Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-15 / 63. szám
ViUaisaitU Vlí\%t 1953 március 15., vasárnap »Tudnunk kell: tan kezdenünk kell egyes munkásrétegek elmaradottságával, ha iontos harci kérdésként vetjük fel a munka- és bérfegyelem ügyét, ha a munkaverseny itt ott formál ssá válik, ha felüti fejét a demagógia, ha ellenséges kár- tevó munkába ütközünk üzemeink ben, akkor nemcsak általában »polgári maradványokkal«, hanem konkrétan szoc'áldemokra a ideológiával, esetleg szervezett szociáldemokrata tevékenységgel állunk szemben.« (Horváth Márton 1952 junius 27-én, a Központi Vezetőség ülésén mondott beszédéból.) Pártszervezeteink a Központi Vezetőség útmutatásának felhasználó- nával jelentős eredményeket értek el a szociáldemokrata ideológia elfeni harcban. Nem egy esetben leplezték le a szociáldemokraták működését, a szocialista építésűinket gátló szabotázs cselekményeit. Úgyszólván valamennyi leleplezett kártevő banda irányítója, mozgató rugója a szociáldemokrata ideológiával fertőzött jobboldaliak, akikhez osattakoák az édes testvér, a Metrikái is reakció, minthogy a kettő nem választható el egymástól. Fel- Bcurakoznak mögéjük egyéb, volt katonatisztek, csendőrök, fasiszta elemek, stb. Megyénk üzemi pártszervezetei • Központi Vezetőség határozata után döbbentek rá azokra > súlyos mulass ásókra, melyeket elkövettek. A határozattal kapcsolatos feladatokat megtárgyalták pártbizottság! és alapszerveaeti vezetőségi üllteen. Azonban a határozat végrehajtása, Bírnak ellenőrzése, a felsőbb szervek részéről hiányos. Pártsaervezetőinket megtévesztette még a határozat után is a®, hogy az üzemekben egyesek látszatra jól dolgoznak, az üzem a tervét teljesíti. Az önelégültség miatt, az éberség hiánya miatt Man látták meg, hogy a külső még nem minden. Ezt fényesen igazolja a Gyulai Hús üzemben leleplezett jobboldali szociáldemokrata, korrupt, szennyes banda bűnügye. Hogy mennyire vak, ébert»len, megalkuvó volt az ottani üzemi pártszervezet, elég, ha az eseményeket felsoroljuk és utána levonjuk a tanulságot. Moldovan János, a leleplezett jobboldali szociáldemokrata vállalatvezető, a Gyulai Húsüzem «mindenható ura» 1950-bein került a vál lálat élére. Igyekezett «jól» dolgozni, tekintélyes ember lett, mint a városi pártbizottság tagja. Hízelgő modorával a dolgozók körében nőtt befolyása. Tekintélyét növelte, hogy felsőbb «tervek nem ellenőrizték munkáját és mindenütt készpénz volt a szava. Nem emelte fel szavát senki az cllen, hagy az ellenséges elemek száma egyre nö az üzemben. Nem tiltakozott senki, hogy Wein- eetl Frigyes gyáros, az üzemben van. A húsüzem gazdái, a munkások pltűrték, hogy Moldován közéjük állítsa Gyarmati István volt csendőrt, aki egyébként rokona, továbbá Moldován Mihályt óe feleségét, Kardos Jánost és még sok más rokont, komát, jóbarátot. Nem szélt senki, mert leszcreHMeg hatott a detigozók körében, hogy *ta üzemi pártszervezet »cm akarta észrevenni ezt a súlyos hllát. Nem látta, hogy a jobboldv.il vxocLáldemukmUk, a kle ikáiis rea'-ció H az üzembe beépült tasisz a e’emek 5jen jól megértik egymást. Amíg a pártszerveoet aludt, egyre többen lettek az üzemben az emberi égnek sötét söpredékei, akik állandó anyagiakról suttogva terjesztették a fekélyt a dolgozók között. Bothadt bűz terjengett az üzem- b n, az ellenség behatolása érezhető volt. A klikk-szellem, a korrupció uralkodott az üzemben. De Moldován személye — mint városi párt- Vnzottsági tag — elködösített mindent. Hosszú ideig nem akadt egyetlen ember sem, aki a szemébe vágja: miért ér többet egy volt csendőr, mint egy becsületes dolgozó Jobboldali szociáldemokraták garázdálkodtak a Gyulai Húsüzemben Moldován szemében? Nem volt bírálat, legfeljebb Moldován bírált csupán. A pártszervezet nem engedte mélyein gyökereit a dolgozók tömegébe. Nem volt, ami erőt, bátorítást adjon a dolgozóknak. Szinte gépekké, szó klánokká váltak, mert szájukat a klikk-társaság befogta. Azonban mégis akadt olyan elvtárs hosszabb idő után, aki érezte, hogy minden párttag a párt Bgy-egy katonája, aki felelős azért » pösztért, ahová állította a párt. Harcos, becsületes elvtárs, aki mór megsokalta nézni is a/, up portunizmu« mocsárit, a kJ már ha nőm másként, de munkás ösztönével la érezte, mert a múltban elszenvedett nyomora k kötelezte erre, hogy tudja, mit vág el ■ pár), * dolgozó nép a kommunistáktól; példamutatást, az ellenség elleni gyűlöletet, kíméletlen harcot az ellenséggel «zeniben. Ez az elvtárs látta, hogy az üzemi pártszervezet nem segít, a várom pártbizottság nem. Nem nyugodott bele a rendellenességbe. A Pált Szervezeti 'Szabályzata, a párttagság írott törvénye arra tanítja: »A párttag joga, hogy kérdéssel, beadvánnyal forduljon a felsőbb pártszervekhez, egészen a Központi Vezetőségig és a kongresszusig.» Ö ált ezzel a jogával, levelet írt a Megyei Pártbizottságnak. Mi volt ebben a levá!ben? A dolgozó egyszerű szava, szíve, becsülete, hűsége a párt és a doOgozó nép iránt. Az alulról jövő bírálat nagy segít ség volt ahhoz, hogy fény derüljön a Mnldovdn-féle jobboldali szodálde moikraiák mesterkedéseire. A Megyei Pártbizottságnál megértésre talált a dolgozó panasza. Tisztán, meghamisítaüanul állt a tény: Moldován János vállalatvezető és társai az erkölcstelenség, korrupció mocsarába süllyedve meghagytak romolni 59 mazsa húst. Ma, amikor a dolgozó nép nap mint nap érzi pártunk szerető gondoskodását, az elvetemült jobboldalt szociáldemokrata Moldován több mázsa kolbászt fűttetett a kazánba. A romlott zárt össze kevertette friss, jó, ehető zsírral Hosszú bűnlajstrom vádolja a szó ciáldemokrata ideológia uralmát e Gyulai Húsüzemben; a jobboldali szociáldemokraták gyakorlati ténykedése több mint 300.000 forintos kőit csinált. Hogyan történhetett meg es a városi pártbisoitság és as üsemi alapsserveset orra előtt? Moldován János azokhoz tartozott eaívveil-léuekkel, »Hk a felszabadulást megelőző negyedszázadban Horthynak és reakciójának voltok helytartói a munkásság között-1946 óta az SZDP tagja volt. Ott szívta magába a munkásgyulöletet. Moldován munkamódszere, melyekkel dolgozott, njpgfetelnek a jobboldali szociáldemokraták módszerének. Az ehenséges elemeknek, a jobboldali szociáldemokratáknak, a klerikális reakció befolyása alatt álló, egyébként kétes elemeknek, a könnyen befolyásolhatóknak jó munkát adott, amellyel maga mellé állította őket. Tört nyert a szociáldemokratizmus, ebből következik a szociáldemokrata szervezettség, ami a húsüzemben megmirtp/tkozott. Szinte ordító bizonyítéka, ennek a leleplezés utón megtartott párttag- gyűlés, a párttagok passzivitása. Egyesek szemrebbenés nélkül álltak ki mellette, különösképpen azok, akiknek kezd teljesen túlságosan is megszokottá válni a jó, nyugodt élet, akik elkényelmeskedtok, anyagiasak lettek. Egyetek azt igyekeztek bizionygatni, e töméntelen hnemennyiség megromlására; »más gyárban is van eelejt«. Nem akarták észrevenni, hogy az ellenség bekerült a gyárba, állandó utánpótlásról pedig Moldován gondoskodott, tehát tudatos, megfontolt, a dolgozó nép ellen irányuló ténykedés. Néhányon ások kosul, akik Moldovánt védték: Müller Borka, igy hívják az üzem ben te azt beszélik róla, templomos, soha nem szólalt fel még tag gyűlésen, de most Moldován mellett felszólalt. Mint később kiderült, Müller Borka szívesen járt hajnalban gépelni a vállalatveze tőhöz te kedvenc szórakozása volt Moldován nevét tűvel kirajzolni. A »selejtet« Fekete elvtárs bizonygatta, aki egyébként becsületes dolgozó, csak mint mondja, a tag gyűlte előtt nyomást gyakoroltak felé. Szécai elv-társnő, a szernél zeti felelte megeiretta »szeretett főnökük« távozását. Sorolhatnánk a neveket, azokat is, akik hozz szóltak, azokat te, akik hallgattak »nekem minden mindegy« módjára. Egyről beszélhetünk, hogy a párttagok nem érezték, hogy ők felelősek mindenért. Az, hogy az üzemi pártszervezet nem törődött a tagság nevelésével. A felvilágosítás, a nevelés hiánya tükrözte azt, hogy Moldován letartóztatása után felengedett a nagyfokú zárkózottság. Fény derült arra is, hogy a taggyűlés szervezését Bérces Pál normás készítette elő, úgy, hogy az üzem dolgozóit ilyenformán győzte mag Moldován jóságáról: »Mindenkit kivágnak, vagy Moldován mellett fesz.« A Megyei Pártbizottság lerántotta a leplet róluk a nyilvános pártnapon az üzem üss.dolgozói előtt. Segített megérteni a azt, hogy kik azok, dolgozóknak akik félrevezették, Hk azok, akik azon a véleményen vannak, hogy legjobb lenne, ha senki semmiért nem szólna te mindenkit hagynának békén. Azok a párttagok, akik pasz- Bzivak voltak, a maguk nyugalmát a párt, az állam érdekénél előbbre tartják. A pártnap után bátorságot kaptak a dolgozók, amikor már látták, hogy Moldován uralmának vége. A párt megvédi a becsületes dolgozókat, megeredt szavuk. Szécsi elvtársnő hosszú ideig, mint személyzeti felelős, báb volt. Ma már mer beszélni. Elmondja, hogy Moldován utasítására vette fel például Köles, volt honvéd törzsőrmestert akkor, amikor nem volt szükség munkaerőre. Utána felvette Gyarmati csendőrt. Aztán Hoffman kulák feleségét, meg egy Balogh nevezetűt, aki három évre le volt zárva. Utasításra elküldte Busznyák Búzát, aki dolgozó gyereke volt azzal, hogy »képtelen ellátni feladatát«. Mindez a pártszervezet beleegyezésével történt, Íriszen Szécsi eívtársnő a pártvezetőségnek tagja. Azért, hogy a Gyulai Húsüzemben Nem ellenőrizte az üzemi párt- szervezet munkáját. Egyetlen iz bon sem tűzte napirendre az üzemi pártszervezet munkáját. így az üzemi pártszervezet magára maradt. Ez azonban nem menti a felelősségét, nem menti vakságát, opportunista magatartását az akkori pártvezetőségnek. Azonban nem menti a felelősségét a járási iés a megyei pártbizottságnak sem. Nem egy ízben a járási, megyei pártbizottságtól jártak az üzemben elvtársak, elmulasztották az ellenőrzést, legtöbb Ízben rövid időre hivatkozva, az ebédidőnél több időt nem töltöttek az üzemben. A »minden jól megy« hangulat megmutatkozott abban is, hogy az üzemi pártszervezet feladatát nem abban látta, hogy helytállásra nekelje a párttagokat: A nevelés hiánya megmutatkozott a kommunisták matartásán. És nézzük meg, hogy miből származott a tagság passzivitása, ez a párttagokhoz nem méltó magatartása? Abból, hogy nincsenek tisztában a párttagok köte’ességeikkel, jogaikkal. Végrehajtani pártunk politikáját, Leküzdeni a felmerülő nehézségeket, csak párthű és harcos, elméletileg képzett párttagok képesek. Olyanok, akiknek vérükké vált, hogy teljesítsék a Szervezeti Szabályzatban meghatározott kötelezettségeket és éljenek a Szervezeti Szabályzat biztosította jogokkal. A városi pártbizottságnak és az üzemi pártvezetőségnek munkája során kelleti volna több gondot fordítani arra, hogy a párttagsággal megismertessék ezeket a kötelességeket és jogokat. Neveléssel, ellenőrzéssel, szükség esetén fee- I őss égrevon ássál is biztosítsák ezek érvényesülését. Hogyan nésett es ki a Gyulai Hűsusemhen? Az oktatás hullámzott, a népnevelőmunka úgyszólván nulla. A pártszervezet vezetőségének munkája sok esetben kimerült a vállalatvezetőnek való kedves'édesből. Szó csíné, mint pártvezetőségi tag, Müller Borkával együtt élenjárt, hogy a munkásoktól pénzt kérjenek ajándék vásárlására. Odáig vetemedtek, hogy Sztálin elvtárs születésnapján Moldován Jánost ünnepelték, mint ahogy a polgári körökben mondják; ő volt a nap hőse. Természetesen az ilyen ünneplések, talpnyalások rendellenességet teremtettek az üzemben, úgy, hogy a becsületes dolgozók undorodtak ettől a klikktől. A klikk, a korrupció szellem érvényesülésében formálissá vált a pártélet, a bjrá'at, az önbirálat, a kommunista nevelés fö módsz.re nem volt isin .rétes. Pártbizalini te népnevelőértekezlet megtartására alig-alig emlékszik például Hajnal elvtársnő, aki egyébként pártvezetőségi tag. Ahol a párt, ahol a kommunisták nem törődnek a dolgozókkal, ott törődik az ellenség. így volt ez a Gyulai Húsüzemben is. Gazdátlanná vált az üzem, az ellenség bitorolta. A párt- és kormányhatározatok ellenőrzése elsikkadt, ez oda vezetett, hogy a pártonkivü- liek is ingadozni kezdtek, lazult a párt te a tömeg közötti kapcsolat. Rettenetes károk származtak ebből. A népe!lenes, szabotázs munkájáért Moldován a bíróságon megkapja méltó büntetését. in Alig két hete áj vállalatveseiö xcn. as üsem élén Ha« A pártvezetésig tanuljon, a régiek hibájából. Az új vállalatvezető elvtársinak gyönyörű tervei vannak, hogy rendbe hozza az üzemet, ehhez csak az kell, hogy az üzemi pártszervezet segítse, támogassa. Állandó cél kell, hogy legyen: a szocializmus építése során nagy felelősség hárul az üzemi pártszervezetekre. A reakció elleni harc, a bókéért folytatott harc nem kis mértékben függ attól, hogy üzemi pártszervezeteink hogyan állják meg helyüket, hogyan tudják a dolgozókat mozgósítani a termelési tervek teljesítésére, sőt túlteljesítésére. A pártszervezet és a vállalatvezető együttesen felelősek a párt és kormány által kitűzött feladatok teljesítéséért, az üzem feladatainak meg valósításáéit. hosszú ideig garázdálkodhattak a jobboldali szociáldemokraták, felelős eisősiCban a városi pártbizottság, amely annyira elvakult, hogy az elkn'Vget nem látta meg és az ellentéggcl együtt tárgyalt, egy asztal niellett sok becsületes dolgozóról. A pártszervezet felelős minden ért, ami az üzemben történik. Ebből a felelősségből következik az is, hogy a pártszervezetnek ellenőrizni kell a vállalatvezette munkáját. Ellenőrizni úgy, hogy «z egyszemélyi vezetést meg ne sértse, segítse a termelési tervek megvalósulását, mozgósítsa a párt tagságát, azon keresztül az üzem összes dolgozóját, a napi te dekádterv pontos teljesítésére. A beli*» pártmunka felélénki- itóse és a gazdasági munka feletti ellenőrzés fokozásának szempontjából nagy jelentősége van a pártcsoportok tevékenységének. A párt- csoportok serkentsék munkaversenyre a dolgozókat. A lelcpleze.t szociáldemokraták ténykedései arra kell, hogy Intsék az üzemi pártszervezetet, hogy az ellenőrzést a pártszervezet ne csak az cm belek szűk körére korlátozza, hanem az üzemi dolgozók legszélesebb rétegeit i* vonja be úgy, hogy a legkisebb hiba eltussolása is kizáródjon. ' Vd nrp , Az a tény, hogy egy dolgozó levele nyomán lepleződött le, mutatja, milyen nagy fontossággal bír az, ha a pártszervezet mindenkor meghallgatja a dolgozók panaszát 6 orvosolja azt. Ahhoz, hogy a Gyulai Húsüzemben megjavuljon a munka, az üzemi pártszervezetnek állandóan foglalkozni kell a dolgozókkal. Állandó népnevelő munka, csakis a jó nevelőinunka érteti meg, hogy minden hiba mögött keresni keü az ellenség kezét. Állandó nevelő- munka, a taggyűlések szerepének fokozása bátorítja, erősiti a dolgozókat, segíti az ellenség elleni harcban. Az üzemi pártszervezet eténen végaett állhatatos munkája komoly eredményt fog hozni. A városi pártbizottság gondoskodjon arról, hogy az üzemi pártszervezetben lüktető élet éljen, nevelje, tömörítse a kommunistákat, mozgósítsa harcra a dolgozókat a szocializmus építésével kapcsolatos nagyszerű tervek megvalósítására. Lenin, Sziálin pártjának, Rákosi Mátyás pártjának, múlt forradalmi cselekvés pártjának egyik legfontosabb sajátossága az, hogy soha in g nem alkusz.k és soka meg nem elégszik az elért eredményekkel, ál'an- dőan ejőíei-a'ad, bírálat és önbirálat alapján szüntelenül javítja munká át. A párt a Legerélyesebben szembeszáll minden olyan kísérlettel, amely a dolgozó nép előrehaladásának útját nehezíti. Ezt meg kell, hogy tanulják a Gyulai Húsüzem kommunistái is, de tanulság valamennyi dolgozó számára. Az ellenség eltávolítása után új légkör van a Gyulai Húsüzemben, a párt új harcra hivja a kommunistákat te a dolgozókat és ők jelentkeznek, mert érzik, hogy v< luk van a párt. Rocskár Járt*
