Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-15 / 63. szám

ViUaisaitU Vlí\%t 1953 március 15., vasárnap »Tudnunk kell: tan kezdenünk kell egyes munkásrétegek elmara­dottságával, ha iontos harci kérdés­ként vetjük fel a munka- és bérfe­gyelem ügyét, ha a munkaverseny itt ott formál ssá válik, ha felüti fe­jét a demagógia, ha ellenséges kár- tevó munkába ütközünk üzemeink ben, akkor nemcsak általában »pol­gári maradványokkal«, hanem kon­krétan szoc'áldemokra a ideológiával, esetleg szervezett szociáldemokrata tevékenységgel állunk szemben.« (Horváth Márton 1952 junius 27-én, a Központi Vezetőség ülésén mon­dott beszédéból.) Pártszervezeteink a Központi Ve­zetőség útmutatásának felhasználó- nával jelentős eredményeket értek el a szociáldemokrata ideológia el­feni harcban. Nem egy esetben lep­lezték le a szociáldemokraták mű­ködését, a szocialista építésűinket gátló szabotázs cselekményeit. Úgy­szólván valamennyi leleplezett kár­tevő banda irányítója, mozgató ru­gója a szociáldemokrata ideológiá­val fertőzött jobboldaliak, akikhez osattakoák az édes testvér, a Met­rikái is reakció, minthogy a kettő nem választható el egymástól. Fel- Bcurakoznak mögéjük egyéb, volt katonatisztek, csendőrök, fasiszta elemek, stb. Megyénk üzemi pártszervezetei • Központi Vezetőség határozata után döbbentek rá azokra > súlyos mu­lass ásókra, melyeket elkövettek. A határozattal kapcsolatos feladato­kat megtárgyalták pártbizottság! és alapszerveaeti vezetőségi üllteen. Azonban a határozat végrehajtása, Bírnak ellenőrzése, a felsőbb szervek részéről hiányos. Pártsaervezetőin­ket megtévesztette még a határo­zat után is a®, hogy az üzemekben egyesek látszatra jól dolgoznak, az üzem a tervét teljesíti. Az önelé­gültség miatt, az éberség hiánya miatt Man látták meg, hogy a külső még nem minden. Ezt fé­nyesen igazolja a Gyulai Hús üzem­ben leleplezett jobboldali szociál­demokrata, korrupt, szennyes banda bűnügye. Hogy mennyire vak, ébert»len, megalkuvó volt az ot­tani üzemi pártszervezet, elég, ha az eseményeket felsoroljuk és utá­na levonjuk a tanulságot. Moldovan János, a leleplezett jobboldali szociáldemokrata válla­latvezető, a Gyulai Húsüzem «min­denható ura» 1950-bein került a vál lálat élére. Igyekezett «jól» dol­gozni, tekintélyes ember lett, mint a városi pártbizottság tagja. Hí­zelgő modorával a dolgozók kö­rében nőtt befolyása. Tekintélyét növelte, hogy felsőbb «tervek nem ellenőrizték munkáját és mindenütt készpénz volt a szava. Nem emelte fel szavát senki az cl­len, hagy az ellenséges elemek szá­ma egyre nö az üzemben. Nem tiltakozott senki, hogy Wein- eetl Frigyes gyáros, az üzemben van. A húsüzem gazdái, a munká­sok pltűrték, hogy Moldován kö­zéjük állítsa Gyarmati István volt csendőrt, aki egyébként rokona, to­vábbá Moldován Mihályt óe fele­ségét, Kardos Jánost és még sok más rokont, komát, jóbarátot. Nem szélt senki, mert leszcreHMeg hatott a detigozók körében, hogy *ta üzemi pártszervezet »cm akarta észre­venni ezt a súlyos hllát. Nem látta, hogy a jobboldv.il vxocLáldemukmUk, a kle ikáiis rea'-ció H az üzembe beépült tasisz a e’emek 5jen jól megértik egy­mást. Amíg a pártszerveoet aludt, egy­re többen lettek az üzemben az em­beri égnek sötét söpredékei, akik állandó anyagiakról suttogva ter­jesztették a fekélyt a dolgozók kö­zött. Bothadt bűz terjengett az üzem- b n, az ellenség behatolása érezhető volt. A klikk-szellem, a korrupció uralkodott az üzemben. De Moldo­ván személye — mint városi párt- Vnzottsági tag — elködösített min­dent. Hosszú ideig nem akadt egyet­len ember sem, aki a szemébe vág­ja: miért ér többet egy volt csend­őr, mint egy becsületes dolgozó Jobboldali szociáldemokraták garázdálkodtak a Gyulai Húsüzemben Moldován szemében? Nem volt bí­rálat, legfeljebb Moldován bírált csupán. A pártszervezet nem en­gedte mélyein gyökereit a dolgo­zók tömegébe. Nem volt, ami erőt, bátorítást adjon a dolgozóknak. Szinte gépekké, szó klánokká váltak, mert szájukat a klikk-társaság be­fogta. Azonban mégis akadt olyan elvtárs hosszabb idő után, aki érez­te, hogy minden párttag a párt Bgy-egy katonája, aki felelős azért » pösztért, ahová állította a párt. Harcos, becsületes elvtárs, aki mór megsokalta nézni is a/, up portunizmu« mocsárit, a kJ már ha nőm másként, de munkás ösztönével la érezte, mert a múltban elszenve­dett nyomora k kötelezte erre, hogy tudja, mit vág el ■ pár), * dolgozó nép a kommunistáktól; példamuta­tást, az ellenség elleni gyűlöletet, kíméletlen harcot az ellenséggel «zeniben. Ez az elvtárs látta, hogy az üzemi pártszervezet nem segít, a várom pártbizottság nem. Nem nyugodott bele a rendellenességbe. A Pált Szervezeti 'Szabályzata, a párttag­ság írott törvénye arra tanítja: »A párttag joga, hogy kér­déssel, beadvánnyal forduljon a felsőbb pártszervekhez, egészen a Központi Ve­zetőségig és a kongresszusig.» Ö ált ezzel a jogával, levelet írt a Megyei Pártbizottságnak. Mi volt ebben a levá!ben? A dolgozó egyszerű szava, szíve, becsülete, hű­sége a párt és a doOgozó nép iránt. Az alulról jövő bírálat nagy segít ség volt ahhoz, hogy fény derüljön a Mnldovdn-féle jobboldali szodálde moikraiák mesterkedéseire. A Megyei Pártbizottságnál megértésre talált a dolgozó panasza. Tisztán, meghamisítaüanul állt a tény: Moldován János vállalatve­zető és társai az erkölcstelenség, korrupció mocsarába süllyedve meg­hagytak romolni 59 mazsa húst. Ma, amikor a dolgozó nép nap mint nap érzi pártunk szerető gon­doskodását, az elvetemült jobbol­dalt szociáldemokrata Moldován több mázsa kolbászt fűttetett a kazánba. A romlott zárt össze kevertette friss, jó, ehető zsírral Hosszú bűnlajstrom vádolja a szó ciáldemokrata ideológia uralmát e Gyulai Húsüzemben; a jobboldali szociáldemokraták gyakorlati tény­kedése több mint 300.000 forintos kőit csinált. Hogyan történhetett meg es a városi pártbisoitság és as üsemi alapsserveset orra előtt? Moldován János azokhoz tarto­zott eaívveil-léuekkel, »Hk a felsza­badulást megelőző negyedszázadban Horthynak és reakciójának voltok helytartói a munkásság között-1946 óta az SZDP tagja volt. Ott szívta magába a munkásgyulöletet. Mol­dován munkamódszere, melyekkel dolgozott, njpgfetelnek a jobbol­dali szociáldemokraták módszeré­nek. Az ehenséges elemeknek, a jobboldali szociáldemokratáknak, a klerikális reakció befolyása alatt álló, egyébként kétes elemeknek, a könnyen befolyásolhatóknak jó munkát adott, amellyel maga mellé állította őket. Tört nyert a szociáldemokratizmus, ebből következik a szociáldemokrata szervezettség, ami a húsüzemben megmirtp/tkozott. Szinte ordító bizonyítéka, ennek a leleplezés utón megtartott párttag- gyűlés, a párttagok passzivitása. Egyesek szemrebbenés nélkül áll­tak ki mellette, különösképpen azok, akiknek kezd teljesen túlsá­gosan is megszokottá válni a jó, nyu­godt élet, akik elkényelmeskedtok, anyagiasak lettek. Egyetek azt igye­keztek bizionygatni, e töméntelen hnemennyiség megromlására; »más gyárban is van eelejt«. Nem akar­ták észrevenni, hogy az ellenség bekerült a gyárba, állandó után­pótlásról pedig Moldován gondos­kodott, tehát tudatos, megfontolt, a dolgozó nép ellen irányuló tényke­dés. Néhányon ások kosul, akik Moldovánt védték: Müller Borka, igy hívják az üzem ben te azt beszélik róla, templo­mos, soha nem szólalt fel még tag gyűlésen, de most Moldován mel­lett felszólalt. Mint később ki­derült, Müller Borka szívesen járt hajnalban gépelni a vállalatveze tőhöz te kedvenc szórakozása volt Moldován nevét tűvel kirajzolni. A »selejtet« Fekete elvtárs bi­zonygatta, aki egyébként becsületes dolgozó, csak mint mondja, a tag gyűlte előtt nyomást gyakoroltak felé. Szécai elv-társnő, a szernél zeti felelte megeiretta »szeretett főnökük« távozását. Sorolhatnánk a neveket, azokat is, akik hozz szóltak, azokat te, akik hallgattak »nekem minden mindegy« mód­jára. Egyről beszélhetünk, hogy a párttagok nem érezték, hogy ők felelősek mindenért. Az, hogy az üzemi pártszervezet nem törődött a tagság nevelésével. A felvilá­gosítás, a nevelés hiánya tükrözte azt, hogy Moldován letartóztatása után felengedett a nagyfokú zár­kózottság. Fény derült arra is, hogy a taggyűlés szervezését Bér­ces Pál normás készítette elő, úgy, hogy az üzem dolgozóit ilyenfor­mán győzte mag Moldován jósá­gáról: »Mindenkit kivágnak, vagy Moldován mellett fesz.« A Megyei Pártbizottság lerántotta a leplet róluk a nyilvános pártnapon az üzem üss.dolgozói előtt. Segített megérteni a azt, hogy kik azok, dolgozóknak akik félre­vezették, Hk azok, akik azon a véleményen vannak, hogy legjobb lenne, ha senki semmiért nem szólna te mindenkit hagynának bé­kén. Azok a párttagok, akik pasz- Bzivak voltak, a maguk nyugalmát a párt, az állam érdekénél előbbre tartják. A pártnap után bátorságot kaptak a dolgozók, amikor már lát­ták, hogy Moldován uralmának vége. A párt megvédi a becsületes dolgozókat, megeredt szavuk. Szécsi elvtársnő hosszú ideig, mint személyzeti felelős, báb volt. Ma már mer beszélni. Elmondja, hogy Moldován utasítására vette fel például Köles, volt honvéd törzsőrmestert akkor, amikor nem volt szükség munkaerőre. Utána felvette Gyarmati csendőrt. Aztán Hoffman kulák feleségét, meg egy Balogh nevezetűt, aki három évre le volt zárva. Utasításra elküldte Busznyák Búzát, aki dolgozó gye­reke volt azzal, hogy »képtelen ellátni feladatát«. Mindez a párt­szervezet beleegyezésével történt, Íriszen Szécsi eívtársnő a párt­vezetőségnek tagja. Azért, hogy a Gyulai Húsüzemben Nem ellenőrizte az üzemi párt- szervezet munkáját. Egyetlen iz bon sem tűzte napirendre az üzemi pártszervezet munkáját. így az üzemi pártszervezet magára ma­radt. Ez azonban nem menti a felelősségét, nem menti vakságát, opportunista magatartását az ak­kori pártvezetőségnek. Azonban nem menti a felelősségét a járási iés a megyei pártbizottságnak sem. Nem egy ízben a járási, megyei pártbizottságtól jártak az üzem­ben elvtársak, elmulasztották az ellenőrzést, legtöbb Ízben rövid időre hivatkozva, az ebédidőnél több időt nem töltöttek az üzem­ben. A »minden jól megy« hangulat megmutatkozott abban is, hogy az üzemi pártszervezet feladatát nem abban látta, hogy helytállásra ne­kelje a párttagokat: A nevelés hiá­nya megmutatkozott a kommunis­ták matartásán. És nézzük meg, hogy miből származott a tagság passzivitása, ez a párttagokhoz nem méltó magatartása? Abból, hogy nincsenek tisztában a párt­tagok köte’ességeikkel, jogaikkal. Végrehajtani pártunk politikáját, Leküzdeni a felmerülő nehézsége­ket, csak párthű és harcos, elmé­letileg képzett párttagok képesek. Olyanok, akiknek vérükké vált, hogy teljesítsék a Szervezeti Sza­bályzatban meghatározott kötele­zettségeket és éljenek a Szervezeti Szabályzat biztosította jogokkal. A városi pártbizottságnak és az üzemi pártvezetőségnek munkája során kelleti volna több gondot fordítani arra, hogy a párttagság­gal megismertessék ezeket a kö­telességeket és jogokat. Neveléssel, ellenőrzéssel, szükség esetén fee- I őss égrevon ássál is biztosítsák ezek érvényesülését. Hogyan nésett es ki a Gyulai Hűsusemhen? Az oktatás hullámzott, a nép­nevelőmunka úgyszólván nulla. A pártszervezet vezetőségének mun­kája sok esetben kimerült a válla­latvezetőnek való kedves'édesből. Szó csíné, mint pártvezetőségi tag, Müller Borkával együtt élenjárt, hogy a munkásoktól pénzt kérje­nek ajándék vásárlására. Odáig ve­temedtek, hogy Sztálin elvtárs szü­letésnapján Moldován Jánost ün­nepelték, mint ahogy a polgári kö­rökben mondják; ő volt a nap hőse. Természetesen az ilyen ün­neplések, talpnyalások rendellenes­séget teremtettek az üzemben, úgy, hogy a becsületes dolgozók undo­rodtak ettől a klikktől. A klikk, a korrupció szellem érvé­nyesülésében formálissá vált a párt­élet, a bjrá'at, az önbirálat, a kom­munista nevelés fö módsz.re nem volt isin .rétes. Pártbizalini te népnevelőértekezlet megtartására alig-alig emlékszik például Hajnal elvtársnő, aki egyébként pártvezetőségi tag. Ahol a párt, ahol a kommunisták nem törődnek a dolgozókkal, ott törődik az ellenség. így volt ez a Gyulai Húsüzemben is. Gazdát­lanná vált az üzem, az ellenség bitorolta. A párt- és kormányhatá­rozatok ellenőrzése elsikkadt, ez oda vezetett, hogy a pártonkivü- liek is ingadozni kezdtek, lazult a párt te a tömeg közötti kapcsolat. Rettenetes károk származtak ebből. A népe!lenes, szabotázs munkájáért Moldován a bíróságon megkapja méltó büntetését. in Alig két hete áj vállalatveseiö xcn. as üsem élén Ha« A pártvezetésig tanuljon, a régiek hibájából. Az új vállalatvezető elv­társinak gyönyörű tervei vannak, hogy rendbe hozza az üzemet, eh­hez csak az kell, hogy az üzemi pártszervezet segítse, támogassa. Állandó cél kell, hogy legyen: a szocializmus építése során nagy fe­lelősség hárul az üzemi pártszerve­zetekre. A reakció elleni harc, a bókéért folytatott harc nem kis mértékben függ attól, hogy üzemi pártszervezeteink hogyan állják meg helyüket, hogyan tudják a dol­gozókat mozgósítani a termelési tervek teljesítésére, sőt túlteljesí­tésére. A pártszervezet és a vállalatvezető együttesen felelősek a párt és kor­mány által kitűzött feladatok telje­sítéséért, az üzem feladatainak meg valósításáéit. hosszú ideig garázdálkodhattak a jobboldali szociáldemokraták, fele­lős eisősiCban a városi pártbizottság, amely annyira elvakult, hogy az el­kn'Vget nem látta meg és az ellen­téggcl együtt tárgyalt, egy asztal niellett sok becsületes dolgozóról. A pártszervezet felelős minden ért, ami az üzemben történik. Eb­ből a felelősségből következik az is, hogy a pártszervezetnek ellen­őrizni kell a vállalatvezette mun­káját. Ellenőrizni úgy, hogy «z egyszemélyi vezetést meg ne sértse, segítse a termelési tervek megvaló­sulását, mozgósítsa a párt tagsá­gát, azon keresztül az üzem összes dolgozóját, a napi te dekádterv pontos teljesítésére. A beli*» pártmunka felélénki- itóse és a gazdasági munka feletti ellenőrzés fokozásának szempont­jából nagy jelentősége van a párt­csoportok tevékenységének. A párt- csoportok serkentsék munkaver­senyre a dolgozókat. A lelcpleze.t szociáldemokraták tény­kedései arra kell, hogy Intsék az üzemi pártszervezetet, hogy az ellenőr­zést a pártszervezet ne csak az cm belek szűk körére korlátozza, hanem az üzemi dolgozók legszélesebb réte­geit i* vonja be úgy, hogy a leg­kisebb hiba eltussolása is kizáródjon. ' Vd nrp , Az a tény, hogy egy dolgozó levele nyomán lepleződött le, mutatja, milyen nagy fontossággal bír az, ha a pártszervezet mindenkor meg­hallgatja a dolgozók panaszát 6 or­vosolja azt. Ahhoz, hogy a Gyulai Húsüzem­ben megjavuljon a munka, az üze­mi pártszervezetnek állandóan fog­lalkozni kell a dolgozókkal. Ál­landó népnevelő munka, csakis a jó nevelőinunka érteti meg, hogy minden hiba mögött keresni keü az ellenség kezét. Állandó nevelő- munka, a taggyűlések szerepének fokozása bátorítja, erősiti a dol­gozókat, segíti az ellenség elleni harcban. Az üzemi pártszervezet eténen végaett állhatatos munkája komoly eredményt fog hozni. A városi pártbizottság gondoskodjon arról, hogy az üzemi pártszervezet­ben lüktető élet éljen, nevelje, tö­mörítse a kommunistákat, mozgó­sítsa harcra a dolgozókat a szocia­lizmus építésével kapcsolatos nagy­szerű tervek megvalósítására. Lenin, Sziálin pártjának, Rákosi Mátyás pártjának, múlt forradalmi cselekvés pártjának egyik legfonto­sabb sajátossága az, hogy soha in g nem alkusz.k és soka meg nem elég­szik az elért eredményekkel, ál'an- dőan ejőíei-a'ad, bírálat és önbirálat alapján szüntelenül javítja munká át. A párt a Legerélyesebben szembe­száll minden olyan kísérlettel, amely a dolgozó nép előrehaladásá­nak útját nehezíti. Ezt meg kell, hogy tanulják a Gyulai Húsüzem kommunistái is, de tanulság vala­mennyi dolgozó számára. Az ellenség eltávolítása után új légkör van a Gyulai Húsüzemben, a párt új harcra hivja a kommu­nistákat te a dolgozókat és ők je­lentkeznek, mert érzik, hogy v< luk van a párt. Rocskár Járt*

Next

/
Thumbnails
Contents