénenként vállaltok egy hold kukoricát, 400 négyszögöl cukorrépát, 400 négyszögöl takarmányrépát. így biztosítjuk, hogy ezévben idejében elvégezzük a növényápolást. Fekete József, Gyulavári, »Felszabadítók Hagyatéka«. Traktoraink éjjel Nagy lendülettel kezdtünk hozzá a tavaszi munkák elvégzéséhez. Elvetettünk 142 hold árpát, 144 hold tavaszbúzát keresztsorosan, 50 hold zabot szintén keresztsorosan. Borsót 15 holdon vetettünk, a simitó- zást pedig 480 holdon végeztük el. Az őszön a területünk 800 holdAsszonyok szórt Nálunk, a »Béke« termelőcsoportban a tavaszi munkák szépen haladtak. Az árpa, zab, borsó, mák, saláta és minden aprómagvak már el vannak vetve. A búzára a fejtrágyát is elszórtuk. Harminc asz- szony egy nap alatt 72 hold gyapot alá szórta el a műtrágyát nappal szántanak ról 3400 holdra szaporodott. De a vetőmagot csere útján biztosítottuk. Kukoricát árpáért, zabért cseréltünk. A traktoraink éjjel-nappal szántanak, minden percet kihasználunk, hogy a tavaszi munkákat határidőre elvégezzük. Stiblő János, Szentetornya. ók a műtrágyát februárban. Márciusban 16 a&z- szony fejenként 287 kg fejtrágyát szórt el a búzára. Csoportunkat az orosházi »Kossuth« tsz versenyre hívta ki az egészéri munkák elvégzésére. Sasvári F«rencné, Orosháza, »Békés tszcs.
