Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-20 / 67. szám

1953 március 29., péntek Amiből megyénk gépállomásai magnkra ismerhetnek Egy éjszakai ellenérzés tapasztalatai A tavaszi munkák nnegkezdéeéuél határozatot hoztalak, hogy már­cius ÖO-ig letörlésztjük tartozásunkat, felszántjuk gépállomásaink trak­toraira váró 80.000 kát. hold földet. Határozatunk teljesítéséhez az április 4-re tett vállalásainkon keresztül felzárkóztak gépállomásaink vezetői, dolgozói. Megfogadták, hogy minden erőgéppel teljesíteni fog­ják a műszaki normát, az erőgépeket szombaton délután és vasárnap sem hagyják kihasználatlanul ebben a késedelmet nem tűrő tavaszi munkaidőben. Szombaton délután 4 órakor in­dultunk el a megyei tanács gép­csoportjának rőraeehanikusával, hogy meggyőződjünk — mind szer­vezési, mind műszaki szempontból — gépállomásaink igazgatói és dol­gozói miként teljesítik adott Sza­vukat. Tíz gépállomás működési körzetén haladtunk keresztül. Gép­kocsink időnként megállt az utunk­ba eső termelőszövetkezetek terü­letén, egy-egy frissen szántott, el­vetett tábla mellett. A dőlőntakon, késő este, vetésről hazatérő dolgozó parasztok és fogatok igyekeztek a községek felé. — Most van a traktoristák mű­szakváltási ideje — mondja a fő mechanikus elvtárs. Azonban traktorokat jó ideig nem látunk, pedig áthaladtunk a szabadkigyqsi, gyulavári, kétegyházi gépállomások területén. Végül Elek község hatá­rában találtunk egy -r- a kétegy­házi gépállomáshoz tartozó — üzemben levő traktort. Éjjel 11 óra volt, amikor a műútról letérve megérkeztünk a kevermesi »Petőfi« tsz területén dolgozó traktoristákhoz. Az egyik erőgép éppen akkor fordult a tábla végén. Üdvözöltük az erőgépen ülő Mag Béla traktorvezetőt és segéd- vezetőjét. A felelős vezető átadja gépét, útba indítja a segédvezetőt, majd hozzánk fordul: — Ne haragudjanak már az elv- társak, de a munka az első. — Ér­deklődünk a brigád erőgéplétszáma, teljesitménye, a munkát akadályozó okok felől. Mag elvtárs elmondja, lipgy brigádja öterőgépes, jelenleg ebből csak az itt dolgozó két erőgép üzemképes A hiányzó gépek műszaki okok mi ott állnak, egyik éppen most ment be javításra. Megnézzük a brigád- szálláson az erőgépet. Molnár elv­től»,, az erőgép felelős vezetője elmondja, hogy erőgépe napok óta rosszul működik. — Nem üzembiztos. Most »javí­tották« a békéscsabai Gépjavító Vállalatnál, mégsem tadunk vele úgy dolgozni, ahogy szeretnénk. — A porlasztóval van hiba és rgen alacsony a fordulatezám, amit je­lentettek is már a gépállomás veze­tőségének és a körzeti mechanikus­nak, ' de : úgy 0 látszik nem látják fontosnak. A traktorosok hangjából kiceen­dül á felelősségérzet, ami rájuk hárul a tervteljesitésben. Akainak dolgozni, meg akarják nyerni a termelés csatáját. Az egyik fele­lősvezető vattaruhában, köpeny nél­kül áll előttünk a 12 fokos hideg­ben, a csípős éjszakai szélben. Megkérdezzük. — Miért nem vette fel a kö­penyét? — Nem kaptam köpenyt, bér Van, a gépállomás raktárában. Kér­tem, de az igazgató elvtárs (kun- ágotai) azt mondta, »Most rendez­zük a köpenyt, nem adhatunk«. — Felveti aztán a hiányosságokat sorra, bízva abban, hogy orvoslásra találnak. Egyetlen darab kulcs nélkül jöttünk ki a traktorral a w'-pállomásról, erre a 18 kilómé«..távolságra. Még szerencse, hogy az itt dolgozó bá­rom erőgép közül egy géphez van három darab kulcs. Az is nagyon gátolja a munkát, hogy a brigád­ban csak egy erőgéphez van meg a beindításhoz szükséges előmelegitő lámpa, az is több mint hat kilo­méterre dolgozik. Hideg indítóval sem láttak el bennünket. Mi helyb­éliünk a munkában, igyekszünk megoldani, legyőzni a nehézsége­ket, de elvárnánk ehhez a gépállo­más vezetőségének a segítségét. — Igaza is van Molnár elvtársnak. Az elvtársaktól elbúcsúzva foly tatjuk utunkat. Találtunk még üzemben levő erőgépeket a batto- nyai, meáfckováceházi, kaszaperi. tótkomlósi és legtöbbet az orosházi gépállomás körzetében. Az orosházi gépállomás DISZ-brigádja igen jól dolgozik a »Dózsa« tsz földjén. Nagyban elősegíti a termelőszövetkezet is, azon keresztül, hogy betartja a megkötött szerződést. Jól fűtött és tiszta brigádszállást biztosit a trak- toristaknak. líevésbbó találkoztunk azonban egész éjszaka ellenőrzést végző gépállomási vezetőségi tagokkal. Szinte hihetetlennek tűnt előttünk, hogy a kaszaperi gépállomás kör­zeti agronómusán, Szabolcsi János elvtárson kívül az ellenőrzött terü­leten levő 50 gépállomása vezető­ségi tag, mintegy 30 körzeti ag- ronómus, 30 körzeti mechanikus és 40 brigádvezető közül egy sem végzett éjszakai ellenőrzést. A gép állomásokon az irodában melegedő éjjeli őrökön kívül senkit sem ta­láltunk. Tapasztalatunk az volt — — a mezőkovácsházi gépállomás kivételével, — hogy az ügyeletes szolgálatot — amire utasítás van — sehol sem szervezték meg. Jobb talaj előkészítésért! Az egész ország állami gazdasá­gai, tszcs-i, egyéni dolg-ozó pa­rasztságának nagy többsége becsü­letesen. lelkiismeretesen igyekszik végrekajta,nji a iminisztertanács 1001/1953. (EL 1.) számú határo­zatát. A határozat többek között arra szólította fel megyénk dol­gozó parasztságát is, hogy a ta­vaszi szántási és talajelőkészitési munkálatokat a lehető legrövidebb idő alatt végre kell hajtani. Megyénkben a mezőkovácsházi, a gyulai és az orosházi járásban ez a rendkívülien fontos kormányhatá­rozat nem jutott el kellőképpen a széles néprétegek közé. A szántási munkák még nincsenek' befejezve, egyidejűleg a szántással sem a gépállomások, som a dolgozó pa­rasztság nem fogasolja el a fel­szántott területeket. Az őszi és a téli mélyszántásoknál a fogasolási és simitózási munkákat a megyére vonatkoztatva mindössze 23 száza­lékban hajtották végre. Ezzel a helytelen, a szükséges agrotechnikai munkákat elhanyagoló bűnös maga­tartással felmérhetetlen népgazda­sági károkat okoznak s ezen túl­menően önmagairat és családjukat is megkárosítják, mert a legfon­tosabbtól esnek el: a magasabb terméstől. A tavasszal felszántott, de el nem fogasolt talajon a rögök kő­keményre megszáradnak, ritkán és lazán marad a talaj szerkezete.. Miután igen sok helyen nem fo­gasd ták és nem borouálták el a talajt, porhanyós záróréteget nem képeztek a talaj felszínén, i>jy az elvetésre váró magvaknak jó vető­ágyat adni nem tudnak. Másrészt a növénytermelés szempontjából egyik legfontosabb tényezőről fe­ledkeznek meg, arról, hogy így naponként, éjjelenként a fagy ha­tására és a nappali hőmérséklet S a légáramlat következtében '3—4 mm csapadéknak megfelelő talaj- nedvesség vesz el. Ha egy hó­napra vonatkoztat juk, úgy 100—120 pilm, a télen lehullott, a talajba ju­tott csapadék mennyiség megy ve­szendőbe. Közismert tény, hogy az ilyen hanyagság 30—35 százalékos terméskiesést vonhat maga után. Valamenny i állami gazdaság & gépállomás traktoristája szervezzen éjjel-nappal kétműszakos munkát, hogy a helyes agrotechnikai kö­vetelményeknek, a minisztertanács határozatának megfelelő időben és minőségben végezzük a talajmun kákát. Valamennyi dolgozó paraszt kora hajnaltól késő estig küzdjön a magasabb termésért. A mozgósítás munkájában a kéz deményezést községi páxtbizottsá gaink, párttagjaink, tanácsaink és tömegszerveaeteinlr veretűi vegyék kezükbe. Legyenek ők a zászlóvi­vői ennek az igen fontos talaj­előkészitési munka eredményes vég­rehajtásának. Öze József igazgató, Mezőhegy esi Állami Gazdaság. _ ViUai&auUt Pléft-e — A z Építőipari Szakszervezet Területi Bizottsága megyei bizalmikonfereneiát tartott az Építők kultúrottbonában Tapasztalatainkat összegezve megállapítjuk, hogy súlyos felelős- a felelősségrevonáet. Abban ség terhelt bennünket is, a megyei tanács gépállomás! csoportját, ami­ért eddig elmulasztottuk az éjjeli ellenőrzést, nem hívtuk fel gépállo­másaink igazgatóinak figyelmét időben a hiányosságok megszün­tetésére, nem alkalmaztuk a fele­lőtlen, hanyag vezetőkkel szemben re­ménykedtünk, hogy elég a jól ki- ddgozott terv, ami ütemterv sze­rint napokra is fel van bontva, azok minden nehézség nélkül pon­tosan végre lesznek hajtva. Tóth Béla főagronómns, Megyei Tanács gépállomási csop. Igen helyes, hogy a Megyei Tanács gépállomási csoportja mér nem az irodában akarja megállapítani, hogy egyes gépállomásokon miéit maradnak le a műszaki normák teljesítésében, miért alacsony az egy traktorra eső elvégzett munka. Az éjszakai ellenőrzés vá­laszt adott erre. Több gépállomásnál semmi heves zik a gépek kétenűsza- kos üzemeltetését, egyes hanyag igazgatók — mint a kunágotai — az előfeltételét sem teremtik meg az éjszakai munkának. Arra inti ez a Megyei Tanács gépállomási csoportját, tanácsaink mezőgazdasági osz­tályait, hogy fokozni kell, áikindósitani kell az ellenőrzési munkát. Nagyobb segítséget kell adni a gépállomás traktoristáinek, gépállomá­saink vezetőinek. A hanyag vezetőket pedig szigorúan felelősségre kell vonni. Az Építőipari Szakszerveret bi­zalmijai csütörtökön összeültek, hogy megtárgyalják eddigi mun­kájuk eredményeit, tapasztalatait, majd a soronkövetbező feladatokat. Megállapítottuk, hogy szakszerve­zeti bizalmijaink egyre tevékenyeb­ben veszik ki részüket a verseny- szervező munkából. Segítik az épít­kezés ütemtervének teljesítósét. Se­gítséget nyújtanak az iparba újon­nan bekerülő munkások szakmai tu­dásának növelésében. Javult a bi­zalmiak tagszsrvező munkája is, amit bizonyít az, hogy növekedett a szervezett dolgozók száma, szak- szervezetünk tagjai pedig egyre rendszeresebben fizetik tagdíjaikat. A bizalmiak első megyei konferen­ciája megállapította, hogy az eddig elért eredmények lényegében kez­deti lépések és az építő, faipar és szerelőipar önkö t xgcsöld enté óért vívott küzdelemben a bizalmiak fel­adatát a következőkben foglalta össze: m Az építkezések és az fizetni szakszervezetek bizalmijainak ____ vállvetve kell harcolni a brigádvezetőkkel a havi munkaver­seny állandó Íriszélesítéséért. Azért, hogy a csoport minden tagja a tudása legjavát adja a havi tervek és a szocialista kötelezettség­vállalások teljesítéséért. Éppen ezért k konferencia a bizalmiak kö­telességévé teszi, hogy a brigádok versenyváll a"ásának megkötőiénél szabjanak célkitűzéseket a megállapított anyagáé rínák alapján az épí­tőanyagok takarékos felhasználására. E célkitűzések magva!ésíhírén ak módját mindenkor beszéljék meg munkavezetőjükkel. Továbbá, a bi­zalmiak csoportjuk tagjait neveljék, tanítsák — a brigád vezető vei közösen — arra, hogy munkaterületüket állandóan rendben és tisztán tartsák. A munkavezetők, a vállalati igazgatók és az üb figyelmét hív­ják fel az építkezésen lévő esetleges helyte'en anya táró ósra, as. ü!> ségteien belső anyagmozgatásokra, amelyek akadályozzák a brigádok munkáját, drágítják az építkezéseket-. I n I A bizalmiak érezzék megtisztelő kötelességüknek az új mun- I kasok állandó neve’ését. Segítsék őket abban, hogy szakmai, politikai és kulturális képzettségük emelése érdekében, a gazda: á ,-i vezetés és az üzemi bizottság által rendelkezésükre bocsátott lehető­ségeket felhasználják (szakmai továbbképző tanfolyamok, könyvtár, sport, utb.). Felvilágosító munkával törekedjenek az új szakszer­vezeti tagok megtartására. Segítsék elő, hogy az új munkások megis­merjék szakszervezetünk életét, éljenek jogaikkal, de ugyanakkor tel­jesítsék is a szakszervezet és a munkásosztály iránti kötelezettrégüket. Rendszeresen fizessék az alapszabályzatban megállapított másfél zú­zalékos tagdíjat. A bizalmiak csoportjuk tagjainak az összbizalmiér- tekezlet után tartsanak csoportmegbeszélést. a A bizalmiak a dolgozók szociális ügyeit és panaszait mi­"■ előbb intézzék el és a bírálat fegyverével harcoljanak az ügyeket bürokratikusán intézők ellen. Éberen figyeljék az ellensé­ges megnyilvánulásokat. Követeljék meg, hogy az üb hatékony in­tézkedéseket tegyen a hibák megszüntetésé re. Lépjenek fel keményen azokkal a dolgozókkal szemben, akik az építőanyaggal nem takaié- koskodnak, gondatlanul Jsazelik a Szerszámokat. A konferencián jaletílévő bizak miiak ígéretet tettek, hogy az épít­kezéseken, üzemekben a párt útmu­tatása alapján küzdenek azért, hogy a termelési terveket túlteljesítsék, hogy az építőipar önköltségcsök­kentésére mozgósítsák csoportjuk tagjait. Azonban szükséges ehliez az, hogy a jövőben még többet tö­rődjön a bizalmiak munkájával a területi bizottság, rendszeresen tá­jékoztassa őket a kormánynendele- tekről, határozatokról és időnként Szántunk, fogasolunk MÄ, a «Béke» termelőcsoportban a tavaszi munkákat már elvégeztük. Elvetettük a mákot, zabot, ár-pút, jeleteeg a cukorrépának készítjük a földet. Gondosan elpoxhanyítjuk a földet, hogy a nedvességet raktároz­hassuk a növény részére, alkalmaz­zuk a símitózást is. Ha a répái) elvetettük, készítjük a gyapotnak u földet. Szántunk, fogasolunk, hogy időben elvethessük ezt is. De az egyénileg dolgozó parasztok kö­zött is nagy lendülettel folyik a tavaszi munka, ők is hamarosan befejezik az árpa és a zab vetését. A csoportban valamennyien tudjuk azt, hogy ha gondosan és idejében elvégezzük ezeket a munkákat, ak­kor az államinál szembeni kötele­zettségünknek is maradéktalanul eleget tudunk tenni. Gombos Andrásáé, Meeőberény hívja össze az egyes iparágakban élenjáró bizalmiakat tapaszía'utcee- réie, konferenciára. Ha mindez meg­valósul, a bizalmiak erőteljesebben segíthetik a dolgozókat, a műszaki vezetőket, a vállalat vezetőségét az üzemi tervek maradéktalan teljesí­tésében. KOVÁCS ERNŐ bizalmi, 65/4. sz. Építőipari Vállalat. KLIMENT JUDIT bizalmi, Megyevill, Békéscsaba. Példás büntetést kapott több bűnös üzérkedő Dolgozó népünk építő, alkotó munkával harcol a szocializmus építéséért Naponta újabb és jobb eredményeket érnek el a termelő munkában. A becsületes emberek tízezrei mellett azonban megyénkben is vannak még hit­vány, rongy emberek, akik üzér­kedéssel, a becsületes emberek becsapásával, félrevezetésével il­letéktelen hasznot zsebelnek be. Munka nélkül «nagy lábon» akar­nak élni. Népköztársaságunk bí­rósága azonban szigorú ítéletek­kel sújt le a dolgozó népünk minden ellenségére. CSIZMADIA JÁNOS orosházi lakos taz elmúlt ősszel potomt áron 50 darab süldőt vásárolt össze és szállított el. Az olcsóm összevásárolt sertéseket pedig magas áron értékesítette. Csiz­madia Jánost az orosházi já­rásbíróság 6 évi börtönbünte­tésre és 2000 forint-vagyonel­kobzásra ítélte. Büníársá?, Ber­ta Lajost pedig 6 hónapi bör­tönre. Táljai Károly MÁV-rak- táruokot, aki őstermelői címen felvette Csizmadia sertésszállíl- múnyail, feltételesen 3 havi bör­tönre és 1000 forint pénzbün­tetésre ítélte. Szigorú büntetést kapott KE­REKES ISTVÁNNÉ tótkomlósi lakos is. Kerekesné az címűit évben több mint »00 kiló ba­romfit, hizotilibát, kacsát, rész­ben sertéshúsból nyert élelmet szállított Budapestre. A piacon összevásárolt baromfit 6 forint­tal magasabb áron értékesítette. A bíróság Kerekes Isívármét üzérkedésért 2 évi börtönbün­tetésre, 2000 forint pénzbünte­tésre ítéltek A megyei bíróság JAKIIBEK MIHÁLY terményfelvásárlót csalás és sikkasztás vétségéért kél és félévi börtönre, 1000 fo­rint pénzbüntetésre és 2000 fo­rint vagyonelkobzásra ítélte. Bíróság elé került NAGY PALŐCZ LÁSZLÓ is, a gádo- rosi földmű vessző vetkezel rak­tárkezelője. Nagy Palócz Lász ó Szabó Jánosnak megengedte, hogy egy 192 forint értékű s: ö- vetdarabot ki, i »yen a raktár­ból fizetés nélkül, mivel az míg nem volt teltárba véve. Későid» azt is megengedte Szabónál, hogy egy pár női gumi si rast elrejtsen az újonnan érk.—elf áruból. A bot.kezelő ázom •> észrevette Nagy Palócz I/' - ti. aljas mesterkedését A jé --tnbí róság Nagy Palócz l.á-? <** * évi és 2 Irén y* bö tőrként tésre ítélte.

Next

/
Thumbnails
Contents